Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)
2001-04-20 / 107. szám
2001. ÁPRILIS 20., PÉNTEK B E R E M E N D B E MUTATKOZIK Új Dunántúli Napló - 19. oldal Beremend A beremendi domb lábánál, a Dráva-síkság mentén fejlődött ki a kitűnő természeti adottságokkal rendelkező település, amely egy hosszan elterülő, már az Árpád-korban is lakott falu volt. Magyarország legjobb minőségű mészköve található itt, amelyet az 1700-as években az Ester- házy-család által idetelepített németek kezdtek kitermelni és feldolgozni. 1910-ben alapította Schaumburg von Lippe herceg a mai cementgyár elődjét, az első portlandcement és mészművet, amely már ipari méretekben is termelt. A térség mediterrán jellegű klímájának és jó termőföldjének köszönhetően kiváló szőlő- és zöldségtermesztő adottságokkal bír. E tevékenységnek köszönhetően már a középkorban mezővárosi rangot kapott. A soknemzetiségű nagyközség számos történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik. Három temploma műemlék, a páratlan szépségű cseppköveket rejtő kristálybarlangja pedig természetvédelem alatt áll. ■ Határon innen, határon túl A nemzetközi kerékpárút is itt megy majd keresztül Vokány : Kisbudmér O . ivaijuauyau ( I 0 Palkonya q U QPta Kistótfalu Máriagyud Q Töttös q Q . XXa 1: t Nagytótfalu Villánykövesd O ö Klsharsány vniány Virá9°s Ez a múlt századelőn a trianoni döntés miatt határmentivé előrelépett település volt már sok minden: városi rangot is kapott, ám a történelem viharaiban kialakult, számukra kedvezőtlen fejlődési széljárás miatt besorolásuk csak a falusi szintet érte el. Aztán a második világháború után a határok lezárásával zsáktelepüléssé vált, de még most is azon küszködnek, hogy ez a „világvége” helyzet alapvetően megváltozzon. A határral kapcsolatos külpolitikai, és nem kevésbé ideológiai megfontolások miatt a Balkán felé vezető út szabad átjárási lehetőségének megteremtése a falu háború utáni éveiben központi kérdéssé nőtte ki magát, hiszen többek között ettől függött további fejlődési lehetősége is. No, meg az idetelepült nagyvállalkozástól, a cementművektől, a valamikori BCM-től (Beremendi Cement és Mészművek). Heindl József polgármester az évekkel ezelőtti állapot megváltoztatásának első állomásaként említi az áldatlan szemét- helyzet megoldását. Ilyenek voltak a szennyvízcsatorna-hálózat teljes .kiépítése, a főút felújítása, telefon- és gázhálózat kiépítése, a parkok csinosítása. Új strandot is építettünk, amely nagy népszerűségnek örvend a környéken. A faluban egyébként sem a szemétszállításért, sem a szennyvízcsatorna-használatért nem kell a lakosságnak fizetni, az önkormányzat állja a cehhet. A bányászat során visz- szamaradt hatalmas terület újrahasznosításáról, az elmúlt évben felépített gondozási központról, az iskolarekonstrukcióról és a bővítésről külön írások szólnak. További nagy programjuk a határnyitás volt. A településhez közeli határszakasz ugyanis a második világháború után igencsak ritkán volt átjárható, legutóbb a délszláv háború miatt zárták le. Néha - például 1990. október 23-án - egy napra, az ünnepség időszakára engedélyezték a szabad átjárást. Hosszú küzdelem eredményeként 1999. december 15- én vált lehetővé a személyforgalom a magyaroknak és a túloldalon élő horvát polgároknak. Azt szeretnénk a közeljövőben elérni - avat be az önkormányzat terveibe a polgármester hogy a határállomás nemzetközi besorolást kapjon. Ez azt jelenti, hogy a magyar és horvát személy- és teherforgalom mellett bármely náció képviselői itt hagyhatnák el az országot, vagy itt lépnének be Magyarországra. A Siklós V,! QMárok Lippó Nagyharsány o Siklősnagyfalu Egyházasharaszti XÁ o ■ .o . Alsószentmárton Eperjespuszta o 6 o Kásád Bezedek ÓP Magyarbóly ^ 1 ' Kislippó O O O Ivándárda Lapáncsa Ö mocska BEREMEND V* yíT1 nemzetközi határátkelő egyben munkahelyeket is teremtene, a hivatalos szervezeteken kívül minden valószínűség szerint, a határállomás mentén létrejövő ipari-kereskedelmi bázis megoldaná foglakoztatási gondjainkat is. S a turizmus fellendülését sem hagyhatjuk figyelmen kívül, ugyanis a tervek szerint a beremendi határátkelőn vezetne át a nemzetközi kerékpárút is. Az utóbbiak még csak elképzelések - mondja a polgármester -, de meggyőződésünk szerint a település csak ennek révén tud kitörni az elszigeteltségéből. S a tervek megvalósulásáért mindent megteszünk. Jelentősek a horvát és német kapcsolataink és büszkék vagyunk a Beremendi Építők Sportegyesület sikereire is. A falu gazdái A polgármester Heindl József, alpolgármester Molnár János. Á testület tagjai: Dér Mózesné, Fekete Attila, Halász Antal, Illés László, Klingl Erzsébet, Orsokics István, Végvári Józsefné, dr. Zsifkovics István. A településfejlesztési bizottság elnöke Fekete Attila. Tagjai: Illés László, Klingl Erzsébet, Orsokics István, Alföldi József. A szociális bizottság elnöke Dér Mózesné. Tagjai: Fekete Attila, Végvári Józsefné, Frischmanné László Jolán, Horváthné Horvát Ildikó. A pénzügyi bizottság elnöke Orsokics István. Tagjai: Dér Mózesné, Ktingl Erzsébet, Végvári Józsefné, Garamvölgyi János Imre és Vér Gábor. A cigány kisebbségi önkormányzatot Orsós József elnökli, tagjai Lakatos Péter, Dómján Csaba és ifj. Dómján Péter. A német kisebbségi önkormányzat elnöke Gőb Gizella. A testület tagjai Garamvölgyi János, Leiszon János, Prenek Józsefné és Tar Kálmánná. m Az oldal összeállítását támogatta: a beremendi önkormányzat. Szerkesztette: Békéssy Gábor Iskolafelújításra idén 40 millió forint Idősek a gondozási központban Az első lakók a napokban már beköltöztek az épületbe fotós laufer l A határnyitással megnövekedett forgalom miatt leginkább az iskolás gyerekek kerültek veszélybe. Az oktatási intézményben a tanítás ugyanis négy helyen folyik, a tanulóknak különböző épületekben tartják a foglalkozásokat, s a főúton az átkelés nem kevés veszélyeket rejt magában. Az igazgatónő, Kiing Erzsébet (képünkön) éppen ezért nagyon örül annak, hogy az idén végre megkezdődik az intézmény teljes rekonstrukciója. Ez egyben azt is jelenti, hogy már ebben az esztendőben minimálisra csökkenhet az oktatás ideje alatt a gyermekek „vándorlása”. Az általános iskolában a szokásos stúdiumok mellett igen magas színvonalú nemzetiségi nyelv- (horvát és német) és zeneiskolai képzés folyik. A képviselő-testületben hosszasan folyt a vita arról, hogy a gondozói központ épüljön-e meg először vagy az iskola felújítása kezdődjön el. Végül a gondozói központ kapott elsőbbséget, amelynek létrehozását az igazgatónő - aki mellesleg a testület tagja is - nem is vitatta. A központ felépülte után az önkormányzat idei ülésén már hozzájárult az iskolaépítési pályázat beadásához mondja az igazgatónő így sikeres pályázat esetén két év múlva tanulóink már egy új, egészséges, esztétikus iskolát vehetnek birtokukba. Az idén az építkezés elkezdéséhez az önkormányzatnak 40 millió forint önrésszel kell rendelkeznie, az építkezés folytatásához jövőre ugyanennyit kell a költségvetésükben elkülöníteniük. Sikeres pályázat esetén 46 millió forint állami támogatásban részesülhetnek. Tavaly szeptemberben adták át, 200 millióba került, de megérte, hiszen a falu idős lakói olyan impozáns épületet vehettek birtokukba, amelyet megirigyelhetnének még a nagyvárosok is. Az otthonra nagy volt az igény, hiszen a faluban 650 nyugdíjas él, akik közül sokan - magukra maradván - rendszeres ellátásra szorulnak. Eddig senkit sem utasítottunk el - mondja az intézet vezetője, Frischmanné László Jolán s többféle igényt is ki tudunk elégíteni. A bentlakásos idősek otthona (50 férőhely) tulajdonképpen megvásárolható apartmanokat jelent. Az igen jó beosztású kis lakrészeket 2,1 millióért árulják, 600 ezer forint az önkormányzati támogatás, úgyhogy másfél millióért már hozzájuthat az igénylő. A rezsiért és a teljes ellátásért 28 500 forintot kell fizetniük a bentlakóknak. A másik lehetőség a szociális otthon, az itt lakóknak nem kell fizetni, a 8 férőhely jelenleg foglalt. Igen jól működik az épületben az idősek klubja. Rengeteg programot szerveznek a közösségre vágyó nyugdíjasoknak. A klub 30 tagú, csak tagsági igazolvánnyal lehet a rendezvényeken részt venni. A magukról gondoskodni nem tudó időseknek itt biztosítanak meleg ételt, ennek költségéhez az igénylő jövedelemétől függően járul hozzá az önkormányzat. Ugyancsak az épületben kaptak helyet a szociális gondozók, itt vehető igénybe a gyermekjóléti és a családsegítő szolgáltatás. Beremend egykori Szőlőhegyét az itt folyó ipari mészkőbányászat, mely a beremendi cement- gyártást élteti, szinte teljesen elpusztította. E hatalmas tájsérülés nélkül viszont aligha kerülhettek volna elő azok a földtani természeti értékek, melyek országosan, de nemzetközileg is egyedülálló gazdagságú értékegyüttest képviselnek. Gondoljunk csak az országos védettségű beremendi Kristály-barlangra (jelenleg nem látogatható), vagy a bányászat során korábbi években, évtizedekben előkerült ásványokra és ősmaradványokra. Mindezekből bárki számára élménygazdag látnivalót tudunk adni két szerény, de állandó kiállításaink révén. A Megbékélés-kápolna altemplomában lévő, a Kristálybarlangot bemutató fotókiállítást jól kiegészíti a szintén itt látható kristálykiállítás. Ez utóbbi a kőbányászat során előkerült ásványokból ad ízelítőt. Beremend, mint az ősgerincesek lelőhelye 1847 óta ismert mind a hazai, mind a nemzetközi szaktudományok berkeiben. Petényi Salamon János (1799-1855) korának polihisztor természettudósa 1847-es beremendi őslénygyűjtésével, és az általa leírt új fajokkal alapozta meg a magyarországi őslénykutatásokat. Az elmúlt évtizedekben feltárult ősgerinces lelőhelyekről Európában páratlan gazdasági őslénytani anyagot sikerült megmenteni. Ezek jó része a helyi önkormányzat által 1997-ben létrehozott állandó jellegű őslénykiállításon megtekinthető. Láthatóak itt többek közt mamut, kardfogú tigris és ősorrszarvúcsontok, fogak, négymillió éves majom-, tapir- és antilopleletek. A jövőben, 2006-ig megvalósuló beruházással a Széchenyi-terv: őslénykiállítás helyi önkormányzat 400 négyzetméteres alapterületen új, állandó, és országosan is egyedülálló őslény-kiállítást hoz létre. E beruházás mielőbbi megvalósításához a falu a Gazdasági Minisztérium által meghirdetett Széchenyi-terv turizmusfejlesztési pályázataiból is remél támogatást. Ez a beruházás ugyanis térségünkben új, eddig nem létező, egyedülálló turisztikai vonzerőt és látványosságot hoz létre helyi természeti értékek közcélú hasznosításával. A mészkőbányászat felhagyása utáni tájfelszín hasznosítása sokrétű lesz. Szabadidőpark, szabadtéri geológiai bemutatóhely és tanösvény, sziklakertek, szoborpark egyaránt szerepelnek az előzetes tervekben. Reméljük, sikerült felkeltenünk a tisztelt olvasók érdeklődését Beremend helyi értékei iránt. Szlogenünk: „Múlt, jelen s jövő itt egyszerre egy helyen megtekinthető, s mindez Beremendhez köthető.” Pongrácz László, „Beszélő Kövek” Alapítvány Szabadidőpark, geológiai bemutatóhely lehet majd a bányagödörben fotó:l.i_ Bölcsődére, óvodára is van igény A megyében egyedülállóan itt működik falusi bölcsőde, fenntartása nem kis pénzébe kerül az ön- kormányzatnak, de amíg igény van a csecsemők napközbeni ellátásra, addig fedezik az 1962 óta működő intézmény költségeit. Bodrogi Erzsébet bölcsődevezető tájékoztatatása szerint az állami támogatás csak a kiadások mintegy 30 százalékára elegendők, az önkormányzat az étkeztetéshez járul hozzá, a térítési díj felét fizetik. A gyermekintézmény 20 férőhelyes, jelenleg 25 csecsemőt látnak el. Hamarosan lesz minőség- biztosításunk - újságolja a 95 férőhelyes óvoda vezetője, Zeller Józsefné, aki szerint az intézményük már az idén felkészült a feltételek teljesítésére. Minden jelentkezőt felvesznek, nem utasítják el a környező falvak igényét sem, naponta több gyermeket fogadnak itt Kistapolcáról és Siklósnagyfaluból is. Az óvodai térítési díj 50 százalékát a település költségvetéséből fizetik. Igen jól felszerelt ez a gyermekintézmény, az elhasználódott játékok pótlásáról, az esetleges felújításról a önkormányzat évenként gondoskodik. ______________■ Me gbékélés Kápolnája Amikor a település közvetlen közelében, a déli határnál folytak a háborús események (1991-95) a településre is menekültek tömege érkezett. Nap nap után elmentek a község fölött magasodó hegyre, ahonnan láthatták a kény- szerűségből elhagyott Horvát-Bara- nyát. Innen kísérték figyelemmel, miként esnek áldozatul az esztelen háborús pusztításnak otthonaik, templomaik, falvaik. E sorstragédiából és az őket befogadó, segítő önkormányzatok elhatározásból született az a példaértékű és Magyarországon egyedülálló kezdeményezés, hogy e helyen épüljön fel egy ökomenikus kápolna a különböző nemzetiségiek és vallások megbékélésére. Az építmény - amelyet Csete György tervező és Dulánszky Jenő statikus-mérnök alkotása - felszentelésére és átadására 1998. május 31-én került sor. ■ 1 í k i é
