Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)

2001-04-13 / 101. szám

2001. ÁPRILIS 13., PÉNTEK OTTHON UN K Új Dunántúli Napló - 9. oldal Tervváltozatok panelnappalira Sok tízezer család lakik Magyaror­szágon panellakásban. A hatvanas­hetvenes években épült betonko­losszusok egy része mára megérett a felújításra. Lakóik szeretnék ottho­nosabbá, korszerűbbé varázsolni sokszor alig valamivel több mint 20 négyzetméteres lakószobájukat. Az átalakítás előtt nagyon fontos kérdés: hány tagú a család, a lakás más helyisé­gei milyen funkciót töltenek be, és nem utolsósorban számot kell vetni azzal is, hogy a szobát milyen célra kívánják használni. Lakberendezési tanácsadónk három változatot készített. Mindegyik­nek alapelve, hogy a viszonylag keskeny lakótelepi szobában nagy teret hagyjon az ülőgarnitúrának, keresztirányban nem szűkítette le a teret hagyományos szekrénysorral. Figyelembe vette azt is, hogy a családok legtöbbje sarokgarnitú­rának szeretne helyet szorítani, s a ké­sőbbi használatból következően a szoba egyben hálószoba is legyen. Ebből az kö­vetkezik, hogy esténként a társalgósarok átalakításával születik meg a fekhely. 1. változat A szobát U-alakban veszik körül a bú­torok, így belépéskor a legnagyobb tér tá­rul fel az érkező előtt. Az elképzelt, ágy- gyá alakítható sarokgarnitúra a szoba te­re felé fordul, kör alakú, könnyen moz­gatható asztalkát vesz körül. Az asztal esti átrendezés utáni helyét szaggatott vonallal jelöltem. (Elképzelhető a sarok- garnitúra olyan elrendezése is, hogy a fény, a kilátás felé forduljon, de így a szo­bába belépő csaknem a hátába botlana.) Ebbe a változatba nem illenek a pol­cok a két ajtó közé, mert máshol akad elegendő tárolóhely, legfeljebb egy nagy­méretű textilkép díszíthetné itt a falfelü­letet. Az elképzelt növénynek szűk hely maradna az ablaknál, ide karcsú, magas Z. \ÁL7tXCAT állólámpa javasolt. A szoba másik részét U-alakban polcrendszer keretezi, elemei az ajtó felé lépcsőzetesen emelkedhet­nek. Sarokelemein lehetne a nagy képer­nyős tévé és az olvasó-zenehallgató-fotel- hez világító hangulatlámpa. 2. változat A társalgósarkot ezúttal három kü­lönálló kanapé alkotja. Az ilyen elren­dezés mellett több ülőhely lesz, más­részt a sarokgarnitúra sarokelemén amúgy sem lehet kényelme­sen ülni. Gyakorlati tapasztalat, hogy a nappaliszobák ajtaja szinte mindig nyitva van, különösen panel­lakásokban, ahol a térérzet növelésének ez a legkézenfekvőbb módja. Jelen esetben azonban a szobába benyíló ajtó zavaró lenne (a kanapé hely­zete miatt), ezért har­monikaajtóra kellene cserélni. Hálóhelyet a na­gyobb kanapé kinyitá­sával varázsolhatnak, a két, görgőkön mozgat­ható kisasztal éjszakai nyugvóhelyét szaggatott vonal jelöli. Most már elegendő hely van az ablaknál na­gyobb növény vagy virágállvány elhelye­zésére, a kanapé másik oldalán hangulat­lámpa adhat helyi világítást. A tévét íves vonalú polcra állítottuk (itt csak kis képernyősét célszerű elhe­lyezni), fölötte lehetne a hifi-berende­zés, két oldalt a hangfalak. A szekrény­sor helyett négyrészes polcfalat tervez­tem a szoba végébe, akár a mennyezetig is érhet. 3. változat A kedvezőbb térhatás elérése céljá­ból a bejárati ajtót teljesen elhagynánk (ha amúgy is mindig nyitva lenne), a szabad falnyíláson keresztül már az előszobából feltárul az ülőgarnitúra lát­ványa. Ezúttal „valódi” sarokgarnitúra kerül a szobába, amelynek „igazi” sar­kába állítottuk az ülőalkalmatosságo­kat, amelyek jelen esetben fakeretre szerelt, négyzetes habszivacs elemek. Belsejük tárolásra is szolgálhat. A dohányzóasztalt C-alakban ölelik körül az ülőhelyek, a sarokasztalkákon áll a tévé (közepes képméretű), illetve a helyi világítást adó halogénlámpa. Fekvőhellyé történő átrendezéskor a két különálló elem kerül középre (szaggatott vonallal jelölve), éjjelre a középső asztal a tévé mellé állítható. A sarkot L-alakban körbefutó falipol­cok keretezik. Az ablaknál még maradt hely dolgo­zósarok kialakítására, amelyet kazet­tás, dobozelemekből összeállított pol­cok vesznek körül. Elemei a legmaga­sabb ponton elhelyezett növény felé lépcsőzetesen emelkednek. A fűtőtes­tet célszerű volna beburkolni, a rácsos faburkolat polcelemek közé építhető be. Az erkélyajtó és a bejárat közötti falfelületen legyen a kazetta- és cd-tar- tó állvány. KISKERESKEDŐK FIGYELEM!— Háztartási cikkek a Poderkó Nagykereskedelmi Kft-től! • Zománcedények (belföldi és import) • Mechanikus háztartási gépek hús-, dió-, mákdarálók cseh import • Horganyzott vödrök, mosófazék (különböző méretben) • Zománcozott füstcsövek • Háztartási mérlegek, evőeszközök, sütőformák... • Hintaágyak Megrendelés személyesen vagy telefonon. Ingyenes kiszállítás Popovics János ügyvezető-tulajdonos Bogád, 48-as út 7. Telefon:72/473-467 *74957* j/j ppTO WEIMANNI HEIN VERONIKA KÖZGAZDÁSZ • Könyvelés, • bérszámfejtés, • TB-ügyintézés, •* GAZDASÁGI TANÁCSADÁS, • ADÓBEVALLÁSOK ELKÉSZÍTÉSE • Auch in Deutscher SPRACHE. Bogád, 48-AS u. 4. Tel./fax: 72/473-482 E-mail: weimann®,matavnet.hu OKOCENTRUM BOGAD Beruházások és munkalehetőség Bogádon Ismerjék meg a Bogádi Szabadidőparkot, hazánk legújabb ökoparkját! Átalakítható egy mai magyar köz­ség arca, ha olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amelyek úgy te­remtenek tartós munkalehető­séget, hogy közben termelést biz­tosít, közfeladatot, szórakozást, ismeretterjesztést, testedzést és pihenést lát el. A közeljövőben ilyen beruházások helyszíne lesz a Pécshez közeli Bogád. Szabad­időpark épül, de nevezhetjük öko­parknak is. Munkalehetőséget csak beruházá­sokkal lehet teremteni. Ezek sorá­ban hamarosan ültetvényes kerté­szetben dolgozhatnak, ahol me­legházban és szabadtéren külön­leges dísznövényeket termesz­tenek, lesz emléktárgy-készítő műhely is, és bizonyára sok embert vonz majd a vadaspark, ahol természetes környezetben mutat­ják be a hazai tájak vadállatait és a háziállatokat. Nemkülönben érde­kes lesz a kihelyezett állatkerti nevelde is az állatóvodával. Régi igényt teljesítenek majd azzal, hogy ún. állathotelt hoznak létre állat­kórházzal, ideiglenes állatelhe­lyezési lehetőséggel például sza­badságidőre vagy külföldi utazás időtartamára. A mozogni, sportolni vágyók ré­szére különböző sportpályákat építenek, így teniszpályákat, nem­zetközi színvonalú és minősítésű golfpályákat, a kedvtelésből pró­bálkozóknak minigolfpályát, a bát­raknak pedig lovastanya ad lehe­tőséget lovaglásra lovasturizmusra szálláslehetőséggel együtt. A léte­sítendő halastóban minden hazai fajtára pecázhatnak majd. Ám hogy a csak kirándulni vágyók is megta­lálják itt szabadidős elfoglalt­ságukat, kirándulóhelyeket alakí­tanak ki pihenőkkel, sütőhelyekkel együtt, no és természetesen mindehhez a sok létesítményhez egy színvonalas kemping is fog tartozni. Minden szükséges infra­struktúrát kiépítenek, hogy gyalog, kerékpárral vagy autóval is bejárható legyen a két kilométer hosszú terület, de több irányban sétautak is biztosítják, hogy minden érdekes látnivalót megtekintsenek e városközeli ligetben, parkban, és a szabad természetben jól érezzék magukat az idelátogatók. Kíván­ságra idegenvezetés is igényelhető. Látványos, pihentető és szórakoz­tató, valóságos idegenforgalmi központ lesz Bogádon, ahol ter­mészetesen idegenforgalmi kiad­ványok is kaphatók lesznek. Nem titkolt cél, hogy elsősorban a munkalehetőséget biztosító beru­házások révén biztosíthatnak hosszútávon is foglalkoztatást a bogádi lakosoknak, a fiataloknak pedig kedvet és jövőképet adjon az itt működő ökopark, szabad­időpark. A beruházások működ­tetésére, üzemeltetésére mintegy 100-120 fő foglalkoztatására nyílik lehetőség, nagyrészt betanított munkavégzés szintjén. Ebbe bele­értendők a park üzemeltetéséhez, fenntartásához, karbantartásához szükséges különböző szakmunkák is. Mintegy 20-30 fő fiatalt Német­országban tanítanak be, 30-50 főt Magyarországon képeznek ki az itteni feladatokra. A park adottsága teszi lehetővé csökkent munka­képességűek és rokkant nyugdíja­sok foglalkoztatását is. A terepelőkészítés már folyamat­ban van. Az engedélyezési eljárá­sok után azonnal elkezdik a beru­házások kivitelezését. Remél­hetőleg még 2002-ben beindítható lesz, és ezzel egy időben meg­kezdhetik a képzést, a foglalkoz­tatásokra való felkészítést. A teljes kivitelezést alig 3 év alatt végzik el. A 250 ezer m2 szabadidőpark mellett a fennmaradó részt parko­síthatják és arborétumszerű ligetet alakítanak ki természet- és kör­nyezetvédelmi céllal. Ezzel a nagyjelentőségű beruhá­zással a 600 lakosú Bogád nagy fejlődéshez jut, sőt a nemzetközi vérkeringésbe is bekapcsolódhat. Sok vendéget várhatnak egész Magyarországról és több külföldi országból is. Ilyen kínálat hama­rosan vonzza a turistákat, és vár­ható, hogy gyorsan híre is megy a Bogádi Szabadidőparknak. Ipari övezetmentes, egészséges környe­zetű, üdülő jellegű település válhat Bogádból, és mint azt a szintén Pécs-kömyéki Orfü esetében már tapasztalhattuk, a bogádi idegen- forgalmi centrum a széleskörű kínálatával hamar felkerül Ma­gyarország idegenforgalmi térké­pére. Ebből pedig nemcsak Bogád nyer, hanem Baranya is, de hazánk is. Az idegenforgalom növeke­dése pedig további fejlődési lehe­tőséget és foglalkoztatást teremthet Bogádnak. (hirdetés) Száz éve sütött először a bogádi pék HA JÓT AKAR ENNI. BOGÁDI KENYERET JÖJJÖN VENNI, SÜTI ÚJRA, MINT RÉG, A BOGÁDI PÉK. S, hogy ki ma a bogádi pék? Nem más, mint Horváth Tibor, annak a Kis Balázs Jánosnak az unokája, aki száz évvel ezelőtt Püspökbogádon megalapította a mai napig működő pékséget. S a mai napig a jó kenyérnek azt tartják, amely domború, héja se nem igen lágy, se nem felette kemény, sárga, vagy barna, de nem fekete, égett, nincs elválva a belétől. A bélé szívós és nem morzsolódik, ha benyomjuk felduzzad ismét magától, inkább apró sűrű, mint lyukacsos, jó ízű és még több napok múlva sem savanyú.- Anyai nagyapám, Kis Balázs János molnár és sütőmester volt - mondja Horváth Tibor. - A falusi asszonyok hordták hozzá a bedagasztott és megformázott kenyeret, kalácsot, amelyet a pékségben süttettek meg. Ezen kívül a malomban az őrlés fejében otthagyott liszt eladásával foglalkozott. A sütődében dolgozott az egész család, ahová az édesapám úgy nősült be. Ő Pécsett Benkovics Géza pékmesternél tanulta ki a szakmát, s tett mestervizsgát, majd ezt követően átvette a nagyapámtól a pékséget. Magam is szinte születésem óta, 1940-től, minden időmet a sütőüzemben töltöm. Nem véletlen, hogy 1955- ben pékinas-nak mentem, s azóta is ez a szakma jelenti az életemet, s nemcsak nekem, de az egész családomnak. Horváth Tibor az eltelt években nemcsak a pékség fejlesztésére fordított nagy gondot, hanem szakmai tudásának bővítésére is. Mestervizsgát tett, rendszeresen részt vett a hazai és külföldi tanulmányutakon. A bogádi pékmester a Pécsi Ipartes­tületnek 1982 óta tagja, 1985-től az Élelmiszer Szakosztály elnöke, az ipartestület elnökségének tagja. Négy éven át- 1992-1996 között - a Magyar Pékek Ipartestületének egyik alelnöke volt. A Baranya megyei Kézműves Kamara megalakulásától az élelmiszer szakmai osztály elnökeként, a kamara elnökségének tagjaként tevékenykedett.- A feleségem szintén pék, az ő segítsége nélkül a társadalmi feladataimat sem tudnám ellátni- folytatja Horváth Tibor pékmester. - A két lányunk ugyan nem választotta a pékmesterséget, de az unokáink igen. A nagyobbik lányunk Mária zeneművészeti főiskolát végzett. A férje gépésztechnikus, de kitanulta a pék szakmát, a pékségben dolgozik. A fiúk Péter péktanuló, a kisebbik gyerekük Eszter még óvodás. Gabriella lányunk varrónőnek tanult, de jelenleg az egyik kenyérboltunkat vezeti. A férje, aki végzettségére nézve villanyszerelő, a Horváth Pékség termékeit szállítja és reklámozza. A lányuk Anita cukrásznak tanul, a fiúk András az idén végez az általános iskolában, ő is pék szeretne lenni, mert ez a szakma nagyon tetszik neki. A Horváth pékségben jelenleg négy kemencében sütik a kenyeret, s a különféle süte­ményeket. Az üzemet a legkor­szerűbb dagasztó és tésztakészítő gépekkel szerelték fel. A baranyai megyeszékhely 35 élelmiszer üzletébe 25 féle pékterméket szállítanak. Három saját üzemeltetésű boltjuk közül kettő saját tulajdonuk. Több mint húsz embernek adnak rendszeresen munkát. *74831*

Next

/
Thumbnails
Contents