Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)
2001-03-01 / 59. szám
2001. Március I., csütörtök KULTÚRA: - R I P 0 R T Uj Dunántúli Napló - 7. oldal Köllő Babett és A lázadó Ebben a hónapban ma játsszák egyetlen alkalommal a Pécsi Harmadik Színházban a fekete humor darabjának is nevezett tragikomédiát, Füst Milán A lázadó című művét. A szereplők között egy ifjú tehetséggel, a hírek szerint több filmszerepre is aspiráló Köllő Babettel. Nagy sikerrel megy a Pécsi Harmadik Színházban Füst Milánná az a darabja, mely a megírást követően közel hatvan esztendőt várt a bemutatóra (az ősbemutató 1979-ben volt), s melyben Vincze János rendező az ember halálhoz való viszonyát, annak inkább groteszk valóját mutatja be. A jó darab (fekete humor) és a jó csapat (Fillár István, Köllő Babett, Dévényi Ildikó, Barkó György, Decleva Ferenc) biztosíték március elsején a jó estére. A kritikusok szerint a Füst-darabban Olga szerepe egyenesen Köllő Babettre van írva, hiszen „fiatalos, gyerekes teremtés, szép kis babaarc, vékonyka termet”, fatális naivitása telitalálat. S hogy most egy kissé többet időzünk e színésznő alakítása mellett, annak több oka van. Két rendező is felkérte filmszerepekre (legutóbb Bujtor István jött a pécsi előadásra megfigyelőként), s evvel szép karrier indulásának tanúi is lehetünk. De Idcsoda is Köllő Babett? Bonyhádról keveredett kisdiákként Pécsre (belekapva a balett és táncművészetbe), aztán - ahogy említette - színiiskolába Gór Nagy Máriához ment, s elvégezvén, újabb stúdiumba kezdett. Most éppen kommunikációt és médiaismereteket tanul és újabb vizsgákra készül. Úgy fogalmaz, hogy sose árt, ha az ember okosodik, tágul a látóköre. Egyébként 22 éves, s ekként nem vehetjük zokon, hogy éppen azokat a filmeket nem ismeri, melyek folytatására készülve hívta meg őt is a stábba Bujtor István rendező-producer. A Hamis a baba egykor sikeres filmjeit (krimik voltak humorral átitatva) szeretnék folytatni a Balatonon (a földvári kikötőből indulnak az éppen aktuális vitorlásversenyre a fiúk), ahol Pici szerepében minden bizonnyal ismét a rendező-producer, társa pedig a botcsinálta nyomozó Kern András lesz, s több nagyágyú mellett éppen Gór Nagy Mária fogja össze azt a karatézó rendőrlánycsapatot (köztiig lesz a babarcú törékeny Köllő Köllő Babett Fillár Istvánnal A lázadóban FOTÓI TÓTH L. Babett is), akiknek a rosszfiúk hidegre tétele a feladatuk. Bujtor egyelőre azt tervezi, hogy négy ilyen filmet szeretne készíteni a stábbal. A bonyhádi-pécsi-pesti színésznőhöz egy másik filmajánlat pedig Németországból érkezett. A nyáron forgatnak majd, de egyelőre a többi titok. Tudományos könyvcentrum Pécsi közreműködéssel magyarítják a korszak műszaki alapirodalmát A néhány éve Pécs-Budapest székhellyel működő Dialóg Campus Kiadó ma már a legpatinásabb, tudományos könyvközpontokkal is fölveszi a versenyt, többek között azáltal, hogy időközben az egyetemes műszaki tudományosság legjelentősebb értékeinek közvetítésében is úttörő szerepet vállalt. A társadalomtudományok a kultúra fogalomköreibe tartoznak, a műszaki tudományok helye azonban vitatott. Pécs egyetemi városként, tudományos, kulturális regionális centrumként az utóbbi időben a műszaki tudományosság letéteményesévé is vált azoknak a műhelyeknek a révén, amelyek a vüág e téren legjelentősebb értékeinek meghonosításában képesek és alkalmasak a közreműködésre. Egyre inkább ennek a fórumává, koordinátorává is válik a Dialóg Campus Kiadó, amely a téma olyan világklasszisait segítette Magyarországon napvilágra, mint a Recknagel- és a Neufert-műveket, amelyeknek külön legendás hátterük és történetük van. Az általuk lefedett területek a szakmai csúcsot képezik. Ezt a napokban Pécsett, a PTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karán megrendezett épületgépészeti szakmai konferencia résztvevői is visszaigazolták épületgépészeti vonalon - igen használhatónak minősítve a magyarított változatot. Schenk János főszerkesztő (képünkön) mondta el, hogy ma már egy magát tájékozottnak tekintő mérnök vagy műegyetemista el sem képzelhető az építészeti alapmű, a „Neufert”, az épületgépész pedig a „Reck- nagel” nélkül. A köteteket fémjelző nevek szakmai körökben magyar nyelven elérhetetlen közhelyek voltak mind ez ideig. Hermann Recknagel mérnök először 1879-ben adta ki 173 oldalas zsebkönyvecskéjét „Az egészségügyi technikusok kalendáriuma” címmel. Az egészséget hozó fűtés, melegvízellátás tervezésével, szerelésével foglalkozókra ragadt később az épületgépészek gyűjtőneve. A kis mű évről évre való bővítés, korszerűsítés révén a világ legjelentősebb épületgépészeti alapmunkájává, kézikönyvévé vált. A 2000. évi kiadás már meghaladta a 2000 oldalt, rég kinővén a „zsebkönyv” méretet. A Dialóg Campus adta ki magyarul az építészek bibliájaként emlegetett, a „Neufert”-et is. Emst Neufert weimari professzor 1936-ból származó munkája ugyancsak évről évre bővült és csiszolódott, mígnem ma már a világ legmodernebb építészeti szakkönyvének számít. Monumentalitásuk ellenére egyik sem jelent meg korábban magyarul. A fordításban egyes szakterületek helyi képviselői is részt vettek, például fordítóként Győri Róbert Weimarban végzett pécsi mérnök, Vajda József főiskolai tanár és szaklektorként Tillai Ernő Ybl-dí- jas építész. Érdekességként említhető, hogy a „Recknagel” 23 ezer 980, a Neufert pedig 16 ezer 900 forintos nettó áron került forgalomba. Mindez így is jóval alacsonyabb, mint az eredeti német árak. Királyportré a panteonba Nagy Lajos király portrészobrát készítteti el a megyei ön- kormányzat az Opusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban kialakítandó panteonba. A csongrádi közgyűlés felhívásához még a múlt év szeptemberében csatlakozott Baranya. A kezdeményezés 2000 májusában született, s a cél az, hogy a magyar királyok és fejedelmek panteonjában minden megye képviselje magát egy-egy alkotással. A napokban megérkeztek - némi késedelemmel - Csong- rádból a munka elkészítésének részletes szempontjai. Baranyában az eredeti szándék az volt, hogy pályázat alapján döntenek, ki készítse el a szobrot. Ezt azonVilágfesztivál Pécsett Mint az olimpiát, négyévente rendezi meg az úgynevezett Világ Folldoriádát a folklórfesztiválokat koordináló nemzetközi szervezet. Tavaly Japánban gyűltek össze a világ tánc- és népzenei együttesei. A C.I.O.F.F. Magyarországi Szekciója megpályázta és elnyerte a 2004. évi Folklóriáda rendezési jogát, majd felkérte Pécs városát és a Pécsi Kulturális Központot, hogy a rendezvény egyik - a legnagyobb - házigazdája és befogadója legyen. Ugyanis a Folkloriádára közel 70 országból közel 2500 főt várnak tíz napra 2004 augusztusában, s ebből a tíz napból hatot Pécsett töltenek a résztvevők, hármat más magyar városokban, majd az utolsót Budapesten, az augusztus huszadiki ünnepségen. A közelmúltban a Folkloriáda előzetes programját és finanszírozásának feltételeit tárgyalta Pécs Közgyűlésének Kulturális Bizottsága, hiszen a fesztivál rendezői azt kérik a várostól, hogy biztosítson rendezvényi helyszíneket a tervezett tánc- és népzenei együttesek számára a bemutatóildioz, nagy heppeninghez kapcsolódó film, videó- és multimédia-szemlékhez, kézműves bemutatókhoz és vásárokhoz, valamint egy tudományos konferenciához. A rendezvény költségvetése 110 millió forint, amihez Pécsnek 10 milliója szükséges, ám cserébe csodálatos, pergő nyári programot kap, nem beszélve arról, hogy a számítások szerint legalább 70 millió forintos idegen- forgalmi bevételhez juthatunk a fesztivál nyomán. Az előterjesztésre a kulturális bizottság rábólintott, s minden valószínűség szerint rövidesen döntésre a közgyűlés elé kerül a Folkloriáda ügye. __________icf. ba n megváltoztatták, az indoklás szerint kiírásának indokolatlansága miatt, mert a rendelkezésre álló kevés idő miatt a feladatot ily módon nem lehetne befejezni. A Nagy Lajos-portré elkészítésére Vanyúr István kapott a közgyűléstől megbízást. Az alkotásnak el kell készülnie a Megyék III. Országos Gyűlésére. A rendezvény Ópusztaszeren lesz, 2001. június 30-án, az egyik nagyszabású millenniumi eseményként, a kormánybiztosi hivatal 20 millió forintos támogatása mellett. Ezen a napon lesz Ópusztaszeren a Hunniális is, gazdag kulturális programmal. A megyék gyűlésén részt vesz többek között - mint díszvendég - Mádl Ferenc köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök is. A baranyai királyportré elkészítésére a közgyűlés 625 ezer forintot biztosított, amelyet átutalt már a művésszel szerződést kötő csongrádi önkormányzatnak. Magyarul magyarán Alakváltozatok Gyakran találkozunk azzal a nyelvi jelenséggel, amelyet a nyelvtan, de főként a nyelv- művelés összefoglalóan alakváltozatoknak nevez. Ezek olyan közös gyökerű szavak, amelyeknek tagjai között kiejtésben és írásban is megnyilvánuló magánvagy mássalhangzóbeli eltérés van, önálló szóelemvagy toldalékbeli különbség ellenben nincs. E változatok között jobbára nem jelentésbeli, hanem csupán árnyalati, hangulati vagy stiláris eltérések vannak. A jelzett témakörben ezúttal azokkal foglalkozom, amelyek csupán egy magánhangzóban különböznek egymástól, vagyis az egyikben e, a másik ö fordul elő. Az alakváltozatoknak ez a típusa szoros kapcsolatban van nyelvünk szép hangzásával. Az ö-vel ejtett változatok ugyanis enyhítik azt a hatást, amelyet az e hang túlságosan gyakori előfordulása kelt a hangzásra érzékeny hallgatóban. Ha egy vájtfülű, magyarul nem tudó ember ezt hallja: E szellemtelen elemekkel teljes lehetetlen cselekedet nem lesz nekem teher. (Ilyen csak véletlenül fordul elő. Itt is szemléltető példaként szerepel.) A nyelvesztétika szakértői szerint olyan hatást kelt, mint a kecskemekegés. Petőfit is megrótták a kritikusok ezért a soráért: „...Mely nyelv merne versenyezni véled.” - Az utolsó előtti szótag é hangja alig változtat a monoton hangzáson. A csend-csönd, cseng-csöng, felföl, repül-röpül, restell-röstell, rü- hes-rühös, serét-sörét, serke-sörke olyan alakpárok, amelyeknek a váltogatása legfeljebb az egyéni Rekviem egy áloméit - ami valóság A Pécsett működő Gyöngyház Egyesület filmvetítést tartott az Uránia moziban. A Rekviem egy álomért című amerikai film kábítószeres fiatalok életét mutatta be, valóban megdöbbentő hitelességgel. Kíváncsiak voltunk, vajon a vetítésre meghívott szakemberek, szociális munkások, tanárok, akik helyben napi kapcsolatba kerülnek kábítószeres fiatalokkal, miképp vélekednek a film egyes epizódjairól. Harry és barátja „laza" kábítózók, szeretik a pörgést, ellenben a munka nem az erősségük, ezért úgy határoznak, hogy megpróbálkoznak a kereskedéssel, így saját szükségleteiket is könnyebben beszerezhetik, és a remények szerint némi pénzt is félre tudnak tenni. Az üzlet beindul, gyűlik a kályhába rejtett kartondobozban a pénz, igaz, eközben mind gyakrabban kell kipróbálni az „anyagot", ami lehet, hogy nem is mindig olyan tiszta, mint vélik. Köves Ferenc, a Gyöngyház Egyesület vezetője:- Amerikai filmről van szó, de minden bizonnyal itthon is le lehetett volna forgatni, ilyen sztorik biztos, hogy vannak. Az is bizonyos, hogy a piacon minden szer kapható, és nem ritka az, hogy - szakkifejezéssel élve - „felütik a cuccot”, hogy megveszik a tiszta anyagot, aztán felhígítják, hozzátesznek ezt-azt, ebből keletkezhet aztán némi nyereség. Lőcsei Attila, a Támasz Alapítvány első embere (első képünkön):- A nappali melegedőben naponta találkozunk ilyesmivel, ezek a srácok már be se mennek a vécébe, ha rájuk jön, kirakják az asztalra, és ott benyomják az adagot. Benne vagyunk a sűrűjében, a trauma, sajnos, már nem új keletű. A film másik szála Harry anyjáról, Sarah-ról szól. Magányos, nyugdíjas asszony, aki egész nap a tévé előtt ül és édességet majszol. Míg egy nap hírt kap róla, szerepelni fog egy tv-showban. Rögvest felpróbálná valahai piros ruháját, amibe már rég nem fér bele, hát nincs mit tenni, jöjjön a fogyókúra. Mivel önmaga képtelen ellenállni az édességeknek, egy orvos tablettákat ír fel a számára, reggelre, délre, estére. Először tán még a nézőben sem ■ tudatosul: szép lassan Sarah is kábítószereken él, akárcsak a fia. Szemelyácz János, a Drog- ambulancia vezetője (második képünkön):- Ez a vonal sem ismeretlen. Tavaly járt hozzánk egy kismama, akinek a szülés utáni fogyás érdekében ugyanígy serkentőszereket írt fel a háziorvosa. Első ránézésre valóban ártatlan gyógyszernek tűnik, ráadásul a „jó cél” érdekében, közben rettenetes károkat tud okozni. Ami ezzel szemben, ha úgy vesszük, mindenképp jó hír, hogy 2000- ben ambulanciánkon 60 heroinistát kezeltünk, és közülük csupán egyetlen személy volt pécsi. Azaz nem állunk olyan rosszul, mint egyes városok, mint mondjuk Békéscsaba vagy Dunaújváros. Harry és csinos barátnője, a jó házból származó, divattervezőnek készülő Marion nem sokáig élvezheti a két srác drogkereskedéséből származó „édes életet". A piac egyszerre összeomlik, a bandák harcba kezdenek, a drog ára hirtelen a duplájára ugrik, ha ugyan egyáltalán kapható. A kartondobozból sakkal gyorsabban fogynak el a dollárkötegek, mint ahogyan összegyűltek, minden áron pénzt kell szerezni. És erre már csak Marion képes: mert nő, mert csinos, mert ér valamit... Szemelyácz János:- Ebben a világban nagyon gyakori a prostituálódás, ami egyébiránt a fiúkra ugyanúgy igaz, mint a lányokra. A párkapcsolatok is rendszerint megsíny- lik a drogos életformát, amikor belép a filmben látott szituáció, miszerint a páromban befektetési lehetőséget látok, már azt számolgatom, mennyi anyagot lehetne érte kapni. Rendszeresen hallunk efféle élettörténeteket, ezért is van az, hogy a drog és prostitúció világa jelenleg szinte együtt létezik. A vég elkerülhetetlen: miközben az anya, Sarah a „dilibogyók- tól” szabályosan megőrül, Marion orgiákon kénytelen fellépni, hogy megkapja a napi adagját, Harry és a haverja elindul Floridába anyagot szerezni. De Harry agyonszurkált vénája miatt a karja teljesen elfertőződik, kórházba kell mennie, ahol már nem tudnak segíteni rajta, a végtagot amputálni kell. Ezzel kerül a történet végére stílust árnyalja. Esztétikai hatásuk azonban tagadhatatlan. Arany pl. nem véletlenül használta az ö-s változatot, amikor ezt a sort írta: „Fölkereste fészkit a réti madárnak” - vagy: „Gyorsan fölvetette őket a vállára.” A fel esetén növelte volna a csupa e hangot tartalmazó igék egyhangúságát. József Attila szintén tudatosan választotta hol az egyik, hol a másik alakot: „Kövér homály, zsíros, csendes, de: „A folyó csöndes nagy nyugalmat görget.” A váltogatás páratlanul hatásos stíluseszköz. Babitsnak ebben a két sorában: „Mély fémfényű, szürke, szép színű szemedben, édesem / Csodálatos csillogó csengők csilingelnek csöndesen, csendesen.” - Az alliterációt nem is kell említeni. A begy-bögy, cseber-csöbör, se- tét-sötét, megett-mögött, veres-vörös területi megoszlást mutat. Az első inkább a Tiszán túl, Kelet- Magyarországon, a második pedig hazánk nyugati táján, főként a Dunántúlon használatos. Jól példázza ezt egy színt jelölő családnevünk két változata; a Veres és a Vörös. Jól emlékszem, hogy Péter bátyánk nevét a dunántúli, közelebbről a somogyi párthívei Vörös-nek ejtették. Sőt az író-politikus szövegeiben a vereskatona megjelölés olvasható. Irodalomtörténeti tény, hogy Vörösmarty mellett volt egy kevésbé híres költőnk, szintén Mihály, de őt Veresmarty-nak hívták. Az elsőnek a névadója a Baranyai háromszögben (Horvátország) ma is létező Vörösmart, a másiké a Felső-Tisza mellett fekvő (Szabolcs) Veresmart. A tiszántúli Derecske párja pedig (Somogy) Döröcske. Rónai Béla nem pont, hanem egy nagyon hosszú gondolatjel. A vetítés végén hosszad csönd volt a teremben, majd a fények ki- gyúltával a közönség úgy kezdett el cihelődni, mintha egy temetésről készülne haza. Dr. Vizy Ilona iskola-főorvos:- Csak azon gondolkodom, vajon azok, akik ebben így benne vannak, vajon elhjszik-e, hogy ez lehet a vég? Köves Ferenc szerint igen. Bár az talán jelzésértékű, hogy a vetítésre meghívott (volt) drogos fiatalok közül senki nem jött el.- Biztos elhiszik, mert egy részét már végigcsinálták, sőt, biztos van a környezetükben olyan, aki már a végjátékot is. Egyébként, amikor én először láttam a filmet, azt mondtam, most „tolni kellene egyet”, máshogy nem lehet kibírni. Az emberben automatikusan felvetül a kérdés, vajon a filmben látott stációk melyikéről lehet még valakit visszatántorítani a normális életbe. A válaszok egyértelműek voltak: ha az illetőben magában nincs meg az, el- szánás, akkor sehonnan, ezen az úton fog végigmenni. MÉHES K. *