Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)
2001-04-17 / 104. szám
Ül 2001. Április 17., kedd RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal KULTURAA MÚLT DARABJAI. A Régi Mesterségeket Felelevenítő Közhasznú Egyesület tagjainak munkáiból nyílt kiállítás a nagypalli kultúrházban. A többek között fonott, faragott, hímzett és agyagozott tárgyak mind a múlt egy-egy mesterségét idézik. FOTÓ: MÜLLER ANDREA _________________________Tv-jegyzet_________________________ Ád er, a szomorúfűz A néző mindig fokozott várakozással tekint az ünnepi tévéműsorok elé. A húsvét sajátossága, hogy merőben más a nagypéntek hangulata, mint például a vasárnapé. Hiszen amíg pénteken olyan emelkedett filmeket láthattunk, mint a Noé bárkája, a József, az Érzelem, Az Úr kegyelméből, addig vasárnap este többek között a Flinstone család, a Rögtön jövök, a Jackie, a jófiú, a Heti hetes vagy a Bubus szórakoztatta a nagyérdeműt. Azt nem könnyű megállapítani, hogy a családi limonádék kategóriájába tartozó Flinstone családot melyik korosztály képes élvezni, hiszen mondanivalója a fejlődésben visszamaradt felnőtteknek való, humora viszont gyermeteg, verbális és vizuális ízlésvilága pedig senkinek sem ajánlható. Az ötvenes évek amerikai hangulatát árasztó álkőkorszaki zagyvaságon egy jóízűt sem lehet nevetni, „az ökörkörbe csak hétpróbás tulkok tehetik be a csülküket” típusú kijelentések még mosolyra sem fakasztanak. Hétpróbások szerepeltek a Jackie, a jófiú című amerikaihongkongi akcióvígjátékbán is, amelyet szupermoziként harangoztak be. Tanulságával, mi szerint egy jó szakács először üt, azután elnézést kér, nem tudunk mit kezdeni. Mifelénk egy szakács először főz, azután kér elnézést. Mindkettő megbocsáthatatlan. A Heti hetesben ott ritkán látható arcok tűntek fel: Frech’ Zoltán, Liptai Claudia és Batiz András. S bár mindhárman halványabbak voltak a Rögtön jövőkben szereplő Kovács Kokó Istvánnál és Lang Györgyinél, akik bebizonyították, hogy egyszerű eszközökkel is lehet szórakoztatni embereket, a Heti hetes mégsem volt haszontalan. Megtudtuk, hogy bezárás fenyegeti a fővárosi állatkertet, mert nincs meg a csimpánz előírt fejenkénti 100 négyzetmétere. Arra is fény derült, hogy a gargalizálás kitűnő mód annak megállapítására, nem szivárog-e a nyárunk, továbbá egyértelművé vált, hogy 287 liter metánt bocsát ki bélgáz formájában naponta egy tehén, amely ezáltal az üvegházhatás okozója. S miközben meglepődhettünk azon, hogy a Szent korona mászóka formájában is megjelent játszótereinken, s Váncsa szerint ennek mintájára várható az Áder János alakú szomorúfűz, még mindig azon a 100 négyzetméteren gondolkodtunk. Vajon az állatvédők mintájára mikor küzdenek értünk is lelkes embervédők az egy főre eső 100 négyzetméteres panellakásokért? A kifutóról akár le is mondanánk. CSERI L. r Célkeresztben a legújabb kor Megnőtt az egyetemisták levéltári kutatói érdeklődése A kutatói igények egyre inkább az 1945 utáni időszakra vonatkozóan jelennek meg a Baranya Megyei Levéltárban. Markáns tendencia, hogy legnagyobb számban az egyetemi, főiskolai hallgatók böngészik a közelmúlt dokumentumait. A korábbi társadalmi rendszerben a munkásmozgalom- és párttörténet, s ezzel egyetemben az MSZMP archívuma keveseknek volt hozzáférhető. A hosszú böjt után hatalmas étvággyal estek neki a vizsgálódásnak a korszak iránt érdeklődők. Részben a dokumentumok őrzőhelye miptt, részben meg azért, mert a politika kisajátította, aktuálisnak tartotta a 30-40 évvel ezelőtti történések dokumentumait is, különös érzékenységgel viseltetve az 1956- os események iránt. A rendszerváltás után ki-ki kereste, próbálta megfogalmazni az identitását 1956-tal kapcsolatban: a reformkommunisták, Nagy Imre követői, nem követői, a polgári szárny, a Bibóisták. Ez voltaképpen máig nem lanyhult, de az indítékokban és a kutatói évjáratok körében lényeges változás mutatkozik. A helytörténészek vizsgálódásában mostanában erős vonulat az oktatástörténet, amely elsősorban az intézmények históriájára összpontosít. A millennium évében érthetően számottevő maradt a klasszikus településtörténet iránti érdeklődés is.- Közel 600 kutatónk volt, a kutatási esetek pedig a háromezret közelítik, ami meglehetősen nagy szám, és komoly próbatételt jelentett - mondja dr. Odor Imre, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója (képünkön). - Az előző évihez képest tavaly egyharmadávai nőtt a levéltárunkban kutató egyetemi hallgatók száma, s őket is az új, és különösen a legújabb kor érdekli. Szeremének tisztábban látni. A rendelkezésre álló dokumentumok azonban nem biztos, hogy megkönnyítik ezt. Az időszak a viszonylag legkevésbé adminisztráltak közé tartozik, mert akkoriban nagyon sok komoly döntés csak telefonon jutott el az érintettekhez. Dokumentumokban, forrásokban tehát nagyon nehéz megfogni ezt a korszakot. Szerencsés esetben levelekből, hangulatjelentésekből áll össze va- lamüyen árnyaltabb kép. A diákkutatók másik vonulata igen sajátos: a PTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karán az urbanisztika témakörében újabban előszeretettel - százas nagyságrendben - adják ki feladatként a régi épületek komplex dokumentációjának kutatását, vagy új épületekhez kell az előzményeket feltárniuk a hallgatóknak a levéltárban. A növekvő kutatói érdeklődés és anyagmennyiség, illetve a hozzáférés gyorsasága és a levéltári szolgáltatás színvonalának megtartása fejlesztéseket igényel.- Nagy erőfeszítéseket teszünk, s remélhetőleg idén siker is koronázza azt, hogy pályázati pénzből és egyebekből digitalizáljunk mindent, amit csak lehet. Az irattárainkban már elkezdtük. A segédletek gépre vitele lehet az első jelentős lépés, ami a kutatást és nemkülönben a belső feldolgozó munkát is megkönnyíti - ecseteli a terveket az igazgató. - A pártarchívum hozzánk került iratanyaga közel 700 folyóméter. Saját erőből kialakítunk neki egy kisebb raktárrészt. A legújabb pályázatunk e dokumentumtömeg biztonságosabb, megfelelőbb elhelyezését célozza meg. Annál is inkább, mert a pártarchívum kutatására is egyre erő- teljesebbaz érdeklődés. dunai i. Elfogott képek Elmaradt egy pécsi származású amerikai művész, Kosbor István kiállítása Pécsett, mert a magyar vámszabályokkal a tengerentúlról nem tudott megbirkózni. A várakozással ellentétben nem nyílt meg Kosbor István pécsi származású, ma Amerikában élő művész fotókiállítása a Művészetek Háza tetőtéri galériájában. Mint G. Molnár Judit, a Művészetek Háza igazgatója érdeklődésünkre elmondta, a művész hetekkel ezelőtt elküldte képeit, de a csomagot a budapesti vámudvarban nem adták Id, mert hiányzott egy úgynevezett pro-for- ma számla, amely azért vált szükségessé, mert Kosbor másfél millió forint értékkel adta fel csomagját. Nem segített az sem, hogy különböző faxokat küldött, internetről letöltött egy pro-for- mának gondolt számlát, és elküldte. Kiderült, mondja G. Molnár Judit, hogy a feladat ezúttal megoldhatatlan, Amerikában üyen számlát nem lehet kiállítani. A képeket így visszaküldték, de a kiállítás nem .marad el végleg, csupán elcsúszik, mert a művész a nyár folyamán hazalátogat, s akkor magával hozza anyagát. ________ _____ CS. L. Jeg yzet Egy elmaradt meghívás Vincze János, a Pécsi Harmadik Színház vezetője március 15-én Jászai Mari-díjat vehetett át. Ennek ma már nincs különösebb hírértéke túl azon, hogy nem árt ismételten hangsúlyozni: van városunknak egy újabb, komoly szakmai díjjal kitüntetett színházművésze. Amiért mégis említést érdemel, annak oka az, hogy Vincze Jánost nem hívták meg arra a villásreggelire, amelyet a polgármester a Palatínus Szállóban adott a napokban a március 15-e alkalmából magas kitüntetést kapott pécsi személyiségek tiszteletére. Hatan kaptak csak meghívást, köztük két Széchenyi-, egy Harangozó Gyula-, egy Ferenczy Noémi-, egy Liszt- és egy Táncsics-dí- jas; ketten elfoglaltságra, illetve betegségre való hivatkozással lemondták, maradtak négyen. Nem olyan áttekinthetetlen létszámról van tehát szó, hogy ne lehetett volna észlelni a hivatal részéről: nem teljes a létszám. Ez azonban sem a meghíváskor, sem később nem tűnt fel senkinek. Vincze János az utóbbi időben - legalábbis ami az önkormányzatot illeti - láthatatlannak, súlytalannak, érzékelhetetlennek bizonyult. Hiszen annak ellenére, hogy ő volt a néhány hete lezárult színházigazgatói posztért „harcba induló” két pályázó egyike, nem gondolta a pályázatot kiíró és azt elbíráló önkormányzat képviselői közül egy sem, hogy egyáltalán meghallgassa, kérdéseket tegyen fel neki, amely egyébként a hazai színházigazgatói megmérettetések során másutt természetes eljárási mód. Arra sem tartották érdemesnek, hogy akár személyesen, akár írásban, akár telefonon értesítsék a pályázat eredményéről, továbbá arra sem, hogy a pályázatokkal kapcsolatos szakvélemények bármelyikét megmutassák neki. Hogy ezek után egy elmaradt meghívás szándékos vagy véletlen, a végeredményt Vincze szemszögéből tekintve nincs jelentősége. Az viszont biztos, hogy egy értékeire sűrűn hivatkozó városnak legalább a kultúrát magas színvonalon művelő személyiségekkel való kapcsolatában nem ártana körültekintőbben viselkednie, mert ha ezt nem teszi, érdemtelenné válik arra, hogy szellemi értékeivel büszkélkedhessék a nagyvilág előtt. CSERI LÁSZLÓ Képes üdvözlet a régi Pécsről äctvözlet Kezdetben saját gyönyörűségére és a családtagok okulására gyűjtötte a pécsi képeslapokat. Amikor már két-hárömezer képeslap összegyűlt - úgy 15 éve -, akkor jutott eszébe, hogy ezt a város érdeklődő lakosságának is be lehetne mutatni. Tóth Tibor rendőr-alezredesnek (képünkön), a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálótisztjének szülővárosában többször is volt már kiállítása, sőt 1999-ben már Kolozsvárott is. Gyűjteményének néhány darabja helytörténeti kiadványokba is bekerült. Több mint negyedszázada hivatásos fegyveres testületnél szolgál, de ennek semmi köze nincs a hobbijához. Meséli, hogy gyermekkora óta mindig gyűjtött valamit. Érdekes kőzeteket, faleveleket, gyufacímkét, bélyeget, jelvényt, aztán a pécsi képeslapokat.- A 60-as években az Uránvárosról készült képeslapok indítottak el ennek a gyűjtőszenvedélynek a „lejtőjén” - meséli. - Csak négy év múlva jutottam az igazán régi darabokhoz. A képeslapok olyan épületeket ábrázoltak, amelyeket már nem találtam meg. S óhatatlanul is az ember egy kicsit utánaolvas, mikor épült, mikor bontották le, hogyan alakult a sorsa az épületnek. Vagyis ez nem egyszerűen gyűjtés, azért is fogott meg, beleszerettem a témába. Jó néhány évbe tellett, amíg rájöttem, melyek a régi képeslapok igazi forrásai: az antikvár bélyegkereskedések, vásárok. Legritkábban viszont Pécsett lehet fellelni régi darabokat, hiszen innen küldték el azokat szerte az országba. A XIX. század 70-es, 80-as éveitől már adtak tó Pécsről képeslapokat. A gyűjtemény mindig a legfrissebb kiadványokkal is gyarapodik. Ezeken azonban a hajdaniaknál sokkal szűkösebb a témakör: dzsámi, dóm, minaret, Zsolnay-kút, tévé-torony..., szinte csak ennyi. Az első világháború előtt - de még a 20-as 30-as években is - helybeli vállalkozók adták tó a képeslapokat, és szélesebb körből választottak fotótémákat.