Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-05 / 63. szám

2001. Március 5., hétfő HAZAI TÜKÖR Űj Dunántúli Napló - 3. oldal Fejlesztés - támogatással Korszerűsítik a határvédelmi eszközöket Országos körkép Hazánk 2242 kilométer hosszú határának védelmi korszerűsítésére PHARE- COP támogatással, 1997 óta 8,6 milliárd forintot fordítot­tunk. A beruházás fokozott ütemben folytatódik az idén és a következő években is.- 2000 és 2002 között további 14 milliárd forintot költünk fejlesz­tésre PHARE-COP támogatással - mondta Samu István határőr ez­redes, akitől megtudtuk azt is, hogy a közelmúltban tíz járőr­hajót kaptak, idén pedig további 12 érkezik, amivel a Dunán kívül a Fertő-tavon, a Dráván, a Murán, a Tiszán, a Berettyón és az Ipo- lyon igyekeznek a határsértőket feltartóztatni, de ha kell, akár életmentésre is alkalmasak. Igen fontos az információs rendszer fejlesztése. Ma már a határállomásokon be- vagy kilé­pőkről a regisztrációs rendszer segítségével pillanatok alatt meg­állapítható, hogy körözik-e az il­letőt, vagy esetleg lopott autóval próbál külföldre jutni. Ez a tele­pített rendszer eddig csak a ha­tárállomásokon működött. A vas­úton, hajón, vagy a kis repülő­terekre érkezők ellenőrzésére az idén mobil berendezéseket állíta­nak üzembe. Jelentősen megszigorodnak az ellenőrzés lehetőségei a zöldme­zős határokon. Eddig is működ­tek úgyneve­zett éjjel látó berendezések, idén 19, jövőre további 10 kor­szerűbb, gép­kocsira szerel­hető éjjel látó készüléket állí­tanak rend­szerbe, ame- j lyek 12 kilo­méter távol­ságból minden mozgást jelez­nek. Ezeknek vannak kisebb vál­tozatai is, amelyek a járőrök kézi felszerelését egészítik ki, és akár 3-4 kilométerre is „ellátnak”. A szovjet adósság keretéből 883 új NIVA terepjárót kapott a határőrség, így az egész kiörege­dett gépkocsiállományt le tudták cserélni. ■ M % I g^2pouzbRD: FOTÓ: EUROPRESS/KÖRMENDI IMRE Építési okmányirodák lesznek Önálló szakigazgatási státust kapnának a hatóságok Budapest Az építők és az építtetők sem tartják be a jelenlegi szabályozást, és úgy tűnik, mintha az építési engedély­től való eltérés bocsánatos bűn lenne. A helyzet változ­tatására törvénymódosítást sürget a földművelési és vidékfejlesztési tárca. A település szintű szabályozást éppúgy át kell alakítani, mint az országos hatóságot - nyilatkozta lapunknak Kovács Imre, a Föld- művelési és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium illetékes főosztályve­zetője. Az emberek nem tudják követni, mikor hová kell fordulni építési ügyeikkel, mert változnak a székhelyek, nem egységes a ha­tósági rendszer. Egyebek között ezért sincs mód a tervezések és a kivitelezések egyeztetésére, az építkezések nyomon követésére. A hatóságnak kicsi a kapacitá­sa, ami mögött köztudottan pénzügyi okok állnak. Ugyanak­kor maguk az építtetők sem tart­ják be a szabályokat. Ma nem az a legnagyobb gond, hogy építési engedély nélkül építkeznek, ha­nem az, hogy eltérnek a kiadott engedélytől. Ezt az emberek bo­csánatos bűnnek a tartják. A tör­vényi módosítás főbb pontjai: stabil székhellyel és körzetekkel működő építési hatóságokat szükséges létrehozni, amelyeket konkrétan meghatározna a tör­vény végrehajtási utasítása.- Az okmányirodákhoz hason­ló hatósági rendszer létrehozásá­ban gondolkodunk - mondja Ko­vács -, ami azt is jelentené, hogy a közigazgatási hivatalon belül önálló szakigazgatási státust kap­nának az építésügyi hatóságok. Nem egységes a szakmai szín­vonal: számos helyen nem ren­delkeznek felsőfokú végzettség­gel a hivatalnokok, miközben a törvény ezt előírja. Az építési igazgatás azért is bonyolult fel­adat, mert nemcsak műszaki, ha­nem a jogi tudást is követel a szakemberektől. Újabb problé­mát vet fel a jegyzőkkel való együttműködés, hiszen az adott településnek a saját érdekeit kell érvényre juttatnia az építkezések során. A törvényi módosítás ebben a félévben kerülhet a parlament elé. (CSERNYÁNSZKY) Beutalókhoz kötnék az ellátást Az elért megtakarításokból a háziorvosi rendszert is fejlesztik Várhatóan a gyógyszerrendelés szabályai is megváltoznak fotó, europress/körmendi imre Várhatóan az év második felében lépnek életbe azok a most előkészítés alatt álló jogszabályok, amelyek újra háziorvosi beutalóhoz kötnék a betegek szakrendelői ellátását, illetve kórházi felvételét. Egészségügyi Minisztérium Dr. Mikola István egészségügyi miniszter úgy véli, hamisak azok a vádak, amelyek szerint a régi rend visszaállítása a betegek érdekeit sérte­né. Tarthatatlan az a rendszer - mondja a mi­niszter -, amelyben a páciensek az önmaguk által felállított diagnózis szerint „kóvályognak” az ellátórendszer útvesztőiben. Mikola doktor konkrét példaként említette a fejfájást, mint tünetet, amelynek számtalan oka lehet. A kivizsgálások menetét a házorvos tudja igazán kézben tartani, hiszen a fájdalom hátte­rében az egyszerű frontérzékenységtől az agy­daganatig, számtalan kiváltó ok lehet. Ugyanak­kor az egészségügy új vezetőjének nem titkolt szándéka, hogy a családorvosok mind több be­tegséget próbáljanak helyben, a betegek utazta­tása nélkül, szakszerűen ellátni. Dr. Komáromi Zoltán, a Magyar Orvosi Ka­mara titkára lapunknak elmondta, hogy a mi­nisztérium a beutalási rendszer bevezetését szolgáló jogszabályok előkészítésében folyama­tosan egyeztet szervezetük képviselőivel. A há­ziorvosok nem zárkóznak el a többletmunkával járó feladatoktól, ám ehhez a megfelelő szakmai és anyagi feltételek biztosítását is szükségesnek tartják. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a be­tegek szakavatott irányítás nélküli ellátása a tár­sadalombiztosításnak csaknem háromszor több pénzébe kerül. A beutalásokkal elért megtakarí­tásból a háziorvosi rendszert is fejlesztik. A helyben elvégezhető vizsgálatokhoz és ke­zelésekhez ugyanis a jobb felszereltség, a mű­szerpark bővítése is elengedhetetlen. Várhatóan megváltoznak a gyógyszerrendelés szabályai is, hogy a betegeknek a háziorvos felírhassa mind­azon patikaszereket, amelyekért ma még a szakrendelőkbe kell utazgatni. Komáromi dok­tor szerint a beutalási rend visszaállításának csak úgy van értelme, ha a háziorvos nem csu­pán betegirányító „közlekedési rendőri” felada­tokat lát el. __ NÉMETH ZSUZSA AR ANYMISE. Dr. Paskai László (középen) bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek pappá szentelé­sének ötvenedik évfordulóján szombaton hálaadó szentmisét mutatott be a papi hivatás kegyelméért és a fél évszázados papi szolgálat ajándékáért az esztergomi Bazilikában. A prímást II. János Pál pápa levél- ben üdvözölte. A levelet Karl-Josef Räuber pápai nuncius olvasta fel a misén. _ fotó: 24 óra/vass istván HÍRCSATORNA MÉG NEM JELÖLT. Pokorni Zoltán szerint a közelgő válasz­tások teszik szükségessé, hogy a Fidesz vezető testületében vé­giggondolják az új feladatmeg­osztást. A Fidesz alelnöke szombaton esetleges elnökje­löltségével kapcsolatban hang­súlyozta: megtisztelőnek érzi, hogy az új munkamegosztás kapcsán az ő személye felme­rült, ugyanakkor leszögezte azt is, még senki sem tekintheti magát elnökjelöltnek. SZOCIÁLIS FORDULAT. Az MSZP Baloldali Tömörülés nevű platformjának célja az, hogy a szocialista politizálás középpont­jába egy szociális fordulat meg­valósításának ígérete kerüljön. Erről Kiss Péter, a tömörülés el­nöke beszélt a testület regionális vezetőinek szombati értekezlete után. A tömörülés a szociális for­dulat tartalmát az európai bérek és nyugdíjak utolérésében, az 55 éves választható nyugdíjkorhatár bevezetésében, illetve a 35-36 órás munkahét fokozatos eléré­sében határozta meg. BOROS PEREL. Németh Zsolt, a megbízott agrárminisz­ter szóvivője vasárnap ismét cá­folta, és minden alapot nélkülö­ző rágalomnak mondta Torgyán Józsefnek, az FKGP el­nökének azon kijelentését, amely szerint Boros Imre mun­kásőr vagy a Magyar Nemzeti Bank pártitkára lett volna. Bo­ros polgári pert akar indítani. JELÖLTÁLLÍTÁS. A Magyar Demokrata Fórum a 2002-es or­szággyűlési választásokra min­den megyében megkezdte a je­löltállításra való felkészülést. Erről Csáky András, az orszá­gos választmány elnöke tájé­koztatta a megyei elnökök szombati gyűlését. Közölte: a megyei elnökök megállapítot­ták, hogy a választókerületek 75 százalékában már ma tudna jelölteket állítani az MDF. ÁTFOGÓ MÓDOSÍTÁS. A ter­vek szerint júniusban kerül az Országgyűlés elé a gyermekvé­delmi törvény átfogó módosítá­sának tervezete - jelentette be Gáspár Károly, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosz­tályvezetője. Elmondta: a mó­dosítás egyik fontos célja, hogy az állami gondozásban élő gyermekeknek egyszerűbb legyen nevelőszülőt találni. ¥ GYANÚS RABLÁSOK. Az el­múlt napokban rossz idők jártak a Securitas Rt.-re, három pénz- szállító autóját is eltulajdonítot­ták. Péntek este Cegléden, szom­bat délelőtt Budapesten lopták el egy-egy járművét. Csütörtökön este - fegyveresen - ugyancsak egy Securitas pénzszállító autót raboltak el Budapesten. ■ A két nagy párt verse­nyében országos szin­ten - az egy hónappal ezelőttihez hasonlítva - va­lamivel kiegyenlítettebbek az erőviszonyok. Az összes megkérdezett körében kissé növekedett a Fidesz-Magyar Polgári Párt népszerűsége, és alig észrevehetően csök­kent a Magyar Szocialista Párté. Hasonlóan csekély el­mozdulások észlelhetők a biztos szavazatok megoszlá­sának arányaiban is: orszá­gosan az MSZP a szavazatok 43 százalékát, a Fidesz a 34 százalékát szerezné meg. A Szonda Ipsos kutatásai azt jel­zik, hogy a nyugati országrész­ben folyamatosan változtak a pár­tok népszerűségi mutatói olyany- nyira, hogy az elmúlt hat hónap­ból háromban a Fidesz, három­ban az MSZP vezetett a biztos szavazók körében. A Dunántúlon februárban az Az FKGP a parlamenti küszöb alatt A pártok megítélése a nyugati országrészben februárban 60 50 40 30 20 10 0 Fidesz­MPP MSZP FKGP SZDSZ MIEP MDF egyéb párt bizony­talan, nem szavazna MSZP 22 százalékos, a Fidesz 20 százalékos támogatottságot élve­zett. Országosan ez az arány a kö­vetkező volt: MSZP 24, Fidesz: 21 százalék. Ebben a térségben a Szabad Demokraták Szövetsége 5 száza­lékos eredménnyel állt a harma­dik helyen, őt követte a kisgazda­párt 4, az MDF 3 és a MIÉP 2 százalékkal. Országos felmérések szerint a múlt hónap­ban a Szabad De­mokraták Szövetsége 4, a Független Kis­gazdapárt és a Ma­gyar Demokrata^ Fó­rum 3-3, a MIÉP 2 százalékon állt. Ha most vasárnap kerülne sor a parla­menti választásokra, a Dunántúl felnőtt lakosságának 58 szá­zaléka venne részt azon, míg 42 száza­lék nyilatkozott úgy, hogy pártválasztásában bi­zonytalan, vagy el sem menne szavazni. A nyugati megyékben a bizto­san szavazni kívánó, s egyben pártot is választani tudó réteg 40 százaléka most az MSZP-re, 35 százaléka a Fideszre adná a voksát. Ebben a körben az SZDSZ a szavazatok 9 százalékát szerez­né meg, az MDF 6 százalék körü­li eredményt érne el, az FKGP és a MIÉP a parlamenti küszöböt je­lentő 5 százalék alatt maradna. A dunántúli választópolgárok 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a Független Kisgazdapártra semmiképpen nem szavazna. A kérdezés ideje: 2001. február 7-17. A kérdezés módja: szemé­lyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, ál­landó nyugat-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 330 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjából azonos­nak tekinthető. _______________________________(EUROPRESS) I ) t A

Next

/
Thumbnails
Contents