Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-06 / 64. szám

2001. Március 6., kedd RIPORT Uj Dunántúli Napló - 7. oldal K U L T U R A ­„Az Operettben nem hibáztunk” Műbalhé a művésznő meztelensége kapcsán A botrányoknak jótékony aspektusa is lehet. Most a Kapos­vári Csiky Gergely Színház Gombrowicz: Operett című da­rabjának előadását „népszerűsíti” ily módon a fővárosi bul­vársajtó. Olyan, hecchampányízű híresztelés kavart porfel- leget, hogy Gryllus Dorka színművésznő nyolcperces „mez­telenkedése” miatt a kaposvári önkormányzat korlátozni kívánja a színház tevékenységét. A városvezetési kontroll azt jelen­tené, hogy a „köz érdekében” szólnának bele a műsorpolitiká­ba, azért is, mert a színházi tevé­kenység, mint mindenütt, Kapos­váron sem nélkülözheti az ön- kormányzati támogatást. Dr. Kéki Zoltán, a Kaposvári Városi Ön- kormányzat jegyzője a Dunántúli Napló kérdésére elmondta, hogy a városi közgyűlés a közelmúlt­ban külön nem tárgyalt sem a színházról, sem annak művészeti tevékenységéről. A költségvetési vitában két képviselő említette meg az intézményt: egyikük a műsorpolitika fölötti, másikuk a közízlést féltő aggodalmának adott hangot. Ez nyilvános köz­gyűlésen hangzott el minden előzmény nélkül. Az elhangzot­tak jobbító szándékát, konstruk- tivitását jóváhagyólag nyugtázta a testület.- Akik láttuk az előadást, meg­állapíthattuk, hogy rétegdarabról van szó és, hogy a megcélzott ré­teg eléggé szűk - fűzte hozzá a jegyző. - Beszédtéma sem volt Gryllus Dorka meztelensége, oly­annyira átsiklott fölötte minden­ki. Sok évvel ezelőtt is volt már ilyen például a Bulgakov-regény­ből készült Mester és Margarita című darabban. Azután is napi­rendre tért mindenki. Összessé­gében városi önkormányzati és megyei szinten egyaránt teljes a bizalom a színház és az intéz­ményvezetés iránt. Nincsevics János színházi szer­vezőtitkár elmondta, hogy a da­rab előadásaira ez idő szerint leg­följebb kéz alól lehet jegyet venni. Gyakor­latilag az egész évadra már csak az úgyne­vezett kakas­ülőre tud bejut­ni, aki nagyon akar. Lőrincz Sán­dor, a Somogy Megyei Önkor­mányzat humánreferense szerint bárhol és bármikor felszíthatóak bizonyos, többnyire féligazságok­hoz, demagógiához kötődő szen­vedélyek. Somogyot és Kaposvárt ugyancsak nehéz a színháza el­len fordítani. Azzal együtt, hogy időről időre tetten érhetők ilyen kísérletek. „Elképesztő munka van a ka­posvári Operettben - hibázni nem lehet, egyetlen elrontott szó, egyetlen elkésett taktus kimozdít­hatja az előadás ritmusát. De itt nem hibázik senki.” Lapunk kriti­kusának megállapítása ez, ami­nek csattanójával Babarczy Lász­ló igazgatóhoz (képünkön) for­dultunk, föltéve a kérdést: - Való­ban ez esetben sem hibázott sen­ki?- Olyan értelemben, hogy az bármilyen módon is botrányszagú legyen, nem - mondta az igazgató. - Gryllus Dorka a szerzői előírás­nak megfelelően jó ideig meztele­nül áll a színpadon. Ez a mezte­lenség belső, lényegi dramaturgiai mozzanat, amiről különösebb mondandója aligha lehet bárki­nek, azon túl, hogy a művésznő köznapi értelemben is valóban egy nagyon jó nő. A színháznak ez a harmadik Gombrowicz- bemutatója, az első 1979-ben volt. Akkor, a hatalmas élményt jelentő előadás a közönséget megosztot­ta, és a nézők jó része az első har­madban elhagyta a nézőteret. A mostani előadásról alig néhányan mennek ki. Ez az elmúlt húsz év alatt a közönség körében történt jótékony változásokat jelzi.- Kaposvári tevékenysége egé­szét ideértve, tartott-e egy percig is attól, hogy valamiféle „gyámügyi" tevékenység volna készülőben a színházat vagy az ön személyét il­letően?- Nem, egyáltalán nem. Ilyesmi soha föl sem merült. Sőt, állandó­an magunk mellett érezzük a kö­zönségen túl a vezetést és az ön- kormányzati testületet egyaránt. BEBESSI KÁROLY Az ötödik pécsi könyvkiadó Az adott műfajon belül a legjobbra törekszenek Pécs nem panaszkodhat, eleddig négy könyvkiadó műkö­dött a városban maguknak országos, sőt, nemzetközi hírne­vet kivívva - és most új társuk (persze, ha úgy tetszik: kon­kurenciájuk) szegődött az Art Nouveau kiadóban. Szalay Tamás ügyvezető igazgató világ életében irodalommal szere­tett volna foglalkozni, ezen belül is könyvkiadással. A pécsi egye­tem magyar szakán szerzett dip­loma után a „nagy álom” az Art Nouveau kiadó létrehozásában öltött testet. Mindez 1999 végén történt.- A név nem a szecesszióra óhajt utalni, az „art” inkább a művészet, az igényesség iránti el­kötelezettséget jelzi - mondta. - Természetesen ez az igényesség a talpon maradáshoz még nem elég, ezért van szükség a könyve­ink között egy olyan vonulatra, amely eltartja a művészetet. Min­den műfaj felé alázattal fordu­lunk, és arra törekszünk, hogy az adott műfajon belül a legjobbat adjuk ki. Eddig egy dél-afrikai író regé­nye, Veér András három népsze­rű-tudományos munkája és né­hány gyerekkönyv fémjelzi az el­ső teljes év termését. A továbbiakban igényes, de nem csak az elitnek szóló szép- irodalomban szeretnének erősíte­ni, többek között Gisbert Haefs és Christopher Ransmayr regényei­vel. Mivel a mai magyar könyvpi­ac egy-egy új művet úgy olvaszt magába, mint cseppet a tenger, a pécsiek elsősorban sorozatokkal szeretnék észrevétetni magukat, egy-egy szerzőtől több mű követ­né egymást, illetve bizonyos irányzatokat is több könyvvel mutatnának be. A hazai pályázatokon akkor le­het sikeresen pénzhez jutni, ha a mostaninál már nagyobb múlt lesz mögöttük, ám külföldi szerzők itt­honi népszerűsítéséhez adott eset­ben még európai uniós forrásokat is el lehet nyerni. Mint Szalay Ta­más elmondta, a régió - értve ez­alatt Ausztriát, Szlovéniát, Olasz­országot - irodalmának feltérképe­zése még épp csak megkezdődött, mindebben nagy lehetőségek rej­lenek a jövőt tekintve, például az Art Nouveau számára is. ______________________ M. K. Tv-je gyzet Mai telepesek Még mindig. Mármint csalamádé. Hovatovább, Csíz, Kész átverés, végtelenített Uborka - hosszan le­hetne sorolni. Nézni nem. Újab­ban már a Fábry-show-t sem. Ak­kor inkább aluggyá, aluggyá, és szépeket álmoggggyá... Kern And­rásnak, dicséret érte, egy pillanat­ra el is komorult a tekintete (pedig a Verebes-show akkor éppen sok­kal kevesebb guanót potyogtatva szárnyalt), és megosztva dilem­máját, Szőke Györgyöt idézte, aki szerint a televízió, hála szabadsá­gának, nem arra való. Mármint nem Shakespeare-re, nem anali- zálgatásra, nem gondolkodásra, hanem. A nézők igényeivel való ügyes kereskedésre? Gondoljuk tovább: elég ha csiszárponthu vé­gigvágja magát a