Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-26 / 83. szám

I 2001. MArcius 26., hétfő BÁRÁNY A I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal. Önpusztító öngyógyítók A sárgarépától is haltak meg már gyerekek Primőrözön, „fűben-fában orvosság”. Gyógylámpa, gyógykrém, gyógykapszu- la. A hiszékeny embert harsogó reklá­mok győzködik szüntelen, hogy köny- nyű, egyszerű, költségkímélő út az ön­gyógyítás. Baranyai körkép Az úgynevezett tavaszi fáradtság környékén is sokan megkímélik magukat az orvosi tor­túráktól, s még nagyobb ívben kerülik el a gyógyszertárakat. Ugyanakkor könyvhalom tornyosul elénk a szupermarketben, öngyó­gyításra felhívással. Módszerek, eljárások, eszközök és anyagok tömegeit reldámoz- zák hangzatos elnevezésű, megkerülhetet­len világcégek nap mint nap. Sokak figyelmét tereli ebbe az irányba a hovato­vább ismét üzleti alapokon működő egészségügy, a föl­felé vágtató gyógyszerárak. Minden végletes ügybuzga­lom veszélyes lehet: sárga- répapürétől is haltak meg már csecsemők a magas nitráttartalom miatt. Dr. Karácsony Ferenc orvos-természet­gyógyász (első képünkön) megerősíti az el­lentmondásos tapasztalatokat. Egyik köny­ve bevezetőjében mondja: nagy ellentmon­dások korát éljük. A tudomány fejlődése egyre beláthatatlanabb bravúrokra teszi ké­pessé az orvoslást, ugyanakkor az életmód­függő betegségek terjedése járványszerű méreteket ölt. A kötetben foglaltakra is utal­va a fő problémát egy rossz értelemben vett öngyógyítási divatban látja, amely nagyfo­kú igénytelenséggel társul. A divat által fel­fűtött, túlzó elvárásokkal teli, naiv lelkese­dés ki akarja hagyni a szakembert, a szak­tudást, a valódi hatóanyagokat, módszere­ket, és ezáltal véli takarékosnak, mi több: természetesnek magát. Amit 50 éve a saját ükapja meg tudott csinálni, ő már nem tudja. Tulajdon elvárásai csapják be. A hamis hitet keltő reklámok a végletekig növelik a kiszolgáltatottságát. Műhibák is el- követhetők. Súlyos következménye lehet pél­dául a bürök, a lencsébe keveredő csattanó maszlag elfogyasztásának, a fekete nadálytő belsőleg, a fagyöngy főzetként történő alkal­mazásának. A sárgarépa kritikus nitrátmen­nyisége is klasszikus példa. A túlzottan ke­vés, más esetekben a túlzottan sok folyadék­bevitel bizonyos betegségek esetén kataszt­rófát okozhat. Cukorbetegség, veseelégtelen­ség, véralvadászavarok, nőknél terhesség, szoptatás esetén, különleges gyógyszerek szedése mellett teljesen mellőzni kell az ilyen jellegű öngyógyító tevékenységet. A gyerekeket sem ajánlatos ebbe bevon­ni. Esetükben bírósági vádként hallhat­tunk már gondatlanságból elkövetett em­berölésről is. Az, amit tüneti kezelésnek neveznek, ugyancsak hallatlan veszély. Mindezekre való tekintettel fontos tudni: a szakember, a szaktudás ezen a téren sem mellőzhető. Dr. Molnár V. József egyetemi tanár, a néplé- lekrajz ismert tudósa (második képünkön), aki éppen többek között az e tárgykört is érintő elő­adássorozatot vezet Pé­csett, az ősi magyar gyógyászati hagyomá­nyokról szólva, kérdé­sünkre elmondta, hogy a kereskedelem ko­runk korlátlan urává válásával háttérbe szo­rult az emberben az az ősképeken nyugvó tudás, amely az őskép, a mítosz és a rítus hármasságán alapulva valóban képessé tet­te az embert például arra, hogy a betegsé­gekhez megfelelően viszonyuljon. Most az volna a feladat, hogy a világban ismét fölfe­dezve a rendet, legalább időlegesen vissza tudja helyezni magát az ősharmóniába, amikor az ember egész volt és az „egész”- ség jelleftiezte. Lottószámok Ötös lottó: 21) 26 @ (4g) (73) Jokerszám: 350635 Hatos lottó: 1(2)4 193742 Pótszám: ® Hírcsatorna BÜFÉKOCSI EGETT a pécsi állomáson. A pécsi vasútállo­más területén, a Megyeri úti át­járó közelében tárolt IC-büféko- csi gyulladt ki szombaton este. A lángokat a tűzoltók fékezték meg, akiknek időben sikerül ki­menteniük egy pb-palackot is, így nem következett be robba­nás. A tűz okát vasúti szakértők bevonásával vizsgálják. (cs) BARANYÁBAN két személyau­tó is a lángok martaléka lett a hét végén. Mindkét esetben a tűzoltóknak is be kellett avat­kozniuk, a tüzek okát egyelőre nem tudni. Pécsett a Páfrány utcában egy parkoló jármű fo­gott tüzet, míg Mánián vasár­nap hajnalban kellett beavat­kozni, hogy az égő kocsit meg­mentsék a felrobbanástól, (cs) PATAPOKLOSIBAN kútba fül ladt egy fiatalasszony. A hét vé­gén a szigetvári tűzoltók emel­ték ki a holttestet a tízméteres kútból úgy, hogy kiszivattyúzták a vizet, majd létrán ereszkedtek a mélybe. Az esetet a rendőrség vizsgálja. (cs) ÁRVÍZKÁROSULTAK megsegí tésére ajánlottak föl Drávasztárán 10 ezer forintot az ott megrende­zett horgászverseny szervezői. A nevezési díjakból befolyt összeg egy része ez, ami nem csökken­tette a hétvégi horgászesemény felnőtt győztese, Horváth Ferenc és az ifjúsági bajnoka, Böröcz Ro­land díjainak értékét sem. (bk) PÉCSETT veszélyes sárfelhor­dás van a Bajcsy-laktanya dél­nyugati végében, ahol egy ke­reskedelmi létesítmény épül, és az építkezési területre sűrűn járnak be az anyagszállító jár­művek. Ráadásul a forgalmas útkanyart nehéz belátni is. A járművezetők óvatosan vezes­senek az említett részen. (esi Újra téma az oszlopadó - pert nyert egy önkormányzat Ismét előtérbe kerülhet az oszlopadó kérdése, miután egy önkormányzat pert nyert a szolgáltatóval szemben, amely nem volt hajlandó díjat fizetni a vezetéktartó oszlopok után. Bár az ítélet nem jogerős, nem kizárt, hogy az ismét elindíthatja a lavinát. Pécs-Mohács-Győr A Dunántúli Napló korábban több alkalommal is foglalkozott az Al­kotmánybíróság (AB) tavaly feb­ruárban hozott egyik határozata utáni helyzet­tel: a legfőbb bírói testület akkor megsem­misítette a villa­mos energiáról szóló törvény azon passzu­sát, mely sze­rint a szolgálta­tóknak joguk volt ingyen villamos közműveket elhelyezni önkormányzati terüle­teken. A- döntés után a mohácsi ön- kormányzat ébredt elsőnek, s a tavalyi nyár elején 2-5 ezer forin­tos „sarcot” vetett ki az oszlopok­ra. Példájukat a megyében, sőt országszerte önkormányzatok so­ra követte. Az erről szóló rendeletekkel szemben a megyei közigazgatási hivatal azonban kifogást emelt: álláspontjuk szerint a települé­seknek van jogos követelésük, azonban azt nem lehet közterü­let-használati jogszabályon ke­resztül érvényesíteni, hanem az önkormányzatoknak szerződés­ben kell megegyezniük a kártala­nítások mértékéről. Ezután a mohácsiak módosítot­ták rendeletüket. Szekó József pol­gármester (képünkön) elmondta, hogy a kérdés egyáltalán nem ke­rült le a napirendről: a hatóság iránymutatása alapján a hamaro­san elkészülő helyi építési sza­bályzatban kötik ki a kártalanítást a területükön lévő közművekért. Dr. Papp Judit pécsi jegyző ugyancsak úgy fogalmazott, hogy valamilyen formában ők is tár­Kiegészítő támogatást remél a gyermekotthon Boly A Baranya Megyei Önkor­mányzat ebben az évben 113 millió forintot biztosít költ­ségvetésében az értelmi fo­gyatékos gyermekek bólyi otthonának. A tetemes ösz- szeget azonban szeretné más forrásból is kiegészíteni. Számos szociális intézmény kénytelen azzal szembesülni, hogy az ellátottak nem kis hánya­da fekvőbeteg. Különösen a kór­házi ágyak számának csökkenté­se után nőtt meg a számuk, s a szakemberek szerint emelkedik majd még tovább. Hasonló a helyzet a megyei önkormányzat bólyi gyermekotthonában is. El­lentmondásos, hogy ezek az in­tézmények a szociális normatí­vák alapján kapják a központi tá­mogatást, s finanszírozásuk nem igazodik az egyre meghatáro­zóbb egészségügyi feladataik­hoz. Az értelmi fogyatékos gyerekek bólyi otthonának 270 lakója közül 100 fekvőbeteg. A megyei önkor­mányzat már kezdeményezte a Szociális és Családügyi Miniszté­riumnál a tárcaközi egyeztetés szükségességét. Horváth Zsófiá­tól, a népjóléti iroda vezetőjétől megtudtuk, kiegészítő finanszíro­zást szeretnének. Bár a miniszté­rium politikai államtitkára támo­gatóig nyilatkozott a kezdemé­nyezésről, azzal kell számolni, hogy a két évre szóló központi költségvetésben már nehéz lesz új forrást találni. A választ a jövő hó­napban remélik. gyalnak majd a szolgáltatóval a kártalanításról. Feltehetően a kérdés körüli vi­ta ismét fellángolhat, tekintve, hogy a napokban a győri városi bíróság első fokon igazat adott a kemenesmihály&i önkormány­zatnak, aki azt kérte, hogy köte­lezzék a szolgáltatót a díjfizetésre az oszlopok után. A bíróság ítéle­tében kimondta, hogy az AB dön­tése az azt megelőző évekre is vo­natkozik, vagyis visszamenőleg is fizetnie kell a szolgáltatónak. Trinn Tamás, a Dédász Rt. ve­zető jogtanácsosa a Dunántúli Napló kérdésére úgy fogalmazott, hogy a baranyai környezetben az úgynevezett oszlopadó körüli vi­ta a tavalyi év őszén a közigazga­tási hivatal törvényességi felül­vizsgálata után lezárult. A jogtanácsos elmondta, hogy a szóban forgó győri per részletei még nem ismertek, így nem tud nyilatkozni a jogerős lezárultáig ar­ról, hogy annak nyomán más meg­világításba kerülhet-e a kérdés. (Háttér és előzmények: www. dunantulinaplo. hu) MÁTÉ BALÁZS VIZPARTI PEZSGÉS. A tavaszias idő megyeszerte benépesítette a tópartokat. Az üszögi tónál is rengetegen pihentek, pecáztak a hét­végén. ___________________________ FOT Ó: MÜLLER ANDREA A film nem forog tovább A kisebb filmszínházak évente több százezres veszteséget termelnek Sorra zárnak be a vidéki mozik a megyében, a rendkívül alacsony látogatottság miatt a kisebb filmszínházak is évente több százezer forintos veszteséget termelnek. A gaz­daságos üzemeltetéshez a jegyek árainak legalább kétszáz százalékos emelésére lenne szükség. Baranyai körkép A vidéki mozik üzemeltetése évi csaknem egymillió forintos ki­adással jár az önkormányzatok­nak, bevételük viszont szinte a Multiplexet építenének Multiplex mozi létesítését fontolgatja Mohács önkormányzata, a lehetséges üzemeltetők felkutatása folyik. A város jelenlegi filmszín­házának üzemeltetése tavaly 3 millió forint veszteséget jelentett a helyhatóságnak, meg­szüntetését azonban nem tervezik. A képvi­selő-testület közelmúltban született döntése értelmében az épület funkcióját továbbra is megtartják, a jövőben is két filmet vetítenek naponta. nullával egyenlő. A veszteséges működtetés miatt egyre több tele­pülésen döntenek az átmeneti szüneteltetés mellett. Dunaszekcsőn az elkövetke­zendő hetekben vetítik az utolsó filmeket, az intézmény áprilistól bezár. Hegedűs Györgytől, a tele­pülés polgár- mesterétől meg­tudtuk, a közel 300 fős mozi lá­togatottsága az utóbbi időben rendkívül ala­csony volt, a si­kerfilmeket sem nézték meg tíz­nél többen. A bezárás azon­ban nem végle­ges megszünte­tést jelent, amennyiben igény lesz rá, ismét megnyitják a filmszínházat. Sellyén tavaly novemberben volt az utolsó vetítés, a helyható­ság tervei szerint áprilisban nyi­tott volna ismét a mozi. Fekete Sándor, az önkormányzat oktatá­si bizottságának elnöke kérdé­sünkre elmondta, április helyett májustól ugyan, de újra lesznek előadások. - A városnak tavaly hat-hétszázezer forint veszteséget jelentett a mozi üzemeltetése, gyakori volt, hogy érdeklődés hí­ján elmaradtak a vetítések. Gaz-' daságos üzemeltetést csak akkor tudtunk volna biztosítani, ha a 200 forintos jegyárakat három­négyszeresére megemeljük - hangsúlyozta. Az önkormányzat az eredeti el­képzelések szerint a jelenlegi 240 helyett 100 férőhelyesre csökken­tette volna a termet, a beruházás­hoz szükséges mintegy 2 millió forintot azonban nem tudják biz­tosítani. November óta a legszük­ségesebb korszerűsítésekre - mint például parkettafelújítás, meszelés - 100 ezer forintot köl­töttek. Májustól elsősorban a sellyei oktatási intézmények igé­nyei szerint játszanék a filmeket, főként iskolai előadásokat tervez­nek, a jegyárak nem változnak. Gilbert Csabától, a beremendi, jelenleg is jól működő mozi - amelynek üzemeltetéséhez havi mintegy 50 ezer forinttal járul hozzá az önkormányzat - vezető­jétől megtudtuk, egy film köl­csönzési díja minimum 2500 fo­rint, az összeg a bevétel arányá­ban emelkedik. A filmszállítás költsége viszont az elmúlt két év során 20-szorosára emelkedett, egy film szomszédos településre - mint például Siklósról Nagyharsányba - való eljuttatásá­ért a korábbi 90 forint helyett hét­végeken 1800, hétköznapokon 900 forintot kell fizetni. - További problémát jelent, hogy egy-egy film esetében mindössze 12 kópia járja az országot, a sikerfilmek csak a multiplexmozik után, a megjelenést követő 2-3 hónapon belül kerülnek a vidéki kisebb filmszínházakba - mondta. Kápolnafelújítás Gödre Az önkormányzat, egy ala­pítvány tagsága és a falu- szépítők a kápolnákra majd’ tízmillió forintot ál­doznak, és már a kasté­lyokra is ügyelnek. A nemes akció kicsit késve in­dult, hisz az elmúlt öt évtized alatt két kastélyépületet szét­hordták, illetve lebontottak. To­vábbi két kastélykülönlegesség szerencsére megmaradt, és ma­gánkézbe kerülve várnak a felújí­tásra. A befektetők régóta készül­nek a megmentésre, de ez idáig nem sikerült elegendő pénzt ösz- szegyűjteni a kivitelezéshez. Jobb helyzetben van az önkor­mányzat, a műemlékek megszépí­tését patronáló alapítvány vezető­sége és a községcsinosító zöld kol­lektíva, ugyanis a Szili-kápolna rendbetételéhez hárommillió fo­rintot teremtettek elő. Ezen a tava­szon megkezdődik a renoválás. A Siskovits-kápolna újjáalakítása pe­dig csaknem tízmillió forintot visz el. Már most pályáznak és adomá­nyokat gyűjtenek, hogy megle­gyen az elegendő összeg, csun j. > > i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents