Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)
2001-04-11 / 99. szám
12. oldal - Új Dunántúli Napló POLITIKAI 2001. Április 11., szerda T A F Ó R U M Nyitva áll a kapu Lehet vitatkozni egy-egy pártpolitikus napi megnyilatkozásaival. Főleg akkor, ha más pártbeliek éppen ellenkező gondolatokról vagy cselekedetekről tettek tanúbizonyságot. Nincs ez másként Bretter Zoltánnal sem, aki az utóbbi időben vette át a helyi SZDSZ irányítását és tett kísérletet arra, hogy a demszkizmus helyi képviselőjeként életet leheljen a szabaddemokraták igencsak lesoványodott szervezetébe. A vérátömlesztésre minden bizonnyal szüksége van, volt és lesz is, főleg, ha az át- ömlesztésre szánt folyadékban igencsak sok a savó és kevés a hasznos anyag. Mert azzal, az utóbbi időszakban elővett trükkel, hogy a koalíciós partnert szidják, nem valószínű, hogy a választók körében hitelképesebbek lesznek. Főleg akkor nem, ha utólagos okoskodással, a tények elferdítésével, félremagyarázásával, vagy éppen tudatos csúsztatással fűszerezik mindezt. Ha az a hangütés folytatódik, amit Bretter Zoltán megenged magának - amely egyébként alapjaiban sérti a pártjaink közötti pécsi koalíciós megállapodást -, akkor az SZDSZ-re az lesz jellemző városunkban, hogy összeférhetetlensége,' megbízhatatlansága folytán egyetlen koalíciót sem képes egy ciklusban azzal végigvinni, akivel elkezdte... Koalíciónk ma is nyitott mindenki előtt, aki városunknak a közgyűlés többsége által elfogadott fejlesztési programját jó szívvel támogatni, vagy érdemi módon javítani akarja, de nyitva áll a kapu ellenkező irányban is mind- azoknak, akik pártpolitikai megfontolásból, vagy fel- r*|l JHflB sőbb utasításra távozni kí- JP| vánnak. Nem állunk útjába a áÉS|Í/f|,helyi liberálisoknak sem, ha ....kTÍIfcL~J nak fenntartani az MSZP-vel és a Fidesszel”, ahogy országos pártelnökük megfogalmazta. Ezt azonban lehet tisztességesen is tenni, és lehet álságos ürügyet keresve, a város polgármesterét érdemtelenül csepülve. Meggyőződésünk, hogy Toller Lászlót a pécsi polgárok az alapján ítélik meg, amit látnak (a Kálvária utca, az Ágoston tér, a Mercedes buszok) és nem az alapján, amit velük egyesek láttatni akarnak. Ami a tényeket illeti: az SZMSZ módosításakor a napirendhez nem kapcsolódó szólások rendszerének átalakítása (és nem eltörlése!) történt. Mégpedig abból a megfontolásból, hogy az ember a legfontosabb dolgokkal kezdi a munkát, és az apróságokkal végzi (mert ami tényleg fontos, azt ebben a városban napirendre lehet venni). A napirend előtti szólás intézménye Európában egyébként lehol nem jellemző, mégsem férhet kétség az ott tapasztalt parlamentiönkormányzati rendszer demokratizmusához. A cikkíró politikusnak - aki mellesleg a világban járatos egyetemi oktató - mindez a kisujjában van, hiszen tanítja! Vagyis nem a demokrácia, illetve az ellenzék jogai elleni fellépés miatt érzett aggodalom volt az, ami a tollát vezette, hanem más kitapintható hátsó szándék. Éppen ezért a szocialista párt pécsi szervezete és frakciója visszautasítja azt a hangnemet és azt a mesterkedést, amelyet Bretter Zoltán elkövetett, amely eddig nem volt jellemző egyetlen partnerünkre sem, beleértve az ellenzék jelentős részét is. Reméljük, hogy ez volt az az utolsó tévedés, amelyért a volt országgyűlési képviselőnek elnézést kell kérnie, de nem csak a szocialistáktól, hanem saját pártbéli társaitól is, akiknek hitelét cikke jelentős mértékben rontotta. Meixner András, MSZP városi elnök Demokrácia és szólásszabadság Az Esztergár Lajos Kör nyilatkozata Pécs város polgáraiként a szabad demokráciát látjuk veszélyeztetve és tiltakozunk, hogy a várost vezető koalíció pártjai (MSZP, SZDSZ, Munkáspárt és „Civilek”) a napirend előtti szabad felszólalásokat az ülések végére helyezték át. Ez a szólásszabadság korlátozása. Refórm Polgári Platform Alulírottak a FKgP Baranya megyei alapszervezeteinek sürgető felkérésére megalapítják az FKgP Pécs-Baranya Megyei Reform Polgári Platformját és annak ügyvivő testületét. Céljuk az FKgP, és szűkítve az FKgP Pécs-Baranya Megyei Szervezete munkájának korszerűsítése, demokratizálása. A szervezet ügyvivői: dr. Majorlaki József ny. vegyészmérnök (7624 Pécs, Király u. 75.), Hangya Antal mérnök-vállalkozó, volt FKgP Baranya megyei elnök (7622 Pécs, Nagy Lajos király u. 14. Tel.: 72/511-662, fax: 72/511- 663), Kállinger István ny., volt KFgP Baranya megyei elnök (7631 Pécs, Nagypostavölgy-alsó 6.). Az ügyvivő testület munkájában aktív részvételt vállalnak az FKgP - tagságukat országos elnökségi határozattal, fegyelmi eljárás nélkül, törvénytelenül megszüntetett - alábbi Pécs mj. városi önkormányzati képviselők, akik kisgazda identitásukat megtartva Pécs MJ. Város Közgyűlésében kényszerből „Független Kisgazdaszellemiségű Frakció” keretében tevékenykednek: Gal- báts András mérnök-vállalkozó, frakcióvezető, volt FKgP Pécs Városi Helyi Szervezet elnök (7622 Pécs, Vargha Damján u. 4. Tel./fax: 72/326-587), dr. Kádár Géza biológus, önkormányzati képviselő, volt FKgP Baranya megyei alelnök (7624 Pécs, Bornemissza u. 12.), Helmrich Ferenc vállalkozó, önkormányzati képviselő, volt FKgP Baranya megyei alelnök (7634 Pécs, Középdain- dol-hegyhát-dűlő 13.). ________■ A demokráciában a vélemény- és szólásszabadság elemi jog, amely minden állampolgárnak kijár. Ez a szabadság joga, amit ha megsértenek, azt a demokráciát sodorják veszélybe, amely nem létezik szabadság, és ezen belül a szólás szabadsága nélkül. Ez a jog nemcsak minden ember szabadságát és ebből fakadó jó közérzetét biztosítja, de a közjót is szolgálja, amennyiben a polgár tetszőlegesen hallathatja hangját, amikor jogait, saját vagy a köz érdekeit sérelem éri. A demokráciát éppen tíz éve tanuló hazánkban a „lakosság” nagy része még alig tud a demokrácia lehetőségeivel bánni, pedig a demokrácia csak akkor funkcionál ténylegesen demokráciaként, ha minden polgára működteti, minden polgára konkrétan is sajátjának tekinti azt. Egy demokráciának nevezett társadalmi szerveződésben csak akkor és ott valódi a demokrácia, ha a polgárok saját egyéni életük természetes meghosszabbításaként fogják föl azt. Magyarországon és városunkban még hosszú út vezet a felnőtt társadalmi (civil) tudatosságig, ahol az emberek felelősen megnyilatkoznak az őket illető politikai és közügyekben. Sajnálatos, hogy a polgárok nem hallatják szavukat többször, több szinten és több, önmaguk által szervezett fórumon, és hogy nem törekszenek a legkülönfélébb szinteken érvényt szerezni közös érdekeiknek és akaratuknak. Több önszerveződő fórumra lenne szükség, több napirendtől független beleszólásra a város ügyeinek intézésébe - hogy mindannyiunk városa jobb várossá válhasson. A demokrácia a beleszólás társadalma; amíg a polgárok nem szólnak bele folyamatosan és akár a polgárilag és jogilag megengedhető erőszakosság és figyelemfelkeltés eszközeivel közös ügyeik intézésébe, addig nincs demokrácia. Ugyanakkor örömteli, hogy végre, történetében talán először, a huszadik század utolsó évtizedére, kialakult városunkban is a szabad szólás fóruma, ha a napirend előtt is, de legalább bent a város első középületében. Amit eddig, de legalább is ötven évig nem látott ez a város, végre valósággá vált: akár a „fejlett demokráciában”, a polgárok képviselőik útján itt is megszólalhattak és elmondhatták véleményüket. Ez a vívmány került most veszélybe egy sajátos, és groteszk helyi visszarendeződési kísérlet által. Pécs város polgárai számára a visszarendeződés szóba sem jöhet: az elvárások minimuma a napirend előtti szólásszabadság megőrzése. A szabad napirend előtti felszólalás mára természetessé és elemi demokratikus joggá vált, ami nem vitatható többé. A működő demokrácia abszolút minimuma, és ezért a pécsi polgárok remélik, hogy néhány hét múlva a 2001. március 22-i döntésre csak mint múló, indulatból született és addigra visszavont tévedésre tekinthetnek. A polgárok elvárják a város vezető politikusaitól, hogy a rendszerváltás után tíz évvel végre fölismerjék, a politikai váltásnak elsősorban nem az intézmények, hanem a fejek, a gondolkodás átalakulásában kell megtörténnie. Ennek elősegítésére nemcsak azt kérjük a város vezető pártjaitól, hogy állítsák vissza a közgyűlési szólásszabadságot, mint a város polgárainak megnyilatkozási lehetőségét, hanem azt is, hogy tegyenek erőfeszítéseket a demokratikus gondolkodásmód szélesebb körű kialakítására és támogatására. Szervezzenek olyan programokat, amelyekben a demokrácia legjobb elméleti és gyakorlati szakemberei tartanak előadásokat a város vezetőinek és polgárainak. Elsősorban pedig magukat képezzék, saját gondolkodásmódjukat alakítsák át, mutassák be a város lakosságának, helyesebben polgárainak a demokratikus gondolkodásmód és cselekvésmód mintáit. Tegyenek erőfeszítéseket gondolkodásuk valóban demokratikus felszabadítására, és segítsék hozzá a város és a régió polgárait a demokrácia tanulásához. Ezt pedig csak a szabad szólás komolyan vett fórumai számának növelésével és nem az egyetlen hivatalos fórum eltörlésével tehetik csak meg. _______■ Bu siness/egyház Legyen Ön tehetősebb, vagy - mint a többség - gondokkal küszködő, mindenképp ajánlhatjuk, hogy a közös kalapból közérdekű feladat átvállalásra kedvezményt csak az kapja meg, aki valóban az állami gondoskodás egy speciális részét felvállalva azt arra a feladatra is fordítja. A téma a parlament előtt fekvő „egyházügyi”-nek mondott törvénymódosítás miatt merül fel. Arról ma Magyarországon nincs vita, hogy az egyházak karitatív és egyéb tevékenységükkel az állam polgárainak testi-lelki-szelle- mi épülését szolgálják. Teszik ezt speciális érzékenységük - hivatásuk okán, s így az állami gondoskodás részét végezve megkülönböztetett elbánásban kell részesülniük. Ám mely szervezetek az „egyházak”? Á minap a Magyar Demokrata Fórum sajtótájékoztatóján ismertettem parlamenti képviselőcsoportunk állásfoglalását, mely szerint a kormányjavaslatként előterjesztett kompromisszumos tervezet további Fidesz-MSZP megegyezés szerinti változtatását sem szakmai, sem politikai okból nem tartjuk elfogadhatónak, támogathatónak, megsza- vazhatónak. Teszem ezt magam is, úgy is, mint a Pécsi Keresztény Kör elnöke, hiszen a történelmi egyházakkal és a kisegyházakkal egybehangzóan úgy ítélem meg, hogy az egyház fogalmának, a vallási tevékenységnek jogi definícióját kihagyva az egész törvénymódosítás értelmét veszti. Leplezetlenné válik ezzel kapcsolatban egyrészt a koalíciós pártok közötti különbség is, mivel a Fidesz egyrészt a kétharmados követelménynek való megfelelés miatti értékvesztést is felvállalva liberális kompromisszumot akar kötni. Az MSZP pedig kétarcú, mivel egyrészt a többségi egyházak jóindulatát keresi, ugyanakkor még ezt a döntő vétójukat is enyhének ítélik meghatározó választott vezetői.így történhet meg, ha keresztülviszik az ország házában a kétharmados törvény megszavazását az MDF által következetesen képviselt értékek ugyan rövid távon vereséget szenvedhetnek, de erre emlékezni lesz szabad egy év múlva az urnák előtt állva: ki, mit, hogyan képviselt, hogy sáfárkodott bizalmunkkal. Most azonban kegyelmekben gazdag húsvéti ünnepeket kívánok mindannyiunknak, minden jóakaratú embernek, hiszen a nagyhét jézusi példája: csalódáson, szenvedésen át vezet az út az értékhez, a feltámadáshoz. Várbíró Péter, Magyar Demokrata Fórum Sikeres aláírásgyűjtési akció A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség néhány héttel ezelőtt nagyszabású aláírás- gyűjtési akcióba kezdett. Az MKDSZ arra kérte az ország- gyűlést, hogy a vallásszabadsággal senki ne élhessen vissza, ne működhessen egyházként olyan szervezet - állami támogatással -, amely gazdasági, politikai vagy pszichikai befolyás céljából alakult, és a társadalomra veszélyes szekták se kaphassanák anyagi és erkölcsi támogatást, tevékenységüket korlátozzák vagy tiltsák be. Az akció sikerét bizonyítja, hogy országosan mintegy százhatvanezer aláírást sikerült összegyűjteni úgy, hogy lényegében csak társadalmi szervezetek, közösségek, egyházak segítségével végeztük a szervezést, az aláírás- gyűjtést. A tapasztalatunk azonban az volt, hogy nemcsak a vallásos emberek írták alá az íveket, hanem igen sokan pártbeli hovatartozástól függetlenül, akik féltik értékeinket, a történelmi egyházakat és az egész magyar társadalom jövőjét. Az akcióval nem pártpolitikai céljaink voltak. Szerettünk volna ebben a kérdésben felmutatni olyan egységet és a magyar társadalomban kimutatni azt a többséget, melyet eddig nem nagyon sikerült elérni más területeken. Az aláírt kérdőívek száma ugyan országosan nem olyan magas szám, de az érdeklődés, nyitottság a probléma iránt, amely mindenütt megmutatkozott, jelzi a törvényalkotók számára, hogy milyen fontos, sarkalatos kérdésben kell dönteniük a közeljövőben. A rendelkezésünkre álló rendkívül rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy ezek a kérdések érdeklik az embereket, és arra is alkalmat teremtettek, hogy felhívjuk a figyelmet a veszélyekre, amit az jelent, ha az ember belső vallási igénye, vágya elszakad a történelmi egyházaktól és a legkülönfélébb emberi gyengeségek csapdájába kerül. Köszönet illeti minden aktivistánkat, aki az aláíróíveket lemásolta, postázta és gondoskodott az illetékesekhez való közvetlen eljuttatásról. Külön is köszönjük az egyházak vezetőinek és segítőinek gyors és pontos munkájukat. Magyar Keresztény- demokrata Szövetség Pécs-Baranyai Szervezete Az igazság tükrében... Beteg az elnök... A kútvölgyi kórház „vendége” volt az FKgP elnöke, mert a kedvelt pacalpörköltből sokat evett, no meg ráadásként felesége gombával kínálta - elrontotta a gyomrát. Szeretett pártjából nem fogadott senkit, csupán Cseh Mária látogatta, s ha tudta, informáltja az eseményekről. No, meg a kíváncsi médiumot is ő tájékoztatta. Keresztényi felfogásom révén őszintén sajnálom és kívánom, mielőbb gyógyuljon meg. A Fidelitas Pécsi Szervezete április 4-én rendezte „Az igazság tükrében” címet viselő rendezvénysorozat első előadását, amelynek előadója Harrach Péter szociális és családügyi miniszter volt. A rendezvénysorozatot azért tartja fontosnak a helyi csoport, mert a hallgatóságnak így megadatik az a lehetőség, hogy elsőkézből hiteles információt kapjon. Azért is fontos ez, mert a médiában nagyon sok félinformáció és félremagyarázott törekvés szerepel, így aztán mindenki saját íze szerint von le helyes, ületve helytelen következtetéseket a hallottakból vagy olvasottakból. Az előadásokon lehetőség volt kérdések feltevésére, így egy-egy témakör a legnagyobb mélységekig is körbejárható. A miniszter előadásában többek között a családi pótlék esetleges emeléséről, a fogyatékosok támogatási rendszeréről és a gyermekvédelmi törvény várható módosításáról beszélt. A minimálbér emelésével kapcsolatos aggodalmakra kérdéssel válaszolt: vajon mi a jobb a társadalomnak, ha a pályakezdő huszonhatezer forintot, egy húsz éve dolgozó harmincnyolcezer forintot keres, vagy a jelenlegi állapot, amikor a kezdő negyvenezer forintot, a régebben dolgozó negyvenhatezer forintot keres? Harrach Péter hozzátette, hogy az ellenzék által jósolt tömeges elbocsátásokra egyáltalán nem, munkaidő-csökkentésre pedig alig-alig került sor. A következő előadása április 18- án lesz délután 5 órakor a Nagy Lajos Gimnázium nagytermében. Előadó Kövér László, a Fidesz-Ma- gyar Polgári Párt elnöke. Koszorús László alelnök Ismerve őt, a közelmúlt „kiemelkedő kisgazda sikereit”, kétlem viszont, hogy egyszerű gyomorrontásról beszélhetünk esetében. Egy egészséges szervezet egy ilyen bajt pár nap alatt kihever és a „sas” újból vadászhat, élheti természetes életét, fészket építhet, etetheti pihés csemetéit. Viszont az is lehet, hogy a kisgazda események: rebellió, „lemondás”, kizárás, visszahívás, felfüggesztés, miniszterelnöki döntés, pénz elherdálása ... okozta stressz a betegség oka. A legújabb kori lovasrendőrös, besurranásos, gorillás védelmű, ellen- tüntetős „nagygyűlések”, no meg Attila fiát ért „rágalom” ártott meg a sikerekben gazdag országépítő mesternek. Hol van már a régi nagygyűlés varázsa, a telt ház, a többórás szónoklat!... Hiába, az idő, meg a megismerés, felismerés mindent lerombol. Emlékszem Cseh Mária 91-ben férjét így jellemzi: „Ő egyszerűen Mars-típus. Az ilyen embereket a régi időkben előre engedték a csatában, mert állítólag lepattant róluk a golyó. Ő világ életében ilyen volt...” Mára már ez is megkopott. A reformerek, a platformosok, a frakció és elsősorban a tagság, a kizártak változást óhajtanak, kezdeményeznek. Miközben az elnökség és szóvivőjük, Gyimóthy Géza a változás, a nagyválasztmány egybehívása ellen szavaz. Az események tarthatatlansága vakságuk bizonyítványa, egyben az egészséges túlélési ösztön hiányára utal. Az elnök tartós akadályoztatása bekövetkezett, helyettese a párt főtitkára, Bernáth Varga Balázs, akit súlyos felelősség terhel az országos nagygyűlés azonnali összehívása kérdésében, a diktatúra felszámolásában. Az idő sürget, a választásokig egy év van hátra. Minden nap elvesztése pótolhatatlan. A másként gondolkodás életrehívása, a mai társadalmi viszonyoknak megfelelő kisgazda eszmeiség deklarálása alapfeltétele annak, hogy a magyar vidék, a földmunkás, családi és társas gazdaság és polgárság (vállalkozó, értelmiség...) érdekét szolgáló legyen e párt 2002-re. A választási program kidolgozása békés, érdekszolgálatot teljesítő kell hogy legyen. A cselekvő gyülekezés, a pártdemokrácia a változás alapfeltétele. A sikerre és vezetésre alkalmatlan elnök beteg. Az elnökség hűséges urához szolgalelkű, ahelyett, hogy a változást kezdeményezné. A különböző csoportosulások léte, a belső harc választási bukáshoz vezet. Önzetlenségre, előrelátásra, testületi vezetésre, a kizártak befogadására van ma szükség. Ez a változás alapfeltétele. Van-e esély a belső változásra? Ma a kényszer okán a változást csak a Cseh Sándor által jegyzett Kisgazda Szövetség Párton belüli gyülekezéssel és munkával lehet elérni, legalábbis Torgyán dr. és sleppje bukásáig. Szentpáli László szakmérnök, Pécs, 91-ben kizárt kisgazda á I i I
