Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)
2001-03-28 / 85. szám
I 2001. Március 28., szerda RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal KULTÚRAA művészek is bekopogtathatnak Megbízottból lett kinevezett igazgató A Pécsi Galéria igazgatói posztjára kiírt pályázatot Gamus Árpád (képünkön), a korábbi megbízott igazgató nyerte, akit április 1-jétől neveztek ki az intézmény élére. Régóta húzódó ügy végére tett pontot döntésével a város, Gamus Árpád hozzávetőleg egy évig megbízott igazgatóként dolgozott már, mire a pályázatot kiírták. Rajta kívül egy pályázó akadt, de neves művészek sora is Gamusra voksolt, amikor a döntést - a Lassan két évtizede másik jelölt kérésére zárt tárgyaláson - meghozták.- Pinczehelyi Sándor festőművész volt az akkor még a DOZSO-hoz tartozó galéria igazgatója,^aki most a PTE Művészeti Karán tanít. 0 volt az elmélet embere, én az elképzelések gyakorlati megvalósítója - mondja Gamus. - Kiegészítettük egymást, szükség esetén egymás feladatait is átvéve. Célom a gazdag hagyomány megőrzése: ez elsők közt a kortárs művészetek teljes skálájának bemutatását jelenti. Ami a jövőt illeti, egyre több kiegészítő program - zenei esemény, költészet, performance - társul a kiállításokhoz, és szeretnék nagyobb teret adni a művészek érdekképviseletének is. Ezzel nem akarunk a szakszervezet helyébe lépni, hanem csak egy kommunikációs színteret kialakítani a Szent István téri Kisgalériában, hogy ide a művészek bármikor bekopogtassanak és a bővítendő számítógépes háttér - internet, szakmai adatbázisok stb.- segítségével informálódhassanak. Ezt szolgálnák olyan kiskonferenciák, előadások, melyek az alkotások vámolásával, az adózással, a műtárgy-kereskedelemmel, a művész OEP-problémáival foglalkoznának.- A PTE Művészeti Karával, a helyi médiával is szeretnénk együttműködési szerződést kötni, erre megbízott igazgatóként nemigen vállalkozhattam. Jövőre a tárlatok egy jó hányadát pályázati úton hirdetjük meg, illetve eseményekhez, fesztiválokhoz kötődnek majd. Rendkívül fontos a színvonal megőrzése, a kulturális cserekapcsolatok ápolása. De nemcsak a kortárs művészet nagy alkotóiban, újdonságaiban gondolkodunk, hanem a helyiek - a fiatalok és kevésbé jelentősek - bemutatásában is. Ők is a helyi kultúra részét, rangos formálóit jelentik. Ezeket a törekvéseket tükrözi ez évi kiállítási programunk is. Ami a megválasztásomat illeti, abban fontos lehet, hogy nem vagyok képzőművész, nincsenek irigyeim - elfogulatlan vagyok, és igyekszem is a szakma véleményét a munkámban kikérni. Mindez nem jelenti azt, hogy nem kell konfrontációt vállalni, ha az elveim úgy diktálják. _____________________________________BŐKA RÓBERT A galéria új igazgatója 48 éves, rajz-földrajz szakos tanári diplomával rendelkezik. Levelező hallgatóként állt iskolai katedrán is, azonban a neve szakmai berkekben a reklám, a dekoráció és kiállítás-kivitelezés területén vált ismertté a városban. Pécs első művészellátó boltjának, majd a Baranya Megyei Moziüzemi Vállalat reklám-és dekorációs részlegének vezetője. 1984-ben kerül a Pécsi Galériához kiállításrendezőnek, másfél évtizedig dolgozik együtt az intézményt igazgató Pinczehelyi Sándor festőművésszel. SZERZŐI ESTTEL FOLYTATÓDOTT tegnap a Pécsi Tavaszi Fesztivál rendezvénysorozata a Csontváry Múzeumban, ahol Bakaja Zoltán komponista mutatkozott be a pécsi Níla Mádhava hangszeres együttes, valamint a Művészeti Szakközépiskola kamarakórusának (képünkön) és a Mátyás Király Utcai Általános Iskola gyermekkarának közreműködésével. Ma 19 órakor a Művészetek Háza fiatal művészek kamaraestjére várja a zenekedvelőket, ahol Kelemen Barnabás és Kokas Katalin hegedűművészek, Rohmann Pitta gordonka- és Fehér Ernő zongoraművész koncertjére kerül sor. _____________ fotó; laufer László HÍ RCSATORNA UTAK, TELEPÜLÉSEK. A Baranya Ház dísztermében március 29-én 14 órakor dr. T. Mérey Klára Baranya megye útjai és út menti települései a 19. század elején című könyvét mutatják be az érdeldődőknek, a szerzővel dr. Odor Imre, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója beszélget. ' (br) FÖLDRAJZI VERSENY. A Lóczy Lajos országos földrajzi verseny megyei fordulóját április 2-án rendezik meg a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumában, amelyen a vendéglátók mellett a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium, a Leőwey Klára Gimnázium, a siklósi Táncsics Gimnázium és a Pécsi Református Kollégium és Gimnázium diákjai vesznek részt - összesen 28-an. A döntőt május 14-15-én rendezik Kaposvárott. (br) WALDORF-KLUB. A Waldorf Kézműves Szülői Kör március 31-én 15 órától a Baranya Megyei Pedagógiai Intézetben gyakorlati foglalkozást rendez, amelyen Clemens Schleuning Euritmia a Waldorf-pedagógiá- ban címmel tart előadást. ibri Utcaszéles fényfolyamok Kolep Ilona: A virág kicsit mindig a nőt testesíti meg A művésznő képein a Havihegy visszatérő téma fotó: tóth l. Március 26-ig volt látogatható Kolep Ilona festőművész tárlata. A pécsi Bazilika Kocsis László-termében megrendezett kiállítás iránt ezúttal is szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg. A meredek utcákban Pécsett nagy esők idején utcaszélességben hömpölyög a víz. Kolep Ilona munkáin mintha fényfolyamok továbbítanák a város mélyebben fekvő részei felé a fényzuhatagok áradó tömegeit. Táj- és városképek, Villánykövesd, a pincesor, szennai tájházak, templomok és virágok, szinte minden mennyiségben - a néhány év óta ismét Pécsett élő festőnő érdeklődési körét jelzik. Siklósi születésű, de szülőföldjétől többnyire távol, főleg külföldön élt. Pécs, Budapest, Párizs az elemi tanulmányok helyszínei, mind az általános, mind a festészeti ismeretek tekintetében. Gebauer Ernő, Martyn Ferenc, Szőnyi István és Domanovszky Endre voltak a meghatározó mesterei, akiknél tanult, életre szólóan társult hozzájuk később Franciaországban Van Gogh, Gauguin, Monet és Toulouse Lautrec, Modigliani szelleme, eszmeisége.- Pécs, Budapest és Párizs után hosszú évekig Szabadszentkirályon, majd Kiskassán éltem, férjhez mentem, ott váltak képeim természetközelivé - mondja Kolep Ilona. - Korábban a Montmartre egyik műtermében Honoré de Umberto Leisnél tanulmányoztam az ottani festészetet. Csoportos műterem volt ez, ahol sokan megfordultunk a műteremtulajdonos kereskedőfiú műpártolásának, művészetszereteté- nek köszönhetően. Ott alapozódott meg bennem minden, a technika is. A virágokhoz, a természethez, a tájhoz elsősorban az akvarell, a városrészekhez, a házakhoz pedig a pasztell és az olaj társul. Vizeket talán még nem is igen festettem olajjal. Általában mindig valamiféle vázlatokat készítek, mielőtt egy komolyabb munkán elkezdenék dolgozni.- A templomok? Szeretem őket, mint puszta épületeket is. A tornyaik miatt, meg azért is, mert méltóságteliek, ahogyan lezárják a teret. Hogy mint szakrális mozzanatok, újra meg újra előjönnek a képeken, annak nincs különleges magyarázata. Egyszerűen vonzanak. A Havihegy örök téma. A templom, mint csúcs, mindig átalakítja, lezárja a teret. Emberek műve, építménye, de emberen túli jelentéstartalmat hordoz.- A virágok' a természet- közeliség megnyilvánítói. Örök életemben szerettem őket. Legszívesebben nyitott falú épületekben élnék, ahol karnyújtásnyira mindig ott vannak a virágok a maguk kimeríthetetlen ala- ki, formai és színbéli gazdagságukkal. A fény, ahogy a virágra esik és módosítja annak megjelenését, átlényegíti azt, szavakban leírhatatlan. A társadalom egyik oldalán ott vannak a nők... A virágok kicsit a nőt testesítik meg. BEBESSI K. Washingtonig repül az internet-madár Az elmúlt napokban kapott hír tartalmában is némileg meghökkentőnek tűnt: egy pécsi iskola, nevezetesen a Janus Pannonius Gimnázium diákcsapata nyerte az országos kreativitás bajnokságot, s most a hétfős csapat a június 2—5-ig tartó washingtoni világbajnokságra készülhet hazánkat képviselve. Ádám kérdezi Évát: „Honnan tudod, hogy erről a madárról álmodtam?” A madár pedig nem más, mint egy gólya, a szerelem madara, aki a gyermeket, boldogságuk zálogát hozta vaskos lepedőben. Ádám invitálja is a színjáték végén a gólyát, foglalja el megérdemelt helyét a madártávlatot adó kéményben. Elejétől követve a különös színdarabot, az ügy azért ennél bonyolultabb. A „Szárnyaló, Szabad és Szédületes” éggel kacérkodó lények közt vetélkedő zajlik: melyik madár tudja e „furcsa, cserfes embert” boldoggá tenni? A versenyzők sorában indulnak pingvinek, indul a számítógép-maszkos Mikro-csip - mármint az internet-madár - és a galamb is. Ez volt az idei feladat, idézik fel a játékot ők heten: Bárány Tímea, a szelíd lelkű galamb, Németh Zsófia, Gemer Viktória, Kövér Anna különböző madarak szerepében, Markó Zsófi, anyai érzéseire ébredő Évaként, Kellényi István, aki Ádámot valamint a Kakast, és Unger Tamás, aki a teszetosza Gólyát személyesítette meg. A kompozíció közös alkotás, mondják, bár a szövegközi gyomirtásban a verseket író Annának is lehet némi szerepe. Arra is ügyelni kellett, hogy e madársereg háromféle világot képviseljen; legyen köztük egy valóságos, létező, legyen egy virtuális, valamint egy klasszikus - irodalmi vagy képzőművészeti műből kölcsönözhető. Az ötletgyár visszafelé is igaz: a galambról szobor, az internet-madárról festmény készül a darab koreográfiája szerint, de lesz egy „valódi” repülő lufi-madaruk is. Na most hát ezzel a humorban sem szűkölködő színpadi játéknak az adaptációjával lépnek föl Washingtonban, úgy, hogy odaát is értsék, tudom meg dr. Pálfiné Huszár Nórától, a csapatot felkészítő angol szakos tanárnőtől. De igazából nem is ebben a műfajban erősek - hallom meglepetve. De előbb magáról a bajnoki „tornáról”. Az „Értelem Odüsszeája” című, kreativitásunkat, szellemi szabadságunkat vizsgáztató verseny még a hetvenes években született az Egyesült Államokban. A pécsi Janus gimnázium 1995-ben ismerkedett meg a programmal és 1997-ben már hazai bajnokként utazhatott a tengerentúlra! Azt azért tudni érdemes, hogy ezeken a monstre méretűvé nőtt randevúkon 10 ezer (!) diák méri össze a szellemi erejét, az eseményt ma nagy tévé- csatornák közvetítik. Anglia, Németország középiskolásait talán az elsők közt fertőzte meg a játékos kedv, de az oroszok, kínaiak, litvánok, románok, olaszok, lengyelek sem hiányoznak a seregszemléről. Itthon először a budapesti Vörösmarty gimnázium vette a lapot, sőt 1991-ben mindjárt világbajnokok is lettek - mostanság a pécsi Janus a „legszorgalmasabb”, míg az Európa-bajnokság- nak Debrecen ad otthont az közeljövőben. De hát mi is az a másik feladat, amiben igazán topon érzik magukat? A spontán megoldandó, helyben kapott feladatok ezek, amelyek - ötletet, leleményt - az agyafúrtság és a játékosság azonnali egységét követelik. Volt, hogy tárgyakat kellett gyártani kukákból is előbányászható kacatokból konzumlétünk dicsőségére. Az idén például tizenkét letakart képhez kellett sztorit kreálni, mint utóbb kiderült: kismadárhoz, egy emberhez, amint kilökik az ablakon, egy nagy U-betűhöz (kanyar? mágnes?), csigához és más furcsasághoz, hogy az előadott történetben szimbólummá nemesülve vagy éppen slusszpoénként nyerjenek értelmet. Elmepróbáló feladat ez is, az esetek többségében a megoldáshoz vezető út már önmagában is mulatság. Az idő múlásával frissülő csapat legfeljebb héttagú lehet, heti egy alkalommal próbálva készülnek a júniusi útra, ami csak akkor sikerülhet, ha a költségek ötödrészét fedező minisztériumi támogatáshoz mások is hozzájárulnak. All. évfolyamos „kreatívak” közül Bárány Tímea több mint tíz Van ok a vidámságra: az úticél Washington éve tanul furulyán, de a zene mellett rajzol is, és pszichológiát tanulna az egyetemen. A szóvivők egyikét, Gerner Viktóriát vonzza az újságírás, a szervezésével és szerkesztésével járó feladatok, de a közgazdaságtan érdekli igazán, a 10. évfolyamos lányok közt a fekete, mosolygós Markó Zsófi kimondottan humán beállítottságú és színész-rendezői szakra jelentkezne, ha most kellene döntenie, a szőke Németh Zsófia, aki a darabban is bemutathatja hegedűjátékát, valószínűleg a jogot váFOTÓ: LAUFER LÁSZLÓ lasztja majd, ahogy Kövér Anna is, aki nemcsak verseket körmöl, de újabban táncol is a szomszédvár Nagy Lajos Gimnázium néptáncegyüttesében. A két végzős fiatalember, Unger Tamás és Kellényi István, noha különböző egyéniségek, abban egy húron pendülnek, hogy a Budapesti Külkereskedelmi Főiskolára készülnek mindketten. Most csak Washingtonba szeretnének eljutni valamennyien, de ez sem tűnik egyszerűnek. »