heverőn, beültet középre egy erre vállalkozó, alig- kosztümös hölgyet mustrára és kész? Mivel minden a szexus, és nem is igazán az erotika körül fo­rog, még jó is, ha a kérdések há- nyavetiek, ügyetlenek vagy éppen kimódoltan nyújtják a spontanei­tás látszatát. Ez egy ilyen műsor számára csak jó. Hozzájárul ah­hoz, hogy az interneten is üzenő kedves néző megnyomorított tu­datalattija felszabaduljon. A nagy­érdemű tapsol, örül, kialakul ben­ne az a boldog meggyőződés, hogy az egészséges, ivarérett ma­gyar mind ilyen végtelen dimenzi­ókat lát meg a nagyvilágból, ha a köldöke alól tekint szét benne. A filmek választéka ugyanígy csalamádé, e tekintetben talán csak a Duna Televízió, s ritkábban a „királyi” válogat igényesebben, és ismét eszembe jut az öreg Déry Tibor morfondírozása a képernyő előtt, aki már csak sportközvetíté­sekre és a híradókra figyelt oda né- hanap. (Pedig hol volt még ez a mai választék?) így biztatott hely­ben maradásra a TV2 sokak szá­mára emlékezetes riportja, amely­ben fővárosi otthonukból a lakás­maffia által kiebrudalt többnyire idős, Dunaszentgyörgyre, Mátra- novákra kitelepített embereket ke­restek fel. Megdöbbentő, hogy pél­dául az utóbbi faluba rendszeresen érkeznek a fővárosból ma is, Mátranovák valósággal a rezsihát­ralékos szegények gettójává vált. De legalább ennyire szégyenletes, - és erről könnyen megfeledke­zünk -, hogy a tartozókkal, hátra­lékosokkal szemben szinte ugyan­ezt megtehetik a jótékony államot képviselő, pénz híján tehetetlen és az energiaszektornak ugyanígy ki­szolgáltatott önkormányzatok is. A szerencséden kárvallottak nem pusztán félelemből fogják be a szá­jukat, de abból a keserű belátásból is, hogy azzal csak tetéznék a bajt, hiszen segítségre sehonnan sem számíthatnak. bóka Róbert Francia balett pécsi színpadokon Márciusi Jelenkor Megjelent a Pécsett szerkesztett Jelenkor márciusi száma, amely­nek élén Bodor Ádám életrajzi in­terjújának második része áll. Kukorelly Endre versét követően Kovács András Ferenc, Garaczi László és Márton László közli a ta­valyi év nyarán Literaturexpress 2000 címmel megrendezett nem­zetközi irodalmi program ihlette írásait. Bollobás Enikő összeállítá­sában olvashatók a posztmodem irodalom Magyarországon kevés­sé ismert amerikai képviselőjé­nek, Charles Olsonnak a versei Szőcs Géza fordításában, valamint a költő pályáját elemző dolgozat. A tanulmányrovatban Györffy Miklós A Márai-regényszólam címmel tárgyalja Márai Sándor 1928 és 1942 között született re­gényeit, Tandori Dezső pedig Ottíik Géza Buda című posztu­musz regényéről ír. A kritikarovatban Németh Gá­bor az ugyancsak Ottlik halála után megjelent mű, az Iskola a határon ősszövegének számító Továbbélők kiadásáról írt bírála­tot, Rácz Péter recenzálja Kukorelly Endre Rom című pró­zakötetét, végül Fekete J. József méltatja Szentkuthy Miklós Be­zárult Európa című regényét. A mellékletben Filó Vera, Imreh András, Jánossy Lajos, Lövétei Lázár László, Orbán Já­nos Dénes, Sőrés Zsolt, Szálin­ger Balázs, Szlukovényi Katalin és Zsávolya Zoltán, a 2000. év Móricz irodalmi ösztöndíjasai­nak írásai jelentek meg, s itt lát­hatók Illés Barna és Telek Balázs Pécsi József fotóművészeti ösz- töndíjasok munkái. _________■ Hír csatorna VIRÁGZÓ TUDOMÁNY. Az együttműködéssel és széttago­lódással, az idővel és más, a társadalmat szerkezetileg meg­határozó tényezővel foglalkozik a PTE szervezésében megnyílt „Mandulavirágzási Tudomá­nyos Napok” című egyhetes konferencia. Ma az oktatásügy­ben alkalmazható kutatási eredményekről és a környezet­egészségügy kérdéseiről tarta­nak előadásokat. (br) KOLUMBIA mai arculatáról lesz szó a ma 16.30 órakor tar­tandó előadáson, amelyet a Pé­csi Magyar-Spanyol Társaság rendez a Civil Közösségek Szent István téri székházában. A programban Belarmino Pinilla Contreras, a Kolumbiai Köztársaság budapesti nagykö­vete tart előadást. ibki Két francia balettegyüttes vendégszerepei márciusban Pécsett, a Nemzeti Színház­ban. Erről tartott tájékozta­tót tegnap a Művészetek Házában Fabrice Gonet, az Alliance Francaise igazga­tója és Simon István, a PNSZ ügyvezető igazgatója. A Tavaszi Fesztivál programjá­ban a Jeune Ballet de France március 21-én lép fel a nagyszín­házban. A világszerte ismert tár­sulatot a francia állam tartja fenn az Oktatási Minisztérium, az Ifjú­sági és Sportminisztérium közve­títésével, külföldi utazásaikat pe­dig az AFAA, a Külügyminisztéri­um kultúrával foglalkozó intéze­te támogatja. A JBF léte ugyanis a francia ba­lett-táncosok képzésének része, a 32 tagú társulat tagjai 16-20 éve­sek, szerződésük egy, legfeljebb két évre szól. Ez idő alatt Párizs­ban, a francia vidéki városokban és a világ minden táján vendég­szerepeinek - eddig például 57 országban jártak -, a cél az, hogy színpadi rutint szerezzenek, nép­szerűsítsék a táncot, és hogy fel­hívják a szakma figyelmét a fiatal táncosokra. Mostani közép-euró­pai turnéjuk alatt például számos társulattól kaptak ajánlatot a fia­tal táncosok, akik között egyéb­ként nagyon sok külföldi is van. Koreográfiát nemcsak kez­dők, hanem nagynevű mesterek is írnak számukra. Pécsi fellépé­sükön egy sanzon-hátterű kor- társ-produkciót és egy klasszikus balettet láthat a közönség. A Frankofon Napok rendezvé­nyeként Frenák Pál Társulata lép fel március 20-án a Kamaraszín­házban. A magyar származású francia koreográfust világszerte a tánc egyik megújítójaként tartják számon. G. T. Patthelyzet, avagy mese a szociális ellátásról Az Ifjúságért Egyesület 1997 óta működteti a családok átme­neti otthonát Pécsett, az önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján. A mély repedések miatt életveszélyessé vált az épület fotó: tóth l. Eddig összesen 33 férőhelyet tud­tak biztosítani a rászoruló csalá­doknak, erre a létszámra az egye­sület normatív támogatást kapott. Múlt időben. Egy összedőlőfélben lévő ingatlan miatt az egyesület önerőből tovább már nem tud otthont adni még ennyi embernek sem. Az eredetileg is kevés 33 fé­rőhely tovább csökkent. Ez már önmagában is elég baj, de a törté­netnek itt még nincs vége. Az egész egy szabálytalanul ki­adott építési engedéllyel kezdő­dött, bár akkor még senki nem sejthette, hogy ennek ennyire sú­lyos következményei lesznek. A Debreczeni M. utcában - az önkormányzat tulajdonában lévő telken - működött az a négylakásos lakóotthon, amely egészen tavaly decemberig 4 nagycsaládnak adott otthont. Ekkor azonban a 4-5 gyerekes csalá­dokat haladék­talanul ki kellett költöztetni a házból, mert az alig néhány hét leforgása alatt életveszélyessé, lakhatatlanná vált. A falakon hosszú, mély re­pedések fúrnak, az épület mozgása, folyamatos süllyedése miatt a gáz­csövek sérülése, robbanása bármi­kor bekövetkezhet. Az egyesület igazságügyi szak­értő véleményét kérte, aki megálla­pította, hogy az épületben keletke­zett károsodások a Pécsi Erőmű Rt. Külfejtési Üzemében folytatott bányászati tevékenységgel vannak ok-okozati összefüggésben. Pető Géza igazságügyi szakértő épp ezért indokoltnak tartotta, hogy az Ifjúságért Egyesület kártalanítási igénnyel forduljon a bányavál- ldkozóhoz,vagyis a Pécsi Erőmű Rt.-hez, amely ezt 2001. január 3- án kelt levelében elutasította. Még­pedig a következő indoklással: "Az Ifjúságért Egyesület kérelmére Pécs Megyei Jogú Város Közgyű­lésének jegyzője felhatalmazása alapján a Polgármesteri Hivatal Hatósági Műszaki Osztálya V. 1255-2/1993. szám alatt 1993. jú­nius 21-én 4 lakásos épületre építé­si engedélyt adott ki. A bányászat­ról szóló 1993. évi XLVII1. sz. tör­vény 39. § (1.) bekezdésében fog­laltak szerint a bányatelek határai közt fekvő ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon építkezni az illetékes építésügyi hatóságnak, a bányavállalkozó hozzájárulásával adott engedélyé­vel és az engedélyben megszabott feltételek megtartásával szabad. Az építés engedélyezése során a bányatelek tulajdonosától, illet­ve a bányavállalkozótól hozzájá­rulást nem kértek. Az építményt bányaművelésre fenntartott terü­leten építették, az építésügyi ha­tóság az építési engedélyt jogsza­bálysértő módon adta ki." Vagyis: Egyrészt összedőlés fe­nyeget egy - akkori költségekkel számolva 14 milliós - ingatlant, amelyet a tulajdonos az illetékes hatóság építési engedélyével a zsebében építtetett. Csak éppen az engedélyről időközben kide­rült, hogy jócskán sántít a dolog. A kár a mai árakkal számolva dur­ván 20 millió. Másrészt, az Önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján át­meneti otthont működtető egyesü­let arra kényszerül, hogy ezentúl még több rászorulót utasítson el. A házból kiköltöztetett csalá­dok elhelyezését szolgálati lakás­ban, illetve szükséglakásokban tudták megoldani a szociális és la­kásgazdálkodási csoport segítsé­gével. Csakhogy az önkormány­zat hatályos rendelkezése értel­mében önkormányzati tulajdon­ban lévő bérlakások működtetése nem adható át civil szervezetnek. Most itt tart a dolog. Benke Zsuzsa, az egyesület ve­zető szociális munkása azt mond­ja, reménykedik. Reménykedik, mert azt hiszi, hogy van megol­dás, tető kerül a rászoruló csalá­dok feje fölé, és működhet tovább az egyesület úgy, ahogy eddig. Hosszú várólistával, Baranyában az egyedüliként, szűkös keretből - de működhet. Mert lesz hol. És hogy a 20 millióval mi történik majd? Hát ezt egyelőre nem tudni. Artner Katalin Több épület károsodik Pető Géza igazságügyi szakértő szerint a Debreczeni Márton utca és az András utca több háza is hasonló helyzetben van. A bánya keleti szakaszán bekövetkezett suvadás miatt ugyanis felszíni változások történtek. Az altalaj lassú csú­szással megindult lefelé, az ingatlanok süllyed­nek, a falak repednek. Vagyis a károsodás kez­deti jelei a többi épületnél is megjelentek. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents