Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-23 / 80. szám

I 2001. Március 23., péntek HÁZ A I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 3. oldal Tanácskoztak a püspökök Gondoskodás az árvízkárosultakról és az idősekről Budapest Számos feladat áll a segít­ségnyújtás terén a Katoli­kus Egyház előtt - derül ki a Magyar Katolikus Püspö­ki Konferencia tegnap véget ért ülésének beszámolóiból. A tanácskozáson egyebek között idősotthonok építé­séről és az árvíz áldozatai­nak támogatásáról volt szó. A résztvevők megállapították, hogy az utóbbi években kismér­tékben, de növekedett a papi hi­vatásra jelentkezők száma. Az örvendetes változás hozzájárul­hat ahhoz, hogy egyes kistelepü­léseken gyakrabban lehessen je­len lelkipásztor. Veres András (képünkön), a püspöki konferen­cia titkára ezzel kapcsolatban la­punknak még elmondta, hogy je­lenleg minden egyházmegye, il­letve püspök saját feladata a papi hivatásra jelentkező fiatalok fel­vétele, de mára szükségessé vált egységes felvételi rendszer kiala­kítása. A tanácskozáson meghall­gatták Paskai László bíboros-prí­más tájékoztatóját a Vatikánban rendezendő Magyar Keresztény­ség Millenniuma című kiállítás előkészületeiről. Az esemény azért különösen fontos, mert a magyarság értékeit és történelmi múltját bemutató kiállítást akár több millió Rómába látogató ér­deklődő is megtekintheti. A kon­ferencián szó esett az egyház előtt álló legégetőbb feladatokról is. A résztvevők nagy hangsúlyt helyeztek - a Széchenyi-tervhez kapcsolódóan - idősek otthonai­nak építésére és bővítésére, ezért a hónap végéig összegyűjtik az egyházmegyéknél és a szerzetes rendeknél kör­vonalazott ter­veket. A katoli­kus egyház képviselői nemsokára a Gazdasági Mi­nisztériumban is tárgyaláso­kat folytatnak, hogy össze­hangolják az idősek megsegítését célzó közös erőfeszítéseket. A konferencián meghallgatták az árvíz sújtotta falvak helyzeté­ről szóló jelentést. Úgy foglaltak állást, hogy a katolikus egyház hivatalos segélyszervezeteként működő Magyar Karitász a min­denüket elvesztett embereknek különösen majdani új otthonuk berendezésében nyújthat nagy segítséget. Hírek röviden Határidő vagyonnyilatkozatra Az elfogadott jogszabály szerint a parlamenti képviselőknek ápri­lis 19-ig kell benyújtaniuk új vagyonnyilatkozatukat - hangzott el a házbizottság csütörtöki tanácskozását követően. Áder János, az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: gondoskodnak arról, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozatokat minden érdeklődő megtekint­hesse. Megállt az apadás Az utóbbi napok csapadékos időjárása miatt mind a Tisza, mind pedig a Bodrog apadása megállt a folyók Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szakaszán, a két folyó vízszintje az utóbbi huszonnégy órában, ha minimálisan is, de emelkedett - jelentették be csütör­tökön. Minisztériumi szerepváltás Folyamatosan zajlik az átadás-átvétel Boros Imre jelenlegi megbízott földművelésügyi miniszter és Vonza András, a tárca leendő vezetője között - közölte tegnap Németh Zsolt, a miniszter szóvivője. Az ag­rártárca leendő vezetője, Vonza András előreláthatólag hétfőn dél­után, az Országgyűlés előtti miniszteri eskütételt követően veszi át a hivatalt Boros Imrétől. Génjeink titkai Vasárnap este nyolctól 12 héten át dr. Czeizel Endre, az ismert orvos­genetikus az emberi géntérkép elkészítésének és az emberi génkész­let megfejtésének eredményeiről, lehetséges következményeiről be­szél a SATeLIT televízió sorozatában. Kosa Lajos az év polgármestere Kósa Lajos, Debrecen fideszes városvezetője lett a beküldött szava­zatok alapján Az év polgármestere. Mellette díjat kapott Balás Piri László, az egyik fővárosi kerület alpolgármestere, míg Az év jegyző­je címet a szarvasi Mihaleczné Kovács Mária kapta. A városi polgár- mesterek tegnap kezdődött évi találkozóján Pintér Sándor belügymi­niszter tegnap a többi között a városok térségközponti és kulturális szervező szerepének fontosságát hangsúlyozta. Orbán nem engedett Torgyánnak Torgyán József kérésére tegnap délután megbeszélést tartott a miniszterelnök a kisgazdaelnökkel. Az egyórás találkozó a PHARE-miniszter visszahívásával kapcsolatos üzenetpárbaj után jött lét­re, de igazán szenzációs bejelentés nél­kül ért véget. Orbán Viktor és Torgyán József a jelek szerint továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett. Budapest Torgyán József a miniszterelnöktől távozó­ban újságírók előtt ismét megerősítette, hogy Boros Imre delegálása az FKgP részéről meg­szűnt, a politikus nem tekinthető kisgazda kormánytagnak.- A miniszterelnök úr szellemes fordulat­tal utasította vissza érvelésemet, azt mondta, hogy kormányának csak olyan kisgazda tag­jai vannak, akiket Torgyán József javasolt, ezért nem hívja vissza Boros Imrét - fogal­mazott az FKgP elnöke, de elismerte, hogy a miniszterelnöké az utolsó szó a kormány tagjainak kijelölésében. Hangsúlyozta, hogy az FKgP-nek továbbra is jogában áll a tárca nélküli miniszteri posztra való jelölés és ké­sőbb mindenképp vissza kell térni erre az ügyre. Továbbra is fennáll tehát a nézetkü­lönbség Boros Imre PHARE-ügyeket felügye­lő tárca nélküli miniszter kormányból való visszahívását illetően Orbán Viktor minisz­terelnök és az FKgP vezetése között, ám ez a koalíció fennmaradását semmiképp nem be­folyásolja - legalábbis ez derült ki Torgyán József szavaiból. Megfigyelők rámutatnak: ha a koalíciós vi­ták miatt a kisgazda elnök és hívei kilépné­nek a koalícióból, akkor is megmaradhat a kormánytöbbség. Elemzők szerint ugyanis öt, legfeljebb tíz képviselő tartana Torgyánnal. A Fidesz és az MDF sorait ugyanakkor a 14 független honatya közül legalább 11 képviselő, vagyis a korábban hű­ségnyilatkozatot tett „reformkisgazdák” erő­sítenék, ehhez pedig hozzájön a kisgazda­frakció maradéka, csaknem 32-37 potenciális koalíciós szavazat. így a kormányoldalnak csaknem 200 voksa lenne a házban, a feles törvények elfogadásához pedig - ha mind a 385 képviselő jelen van, legalább 193 „igen” szükséges. Az azonban kétségtelen, hogy szakadás esetén a koalíciós frakciókban a je­lenleginél sokkal nagyobb jelenléti fegyelem­re lenne szükség a szavazásoknál. Torgyán a megbeszélést követően kijelen­tette, nézete szerint nem lesznek előrehozott választások, mert a kormánytöbbség biztosít­ható a parlamentben. Szavai szerint, ha len­ne is kilépő a kisgazda frakcióból, az érintett attól még nem veszítené el nemzeti hovatar­tozását, és így a koalíció szavazóbázisa egy­általán nem csökkenne. A kisgazda vezér hozzátette: - Bárki állíthatja magáról, hogy ö a római pápa, Bánk Attilának is vannak ilyen tévképzete, de attól még, ha jól tudom, a ki­zárása a pártból megtörtént. Torgyán közölte azt is, hogy ismert előtte a földművelésügyi tárca leendő politikai ál­lamtitkárának a neve, de azt egyelőre nem kívánja nyilvánosságra hozni. (A Dunántúli „nem kívánatosnak”, de „elképzelhetőnek” tartja a koalíció széthullását. Mint fogalma­zott, ebben az esetben sem történne „tragé­dia”, hiszen a parlamentben a 2002. évi vá­lasztásokig elsősorban EU-jogharmonizációs törvényeket kell meghozni, ezeket pedig a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP is támo­gatja. Az ellenzék szerint a közelmúltban tör­téntekért Orbán Viktor a felelős. Szerdán az MSZP és az SZDSZ is úgy foglalt állást, hogy a miniszterelnököt személyes felelősség ter­heli az agrártárca vezetése körül hónapok óta tartó bizonytalanság és az agrárválság miatt. Orosz Sándor, a szocialisták agrárszak­értője kijelentette, a miniszterelnök az „FKgP homokozójának tekinti az agráriumot és a vi­dékfejlesztést.” Kis Zoltán, az SZDSZ frakcióvezetője pe­dig azt mondta, hogy „a kisgazdapárt körüli Torgyán elismerte, hogy a kormányfőé az utolsó szó Napló információi szerint nem kizárt, hogy a posztot dr. Kurucsai Csaba, baranyai ország- gyűlési képviselő töltheti majd be.) Csúcs László, a kisgazdapártból még a botránysorozat elején kizárt független hon­atya egy korábbi nyilatkozatában kijelentette: FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY botrányok csak az időhúzást szolgálják, egyben elterelik a figyelmet az állami gaz­daságok csendes privatizációjáról, az üz­letrésztörvény okozta több tízmilliárd fo­rintos kárról”. Új rend a nyugdíjszámításban Valós képet kaphatunk arról, hogy munkáltatónk fizeti-e a járulékokat Április végéig minden munkáltatónak be kell számolnia a dol­gozói után 2000-ben fizetett járulékról. Az egyenleget a Nyug­díj-folyósítási Főigazgatóság egyezteti a saját nyilvántartásával, s októberben minden munkavállalónak tájékoztatást küld róla. Budapest Az építőiparban bizonyosan talál majd egyenlegeltéréseket az Or­szágos Nyugdíj-folyósítási Fő- igazgatóság (ONYF), összességé­ben azonban 5-10 százalékos hi­ba-előfordulásra számítunk - be­csülte meg a várható egyeztetési problémákat Mészáros József, a ONYF megbízott főigazgatója. Rendkívül fontos lenne, hogy a munkáltatók valódi adatokat szolgáltassanak. A társas vállal­kozásoknak március 31-ig, az egyéni vállalkozóknak pedig ápri­lis végéig kell beküldeniük a nyil­vántartó lapot, amelyhez útmuta­tót a Társadalombiztosítási Köz­löny 2000. július 28-ai számában találnak. A menet közben felme­rülő problémákra a nyugdíj-bizto­sítási kirendeltségeken lehet se­gítséget kérni. A nálunk még példa nélküli adatszolgáltatás célja a nyilván­tartás rendbetétele, hiszen a nyugdíjfolyósító intézmény az adatvédelmi törvény előírása sze­rint nem egyeztethet az APEH-hel a járulékegyenlegekről. Másrész­ről ily módon minden munkavál­laló valós képet kaphat majd arról, hogy foglalkoztatója meny­nyi bért számol el utána és rend­ben fizeti-e a járulékokat. Ha visszaélésekre, hamis adat­szolgáltatásra bukkan az intéz­mény, akkor dolgozónként 100 ezer forint bírsággal büntetheti a munkáltatót. Miután a nyugdíjfolyósító egyezteti a bekért adatokat a saját nyilvántartásával, az egyenlegről minden alkalmazottat, azaz több mint 4 millió embert értesít októ­ber végéig. Azt követően 15 nap áll a dolgozók rendelkezésére, hogy panaszt tegyenek eltérő adatok előfordulása esetén. Nem egy példa volt már arra, hogy a dolgozót minimálbéren jelentet­ték be, miközben többet fizettek neki zsebbe. Aki nem kap értesí­tést, az is elgondolkodhat, vajon nyilvántartásba van-e véve a fog­lalkoztatónál. Az egyenlegek postázásának költsége megközelíti a 400 millió forintot, az adatfeldolgozásé pedig a 200 miihót. A főigazgatóság 450 ellenőre valószínűleg kevés lesz erre az országos munkára, ezért az ONYF segítséget is kap majd. A felmérés nem titkolt célja a nyug­díj első pillérének rendbetétele, hi­szen a Pénzügyminisztériumban most készülő állami nyugdíjre­form is be kívánja vezetni az egyé- ni folyószámla-vezetést. ■ A lapkiadók célja a lakosság jobb tájékoztatása A Magyar Lapkiadók Egyesüle­tének tagjai állást foglaltak a nyomtatott sajtó szerepének megőrzése mellett. Ennek véle­ményük szerint alapfeltétele, hogy mind a társadalomban, mind a politikai életben teret nyerjen a valós véleményszabad­ság, a kereskedelmi szólássza­badság és a kiadók pénzügyi füg­getlenségének elve és gyakorlata. Az MLE szerdai közgyűlése behatóan fog­lalkozott a mintegy 120 milliárd forint összforgalmat képviselő lapkiadói szek­tor gazdasági helyzetének elemzésével. Úgy véli, hogy a GDP majdnem 1 százalé­kát kitevő gazdasági tényező életképessé­ge, fejlődési perspektívái az eddiginél na­gyobb figyelmet igényelnek. Az MLE közgyűlése megállapította, hogy a magyar lapkiadás az utóbbi évek­ben folyamatosan nehezedő körülmé­nyek között tevékenykedett. A biztonsá­Szorgalmazzák a pénzügyi megszorítások enyhítését gos üzleti tevékenységet esetenként vá­ratlan jogszabályi intézkedések hátráltat­ják, amelyek ezen felül az eredményes gazdálkodást nehezítő anyagi terhek nö­velését is jelentik. A magyar lapkiadásnak még az egyes EU-csatlakozásra váró országok (Cseh Köztársaság, Lengyelország) színvonalá­hoz képest is tapasztalható elmaradása a közeli években olyan erőfeszítéseket igé­nyel, amelyekben a kiadói szakmán kívül a parlamenti és kormányzati erőknek is részt kell venniük. A lapkiadást sújtó 12 százalékos általá­nos forgalmi adó jelentős mértékű mér­séklése a közeljövő egyik legnagyobb fel­adata. A csökkentés hozzájárulna a lap­árak mérsékelt, a lakosság széles köre ál­tal is elfogadható mértékű növekedésé­hez, ami az információhoz jutás fejlődé­sét eredményezhetné. Az egyesület a kér­dés fontosságára való tekintettel megbe­széléseket kezdeményez a Pénzügymi­nisztériummal, illetve más kormány- szervekkel. Az egyesület kezdeményezi a kulturá­lis járulék átlagos szintjének csökkenté­sét. Meggyőződése szerint a társadalmi­lag és kulturálisan fontos kiadványok tá­mogatása nem csupán a szakma feladata, erre ezen kívüli forrásokat is szükséges találni. A reklámtörvény módosítása figyel­men kívül hagyta a kereskedelmi szólás- szabadság elvét és tisztázatlan elvek alap­ján váratlanul negatív helyzet elé állította a kiadóvállalkozásokat. Az információhordozó papírokra beve­zetni tervezett termékdíj újabb komoly megrázkódtatást okozna a szakmának. Következményeit a kiadók kénytelenek lennének a fogyasztóra hárítani, így olva­sók újabb tömegeinek kellene majd lapja­ikról lemondani. Ennek következménye­ként a kis- és középméretű kiadók léte ve­szélybe kerülne, a sajtópiac tovább kon­centrálódna, a kínálati paletta sokszínű­sége pedig csökkenne. A kiadói szakma tudatában van társa­dalmi felelősségének is, ezért párbeszé­det kezdeményez arról, hogy sajátos esz­közeivel hogyan tud hozzájárulni társa­dalmilag fontos (egyebek között szociá­lis, környezetvédelmi) célok valóra váltá­sához. Az MLE tagszervezetei bíznak abban, hogy a jövőben tevékenységük körülmé­nyei lényeges mértékben javulni fognak az ebben érdekelt szervezetekkel, szer­vekkel való párbeszéd útján. Céljuk az, hogy a magyar lakosság információval va­ló ellátottságának színvonala gyorsan ja­vuljon és minél hamarabb elérje azt a szintet, amelyet az európai olvasók túl­nyomó része élvez mind választékban, mind minőségben. A Magyar Lapkiadók Egyesülete, amelynek tagsága a lapkiadói üzletág mintegy 95 százalékát képviseli, érvénye­síteni kívánja azt az elvet, hogy a lapki­adók gazdálkodásukat kiegyensúlyozott, az ország fejlődésével összehangolt, egy­re javuló körülmények között végezhes­sék. A Magyar Lapkiadók Egyesülete azt igényli, hogy a sajtóval, következéskép­pen a lapkiadással kapcsolatos megszorí­tó politika és gazdaságpolitika olyan tá­mogató politikává váljon, amely felismeri az információhoz jutás, a szabad véle­ménykifejtés társadalmi és gazdasági fon­tosságát. Az MLE elengedhetetlennek tartja, hogy azokat az elképzeléseket, amelyek a szakma működését megvalósí­tásuk esetén akár gazdaságilag, akár más vonatkozásban érintik, a kormány az egyesülettel előzetesen egyeztesse. \ t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents