Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-01 / 59. szám

2001. Március I., csütörtök KULTÚRA: - R I P 0 R T Uj Dunántúli Napló - 7. oldal Köllő Babett és A lázadó Ebben a hónapban ma játsszák egyetlen alka­lommal a Pécsi Harmadik Színházban a feke­te humor darabjának is nevezett tragikomédi­át, Füst Milán A lázadó című művét. A szerep­lők között egy ifjú tehetséggel, a hírek szerint több filmszerepre is aspiráló Köllő Babettel. Nagy sikerrel megy a Pécsi Harmadik Színház­ban Füst Milánná az a darabja, mely a megírást követően közel hatvan esztendőt várt a bemuta­tóra (az ősbemutató 1979-ben volt), s melyben Vincze János rendező az ember halálhoz való vi­szonyát, annak inkább groteszk valóját mutatja be. A jó darab (fekete humor) és a jó csapat (Fillár István, Köllő Babett, Dévényi Ildikó, Bar­kó György, Decleva Ferenc) biztosíték március el­sején a jó estére. A kritikusok szerint a Füst-darabban Olga sze­repe egyenesen Köllő Babettre van írva, hiszen „fiatalos, gyerekes teremtés, szép kis babaarc, vé­konyka termet”, fatális naivitása telitalálat. S hogy most egy kissé többet időzünk e színésznő alakítása mellett, annak több oka van. Két rende­ző is felkérte filmszerepekre (legutóbb Bujtor Ist­ván jött a pécsi előadásra megfigyelőként), s ev­vel szép karrier indulásának tanúi is lehetünk. De Idcsoda is Köllő Babett? Bonyhádról keve­redett kisdiákként Pécsre (belekapva a balett és táncművészetbe), aztán - ahogy említette - szí­niiskolába Gór Nagy Máriához ment, s elvégez­vén, újabb stúdiumba kezdett. Most éppen kom­munikációt és médiaismereteket tanul és újabb vizsgákra készül. Úgy fogalmaz, hogy sose árt, ha az ember okosodik, tágul a látóköre. Egyéb­ként 22 éves, s ekként nem vehetjük zokon, hogy éppen azokat a filmeket nem ismeri, me­lyek folytatására készülve hívta meg őt is a stáb­ba Bujtor István rendező-producer. A Hamis a baba egykor sikeres filmjeit (krimik voltak hu­morral átitatva) szeretnék folytatni a Balatonon (a földvári kikötőből indulnak az éppen aktuális vitorlásversenyre a fiúk), ahol Pici szerepében minden bizonnyal ismét a rendező-producer, társa pedig a botcsinálta nyomozó Kern András lesz, s több nagyágyú mellett éppen Gór Nagy Mária fogja össze azt a karatézó rendőrlány­csapatot (köztiig lesz a babarcú törékeny Köllő Köllő Babett Fillár Istvánnal A lázadóban FOTÓI TÓTH L. Babett is), akiknek a rosszfiúk hidegre tétele a feladatuk. Bujtor egyelőre azt tervezi, hogy négy ilyen filmet szeretne készíteni a stábbal. A bonyhádi-pécsi-pesti színésznőhöz egy má­sik filmajánlat pedig Németországból érkezett. A nyáron forgatnak majd, de egyelőre a többi titok. Tudományos könyvcentrum Pécsi közreműködéssel magyarítják a korszak műszaki alapirodalmát A néhány éve Pécs-Budapest székhellyel működő Dialóg Campus Kiadó ma már a legpatinásabb, tudományos könyv­központokkal is fölveszi a versenyt, többek között azáltal, hogy időközben az egyetemes műszaki tudományosság legjelentő­sebb értékeinek közvetítésében is úttörő szerepet vállalt. A társadalomtudományok a kultú­ra fogalomköreibe tartoznak, a műszaki tudományok helye azon­ban vitatott. Pécs egyetemi város­ként, tudományos, kulturális regi­onális centrumként az utóbbi idő­ben a műszaki tudományosság le­téteményesévé is vált azoknak a műhelyeknek a révén, amelyek a vüág e téren legjelentősebb értéke­inek meghonosításában képesek és alkalmasak a közreműködésre. Egyre inkább ennek a fórumává, koordinátorává is válik a Dialóg Campus Kiadó, amely a téma olyan világklasszisait segítette Ma­gyarországon napvilágra, mint a Recknagel- és a Neufert-műveket, amelyeknek külön legendás hátte­rük és történetük van. Az általuk lefedett területek a szakmai csú­csot képezik. Ezt a napokban Pé­csett, a PTE Pollack Mihály Műsza­ki Főiskolai Karán megrendezett épületgépészeti szakmai konferen­cia résztvevői is visszaigazolták épületgépészeti vonalon - igen használhatónak minősítve a ma­gyarított változatot. Schenk János főszerkesztő (ké­pünkön) mondta el, hogy ma már egy magát tájé­kozottnak tekin­tő mérnök vagy műegyetemista el sem képzel­hető az építé­szeti alapmű, a „Neufert”, az épületgépész pedig a „Reck- nagel” nélkül. A köteteket fémjelző nevek szakmai körökben magyar nyelven elérhe­tetlen közhelyek voltak mind ez ideig. Hermann Recknagel mérnök először 1879-ben adta ki 173 olda­las zsebkönyvecskéjét „Az egész­ségügyi technikusok kalendáriu­ma” címmel. Az egészséget hozó fűtés, melegvízellátás tervezésé­vel, szerelésével foglalkozókra ra­gadt később az épületgépészek gyűjtőneve. A kis mű évről évre va­ló bővítés, korszerűsítés révén a vi­lág legjelentősebb épületgépészeti alapmunkájává, kézikönyvévé vált. A 2000. évi kiadás már meg­haladta a 2000 oldalt, rég kinővén a „zsebkönyv” méretet. A Dialóg Campus adta ki magyarul az építé­szek bibliájaként emlegetett, a „Neufert”-et is. Emst Neufert weimari professzor 1936-ból szár­mazó munkája ugyancsak évről évre bővült és csiszolódott, míg­nem ma már a világ legmodernebb építészeti szakkönyvének számít. Monumentalitásuk ellenére egyik sem jelent meg korábban magya­rul. A fordításban egyes szakterü­letek helyi képviselői is részt vet­tek, például fordítóként Győri Ró­bert Weimarban végzett pécsi mér­nök, Vajda József főiskolai tanár és szaklektorként Tillai Ernő Ybl-dí- jas építész. Érdekességként említ­hető, hogy a „Recknagel” 23 ezer 980, a Neufert pedig 16 ezer 900 fo­rintos nettó áron került forgalom­ba. Mindez így is jóval alacso­nyabb, mint az eredeti német árak. Királyportré a panteonba Nagy Lajos király portrészobrát készítteti el a megyei ön- kormányzat az Opusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlék­parkban kialakítandó panteonba. A csongrádi közgyűlés felhívásához még a múlt év szeptemberében csatlakozott Baranya. A kezdeményezés 2000 májusá­ban született, s a cél az, hogy a magyar királyok és fejedelmek panteonjában minden megye képviselje magát egy-egy alko­tással. A napokban megérkeztek - némi késedelemmel - Csong- rádból a munka elkészítésének részletes szempontjai. Baranyá­ban az eredeti szándék az volt, hogy pályázat alapján döntenek, ki készítse el a szobrot. Ezt azon­Világfesztivál Pécsett Mint az olimpiát, négyéven­te rendezi meg az úgyneve­zett Világ Folldoriádát a folklórfesztiválokat koordi­náló nemzetközi szervezet. Tavaly Japánban gyűltek össze a világ tánc- és népze­nei együttesei. A C.I.O.F.F. Magyarországi Szek­ciója megpályázta és elnyerte a 2004. évi Folklóriáda rendezési jogát, majd felkérte Pécs városát és a Pécsi Kulturális Központot, hogy a rendezvény egyik - a leg­nagyobb - házigazdája és befoga­dója legyen. Ugyanis a Folkloriádára közel 70 országból közel 2500 főt várnak tíz napra 2004 augusztusában, s ebből a tíz napból hatot Pécsett töltenek a résztvevők, hármat más magyar városokban, majd az utolsót Bu­dapesten, az augusztus huszadiki ünnepségen. A közelmúltban a Folkloriáda előzetes programját és finanszíro­zásának feltételeit tárgyalta Pécs Közgyűlésének Kulturális Bizott­sága, hiszen a fesztivál rendezői azt kérik a várostól, hogy biztosít­son rendezvényi helyszíneket a tervezett tánc- és népzenei együt­tesek számára a bemutatóildioz, nagy heppeninghez kapcsolódó film, videó- és multimédia-szem­lékhez, kézműves bemutatókhoz és vásárokhoz, valamint egy tu­dományos konferenciához. A rendezvény költségvetése 110 millió forint, amihez Pécsnek 10 milliója szükséges, ám cserébe csodálatos, pergő nyári progra­mot kap, nem beszélve arról, hogy a számítások szerint leg­alább 70 millió forintos idegen- forgalmi bevételhez juthatunk a fesztivál nyomán. Az előterjesztésre a kulturális bizottság rábólintott, s minden valószínűség szerint rövidesen döntésre a közgyűlés elé kerül a Folkloriáda ügye. __________icf. ba n megváltoztatták, az indoklás szerint kiírásának indokolatlan­sága miatt, mert a rendelkezésre álló kevés idő miatt a feladatot ily módon nem lehetne befejez­ni. A Nagy Lajos-portré elkészí­tésére Vanyúr István kapott a közgyűléstől megbízást. Az al­kotásnak el kell készülnie a Me­gyék III. Országos Gyűlésére. A rendezvény Ópusztaszeren lesz, 2001. június 30-án, az egyik nagyszabású millenniumi ese­ményként, a kormánybiztosi hi­vatal 20 millió forintos támogatá­sa mellett. Ezen a napon lesz Ópusztaszeren a Hunniális is, gazdag kulturális programmal. A megyék gyűlésén részt vesz töb­bek között - mint díszvendég - Mádl Ferenc köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterel­nök is. A baranyai királyportré elké­szítésére a közgyűlés 625 ezer forintot biztosított, amelyet át­utalt már a művésszel szerző­dést kötő csongrádi önkormány­zatnak. Magyarul magyarán Alakváltozatok Gyakran találkozunk azzal a nyelvi jelenséggel, amelyet a nyelvtan, de főként a nyelv- művelés összefoglalóan alakváltozatoknak nevez. Ezek olyan közös gyökerű szavak, amelyeknek tagjai között kiejtésben és írásban is megnyilvánuló magán­vagy mássalhangzóbeli elté­rés van, önálló szóelem­vagy toldalékbeli különbség ellenben nincs. E változatok között jobbára nem jelentés­beli, hanem csupán árnya­lati, hangulati vagy stiláris eltérések vannak. A jelzett témakörben ezúttal azokkal foglalkozom, amelyek csupán egy magánhangzóban kü­lönböznek egymástól, vagyis az egyikben e, a másik ö fordul elő. Az alakváltozatoknak ez a tí­pusa szoros kapcsolatban van nyelvünk szép hangzásával. Az ö-vel ejtett változatok ugyanis enyhítik azt a hatást, amelyet az e hang túlságosan gyakori előfor­dulása kelt a hangzásra érzékeny hallgatóban. Ha egy vájtfülű, ma­gyarul nem tudó ember ezt hallja: E szellemtelen elemekkel teljes lehetetlen cselekedet nem lesz nekem teher. (Ilyen csak véletle­nül fordul elő. Itt is szemléltető példaként szerepel.) A nyelvesz­tétika szakértői szerint olyan ha­tást kelt, mint a kecskemekegés. Petőfit is megrótták a kritikusok ezért a soráért: „...Mely nyelv merne versenyezni véled.” - Az utolsó előtti szótag é hangja alig változtat a monoton hangzáson. A csend-csönd, cseng-csöng, fel­föl, repül-röpül, restell-röstell, rü- hes-rühös, serét-sörét, serke-sörke olyan alakpárok, amelyeknek a váltogatása legfeljebb az egyéni Rekviem egy áloméit - ami valóság A Pécsett működő Gyöngyház Egyesület filmvetítést tartott az Uránia moziban. A Rekviem egy álomért című ameri­kai film kábítószeres fiatalok életét mutatta be, valóban megdöbbentő hitelességgel. Kíváncsiak voltunk, vajon a vetítésre meghívott szakemberek, szociális munkások, tanárok, akik helyben napi kapcsolatba kerülnek kábí­tószeres fiatalokkal, miképp vélekednek a film egyes epizódjairól. Harry és barátja „laza" kábítózók, szeretik a pörgést, el­lenben a munka nem az erőssé­gük, ezért úgy határoznak, hogy megpróbálkoznak a kereskedés­sel, így saját szükségleteiket is könnyebben beszerezhetik, és a remények szerint némi pénzt is félre tudnak tenni. Az üzlet bein­dul, gyűlik a kályhába rejtett kar­tondobozban a pénz, igaz, eköz­ben mind gyakrabban kell kipró­bálni az „anyagot", ami lehet, hogy nem is mindig olyan tiszta, mint vélik. Köves Ferenc, a Gyöngyház Egyesület vezetője:- Amerikai filmről van szó, de minden bizonnyal itthon is le le­hetett volna forgatni, ilyen szto­rik biztos, hogy vannak. Az is bi­zonyos, hogy a piacon minden szer kapható, és nem ritka az, hogy - szakkifejezéssel élve - „felütik a cuccot”, hogy megve­szik a tiszta anyagot, aztán felhí­gítják, hozzátesznek ezt-azt, eb­ből keletkezhet aztán némi nye­reség. Lőcsei Attila, a Támasz Alapít­vány első embere (első képün­kön):- A nappali melegedőben na­ponta találkozunk ilyesmivel, ezek a srácok már be se mennek a vécébe, ha rájuk jön, kirakják az asztalra, és ott benyomják az adagot. Benne vagyunk a sűrűjé­ben, a trauma, sajnos, már nem új keletű. A film másik szála Harry any­járól, Sarah-ról szól. Magányos, nyugdíjas asszony, aki egész nap a tévé előtt ül és édességet maj­szol. Míg egy nap hírt kap róla, szerepelni fog egy tv-showban. Rögvest felpróbálná valahai piros ruháját, amibe már rég nem fér bele, hát nincs mit tenni, jöjjön a fogyókúra. Mivel önmaga képte­len ellenállni az édességeknek, egy orvos tablettákat ír fel a szá­mára, reggelre, délre, estére. Először tán még a nézőben sem ■ tudatosul: szép lassan Sarah is kábító­szereken él, akárcsak a fia. Szemelyácz János, a Drog- ambulancia vezetője (második képünkön):- Ez a vonal sem ismeretlen. Tavaly járt hozzánk egy kisma­ma, akinek a szülés utáni fogyás érdekében ugyanígy serkentő­szereket írt fel a háziorvosa. Első ránézésre valóban ártatlan gyógyszernek tűnik, ráadásul a „jó cél” érdekében, közben rette­netes károkat tud okozni. Ami ezzel szemben, ha úgy vesszük, mindenképp jó hír, hogy 2000- ben ambulanciánkon 60 heroi­nistát kezeltünk, és közülük csu­pán egyetlen személy volt pécsi. Azaz nem állunk olyan rosszul, mint egyes városok, mint mond­juk Békéscsaba vagy Dunaújvá­ros. Harry és csinos barátnője, a jó házból származó, divattervező­nek készülő Marion nem sokáig élvezheti a két srác drogkereske­déséből származó „édes életet". A piac egyszerre összeomlik, a bandák harcba kezdenek, a drog ára hirtelen a duplájára ugrik, ha ugyan egyáltalán kapható. A kartondobozból sakkal gyorsab­ban fogynak el a dollárkötegek, mint ahogyan összegyűltek, min­den áron pénzt kell szerezni. És erre már csak Marion képes: mert nő, mert csinos, mert ér valamit... Szemelyácz János:- Ebben a világban nagyon gyakori a prostituálódás, ami egyébiránt a fiúkra ugyanúgy igaz, mint a lányokra. A párkap­csolatok is rendszerint megsíny- lik a drogos életformát, amikor belép a filmben látott szituáció, miszerint a pá­romban befek­tetési lehetősé­get látok, már azt számolga­tom, mennyi anyagot lehetne érte kapni. Rendszeresen hallunk efféle élettörténeteket, ezért is van az, hogy a drog és prostitúció világa jelenleg szinte együtt létezik. A vég elkerülhetetlen: miköz­ben az anya, Sarah a „dilibogyók- tól” szabályosan megőrül, Marion orgiákon kénytelen fellépni, hogy megkapja a napi adagját, Harry és a haverja elindul Floridába anyagot szerezni. De Harry agyon­szurkált vénája miatt a karja telje­sen elfertőződik, kórházba kell mennie, ahol már nem tudnak se­gíteni rajta, a végtagot amputálni kell. Ezzel kerül a történet végére ­stílust árnyalja. Esztétikai hatá­suk azonban tagadhatatlan. Arany pl. nem véletlenül használ­ta az ö-s változatot, amikor ezt a sort írta: „Fölkereste fészkit a réti madárnak” - vagy: „Gyorsan föl­vetette őket a vállára.” A fel esetén növelte volna a csupa e hangot tartalmazó igék egyhangúságát. József Attila szintén tudatosan választotta hol az egyik, hol a má­sik alakot: „Kövér homály, zsíros, csendes, de: „A folyó csöndes nagy nyugalmat görget.” A válto­gatás páratlanul hatásos stílus­eszköz. Babitsnak ebben a két so­rában: „Mély fémfényű, szürke, szép színű szemedben, édesem / Csodálatos csillogó csengők csi­lingelnek csöndesen, csendesen.” - Az alliterációt nem is kell emlí­teni. A begy-bögy, cseber-csöbör, se- tét-sötét, megett-mögött, veres-vö­rös területi megoszlást mutat. Az első inkább a Tiszán túl, Kelet- Magyarországon, a második pe­dig hazánk nyugati táján, főként a Dunántúlon használatos. Jól példázza ezt egy színt jelölő csa­ládnevünk két változata; a Veres és a Vörös. Jól emlékszem, hogy Péter bátyánk nevét a dunántúli, közelebbről a somogyi párthívei Vörös-nek ejtették. Sőt az író-po­litikus szövegeiben a vereskatona megjelölés olvasható. Irodalom­történeti tény, hogy Vörösmarty mellett volt egy kevésbé híres költőnk, szintén Mihály, de őt Veresmarty-nak hívták. Az első­nek a névadója a Baranyai há­romszögben (Horvátország) ma is létező Vörösmart, a másiké a Felső-Tisza mellett fekvő (Sza­bolcs) Veresmart. A tiszántúli De­recske párja pedig (Somogy) Döröcske. Rónai Béla nem pont, hanem egy nagyon hosszú gondolatjel. A vetítés végén hosszad csönd volt a teremben, majd a fények ki- gyúltával a közönség úgy kezdett el cihelődni, mintha egy temetés­ről készülne haza. Dr. Vizy Ilona iskola-főorvos:- Csak azon gondolkodom, va­jon azok, akik ebben így benne vannak, vajon elhjszik-e, hogy ez lehet a vég? Köves Ferenc szerint igen. Bár az talán jelzésértékű, hogy a vetí­tésre meghívott (volt) drogos fia­talok közül senki nem jött el.- Biztos elhiszik, mert egy ré­szét már végigcsinálták, sőt, biz­tos van a környezetükben olyan, aki már a végjátékot is. Egyéb­ként, amikor én először láttam a filmet, azt mondtam, most „tolni kellene egyet”, máshogy nem le­het kibírni. Az emberben automatikusan felvetül a kérdés, vajon a film­ben látott stációk melyikéről le­het még valakit visszatántorítani a normális életbe. A válaszok egyértelműek voltak: ha az ille­tőben magában nincs meg az, el- szánás, akkor sehonnan, ezen az úton fog végigmenni. MÉHES K. *

Next

/
Thumbnails
Contents