Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)

2001-04-21 / 108. szám

10. oldal - Új Dunántúli Napló M Á G O C S B E M UTATKOZIK 2001. ÁPRILIS 21., SZOMBAT MBB ü Elkerülnek bennünket a főútvonalak A mezőgazdaság fejlesztése alapozza meg a jövőt Mágocs. Már a bronzkorban is éltek ezen a környéken nomád tör­zsek, a rómaiak is hagytak itt maguk után nyomokat. Nevével elő­ször a tatárdúlás utáni időkben találkozhatunk: 1251-ben bukkan fel az írott forrásokban Maguch alakban. Ekkor a Szente-Magócs nemzetség birtoka volt, később a Laskai család tulajdonába került. Az alapjául szolgáló Maguch személynév a magyar mag szó főnévi származéka. Valamikor bencés apátság is létezett e helyen. A Rá­kóczi szabadságharc idején teljesen elnéptelenedett, majd 1718-tól magyarok telepedtek le. A településre első ízben 1743-ban 30 né­met család, majd az ezt követő évtizedekben ennél is több nyugat­ról érkező vándorló telepedett le. A népesség hosszú időn keresztüli állandó öszszeté- telét csak a második világháború utáni bevándorlás változtatta meg: 106 kiskun­dorozsmai család települt az akkori községbe. A falu határában 1969-ben 38,5 fokos termálvizet találtak, amelynek hasznosítása még nem kezdődött el. Nagyhajmás mágocs A térség meghatározó települése volt mindig is, a 19. században még a járási székhely rangot is megkapta. Aztán a történelem átrendezte a tér­képet, más szempontok alapján döntöttek az infrastrukturális fejlesztésekről, a településtől távol jelölték ki a főközlekedései útvonalakat. Az ígéretesnek indult fejlődés megszakadt, en­nek ellenére a nagyközség mind a mai napig tartja kistérségi vezető szerepét. A falu akkor indult fejlődésnek, amikor a né­metek idetelepültek. Ez a náció is - mint a töb­bi vándorútra kelt népség - munkát és megélhe­tést keresett, amikor megtelepedett Mágocson. Munkakultúrájuk, szakmai felkészültségük ma-, gasan felette állt az akkor itt lakó, mezőgazda­A NEPESSEG ALAKULASA _ H 1816 1850 1942 I960 1970 1980 2000 ságból tengődő magyar lakosságnak. A telepe­sek jórészt földműveléssel foglalkoztak, ám a többségük az agrágazdálkodással összefüggő Az egyházat is támogatják Valamikor szinte egységes volt a telepü­lés vallási térképe, a történelem folya­mán ez az összetétel alaposan megvál­tozott. A német bevándorlók katoliku­sok voltak, a szintén betelepülő, ké­sőbb elvándorló zsidóság még zsinagó­gát is építtetett. Manapság a település lakói már csak három gyülekezetben gyakorolják hitüket. Továbbra is meg­határozó a katolikusok részaránya, a hithű lakosság több mint 90 százaléka vallja magát a történelmi egyházhoz tartozónak. Kisebb számban élnek itt evangélikusok és reformátusok is. Az önkormányzat természetesnek tartja, hogy a templom felújításához hozzájá­rul. Évente 500 ezer forintot utalnak át a Mágocs Jövőjéért Közalapítvány számlájára, amely pénz csak a temp- lom felújítására fordítható. _________■ ip ari tevékenységhez is értett, ennélfogva hama­rosan kialakult a csak szolgáltatással foglalko­zók köre, akik aztán a polgárosodás alapjait is jelentették. Folyamatosan alakult ki a térségben a település vezető szerepe, hiszen mind az áru­termelésben, mind a szolgáltatásokban a mágocsi polgárok kulcsszerepet töltöttek be, már csak a lakosság lélekszáma miatt is egyér­telműen kiemelkedtek az észak-baranyai telepü­lések közül. A 19. század elején, pontosabban 1816-ban járási és mezővárosi székhellyé lép­tünk elő - emlékszik a dicső múltra dr. Czinege Imre, a nagyközség polgármestere. Mindezt csak a jelenlegi álla­pot magyarázataként említi meg, azért ment vissza a rég­múltba, hogy bizonyítsa, a település jelenlegi kistérségi vezető szerepe egyáltalán nem a véletlen szüleménye. A törés akkor következett be, amikor - ki tudja ma már, mi okból? - 1850-ben elvették tőlük a járási székhelyi ran­got, s más településnek (Sásd) ítélték oda. Emiatt szinte minden orszá­gos fejlesztési lehetőségből kimaradtak, elkerül­ték a falut a főközlekedési útvonalak, következ­ményként a századelőn a gazdasági élet motor­Bikal O VásárosdomM Gerényes Alsórnocsotód Meződ ° “8* ° cC° " r^X'Vtenok l<ártsz0 ját jelentő iparosodás is elmaradt, a befektetők nem láttak fantáziát a fejletlen infrastruktúrával rendelkező faluban. - Mert ki tudja, mivé fejlőd­hettünk volna, ha a Pécs-Budapest vasútvonal az eredeti terveknek megfelelően Mágocson megy keresztül? - teszi fel a kérdést önmagának a polgármester. Nem latolgat, hiszen szerinte kár a múlton merengeni, a jelen helyzetből adó­dó lehetőségekhez kell igazítani terveiket. Sze­rencsére a 70-es évek vége felé volt még egy kor­szakuk, amikor igen jól működött a helyi mező- gazdasági ter­melőszövet­kezet, emiatt volt pénzünk az infrastruk­túra fejleszté­sére. Harminc­éves lemara­dást kellett behozniuk: ekkor épült ki a vízvezeték- és a telefonhálózat, a meglévő utak szilárd burkolatot kaptak, később felépült az új iskola, a tornaterem, az öregek napközi otthona - hogy csak néhányat említsünk az akkori nagy­léptékű fejlesztések közül.- Az elszigeteltségből nincs sok kitörési lehetősé­günk, jórészt magunkra vagyunk utalva __ - állítja a polgármester. - Ám ez nem jelenti azt, hogy eluralko­dott rajtunk a pesszimiz­mus, egyelőre a szinten tartásra rendezkedtünk be, a felújításokon kívül na­gyobb beruházásokra nem is igen lenne pénzünk. Gáz, víz, villany, csatorna, kábeltévé, telefonhálózat van - néha befektetői érdeklődés is, csak hát ed­dig még a lehetőségek feltérképezése után üzeltkötésre senki sem jött vissza. De ami késik, nem múlik. ■ Az oldal összeállítását támogatta: a mágocsi önkormányzat Szerkesztette: Békéssy Gábor ADÓK. A településen 1999-ben vezették be az iparűzési adót. A kereskedelem, a pénzügy terüle­tén működő cégeknek az árbevé­tel 2, az ipari vállalkozásoknak 1,2, a mezőgazdaságban műkö­dőknek 0,8 százalékát kell befi­zetnie. Kommunális adó éven­ként 4000 forint. ■ A nagyközség gazdái A polgármester dr. Czinege Imre, alpolgármester Sziveri Mátyásné. A testület tagjai: Csasznyi István, láger József, Enyedi Gáborné, Hamemé Hegedűs Mária, Kuti Ferenc, Nagy János, Rózsa Antal, Hrotkó 'Imre. Körjegyző Kuti Ferencné. A pénzügyi bizottság elnöke Csasznyi István, tagjai: lá­ger József, Kuti Ferenc, Szabóné Fülöp Mária, Brech József. A fej­lesztési bizottságot Jáger József vezeti. Tagjai: Csasznyi István, Nagy János, iff. Kubik Zoltán. A szociális bizottság elnöke Rózsa Antal, tagjai: Hrotkó Imre, Enyedi Gáborné, Füzes Gábor és Halász József. A jogi és igazgatási bizott­ságot Kuti Ferenc vezeti, tagjai: Hamemé Hegedűs Mária, Nagy János és Hrotkó Imre. Minden közintézmény felújításra szorul Nem alakulnak új munkahelyek A kilencvenes évek előtti időszakban a helyi, igen jól mű­ködő termelőszövetkezet volt a legnagyobb munkaadó a tér­ségben. A mezőgazdasági nagyüzem a konkrét agrárgazdál­kodáson, mármint a földművelésen és az állattenyésztésen kívül igen jelentős kiegészítő tevékenységet folytatott, töb­bek között a gépállomáson lakatosok, gépszerelők is jelen­tős számban dolgoztak. A foglalkoztatás szempontjából nem volt elhanyagolható a téesz integrátori tevékenysége sem, a háztáji gazdaságokban kihelye­zett állományként több ezer nyúl, csirke és pulyka nevelkedett. A családoknak ez jelentős bevételt jelentett, hiszen a nagyüzem csak az állatok megfelelő súlyra való felnevelését várta el a megbízot­tól, a forgalmazást, piacosítást már a termelőszövetkezet végez­te. A kedvező konstrukció kiegé­szítő jövedelemként igen jól jött a termelőszövetkezeti tagoknak, a nagyközség is gyarapodott ezál­tal, hiszen lakói gazdagodtak, megengedhették maguknak, hogy lakásuk komfortfokozatát javítsák, bővítsék házaikat, gép­kocsit vásároljanak. A rendszerváltást követő gaz­dasági átrendeződés alatt a ter­melőszövetkezet a körbetartozá­sok miatt fizetésképtelenné vált, és felszámolásra került. A téesz- ben lévő munkahelyeken kívül megszűnt az integrátori tevé­kenység is, nem egy csa­lád jutott emiatt az anyagi csőd szélére. Az átrendeződés egyben azt is jelentette, hogy az ösz- szeomlott té­esz romjain ugyan alakul­tak új vállal­kozások, ám ezek a vala- Az egyik baromfifeldolgozó cég üzemcsarnoka mikori mun­káslétszám tizedét tudták csak foglalkoztatni. A beruházók messze elkerülték még a telepü­lés környékét is, pedig az idetele- pülőknek tudtak felajánlani köz­művesített telket, adókedvez­ményt. Ennek ellenére nemigen tolonganak a polgármesteri hiva­tal ajtaja előtt. A helyi vállalkozá­sok - így többek között a barom­fifeldolgozással foglalkozó Babirad Kft. - pedig a dinamikus növekedés mellett is évenként csak néhány szalagmunkást tud újonnan alkalmazni. Itt is - mint mindenhol az országban - a FOTÓ: LÄUFER L. munkanélküliség leginkább a szakképesítés nélküli, a helyi la­kosság 11 százalékát kitevő ci­gányságot érinti. A településen szinte min­den középület megérett a felújításra, ám a szűkre szabott költségvetés csak néhány nagyobb beruhá­zásra ad lehetőséget. A pályázatok nélkül, vagyis csak önerőből megvalósítandó felújí­tásokra, beszerzésekre, rekonst­rukciókra 10 millió forintot külö­nítettek el a az idei büdzsében. A pályázatokra - többek között a művelődési ház felújítására - szánt önrész 40 milliót tesz ki. A költségvetés legnagyobb kiadá­sát itt is az iskola és az óvoda fenntartá­sa jelenti. Az okta­tási intézmény mű­ködési kiadásának fedezetére az idén 111 millió forint áll rendelkezésre. Eb­ből a fejlesztés, fel­újítás 17,7 millió fo­rintot visz el. Az idősek gondozási központja 44,4 mil­lió forintból gazdál­kodik ebben az év­ben, ebből 9,5 mil­lió forint jut a felújí­tásra. Az óvodai el­látás költségvetési tétele 32,8 millió fo­rint, amiből fejlesztésre, felújítás­ra 3,4 milliót lehet fordítani. A rendszeres és eseti szociális segé­lyekre a nemrégiben elfogadott költségvetésben 26,5 millió forint áll rendelkezésre. A körjegyző­ség működésének hozzájárulása a településnek 17 millió forintjá­ba kerül (a szolgálat fenntartása 27 millió forint). A felújítások közül első helyre került a régi iskolaépület rekonst­rukciója, közel 40 millió forintba fog kerülni. Szinte ugyanennyit igényel a művelődési ház tataro­zása, belső felújítása. A kábelte­levíziós hálózat is megérett a re­konstrukcióra, erre a testület 30 millió forintot szavazott meg, az idén el is kezdik a beruházást. A közvilágítás korszerűsítésének terve is elkészült, egyelőre még nem döntöttek a kivitelezőről, várják a beruházó cégek árajánla­Most a művelődési házat borítja állványerdő FOTÓ: L. L. tát. Az óvoda rekonstrukciója is elkerülhetetlen, a tetőt mindenfé­leképpen cserélni kell, egyúttal a szociális helyiségeket is felújít­ják. A gondozási központ egy ré­sze öreg épület, erre is ráfér egy kis tatarozás, a képviselő-testület 15 milliót szavazott meg a mun­kák elvégzésére. Birtokegyesítés NAMA-programmal A falucsőszhálózat kialakítása is támogatásban részesül Ki ne szeretné, ha arra volna lehe­tősége, hogy a kárpótlás során ka­pott, különböző helyen lévő föld­területeit egyesíteni tudná? Hi­szen a „nadrágszíj”-parcellákon folytatott termelés sohasem lesz gazdaságos, még akkor sem, ha a tulajdonában lévő birtokok össz­területe megfelelne a gazdaságos­ság mértékének, ám a több hely­színen lévő birtok művelési költ­sége, valamint a termés betakarí­tása, valamint a szállítás meg­szervezéséhez és lebonyolításá­hoz szükséges szállítási költsé­gek már biztos a termelés veszte­ségét növelnék. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium a német agrárminisztériumtól egy olyan programot (TAMA elnevezésűt) kapott, amely lehetőséget biztosít az egymástól távol lévő, de egy tulajdonossal rendelkező terüle­tek egyesítésére. Ezt a programot indították Magyarország három térségben, amelyek közül az egyik a Hegyhát és vidéke volt. Mint azt Schild Csaba, a térség falugazdásza elmondotta, a régió­ban a program lebonyolítására a megfelelő számítógépes háttér ki­alakítása megtörtént, a területi irodák is felkészültek a csereigé­nyek feldolgozásra. Ez nem is olyan egyszerű feladat - érvelt a falugazdász -, hiszen a szomszéd telektulajdonossal általában nem zökkenőmentes a megegyezés, a területek aranykorona-értékét nemegyszer nehéz összeegyez­tetni, és bizony sokszor csak többszörös csere által alakulhat ki az egységes birtok. A hegyháti kistérség kiemelt területe Mágocs, Bikái, Alsómocsolád, Mekényes és Nagyhajmás. Eze­ken a településeken és a környé­kükön található birtokegyesítés­hez már rendelkezésre állnak a telt szerveztek, ám az érdeklő­dés a vártnál jóval mérsékeltebb volt. Pedig a falugazdász - aki tevékenységénél fogva meglehe­tősen jól ismeri a környék bir­tokviszonyait - állítja, a nagy­község környékén is lehetne a TAMA-program segítségével egységes területeket kialakítani. Akinek ilyen szándéka van, a re­ferenciának számító mágocsi ak­cióra már csak azért is érdemes Az őrzésről gondoskodni kell Ha már együtt van a birtok, a termés őrzéséről, a birtokhábo­rítások megakadályozásáról is gondoskodni kell. A valamikor igen jól működő falucsőszhálózat visszaállításán fáradozik az agrártárca. Szándékukat mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy az idei, elég későn elfogadott agrártámogatási rendelet­ben is szerepel a csőszhálózat létrehozásának állami megse­gítése. A mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 19. paragrafusa alapján a szolgálat megalakításához, fenntar­táshoz 50 százalékos támogatás vehető igénybe. Ez úgy ér­tendő, hogy a szolgáltatás bevezetéséhez és működte­téséhez szükséges költségek felét az önkormányzatoknak - akik a lebonyolítást végzik - vissza lehet igényelni. A másik 50 százalékot természetesen azoknak a gazdáknak kell állni­uk, akik a szolgáltatást igénybe veszik. földhivatali adatok, a térinforma­tikai rendszeren keresztül a bir­tokösszevonást igénylőnek azt is be tudják mutatni, az egyesítés után hogyan is helyezkedik el a földterülete. A program megis­mertetésére már több összejöve­lenne odafigyelnie, mert a kísér­leti jelleg miatt jelenleg még ked­vezmény is megilleti az egyesíté­si akcióban részt vevőket. A szolgáltatásért ugyanis most nem kell fizetniük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents