Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-23 / 80. szám

2001. Március 23., péntek KULTÚRA -RIPORT Uj Dunántúli Napló - 7. oldal Hat baranyai a Nyugat kapujában A millennium legnagyobb országos amatőr zenei fesztiválja kez­dődik ma Szolnokon. A 72 szereplő (szólista, együttes) közül hat baranyai van, az egyik zsűritag pedig Tillai Aurél karnagy, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa. A Komlói Pedagógus Énekkart dr. Szabó Szabolcs vezényli fotó: laufer l Hétország fejedelmei , Idén 21 milliárdból gazdálkodik a PTE Dr. Papp Lajos szívsebész az eü-központ új elnöke Fennállása óta először van egységes gazdálkodási ter­ve az intézményi integráci­óval létrejött Pécsi Tudo­mányegyetem mind a ki­lenc karának. Ezt tegnapi ülésén fogadta el a PTE szenátusa. Az elsőségéhez és a sok milliárd forinthoz képest voltaképpen vita, lényeget érintő módosító javaslatok nélkül történt a 2001-es pénzügyi keret meghatározása. Ahogy dr. Kisbánné Karis Ilona gazdasági főigazgató hangsú­lyozta: a most tárgyalt terv nem teljes, és minden bizonnyal iga­zításra szorul, hiszen a kor­mány, illetve az Oktatási Minisz­térium még nem fogadta el az új hallgatói normarendszert, ezért a PTE tervének képzési és fenn­tartási előirányzatai az új hallga­tói létszámra, de még a 2000-re kidolgozott norma szerint jelent meg a tervben. A bevétel jelentős részét, 8,3 milliárd forintot az Országos Egézségbiztosítási Pénztár adja a klinikák finanszírozására. A közalkalmazotti álláshelyek szá­ma 5500. A hallgatói keret 1,5 milliárd forintnyi pénzbeli tá­mogatás, ösztöndíj, de ez tartal­mazza a lakhatási támogatást és a sporttámogatást is. A PTE három jogelődjére még külön-külön hagyja jóvá a mi­nisztérium a felújítási összeget, amelyről az egyetem még nem kapott hivatalos értesítést, de in­formációik szerint összesen 250 millió lesz a keret. Ebből a jog­előd JPTE 158 millióhoz jut. Ez azt jelenti, hogy a 48-as téri egyetemi ingatlan rekonstrukci­ója indításához járul hozzá a mi­nisztérium. A következő évben ennek a felújításnak a költsége 230 millió forint körül várható. A gazdasági terv azonban szinte az utolsó téma volt. Az ülés elején jelentették be, hogy az Általános Orvostudományi Kar és az Egészségügyi Főisko­lai Kar négy pályázó közül dr. Papp Lajos professzort, a Pécsi Szívcentrum igazgatóját válasz­totta meg az Orvostudományi és Egészségtudományi Központ új elnökének. Ennek alapján a sze­nátus a szívsebész professzor rektorhelyettesi rangját is jóvá­hagyta, majd később a Művé­szeti Kar előterjesztésére pro­fessor emeritus címet adomá- nyozott Bencsik Istvánnak, d. i. Szolnokon rendezik meg pénte­ken, szombaton és vasárnap a Ma­gyar Millennium, „Kultúrával a Nyugat kapujában" elnevezésű or­szágos komolyzenei nemzeti fesz­tivált. A nyolc koncertből álló ren­dezvény résztvevői több válogatón át jutottak el az országos bemuta­tóra. A fesztivál tíz kategóriában zajlik: gyermekkórus, kamara- együttes, ifjúsági szólista, nőikar, fúvószenekar, gyermekszólista, énekes, vegyeskar, zenekar. A baranyai szereplőket fellépé­sük sorrendjében mutatjuk be dió­héjban. A mohácsi énekduettből Verőd Alexandra a Pécsi Művésze­ti Szakközépiskola, Faludi Edit pe­dig a Pécsi Tudományegyetem ma­gánének szakos hallgatója. Taná­ruk Aradi Tibomé. A Pécsváradi Reneszánsz Kama­raegyüttes a helyi zeneiskola - ma már egyetemista - növendékeiből alakult 1997-ben. Az együttesnek tavaly CD-je is megjelent. Művé­szeti vezetőjük Schrempfné Kreszics Margit. A Siklósi Zeneiskola Hegedű­együttese 1995-ben alakult Zava- gyákné Dolgos Éva vezetésével. Nagy sikerrel szerepelt 1997-ben a zeneiskolai zenekarok országos fesztiválján, valamint 1996 és 1998-ban Németországban. A Pécsi Vasutas Koncertfúvós Ze­nekar 1945-ben alakult. A kategó­riájában az egyik legtöbb elisme­rést aratott együttest 1983 óta Neumayer Károly karnagy irá­nyítja. A Pécsi Kodály Zoltán Gimná­zium Leánykara nemrég ünne­pelte fennállásának 25 éves jubileu­mát. Kilencszer nyerte el az Év Kóru­sa minősítést, a Kiváló Együttes cím és Pécs Város Nívódíjának kitünte­tettje. A Kertész Attila vezette kóms legutóbb Olomoucban első, a deb­receni Bartók Béla Kórusverse­nyen második díjat nyert. A záróünnepségen szereplő Komlói Pedagógus Énekkart je­lenlegi karnagya, dr. Szabó Sza­bolcs alapította 1978-ban, erede­tileg kamarakórusként. Idáig 21 nemzetközi és hazai díj birtoko­sa. A kórus tíz európai ország­ban vendégszerepeit már, szá­mos rádiófelvétele mellett önálló CD-t is megjelentetett. Érdekes könyvbemutatóra kerül sor 24-én, szombaton, délután öt órakor a pécsi Dominikánus Házban, a Ta­vaszi Fesztivál keretében. Ujkéry Csaba (képünkön) leg­újabb történelmi regénye a ma­gyar államalapítás korát idézi meg, de mint a címe is mutatja - Hétország fejedelmei - szakít a ha­gyományos közhelyekkel és a tör­ténelemkutatás legújabb eredmé­nyeit is felhasználta könyve írása­kor. A konzervatív, de mondhat­nánk úgy is: tájékozatlan történet­írók még mindig a pogány Kop- pányról, Ajtonyról beszélnek. Ujkéry, a Somogy Megyéi Bíróság elnöke, íróként igazságot szolgál­tat az ezer év előtti Sumig fejedel­mének. Az Árpád-sarj Koppány ágya fölött s nyakában kereszt van. Felesége Premiszlava, a kijevi orosz nagyfejedelem, Vlagyimir lánya, a bizánci császár unokája. Várában keresztény templom áll. ■ Az, hogy a Bizáncban megke­resztelt fejedelmeket a nyugatról jött főpapok másként kezelték, s leverésük után lepogányozták őket, csak azt mutatja, a harc első­sorban a befolyási övezetért folyt, a hit köntösében. Hiszen akkor az egyházszakadás még nem történt meg. Elvben a kereszténység egy­séges volt. Tudomásom szerint Ujkéry old fel egy rejtélyt. A lengyel krónikák úgy tudják, hogy Géza második fe­lesége Adelheid volt. A magyar történetírás nem tud erről, hisz Sa­rolt túlélte férjét. A Hétország feje­delmeiben Adelheid Koppány anyja, Tar Zerind özvegye. Jól tud­ta a lengyel hagyomány, hogy Adelheid hercegnő magyar fejede­lem férje lett, de mire lejegyezték, addigra ezek pogány nevek vol­tak... Nemcsak a történelmi érdekes­ségek miatt izgalmas, olvasmá­nyos a könyv. Találunk benne tál­tos-nosztalgiát, egy szép szerelmi szálat átszőve romantikával, izgal­makkal. Kop- | pány vitéze, Zerind kiesik a történelem fő sodrából, mert elrabolt szerel­mét akarja visszaszerezni és végül a feke­te magyarok földjén rá is ta­lál, s a kalandfilmekre emlékeztető módon ki is szabadítja. Mire a sze­relmesek visszaérnek Somogyvár- ra, urukat már felnégyelték. Megkapóan emberi az a fiktív történet, amely leírja bajor Gizella és István első titkos találkozását Regensburgban, a hivatalos cere­mónia előtt. Egy apácák nevelte, de kíváncsi csitrit és egy kamasz lovagot szerettet meg velünk a szerző. A mű, amit a Magyar Millenni­um tiszteletére a NKOM támogatá­sával, a Seneca Könyvek kiadója jelentetett meg, nem posztmo­dern alkotás. Azoknak íródott, akik tiszta, értékes, hagyomá­nyos irodalmat akarnak olvasni. K. B. L. D. Középiskolák, komoly kérőkkel Mi jön a közalkalmazotti jogviszony után? Számos alapítványi iskola van az országban, de az még ritkaságszámba megy, hogy maga az önkormányzat mond le az oktatási intéz­ményeiről, igyekezvén azt más működtető ke­zébe adni. Pécs önkormányzatának ismert anyagi helyzete miatt már az 1999-es iskolaátszervezések idején megfogalmazódott, hogy néhány erre alkalmas kö­zépiskola működtetését kisebbségi önkormányzat, kamara vállalja át, mondja Róna Géza, a közokta­tási iroda főtanácsosa (képünkön). A tavalyi költ­ségvetési tárgyalások idején nevesültek is - a Rad­nóti Közgazdasági Szakközépiskola, valamint a Ke­reskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola jött szóba. A „kérők”, a Penta Unió Oktatási Centrum, a Perfekt Aka­démia Kht. és a Magyar Iparszö­vetség Oktatási Közalapítványa az­óta a pályázatát is elküldte - volt, aki már tavaly novemberben. A Pentának a Radnóti, a Perfektnek és a MIOK-nak a „kéri” a kisze­meltje. A napokban Pécs oktatási bizottsága végre meg­fogalmazta a megállapodás-tervezetet is az átadás feltételeiről. Az alapelv az, hogy a fenntartási fel­adatokat úgy vállalják át, hogy az iskolák szakmai funkciója ne sérüljön, a Közoktatási Törvény szempontjai - ingyenesség, oktatási profil stb. - mindenben érvényesüljenek, illetve minden vál­toztatásba az önkormányzatnak meghatározó be­leszólása legyen. A diákok után járó állami norma­tívákat ezután már a kht. (vagy alapítvány) igényli, a pénzügyi finanszírozásból a város kivonul, de a közalkalmazottnak járó, törvényben előírt juttatá­sok sem sérülhetnek. Az érintettekhez a napokban jutott el a tervezet, 26-án ülnek le ismét az önkor­mányzat képviselőivel, hogy az április 12-én már közgyűlés elé kerüljön. Azt igazából nem tudják megérteni, mondja Szentéi Józsefeié, a kereskedelmi igazgató-helyette­se, hogy miért éppen nagy létszámú, más módon is támogatott iskolájuk fenntartása jelent a város­nak gondot. Nem szeretnék, ha a működtető cég befuccsolása esetén felmondások követnék egy­mást, ragaszkodnak a közalkalmazotti juttatások­hoz -13. havi fizetés, vasúti kedvezmény, jubileu­mi jutalom - de a továbbképzések támogatásától sem szeretnének elesni. A végkielégítés és a fel­mondási idő is jár - de ha sokan utasítanák el az új formát, arra a városnak már nem lenne fedezete. Az iskola 133 dolgozójából 122-en vettek részt a tit­kos szavazáson - közel fele-fele arányban voksol­tak az átalakulás mellett illetve ellene. A Perfekt Akadémia Közhasznú Társaság igaz­gatója, Gáspár Gyula elmondta, az átalakulással új intézmény jön létre ugyan, de a pályázatukban leírtak szerint is minimálisan a közalkalmazotti bérrel veszik át a dolgozókat, és az iskola domi­náns szakszervezetével együttműködve kötnek kollektív szerződést. Megerősítette ugyanezt Sző­ke Attiláné is, a MIOK Pécsi Termelő Iskolájának az igazgatója, s mindketten arról számoltak be, hogy az iskolatípusban piacképessége miatt nagy jövőt látnak, ahol nem leépítésekre, hanem a ta­núlói létszám további érheléséré, a tantárgyi pro­fil kibővülésére lehet számítani. A működtetők hangsúlyozzák vállalkozásuk nonprofit jellegét, s azt, hogy egy tőkeerős iskolában egy jó tanár va­lóban a hivatásának élhet. Az alapítványi forma kötött, a támogatói körből érkező pénz csak az is­kola fejlesztésére fordítható, a kht. talán áttekint­hetőbb, rugalmasabb. Ennél megállapodottabb a - Penta és a Radnóti kapcsolata. Persze az ördög ezúttal is a részletekben van, s hogy valójában mi­lyen álláspontok kristályosodnak ki az egymást át­ható előnyökből-hátrányokból, arra először márci­us 26-án, majd az április 12-i közgyűlésen ka­punk választ. B. R. Negyvenéves a Pécsi Balett 1. Eck Imre és csapata Negyven évvel ezelőtt alakult meg a Pécsi Balett. Az esemé­nyek ismertek, mondhatnánk, hiszen az évfordulókon a mű­vészeti élet, a sajtó rendre megemlékezett az alapításról, amikor Eck Imre vezetésével az Állami Balettintézet egy osztálya Pécsre szerződött. Csakhogy azok a nézők, akik akkoriban kezdtek színházba járni, ma már a gyerekeiket- unokáikat küldhetik az előadásokra, s ők talán keveset, vagy semmit nem hallottak arról, miért volt korszakos je­lentőségű a Pécsi Balett létrejötte, miért lehetett, lehet büsz­ke a pécsi ember erre az együttesre. Az idő a hatvanas évek eleje, az úgynevezett kádári konszolidáció kezdete. Óvatos - ellenőrzött - nyi­tás a politikában, gazdaságban és a kultúrában is. Nyugati filmeket le­het látni, korábban tiltott írók, filo­zófusok művei jelennek meg, a színpadokon „formabontónak” tartott régi-új dramaturgiai megol­dások láthatók, a folyóiratokban vita kezdődik az úgynevezett mo­dernizmusról. „Életösztönére hall­gatva úgy érzi az értelmiség, hogy rányüt a lehetősége a szabadság­ra”, írja Molnár Gál Péter Eck Im­réről szóló könyvében. Nem ekkor fogalmazódik meg először a vidék fejlesztésének feladata Budapest gazdasági és kulturális túlsúlyá­nak csökkentésére, de a deklaráci­ók mellett először tesz a kormány­zat valódi intézkedéseket, először enged a vidéki városok ilyen irá­nyú kezdeményezéseinek. Pécs hamar jelentkezett. Egyetemi város, bányászváros: jó eséllyel indult. Sok egyetemista, főiskolás, tanár, orvos élt itt, sok művész kitörési vágyakkal és a hozzá tartozó ötletekkel. S bár je­len volt - még nagyon hosszú ideig - bizonyos vezetőkben a gyanakvás egy-egy vers vagy képzőművészeti alkotás „ideoló­giai veszélyei” iránt, számos pé­csi vagy ide származott és meg­gyökerezett tisztviselő, funkcio­nárius támogatta azt a bizonyos nyitást, többek között ügyesen építve a város magas pártbeosztá­sában lévő országgyűlési képvise­lőjének támogatására. A színházról azt tartották, hogy „megbízhatóan jó”, de Eck Imre társulatának megérkezésével „iz­galmas színházzá vált”. 1959-ben létrejött az operatársulat, és felme­rült a balettegyüttes megszervezé­sének igénye is. És 1960-ban az Ál­lami Balettintézet végzős évfolya­mát az Operaház fiatal koreográfu­sa, Eck Imre Pécsre hozta. Pedig akkoriban vidékre kerülni bünte­tésnek számított. Pécsett akkor már működött balettegyüttes, tagjai Boross Ist­ván, Csifó Ferenc, Dómján Mária, Dómján Tibor, Fodor Antal, Hege­dűs Magdolna, Medveczky Ilona, Stimácz Gabriella és Téry Piri vol­tak. Többnyire operában, operet­tekben működtek közre, de volt néhány - hagyományos balettprodukciójuk is. Eck Imrével jött Árva Eszter, Boschán Daisy, Bretus Mária, Esztergályos Cecília, Fülöp Zoltán, Hetényi János, Ma­jor Mária, Rónay Márta, Tóth Sán­dor, UhrikDóra, Veöreös Boldizsár. A fiatalok tenniakarása szeren­csésen találkozott Eck Imre mű­vészi terveivel, a színház meg­újulási szándékával és a pécsi közönség egy részének új iránti fogékonyságával. A Nádor Kávé­ház mellett, amely hagyományo­san az írók, színészek, festők ta­lálkozóhelye is volt, újabb talál­kozási alkalmak jöttek divatba. A Kossuth utcai Libresszó példá­ul, egy könyvesbolt, ahol kávé mellett folyóiratokat lehetett ol­vasni, vagy Németh Antalnak, a budapesti Nemzeti Színház egy­kori, Pécsre száműzött igazgató­jának felolvasószínháza. A Pécsi Balett első bemutató­ja 1961. január 3-án volt: „Az iszonyat balladája” Szokolay Sándor, a „Változatok egy talál­kozásra” Vujicsics Tihamér és a „Concerto a szivárvány színeire” Hidas Frigyes zenéjével. Pesti szakmabeliek, helybeli ismerő­sök töltötték meg a nézőteret. Nagy szakmai, erkölcsi siker - és csekély közönségsiker volt. A második előadáson ötvenen ül­tek a nézőtéren. A táncosok nem azt mondták: akkor nem érde­mes. Hanem azt: nekik érdemes játszani. A fiatal Eck Imre rendezés közben Szívósan, lépésről lépésre alakí­totta ki saját közönségét a Pécsi Balett. A város, a megye vezetői a legváltozatosabb eszközökkel se­gítették a társulatot. Állítólag felke­restek nagy tekintélyű régi pécsi polgárokat, orvosprofesszorokat, akik a maguk körében vélemény- formálók voltak, és arra kérték őket: jöjjenek el a Pécsi Balett elő­adásaira. De legfőképpen maguk is ott voltak, jelenlétükkel és pénzzel segítették a kísérleteket. Mindez azonban kevés lett vol­na Eck Imrének és csapatának megszállottsága és következetes, állhatatos munkája nélkül. Eck azt mondta: „A kezdet pillanatá­tól tudtuk, hogy csodák nincse­nek. Csak művészi színvonal és állandó munka van. ” GÁRDONYI TAMÁS y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents