Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-26 / 83. szám

8. oldal - Új Dunántúli Napló CSERKÚT BEMUTATKOZIK 2001. Március 26., hétfő Cserkút A település tör­ténelme a felté­telezések sze­rint még a ma­gyarok honfog­lalásának Kár­pát-medencei bejövetelének időszakához fűződik. Első írásos emléke azonban csak 1291-ből származik, amely a Cherkuth néven említett falu nemesembe­reiről egy per tanúiként szól. A török uralom esztendőiből az adózás nyilvántartása révén ma­radtak fenn írásos dokumentu­mok. 1565-ben például 6, 1582- ben pedig már 11 háztól szedtek adót az oszmán defterdárok. A fennmaradt írásos emlékek és a szájhagyomány szerint nevét a Csarra keresztelt forrástól kapta. Ez a vízbázis fontos szerepet ját­szott a település életében. A falu lakosságára történelmük folya­mán az agrárgazdálkodás volt a jellemző, kiegészülve a mező- gazdasági tevékenységhez szük­séges iparral és kereskedelem­mel. Jelenleg a páratlan termé­szeti környezetet kihasználva egyre több család foglalkozik ki­egészítő tevékenységként ide- genforgalommal. __ ___■ Go ndolkodj globálisan, cselekedj lokálisan A csatornázás is szükséges beruházás A Pécstől 9 kilométerre fekvő, igen szép környezetbe épült község milyen lehetőségek között választhatna, ha fejlődni szeretne? Vigasztalanul szakad a tavaszi eső, de a gyanútlan látogató, aki először fordul meg a községben, fütyül a bőven hulló csapadékra, hiszen a település már a bejáratá­nál is annyi látnivalóval szolgál, hogy elvonja a figyelmet a kelle­metlen időjárástól. Takaros házak sorakoznak felfűzve az út men­tén, no nem újak ezek, sokkal in­kább felújítottak, megőrizve a fa­1785 1851 1937 1989 2000 lusi építészet minden elemét, az oszlopos tornáctól kezdve a sátor­tetőig, de a takarosán karbantar­tott gazdasági udvar is vonzza a városi környezethez szokott láto­gató rácsodálkozó szemét. Szíve­sen laknék itt - a pillanatnyi be­nyomások alapján ez az első gondolata az errejárónak. A község lakói egy részének az a véleménye, nem kell növe­kedni, mert az nem mindig egyenlő a fejlődéssel. Jó közös­séget szeretnének kialakítani, mert az a meggyőződé­sük, hogy csak összetar­tó lakosokkal lehet a kö­zösség tekintélyét erősí­teni, eredményeket elér­ni. A település első embe­re, Jónás József polgár- mester azt fejtegeti, hogy az idei költségvetésben minden megvalósítandó beruházással a falu lakó­inak komfortérzetét szeretnék ja­vítani. - Csatornázni akarunk - erősíti egy példával az előző mon­A falu éke a templom A falu keleti felében, a kiszélesedő utca te­resedésében, közvetlenül a temető szom­szédságában áll az egyhajós, félköríves szentélyű, homlokzati tornyos, Árpád-kori, román stílusú templom. A régészek, művé­szettörténészek kutatása, feltárásai eredmé­nyeként sok mindent lehet már tudni erről a templomról. A templomot és környékét kérésünkre Kávé Ro­zália néni mutatja be. Tizenhat éve él Cserkúton, alaposan megismerkedett a templom történeté­vel, ezért vállalkozott az oda látogatók tájékozta­tására. Rendszeresen érkeznek vendégek az ország minden tájáról, de sok a külföldi, hollandok, franciák, sőt amerikaiak is. Elő­ször a templom külső falán lévő emléktáb­lára hívja fel a figyelmet, eszerint egy ró­mai katolikus műemléket láthatunk, mely a XIII. század elején, a tatárjárás előtt épült és 1961-1970 között került felújításra.- Itt, a templom külső falán is láthatók freskómaradványok, melyek ritkaságnak számítanak. Egykoron a bejárat mellett volt egy csontkamra, ahova a temetőből ki- hantolt csontmaradványokat helyezték el, mellette láthatók a régi sekrestye maradvá­nyai. A templom zsindelytetős, amíg nem helyeztek el rajta villámhárítót, gyakran le­égett. Az új sekrestye épületén keresztül ju­tunk be a templomba.- Valamikor fehér meszelés borította a falakat és csak ezek eltávolítása után kerül­tek elő ezek a freskók, melyeknek nincs párja az országban! Rozi néni sorban mutatja őket. Elsőként a templom védőszentjének, Szent György­nek a jól látható megörökítésére hívja fel a figyelmet, majd a 12 apostolt, Máriát Jé­zussal ábrázolások következnek. Különleges ér dekesség a Szent Mihály Arkangyal freskója mely úgy van elhelyezve, hogy szeptemberben Mihály napján, egy oldalablakon a nap sugarai itt állapodnak meg.- Különlegesség a szentélyt elválasztó diadal­ív, ahol 12 festmény a hónapokhoz kapcsolódva az emberek munkáját örökíti meg. Sajnos csak az első három ismerhető fel: az arató, a szüretelő és a kézműves. Már csak a szentély falának megtekintése ma­rad hátra, ahol egykoron szentek képei voltak lát­hatóak, manapság már csak a Szent Lászlót ábrá- zdló testmaradványok tűnnek elő.- Szívesen mütatom be mindenldnek ezt a cso­daszép templomot. Mi a fizetség érte? A helyi ve­zetők megbecsülése és az öröm, melyet a vendé­geknek szerezhetek - fejezi be alkalmi kalauzolá­sát Rozi néni. iwi datban megfogalmazottakat összefogunk a környék települé­seivel, hogy szennyvizünkkel töb­bé ne mérgezzük Pécs ivóvízbázi­sát. Évek óta félretesszük a pályá­zathoz szükséges önrészt, ám ed­dig még nem bírálták el kedvező­en jelentkezésünket. Ez már csak azért is fontos lenne, mert nagy reményeket fűzünk a falusi turiz­mus fejlesztéséhez, a kényes ven­dég viszont csak olyan helyen töl­ti szívesen a szabadidejét, ahol komfortot talál. De megemlíthet­A község gazdái Jónás József polgármester, Hagenthurn József alpolgármes­ter, Antal László, Berta Márton, Szakács Béla, Szabó Kálmánné. Körjegyző: dr. Szász László. Tudja-e..? ...hogy a település címerében lé­vő nyolcágú csillag, a Vénusz- csillag az újjászületést jelképezi, s ez az Árpád-kori templomban is megtalálható, ...hogy a faluban jelenleg két munkanélküli van, a munka­hely nélkül maradók többségét a helyi és pécsi vállalkozások al­kalmazzák, ...hogy ez évben emelték a vízdíjakat, a lakosságnak köb­méterenként 153 Ft plusz áfát, a többi fogyasztónak 225 Ft plusz áfát kell fizetni, ...hogy a község 833 hektár területtel rendelkezik, a belterü­let ebből 30 hektár, ...hogy az évenkénti adóbevé­telek (építmény, iparűzési) több mint 20 millió forinttal egészítik ki a közös költséget, ...hogy a falu külső területén ipari parkot szeretnének létre­hozni, ahol a helyi vállalkozáso­kon kívül főleg feldolgozóipari cégeket szeretnének letelepíte­ni. ■ Az oldalösszeállítást támogatta a cserkúti önkormányzat. Szekesztette: Békéssy Gábor ném az idei tervek között a sport- • pálya kialakítását, a látvány-tó lét­rehozását, vagy a millenniumi ünnepségre a park kivilágításának megteremtését, a temetői harang felállítását, az úgynevezett hősök könyvének (az első és második világháborúban elesettek névso­rát tartalmazza) kiadását. Igen je­lentős összeget szavazott meg a testület a idei költségvetés­ből a házhelyek kialakítására is. Egyrészt az egységes terü­let tóalakítása miatt jelenleg magántulajdonban lévő bir­tokokat kell megvásárol­nunk, másrészt az eladásra való felkészítésre (parcellá­zás, infrastruktúra) is pénzt kell szánnunk. A polgármester szerint a település önkormányzatá­nak mottója alapján (úgy­mint: gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan, hiszen a cél nem a megoldások diktálása, hanem a község élete fenntartha­tóságának megteremtése) halad­nak előre. Hozzáteszi, még az sem biztos, hogy a kijelölt építési telkeken valóban házak fognak magasodni. Mert bár a testület a parcellázás mellett tette le a vok- sát, azért van emellett egy olyan, még nem teljesen kiforrott elkép­zelés is, hogy a jelenleg még üre­sen álló területen az ökogazdálkodást folytató vállal­kozások működjenek. Minderről a lakosságnak kell dönteni, hi­jővágószőlős ° • CSERKI Pellérdo \ Aranyosi gadány 6 ' Gyód Kökény Re8oye Szilvás Görcsöny ___ Bosta^ Hird ° _ \i/ Romonya Szőke f \> Egerág | Pogány P Szőkéd o Szalánta Péterd Kisherend szén mi minden esetben alkal­mazkodunk a község egészének akaratához - szögezi le Jónás Jó­zsef. Virágos településért Szemet szúrt a szemét So- mogyvári Sándornak, aki nem cserkúti őslakos, tíz éve költö­zött ide, sajátjának érzi a tele­pülést. Azt mondta magában, ezt nem lehet tűrni tovább, a környezet tisztaságáért tenni kell valamit. Egyedül viszont nem sokra ment volna a takarítási akciók szervezésében, szerencsére voltak többen is, akik igényel­ték, s tenni is akartak valamit a szép, tiszta, virágos környezet kialakításáért. A 36 együttes akarat szülte meg a faluszépítő egyesületet, akik mindjárt meg is választot­ták elnöküknek Somogyvári Sándort, s mindjárt döntöttek is az első akciót időpontjáról.- Öröm volt látni a lelkese­dést, az emberi tenniakarást, ahogy a megjelentek nekiláttak az árkok tisztításához, az utak takarításához. Nem kellett sen­kit sem noszogatni, mindenki tudta a dolgát. Meg is lett az eredménye, a tiszta környezet igénye szinte vérévé vált a tele­pülés polgárainak. Nem is lehet látni a porták előtt szemetes jár­dát vagy gazos árkot. A virágosításra, fásításra is nagy súlyt fektetnek, az önkor­mányzat az idén is 500 ezer fo­rintot szán a palánták megvá­sárlására. Eddig kétszer nyerték el a kulturált település címet, .egyszer pedig a virágos telepü­lésért folyó versenyben kaptak elismerést. Az egyesület tagjai ma már szoros közösséget alkotnak, olyannyira, hogy gyakran akci­ókon kívül is közös programot szerveznek. Május elsején ha­gyományosan a Jakab-hegyre kirándulnak.- Sajnos, a faluba vezető út mentét nehezen tudjuk tisztán tartani, hiszen szinte naponta ismeretlenek beterítik építő­anyag-törmelékkel, szemetes­zsákokkal. Az idelátogatók ezzel találkoznak először, a településről ez az első benyo­másuk. Éppen ezért kénytele­nek vagyunk a külső árkok tisz­títására többször akciót szer­vezni. Utak, árkok, folyókák Az idei költségvetésben jelen­tős összeget szánnak a telepü­lés útjainak felújítására. A Batvölgyei úton aszfaltozást, padkajavítást, az árok tisztítá­sát, valamint a folyóka kialakí­tását akarják megvalósítani. A József Attila utca is felújításra kerül. Itt többek között burko­latot javítanak, aszfaltozást vé­geznek, az árkot kitisztítják, helyrehozzák, a folyókát rend­be teszik. Joghurt, sajt kecsketejből A Cserkútról készített helytörténe­ti filmben szólaltatták meg Né­meth Istvánt, aki négy éve foglal­kozik kecsketartással, naponta 10-15 liter tejből készít különböző termékeket.- A kecsketej és az abból készí­tett termékek fogyasztásától sokan tartózkodnak, egyrészt mert fur­csának tartják jellegzetes illatát, másrészt mert drágább a tehéntej­től és azokból készített sajttól, tú­rótól - állapítja meg a gazda. - Pe­dig a kecsketej sok vonatkozásban egészségesebb a tehéntejtől. Fa­kad ez elsősorban abból, hogy olyan legelőkön jut a kecske a táp­lálékához, ahol kevesebb műtrá­gya, permetezőszer maradékát fo­gyasztja el. A későbbi feldolgozás során sem kerül a termékekbe semmilyen élelmiszer-adalék­anyag. Régebben a falvakban szí­vesen adtak'a kisgyermekeknek kecsketejet, mert abban kisebbek az úgynevezett zsírgolyócskák és ezért könnyebben emészthető. Jelenleg ellenek a kecskéi, így nem jut tejhez, szünetel a feldol­gozás. A jövő hónaptól kezdheti el újra készítményeinek gyártását. Elsősorban joghurtféleségeket ké­szít, ez egy különleges, krémsze­rű, kenyérre kenhető termék.- Nem piaci értékesítésre dolgo­zom fel a kecsketejet. Van egy is­meretségi köröm, köztük sok a pé­csi, akik rendszeresen felkeresnek és vásárolják termékeimet. De megkeresnek azok is, akik a falusi turizmus keretében hosszabb-rö- videbb időt töltenek Cserkúton. Talán ha lesz lehetőségem a szük­séges fejlesztésekkel egy vállalko­zás létrehozására, a jelenleginél több kecsketejtermék előállítására vállalkozhatok. _____________________________(W) A megye legjobb vagyonvédői Azt mondják, a megye legbiztonságosabb települése Cserkút. De akik ezt hangoztatják, azt is tudják, ez az eredmény nagy­ban köszönhető a helyi polgárőrségnek, vagyis a Cserkúti Köz­hasznú Vagyonvédelmi Egyesületnek.- Az igazság az, hogy működik a te­lepülésen a rendőrség körzeti meg­bízottja, itt is lakik a faluban, ám olyan nagy a működési területe, hogy egy-egy helyen nem tud min­den időben ott lenni - magyarázza meg Szabó Kálmán, a vagyonvédel­mi egyesület vezetője a szervezet létrehozásának szükségességét. - Márpedig az utóbbi években olyan mértékben elszaporodtak a betöré­sek és a lopások, hogy a lakosság egyre inkább igényelte, követelte is a bűnmegelőző szervezet létreho­zását. 1993-ban 13-an eldöntöttük, hogy megalakítjuk az egyesületet. Szabó Kálmán azt is elmondja, hogy a bűnözők nem a falu lakói közül kerülnek ki, külsők az elköve­tők, akik általában előzetesen terep­szemlét tartanak, hol, mikor lesz al­kalmas időszak a présház vagy a la­kóház felszerelésének megdézsmá- lására. Tapasztalatuk szerint ezek nem megélhetési bűnözők, nem élelmiszert akarnak szerezni, ha­nem a jó pénzért eladható lakásfel­szerelési cikkeket, értéktárgyakat, mezőgazdasági kisgépeket.- A rendőrségen és az önkor­mányzaton kívül nagyon sok kör­nyékbeli vállalkozás is segíti mun­kánkat, mi ellenszolgáltatásképpen területükön ellátjuk a járőrszolgála­tot. A rendőrségtől kaptunk sze­mélygépkocsit, van terepjárónk, így a motorizált betörőknek sincs sok esélyük a menekülésre. Szinte egész nap járőrőzünk, de leginkább késő délután, este és éjjel járják az egyesület tagjai a falu környékét. A település megfelelő pontjairól az egyesület vezetőjénél bejelentkez­Idegen autó Tevékenységüket olyan eredmé­nyesen végzik, hogy szinte meg­szűnt a bűnözés a településen. Ta­valy a lakosság létszámához viszo­nyítva 1,8 százalék volt a bűncse­lekmények aránya. Nem véletlen te­hát, hogy a megye 32 polgárőregy­November közepén történt a betörés, egy cserkúti családi házból próbált két idegen műszaki cikkeket ellopni. A körzeti megbízott, Czimmermann András rendőrzászlós éppen arra járt, így a lo­pás meghiúsult, ám az elkövetők elmenekültek. A bűnözők még a rendőr megálljt parancsoló felszólítását figyelembe sem vették, ha nem ugrik félre, el is ütik. A rendszám alapján és Fehér Lajos segítségével sikerült egy hét alatt az elkövetőket megtalálni. A körzeti megbízott éppen ezért arra kéri a lakosságot, ha valaki idegen autót lát a környéken, azonnal írja fel a rendszámát. nek, aki ennek következtében min- sége közül 2000-ben ők nyerték el dig tudja, hol találhatók a járőrök, az Év Polgárőr Egyesülete címet. ■ i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents