Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)

2001-04-17 / 104. szám

2001. Április 17., kedd BARA N Y A I TŰKOR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Káosz a baranyai erdőkben Az erdőgazdák - most az önkormányzato­kat és a magánszektort értve - satuban vannak. Az erdőt művelni kell, ám ez sok pénzbe kerül. Kapnak ehhez különböző címeken és okon pénzt, ez azonban néha komolytalan összeg. Ráadásul az úgyne­vezett normatív támogatáson túl - ez is feltételekhez kötött - csak mostanában kezdenek a közcélú pályázati lehetősé­gekre ráébredni a tulajdonosok. Márpedig ha elhanyagolják az erdőt, a minisztéri­um elrendelheti a kényszergazdálkodást. Baranyai körkép A Tubestől az Ilonáig A megyében az erdők területe csaknem 110 ezer hektár. Jól állunk országos szinten a 23 százalékkal, az első háromban vagyunk. Ezeknek az erdőknek közel fele van állami tulajdonban. Az erdőgazdálkodás igen szi­gorú szabályokhoz kötött. A magánkézben lévő 50 ezer hektárból az Erdészeti Szolgálat baranyai igazgatósága nyilvántartása szerint azonban ennek csak felére van éves szintre lebontott, szakszerűen elkészített terv. Önmagában az is káoszt jelez, • hogy a megyében 8-10 ezer ma- gánerdő-tulajdonos van. Márpedig akárkié legyen az erdő - állam, önkormányzat, társulás, magán- személy -, az 1996-ban megjelent erdőtörvény szerint csak hatósági nyilvántartásba vett erdőgazdálko­dó folytathat erdőgazdálkodást, mégpedig üzemterv szerint, érdé- szeti szakirányítás mellett, erdő­szolgálati engedéllyel. Van azonban az éremnek egy újabb olda­la is. Az erdők nem kis részét a korábbi ke­zelők vagy teljesen letarolták, vagy igen si­lány minőségűeket vontak be a privatizáció­ba. Nem véletlen, hogy sokaknak most azért van erdőjük, mert már más egyébre nem tudták fordítani kárpótlási jegyüket. így azu­tán nem csodálkozha­tunk - erősíti meg Misz- lang Lajos, az Erdészeti Szolgálat baranyai igaz­gatóságának osztályve­zetője -, hogy csak ott beszélhetünk elfogad­ható szintű erdőgazdál­kodásról, ahol közvetle­nül elérhető hasznot hordoz magában. Az erdészeti szolgá­lat szigora rettegett a tulajdonosok körében. Tavaly csak Alsó- szentmárton térségében 14, Bakóca környé­kén 7 millió forint bírságot szabtak ki. Ezt persze nem a tolvajok fizetik, akik sokat hajlandók „áldozni” az ellopható diófák köbéterenkénti 60-120 ezer, a cseresznye 100 ezer forintos értékéért.- Igen okos dolog lenne - taná­csolja Miszlang Lajos -, ha az er­dőgazdálkodó szervezetek megál­lapodnának a térségben az önkor­mányzatokkal, hogy a mezőőrök­nek legyen kötelességük az erdők őrzése is, mert most nem felada­tuk. Az erdőgazdálkodást segítő tá­mogatásra minden nyilvántartott tulajdonos jogosult - persze felté­telekkel. Csak egyet említve: ilyen a naptári évet megelőző november 30-ig benyújtott erdőgazdálkodási terv, ebben megjelölve a támogatható munka, költségvetésével együtt. Néha igen komoly pénzhez lehet jutni, például levágott területen felújításhoz az első évben hektáronként akár 160 ezer forinthoz. Más esetben viszont - és sok Az önkormányzatokat érinti, hogy a közjóléti célú erdőkben végzett beruházási munkákra is van agrártámogatás. Ezzel kevés polgármesteri hivatalban éltek eddig, de Pécs nem a késlekedők közé tartozik. A városnak jelenleg három, ebbe a körbe tartozó pályázata van elbírálás alatt. A Tubes-kilátóhoz 2 millió, az Égertető rendbetétele érdekében 1,1 millió, az llo- na-pihenő felújításához 500 ezer forint támogatást kértek. Döntés rövid időn belül várható. gazda tartja nevetségesnek az összeget - a tisztításhoz mindössze 11-21 ezer forintot adnak. Az úgynevezett közcélú pályázatok ép­pen ezekben a napokban jelentek meg 2001-re. Csak példaként említjük az érté­kes, közjóléti célú erdők esetében az erdő­használat és -művelés többletköltségeinek 50 százalékát. Ugyancsak 50 százalékát le­het pályázattal elnyerni az erdészeti szak­ember igénybevételével járó költségeknek. Az idei és a következő évre összesen 6 mil­liárd forint van egy másik pályázati kosár­ban, erdőtelepítésekre. Említettük, a teljesen elhanyagolt erdők­ben elrendelhető a kényszergazdálkodás. A munka végrehajtóját - az integrátort - a mi­nisztérium jelöli ki, mégpedig a szakható­ság - az Erdészeti Szolgálat - jelzése alap­ján. Erre Baranyában eddig nem volt példa. MÉSZÁROS ATTILA Megszűnt a veszettség Nincs pénz - csökkentik a vakcinázott területet Hazánkban 1992-től kezdődött el a különböző vadon élő ál­latok veszettség elleni immunizálása, amit 1996-tól egészít ki a rókavakcinációs program. Ez gyakorlatilag megszün­tette a betegség terjedését. san növekszik majd a rókák szá­ma. Gondos Gyulának, a Baranya Megyei Vadászszövetség titkárá­nak tapasztalatai másra utalnak, Baranyai körkép Dunántúl a súlyosan fertőzött körzetek közé tartozott: ’95-’96 között a veszett állatok majdnem fele ezen a területen volt megta­lálható. A védettséget adó, gyufásdoboz méretű vakcinákat a rókák szá­mára csalogató illatú anyagba he­lyezik, ami a véráramba kerülve több évig védettséget ad. A közhi­edelemmel ellentétben nemcsak a rókák fertőződhetnek meg, de vannak regisztrált esetek borzok­ról, vadmacskákról, nyestekről, sőt még szarvasokról is. Tény vi­szont, hogy az esetek 85 százalé­kában a rókák kapják el a veszett­séget. A repülőgépes vakcinázóprog- ram a Dunántúlon indult meg először az országban, melynek eredményeképpen 2000-ben nem regisztráltak rókaveszettsé­get, és a háziállatok közt is ele­nyésző volt a számuk. Sok vad­gazdálkodó azonban nem tekinti egyértelműen pozitívnak a prog­ramot, mert véleményük szerint ezzel a beavatkozással drasztiku­a zsákmányállatok korlátolt szá­mával a folyamat nagyjából ki­egyenlítődik. A meggyőző eredmények elle­nére nincs pénz az egész ország teljes lefedésére a szerrel, így az intenzív immunizáció átkerül Du­nántúlról - így Baranyából is - a Tiszántúlra és a Duna-Tisza közé­Az esetek 85 százalékában a rókák kapják el a veszettséget mert bár a vakcinázás valóban növeli a számukat, de a rühesség elterjedésével - ami szintén foko­zottan fertőző betegség -, illetve re. Ezzel a megye eddigi teljes be- oltottsága Beremend, illetve Ho­morúd környékére csökken. MÉSZÁROS ZSOMBOR Hírcsatorna HO, FAGY ES DER Baranyá ban. Az ünnep három napján időnként télies volt az időjárás megyénkben. Hetvehelyen, Kánban és a pécsi Patacson, va­lamint Közép-Daindolban né­hány percen át hó hullott, és rövid időre hólepel alakult ki. Villányban, Harkányban és Sellyén a vasútállomási meteo­rológiai mérőpontokon mínusz 3 fokot mértek hétfőn, nem egy fagyzugos helyen dér lepte a tájat. (cs) PÉCSUDVARDI sírgyalázó. A hét végén sírrongáló fémtolvajt zavartak meg a lakók a temető­ben az est homályában, így nem tudták kivenni, hogy ki volt az elkövető. Az ismeretlen férfi az egyik nyughelyen levet­te a kőbe erősített fényképet, kalapáccsal tördelte a márványt és próbálta a fémvázát eltávolí­tani. Megijedt a közelgő embe­rektől, így más sírhantot nem rongált meg. (cs) PÉCSETT ZEBRÁN gyalogo­sok közé hajtott a meszesi isko­la előtt egy autós vasárnap. Sze­rencse, hogy senkit nem ütött el. Azzal védekezett a sofőr, hogy vezetés közben váratlanul rosszul lett. Az ügyben nem in­dult rendőrségi eljárás, mert az elkövető nem volt ittas. ________________________lesi TÖ BB SZÁZ LÁTOGATÓ A TOJÁSMÚZEUMBAN. Sok hazai és külföldi turista kereste fel az ünnepek alatt a zengővárkonyi tojásmú­zeumot, amelynek igen változatos anyaga a hét végén többek között mini patkókkal díszített és hímzett tojásokkal bővült. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Itt a második allergiaszezon Baranyai körkép A különböző, allergizáló hatású növények virágzása miatt februártól kora őszig jelentkezhetnek a kellemet­len tünetek az arra érzéke­nyeknél. Mivel a gyógysze­rek beszerzéséhez minden betegnek félévente újra és újra meg kell jelenni a szakorvosnál, a legtöbb he­lyen heteket, máshol hóna­pokat kell várni a szüksé­ges vizsgálatok elvégzésére. Az április az egyik legnehezebb hónap az allergiások számára, hi­szen még be sem fejeződött a ko­rai fák virágzása, néhány héten belül beindul az úgynevezett má­sodik pollensze­zon, amikor már a pázsitfüvek is ont­ják virágporukat. Akiknél a korábbi években ekkor je­lentkeztek az aller­gia jellemző tüne­tei - a szem visz­ketése, az orrfo­lyás, vagy súlyo­sabb esetben a ful­ladás -, minél előbb keressék fel a szakorvost, hogy megelőzhessék a problémák jelent­kezését. Rónai Zoltán allergoló- gus lapunknak elmondta, az al­lergiával szemben nagyon nagy hatásfokkal lehet védekezni: ha a korai stádiumban fedezik fel a be­tegséget, akár teljes tünetmentes­séget is el lehet érni. Hozzátette: nem szabad a kezdeti, kevésbé zavaró tüneteket félvállról venni, hiszen az allergiára jellemző, hogy évről évre súlyosbodik, s ha elhanyagolják, megtámadhatja az alsó légutakat és akár asztma is kialakulhat belőle. A megyében a városi tüdőgon­dozókban végzik az antiallergén gyógyszerek kiírásához szüksé­ges vizsgálatokat. A bőrpró- batesztre Pécsett - a több ezer, erre váró beteg miatt - kizárólag csak beutalóval lehet bekerülni. Arra fel kell készülni, hogy az előjegyzési lista a legtöbb helyen nagyon hosszú, s legalább két- három hetet kell várni, míg a be­teg sorra kerül. A komlói, siklósi, Praktikus tanácsok Mivel a kellemetlen tüneteket a légutak- ba kerülő virágpor okozza, jobban oda kell figyelni a beteg környezetének tisztán tartására. A lakás rendben tartása, rendszeres portalanítása mellett minden este lefekvés előtt javasolt a hajmosás, hogy az álmat­lanság, mint egyik legkellemetlenebb tü­net ne forduljon elő. Az orr gyakori mosása is hasznos lehet ebben az időszakban, amihez a szakem­berek sós oldatot javasolnak: a megfelelő koncentrátum eléréséhez egy liter vízbe szórjunk egy púpos teáskanálnyi sót. szigetvári és a mohácsi tüdőgon­dozókban kedvezőbb a helyzet: itt nincs várakozási idő/ s akár beutaló nélkül is el lehet végez­tetni a vizsgálatokat. SZABÓ ANITA Nagyszabású szőlőtelepítés Villany-Siklós Az aktuális szőlészeti munkák és a növényvédelem mellett nagyszabású szőlőtelepítés zaj­lik a villányi borvidéken. A te­lepítés keretében vörösborszőlő­fajtákat ültetnek a gazdák. A tavalyi extrém, száraz évet köve­tő enyhe tél után a viszonylag „jól áttelelt” szőlőkártevők, a szőlőat­kák és a lisztharmat elleni védeke­zés mellett a villányi borvidék hegybírójának, Szende Gábornak az engedélyével nagyszabású sző­lőtelepítésbe kezdtek a Siklós és Villány környéki szőlőskertekben. A hegybírói döntés alapján végzett munka során Merlot, Pinot Noir, Cabernet Franc és Cabernet Sauvi- gnon telepítése zajlik a hajdani szőlőtermelésből már korábban ki­került és a szőlőtermesztésbe újon­nan bevont területeken egyaránt - tájékoztatta lapunkat Jekl Béla, a térség ismert kertészmérnöke. A mostani, úgynevezett kes- kenysoros telepítéssel 80-100 hek­tár területet vonnak be a szőlőmű­velésbe, ez hektáronként 5000 tő­két jelent. A már tavaly előkészített területre történő ültetést lehetőleg még ebben a hónapban igyekez­nek befejezni. Az idei nyáron a ta­lajművelést és az esetenkénti nö­vényvédelmet is igénylik a friss ül­tetvények. A villányi borvidék azonban nemcsak verejtékes mun­kát ad az érintetteknek, a napok­ban lezajlott borverseny például is­mét egyöntetűleg azzal örvendez­tette meg a gazdákat, hogy a tava­lyi időjárási különlegességekkel együtt minőségileg a tavalyi borok is különlegesek lettek. _______bjl Ve rs, Legendával és zenével A hét végén egyetlen baranyai díjazottként a Véménden élő Fenyvesi Attila különdíjat nyert a Tatabányán rendezett or­szágos szavalóversenyen. A 34 éves fiatalember az énekelt vers kategóriában aratta első nagy, nyilvános sikerét. Tatabánya-Véménd Munkanélküliként is kevés a sza­badideje Fenyvesi Attilának, leg­alábbis - mint mondja - ahhoz ké­pest, amennyit szeretne a zongora mellett ülni. Pedig elég korán el­kezdte, 10 éves korától tanul ezen a hangszeren játszani. És mindjárt - testvérbátyjával együtt - szöve­get írni és zenét komponálni.- Végül is 1998-ban jutottunk el odáig, hogy a megelőző tíz év munkáit összesűrítve megjelen-' tettünk egy CD-t, de csak baráti körünknek szánva. „Legenda”, ez a címe.- Csupa saját szerzemény ?- A címadó is a bátyám verse, én pedig csak a saját zenémet adom elő.- A tatabányai versenyen is?- A bátyám nyomta a kezembe a felhívást, jelentkeztem, hat vers­sel lehetett indulni a József Attila születésnapjához kötődő, most már ötödik alkalommal megren­dezett országos szavalóversenyen. A hatból hármat kellet előadni, két József Attila-vershez - Keserű ne- kifohászkodás, Bolyongok -, illet­ve az osztrák Emst Schönwiese Hol laksz majd Istenem? költemé­nyéhez írtam zenét.- És nyerte el a versenynek ott­hont adó Tatabányai Közművelő­dési Ház Kht. kiilöndíját. Felbáto­rította a siker?- Igen. Eddig alig-alig álltam közönség elé, jobbára csak csalá­di körön belül. De most már el­kezdtem gondolkodni önálló kis esten, ahol költemények, megze­nésített versek bemutatása lenne a cél, és persze néhány szó ma­gamról is.- Aki többek között kosárfonó is.- Az ország legjobb szakembe­rétől tanultam a mesterséget, még a kilencvenes évek elején. Sajnos, a gyakorlatban nem tud­tam kamatoztatni az átvett tu­dást, ezen a vidéken ebből nem lehet megélni.- Visszatérve a zongorára: ke­vés ideje jut rá, mégis díjat kozott haza Véméndre.- Valóban kevés, de ezek örömet adó, intenzív pillanatok. m.a. Egymás közt Hosszúhetény A hó végén kerül sor a Hetény elnevezésű helységek találkozó­jára. Az első alkalommal meg­rendezendő, háromnapos prog­ramsorozatra összesen kilenc, a nevében a „Hetény” elnevezést viselő település képviselőit vár­ják. Nemcsak határainkon be­lülről, hanem az azokon kívül rekedt jugoszláviai, szlovákiai és kárpátaljai névrokonokat is meghívtak a találkozóra. Első­sorban huszonöt év alatti fiata­lokat várnak az adott település polgármesterének vagy egyik képviselőjének társaságában. A vidám programok elsődle­ges célja az ismerkedés. A talál­kozó fénypontjának az ugyan­csak úttörő kezdeményezésnek számító „Hetényi Talicskaolim- pia” ígérkezik. ____________«lb.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents