Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)
2001-04-07 / 95. szám
81 2001. Április 7., szombat SZEDERKÉNY Új Dunántúli Napló - 11. oldal BEMUTATKOZIK Nem akarnak lemaradni a fejlődésben Nagyon hiányzik a szennyvíztelep és a szemétlerakó Van, akinek az istencsapását jelenti, hogy a Mohácsra vezető 57-es út éppen Szederkényen megy keresztül, de van olyan vélemény is, hogy így szem előtt van a település, az infrastruktúrából legalább a szállítást megoldó, az ország vérkeringésébe kapcsolódó út adottsága a falunak. S zederkény. A község neve az írásos emlékekben először 1272-ben bukkan fel Zeder- kyn alakban. A település neve a magyar szeder növény nevének származéka, szederbokrokkal benőtt helyet jelöl. A település a török hódoltság végére elnéptelenedett, 1720-ban kezdték a hesseni tartományhoz tartozó Fuldáról a németeket betelepíteni. A múlt század közepéig ennél fogva csak elvétve akadt olyan lakos a településen, aki nem német származású volt. A község sokáig két faluból állt, a szomszédos Nyomjával 1948-ban egyesítették. Ez utóbbi neve 1272- ben szerepel először az írásos emlékekben, mégpedig a szláv eredetű Namya alakban.' A népesség alakulása G 1949 1960 1970 1980 1990 2000- Nem akarunk mi nagy dolgokat- magyaráz a polgármester, Hergenrőder János -, de egyvalamit nagyon szeretnénk elérni, hogy a településünk az elkövetkező évtizedekben ne visszafejlődjön, hanem előrehaladjon. Már az elmúlt évben is több olyan beruházással gyarapították a község vagyonát, amely egyben a lakóhely komfortfokozatát is javította. A polgármester elmondja, hogy ezek közül a legnagyobb volumenű, s az elmúlt évi tervek közül a legnagyobb sikert hozó beruházás a helyi vízközmű létrehozása volt. A megyei vízmű megszűntével ugyanis dilemmába kerültek, hogyan is szervezzék meg jól és a körülményekhez képest olcsón az ivóvízellátást. Végül is egy közös cég létrehozásában döntöttek, az önkormányzat 51 százalékos tulajdonlásával és egy bólyi vállalkozó részvételével megalakult vízközmű kht.- A település bővizű kútjára, no meg a kiépített hálózatra alapozva, s - önelégültség nélkül mondhatom - a fogyasztók megelégedésére oldottuk meg ezt a szolgáltatást. Két éve nem kellett vízdíjat emelnünk - mondja a település első embere -, sőt, a 200 forintos köbméterenkénti díjban még a hálózat felújítási alapját is megteremtettük, ugyanis a vállalkozói szerződésben a szolgáltatásra fizetett pénzből köbméterenként 80 forint a hálózati felújítás pénzügyi fedezetét jelenti. Az infrastruktúra kiépítése, fejlesztése nemcsak a vízellátásban, hanem más területen is kiemelt feladatként szerepelt az önkormányzat elmúlt évi feladatai között. Az út, járda felújítására, aszfaltozására közel 3 millió forintot fordítottak az elmúlt évben. A munkák elvégzéséhez természetesen ez az összeg nem lett volna elegendő, pályázatokkal még 20 millió forinttal tudták megtoldani a beruházásokat. Halaszthatatlan volt az orvosi szolgálati lakás felújítása, de arra is nagyon büszkék, hogy sikerült a polgármesteri hivatal épületében egy modern, az ünnepi ceremóniához illő házasságkötő termet kialakítaniuk.- Minden idegszálunkkal arra törekszünk, hogy az itt lakók a településen jól érezzék magukat, s persze azt is szeretnénk, ha mindezek ellenére a település lakossága nem csökkenne, sokkal inkább növekedne. Éppen ezért azonkívül, hogy segítjük a fiatal családok letelepedését, igyekszünk a szabad idő kulturált eltöltéséhez is megteremteni a feltételeket. Létrehoztunk egy sportkomplexumot, amely a testedzés (főként a labdarúgás) lehetőségét teremti meg a település lakosságának. . Sajnos az elmúlt évben sem tudtak előrelépni a szennyvízcsatorna kiépítésében, valamint a kistérségi szeméttelep létrehozásáegyütt már évek óta pályáznak, hiszen a durván egymilliárdos bekerülési költséget a települések csak állami támogatással tudják előteremteni. A szeméttelep ügye a végkifejletnél bukott meg, már rendelkeztek szinte minden engeHergenrőder János, a falu polgármestere fotó: müller andrea ban. A csatornaépítésre, valamint déllyel, amikor a lerakóhely köze- a kistérségi derítőtelep kialakításá- lében lévő település lakossága le- ra Máriakéménddel, Monyoród- szavazta a létrehozását, dal, Pócsával, Borjáddal, Bóllyal __________________________S Má sodjára sikerült A falu lakosságnak jelenleg is 65-70 százaléka német nemzetiségű, érthető, hogy amint megalakulhattak a kisebbségi önkormányzatok, a szederkényiek is kaptak az alkalmon. Ám 1994-ben egy jelölt visz- szalépése miatt nem sikerült megalakítaniuk, 1998- ban viszont már tartalékról is gondoskodtak, így simán lezajlott a választás és létrejöhetett a testület. Elnöknek Guth Jánost (képünkön) választották, tagjai Bernhardt János, HáJiner János, ifj. Hock János és dr. Kincses József. A feladataink adottak - tájékoztat az elnök -, hiszen a kisebbségi törvény meghatározza, mit is kell csinálnunk. Elsősorban a nemzetiségi kulturális örökség ápolása és felkutatása, népi együttesek és az anyanyelvi oktatás támogatása. A település önkormányzata rendelkezésünkre bocsátott egy helyiséget, ezzel segítve a munkánk végzését, egyébként önálló költségvetéssel rendelkezünk. A helyi iskolában és az óvodában is van német nyelvoktatás, a nemzetiségi önkormányzat németországi kapcsolatain keresztül támogatást nyújt a gyerekeknek ahhoz, hogy anyanyelvi környezetben gyakorolhassák nyelvtudásukat. • ■ Fásításra egymillió A legszükségesebb felújítások kö- gatási lehetőséget kaphatnak pá- zül tavaly már a legsürgősebbe- lyázat útján. Útépítésre 5 millió, két (például az iskola tornatér- azi eseti segélyekre szintén 5 műmét) elvégezték, ám a középüle- lió, a rendszeres szociális segély- tek állagmegóvására az idén is re 3 millió forintot szavazott meg milliókat kell költeni. A fejleszté- az önkormányzati testület. 9 milsekre a 170 milliós költségvetési lió forint áll rendelkezésre a be- keret jelentős hányadát fordítják, szakadt pincék és partfalak felújí- Itt is - mint más településen - a tására. Fontos feladatnak tartják a legtöbb pénzt az iskola és az óvoda fenntartása viszi el. Az előbbire 37, az utóbbira pedig 27 milliót költ a település. Az óvodával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a fenntartási költségen felül még félretettek 8 millió forintot, biztosítva a felújítási pályázatra az önrészt. A művelődési ház és az idősek napközi otthona is falu fásítását, egy parkerdő létre- megérett a belső felújításra, a hozását. A 3600 négyzetméteres nyugdíjasotthon előtti területet területet megvásárolták, megtisz- meg azért akarják megvásárolni, tították a gyomtól és a bokroktól, mert itt szeretnék megépíteni az Ide nyír-, tölgy-, platán- és hársfát idősek lakótelepét. Ez körülbelül telepítenek. Erre most egymillió 50 millió forintba kerülne, ám a forint áll rendelkezésre, beruházásra 70 százalékos támo- __________________________1 A falu gazdái A település polgármesterének 1998-ban Hergenrőder Jánost választották. Alpolgármester Kiss János, a testület tagjai: Benedekné Vqgh Piroska, Budzsáklia Istvánná, Helesfai Tibor, ifj. Hock János, dr. Kincses József, Oláh Oszkár, Pereszlényi Gyula és Straub Jánosáé. A körjegyző IUin Márk._______■ SZ EDERKÉNYÉRT KÖZALAPÍTVÁNY. Olyan pénzalapot szerettek volna néhány éve létrehozni, amelyből a településnek lehetősége nyílna eseményeket, ünnepségeket, rászorulókat, jól tanuló gyereket, továbbtanulókat támogatni. E célt a legjobban a közalapítványi forma valósítja meg, be is jegyeztették a Szederkény Közsé- gért Közalapítványt. _________■ Az oldal a szederkényi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Támogatják a letelepedést Első lakás vásárlásakor 150 ezer forint a juttatás Két évvel ezelőtt még nem építettek új lakásokat, csak a meglévőket bővítették vagy újították fel. Igaz, nem is lehetett volna hová felhúzni a házakat, akkoriban szabad építési telek nem lévén a faluban. Ennek hatására (is) rohamosan csökkent a fiatalok aránya, hiszen erre a településre sem jellemző a háromgenerációs családi együttlét, a fiatalok itt is inkább külön háztartásban szeretnének élni. Az önkormányzati testület, hogy megállítsa ezt a kedvezőtlen folyamatot, úgy döntött, megpróbál olyan közművesített házhelyeket kialakítani, amelyeket jobbára fiatal házasoknak, és természetesen a faluba betelepülni akaróknak ajánlanak fel megvételre - kedvező áron. A település határában lévő 2,5 hektáros, egybefüggő területet vásárolták meg, amelyen 17 házhelyet jelöltek tó. Az építési telkekre nagy volt az igény, amit az is mutat, hogy 15-re már vevő is akadt. A fokozott érdeklődésre tekintettel vásároltak hozzá még egy ezer négyzetméteres birtokot, amelyen egy 4 lakásos társasház felépítésére lesz lehetőség. De már most látják, mindez nem lesz elegendő az igények kielégítésére, éppen ezért nemrégiben arról is döntöttek, hogy vásárolnak újabb egyhektáros mezőgazdasági területet, amelyen majd 10, infrastruktúrával ellátott (út, víz, villany, gáz) építkezési telket alakítanak tó. A megállapodás szerint, ha ez a telekmennyiség sem elégítené tó az építkezni szándékozók igényeit, akkor újabbak vásárlására is sor kerülhet. A fiatalokat azonban nemcsak telkekkel ösztönzik a letelepedésre, hanem családsegítő támogatással is. Minden 30 év alatti helyi lakosnak az első lakás felépítéséhez, vagy megvásárlásához az ön- kormányzat 150 ezer forint támogatással járul hozzá, feltéve, ha az ifjú házasok meghatározott időn belül két gyermeket vállalnak. Gombamód szaporodnak az új házak fotó, müller a. Munkahely a partnerkapcsolatból Hamarosan újabb negyven dolgozóra lesz szükség Egyáltalán nem véletlen, hogy a település éppen a németországi Ulmbachhal vette fel a hivatalos kapcsolatot. A kutatások alapján, a családnév-azonosításból ugyanis kiderült, hogy a ma itt lakó svábok ősei arról a környékről származnak. A liivatalos testvértelepülési kapcsolatfelvétel alapító okiratára 1998-ban került rá a pecsét, azelőtt és azóta is számtalan kölcsönös látogatásra, kulturális csoportok cseréjére, diákok anyanyelvi gyakorlására került sor. (Nem hivatalos, de igen gyümölcsöző és ennél régebbi kapcsolatot tartanak fenn az ugyancsak németországi Eisendorffal.) De az együttműködés legjelentősebb hozadéká- nak egy német alkatrészgyár letelepítését tartják a faluban. Á kilencvenes évek elején a térség gazdasági átrendeződése miatt itt is sokan munka nélkül maradtak, a település akkori irányítói helyi erőforrásokból munkahelyet nem tudtak teremteni. Egy látogatás alkalmával került szóba ez a kérdés, a német partnerek ennek hatására kerestek a helyi vállalkozók között külföldi beruházásra vállalkozót, s találtak is. Az ODW Elektrik Magyarország Kft. zöldipezős beruházással építette fel alkatrészgyárát. Az üzemcsarnokban jelenleg 207 munkavállaló dolgozik, s ezzel egy csapásra megoldódott a munkanélküli kérdés a településen. A német partner annyira elégedett a vállalkozás teljesítményével, hogy máris a bővítésen gondolkozik. Az új csarnokban még 30-40 embert tudnának foglalkoztatni, ám a település ezt az igényt már csak részben tudja biztosítani. Éppen ezért megkezdődött a munkaerő toborzása. Valószínűleg nem lesz gond szalagmunkát vállaló embereket találni, hiszen a környék településein is jelentős arányú a munkanélküliség. Helyben is van munkalehetőség Színielőadás németül Az óvodában négy csoport működik Az iskolában - amely Benhardt János igazgató irányításával működik - igen magas színtű a német nyelvoktatás. Az anyanyelv elsajátítására tagozatos osztályokat hoztak létre, ahol a tantárgyak többségét ezen a nyelven tanítják. A képzés színvonalát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tavaly a tanulókból verbuválódott színjátszó csoport egy igen nehéz szövegű színdarabot adott elő német nyelven. Az önkormányzat gondot fordít arra, hogy a 191 gyerek oktatása nyugodt körülmények között folyjon: a felújításokra, bővítésekre eddig minden évben biztosították pénzt. Az idén jórészt pályázati úton elnyert támogatásból az iskola udvarán eddig üresen álló épületet újítják fel, s ott egy kézműves műhelyt szeretnének kialakítani. A faluban működő óvodára nagy az igény, annak ellenére, hogy évente kevés gyermek születik. A napközi otthonos intézmény 85 férőhelyes, jelenleg 90 kisgyermeknek tartanak foglalkozásokat. Az már csak természetes - mondja Straub Jánosáé óvodavezető -, hogy a gyerekek többsége németül tanul. Négy csoportunk van, ebből háromban kétnyelvű foglalkozásokat tartunk. Arra törekszünk, hogy anyanyelvükön legalább az óvodában tanuljanak meg beszélni az apróságok, ugyanis az a tapasztalatunk, hogy otthon már nem gyakorolhatják az intézményünkben elsajátított ismereteket, ugyanis a szülők már nem tudnak németül. A 1 > t i