- A gyűjteményemben sok az olyan képeslap, amelyeket nem adtak postára, nincs keletbélyegző rajtuk, és a fotón sem szerepel, hogy mikori felvétel. Ezek korára csak úgy lehet következtetni, hogy ha van valami középület, szobor, vagy egyéb tárgyi emlék rajtuk. Akkor utánaolvas az ember, hogy a*zok mikor létesültek. Nézzünk néhány közismert példát a képeslapos helytörténeti tájékozódásra. Hajdan is rengeteg képeslap készült a Széchenyi térről. A Belvárosi templom toronnyal, torony nélkül (1939-ben bontották le), amikor még a főtér vásártér volt egyben, vagy valóságos liget „zöldellt” a közepén. A Perczel és a Munkácsy utca betorkollásánál a Lóránt-palota 1883 óta áll. A mai Pécsi Városi Bíróság épületét, a hajdani Ortzen-házat 1891-ben átépítették és akkor kapott a mostanival megegyezően újabb szintet a Királyi Tábla épületeként. A Pécsi Takarékpénztár (a mai megyeháza) 1898-ra támpont. Í902 után a lapokon már rajta van az átépített Nádor Szálló. Ha még a régi, a klasszicista stílusú városháza van a képen, akkor az csak 1907 előtt készülhetett. Ha villamos is jár a téren: legkorábban 1913-ban. Ha a Zsolnay-kút is látszik: 1930 után. A Szent István téren a Szepessy-szobor 1893 óta áll, a vízlépcső az 1930-as évektől a hetvenes évekig szerepelhet. A Király (Fő) utca képeslapjain a Nemzeti Kaszinó (Arma) új épülete 1895- ben készült el, akárcsak a Pécsi Nemzeti Színházé. Az egykori Pannónia Szálló (Palatínus) 1915- ös évjáratú. A Zsinagóga is gyakori képeslaptéma volt: a távoli előterében a Kossuth- szobor mutatja, hogy 1908 előtt, vagy után készült a fotó. A Ferenc József út (Szabadság út) végén az Indóház 1900 utánra utal, a másik végén a Zsolnay-szobrot 1907. október 13-án avatták fel az országos pécsi kiállítás alkalmából, amelyre egyébként külön színes képeslapokat nyomtattak. A Mecsek-oldal néhány jeles időpontmutatója: Francia emlékmű 1908, a Pálos templom 1938 (ha már áll előtte a Szűz Mária-szobor, akkor 1948), a Hotel Kikelet 1935-ben épült. Tóth Tibor első számú kedvencei a pécsi látképek, amelyek nem“TH3 A pécsi Széchenyi tér egy korabeli képeslapon csak szabványméretűek, hanem például van olyan is az első világháború idejéből, amelyik négy képes- lapnyi méretű összehajtogatott formában. A látképek korában egyébként eligazít a Postapalota (1903), vagy az Alpár Ignác által tervezett, s azóta a POTE építésekor lebontott Hadapród Iskola (1908) impozáns épülettömege, vagy az egyetem 48- as téri tömbje 1923 után. A képeslapok között is vannak hibásak, akár a bélyegeknél. Az utóbbiaknál az üyen ritka különlegesség jócskán értéknövelő, a képeslapoknál az ilyesminek nincs pénzes vonzata.- Két olyan képeslapot találtam, amelyeket nem tudtam beazonosítani. Az egyik „városi leányiskolát” ábrázolt Pécs felirattal, a másik pécsi látképet jelölt. Az utóbbiról egyből rájöttem, hogy azt soha semmikor Pécsett nem fotózhatták, a leányiskolában azonban nem voltam ennyire biztos. Bezerédy Győző helytörténész megállapította, hogy téves nyomás mind a kettő: horvátországi felvételek, a leányiskola például egy zágrábi épület. Azért ezeket is megőriztem kuriózumként. ft )
