Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)
2001-03-20 / 77. szám
I 2001. Március 20., kedd RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal K U L T Ú R A FIATAL FOTÓSOK KÉPEI. A Mecseki Fotóklub Halász Rezső Galériájában Horváth Gábor (felvételünFOTÓ: TÓTH L. kön), Rácz Attila, Mátyus Krisztina és Virág György fotóiból nyílik kiállítás ma 18.30-kor. Hírcsatorna YBL-DÍJAT kapott egy pécsi építész. A legrangosabb építészeti kitüntetést a fővárosban, a Magyar Építész Kamara székházában vette át - március 15. alkalmából - Zambó Terézia Boros Imre megbízott földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől. Az alkotót a mintaértékű, az építészeti környezetet érzékenyen kezelő város- rendezési tevékenységéért jutalmazták. (cs) A PÉCSI KÖZPONTÚ nemzet közi diákszervezet, a Student International Exchange Network a Campus című egyetemi lap közreműködésével angol nyelvű magazint indított útjára. A negyedévente megjelenő Sien Quateriy nemzetközi szerzőgárdája az ifjúság kulturális és szociális helyzetét elemzi. A lap első száma a közelmúlt kelet-európai politikai választásait vizsgálja. ________________________(AA) Vá ltozó valóság, változó iskola A felnőttek többsége, a szülők még a hagyományos módon írják le az iskolát: alsó tagozat, felső tagozat, a gyerek egyest kapott vagy ötöst. Pedig az iskola a szemünk előtt változik: és nemcsak a szavak, hanem az iskola tartalma is. Azt mondják a szociológusok, hogy Aranyosgadány, Bicsérd, Boda és Zók, ahonnan a bicsérdi iskolába gyerekek járnak, „nem gazdag, de innovatív falvak”. Ez a gazdasági és szellemi lehetőség jelenti a hátteret a bicsérdi iskola oktató-nevelő munkájához. Meg - Tóth László igazgató (képünkön) szerint - az a feladat, találjanak megoldásokat arra, hogy a középiskolába igyekvő tanulók a legjobb útravalóval indulhassanak el, és keressenek olyan módszereket, amelyekkel megakadályozható, hogy a szociálisan hátrányos helyzetűek, a gyengébb képességűek leszakadjanak az átlagtól. Az első három osztály az iskolában való akklimatizálódást segíti. A kötelező iskolaérettségi vizsgálatok már adnak információt a tanulókról. Erre épül a tanító figyelme és munkája a gyerekkel, s ha problémát lát, maga is kérhet segítséget a szülőtől és a pszichológustól. A fő cél: a kudarc elkerülése. Nem számjeggyel értékel a pedagógus, hanem szövegben, mégpedig havonta illetve félévente. Az osztályismétlőkkel külön foglalkoznak, de ez nemcsak a hagyományos korrepetálást jelenti egy-egy tantárgyból, hanem olyan gyakorlatokat is, amelyek a gondolkodási műveletek elvégzését segítik. Ide tartozik, hogy logopédus foglalkozik a gyerekekkel, hiszen a helyes beszéd életesély-javító, a gondolkodást fejlesztő készség. A 4-6. osztály áll legközelebb a hagyományos általános iskolához. A változások azonban itt is feltűnőek. A klasszikus tantárgyakon kívül ilyenekkel találkozunk: kertépítés, tanulásmódszertan. Ez utóbbiban azt gyakorolják a gyerekek, hogyan lehet alaposan, tartalmasán elsajátítani az ismereteket: ez is az életesély-javítás címszava alá tartozik. (Ugyanezt a kötelező, de nem osztályozott tantárgyat az alsóban didaktikai játékoknak nevezik: szójátékok, matematikai, nyelvi-logikai játékok ideje ez.) A 7-8. osztály a középiskolára, a városi létre készít fel. Aki tovább akar tanulni (nemcsak a kötelező 16. életévéig, hanem azon túl is), annak heti egy-egy magyar- és matematikaórával tovább tart a tanulás, és ehhez jöhet még a fakultatív angol is. A legtöbben gimnáziumba mennek, vagy a kereskedelmet választják szakmunkás- képző közvetítésével. A középiskola első évfolyamából - amit ma már kilencedik osztálynak is neveznek - a bicsérdi pedagógusok bekérik a tanulók félévi bizonyítványát tájékozódás céljából.- Három év tapasztalata szerint, ha a tanulónak nincs morális gondja, ismeretek tekintetében megállja a helyét - mondja az igazgató. Az a gyerek, aki kétszer bukott ugyanabból a tárgyból, annak plusz heti egy óra foglalkozás jár, természetesen ingyenesen, hiszen ez az iskola alaptevékenységébe tartozik. És ide az ingyenes tanulószoba és az orvosi javaslat alapján tartott mozgásjavító torna is heti három órában. A „szabadidős blokkban” öt iskolai sportkört találunk és tizenhárom szakkört: például környezetvédelmi, egészségvédelmi, furulya- és internetszakkört. A faliújság tánciskoláról és szépségversenyről tudósít meg arról, hogy a Virágos településért folytatott versenyben a bicsérdi iskola az Oktatási Minisztérium díját nyerte el. Százhatvan tanulója van az iskolának, az osztálylétszám átlagban húsz. Nyelvtanuláshoz azonban még ezt a csoportot is meg lehet bontani. Az alapos munkához tehát ez a feltétel is megvan.- Hogy veszik a szülök a sok iskolai újdonságot? - kérdezem Tóth Lászlót.- Nem mondhatom, hogy teljes az elégedettség - állítja az igazgató. - De a szabadidős tevékenységünket és a pályaválasztást segítő munkánkat feltétel nélkül elismerik. Azokkal a szülőkkel, akik akarnak kapcsolatot tartani az iskolával, szót tudunk érteni. És mindenki egyetért velünk abban, hogy a fegyelem javítására szükség van. Tv-jegyzet Az ismétlés anyja Félóra múlva Torgyán Attila fog nyilatkozni a kazettaügyről, mondja beharangozójában a televízió hírműsora, majd a lejárt szavatosságú konzervek híre, a sajtreklám és vízi képek után megtudjuk, hogy azoknak kellene perdöntő bizonyítékkal előállniuk; akik őt vádolják. Már az egész család - reform- és a Torgyán-pártiak és a tojásdobá- lók is - ott szorong a képernyő előtt, ki fogják-e csinálni a Deésyt meg a Népszavát. De elébb előrehozott szavazás következik, megismétlődhet-e a tiszai árvíz, (egy abszolút hozzá nem értő kérdéssel is megspékelik: „Kibír- ják-e majd a gátak?”), beúszik egy képeslap Győrből: Lányi úrék is jeleskednek demagógiából. Végül (sajtreklám és vízi képek után) megtudjuk, hogy T. A. szerint bizonyíték nincs, a magánéletében való vájkálásnak, amelyért a sajtó hibás, politikai okai vannak. Ha az ember feje abszolút tiszta, fizikailag erős, egészséges, akkor ezt a gondolatmenetet, amely így összerakva ugyancsak koncentrált, értelmes logikai ha- ladványnak tűnik, teljes egészében megérti már elsőre. Gyanúja a korábbi sógor-komás umbul- dák miatt ugyan marad, de respektálja, és az ártatlanság jog szerint járó vélelme miatt is azt mondja: bárkibe belerúgni az apja miatt (vagy fordítva: teljesen mindegy), tisztességtelen dolog. Fájó, de ez mégsem működhet így. Ugyanis a televíziós és reklámszakemberek, mint szolgáltatók a tévénéző milliók általános egészségügyi állapotából kénytelenek kiindulni - egyébként nagyon helyesen. Ugyanis ha a tévénéző milliók közül találomra kiválasztunk egyet, alig valószínű, hogy koncentrált és fizikailag erős - sőt. Ráadásul a fittek ilyenkor még joggingolnak (ejtsd: dzsoggingolnak) vagy most érnek föl a negyedikre a kocogással egybekötött kutyasétáltatásból. Az információt ezért harmadszor is el kell mondani, számukra még tovább bővítve. De mi van azokkal, akik már vacsorához ülnének, de szalmaözvegyek, így a jégszekrényben csak egy üveg bor van, de az is megkezdve? Nekik külön, még egyszer jár. És ha arra gondolunk, hogy vannak olyanok is, akik már teljesen bepiáltak és több pártra szakadva egymásnak estek - elvégre vasárnap este van és Fradi végre már megérdemelte a verést akkor világossá válik, hogy a TV2 hírműsora pusztán arra törekszik, hogy ez a fontos információ mindenkihez eljusson. Hogy végül maga a sértett is elmondta, csak még bővebben, önmagát sokszor ismételve, az maga volt a csúcs, a talpunktól fejünk búbjáig végtelenül jó érzés szaladt át rajtunk. BÓKA RÓBERT Ha tavasz, akkor fesztivál A zenei eseményekben gazdag Pécsi Tavaszi Fesztivál ma 19 órakor hangversenyre invitál a Művészetek Házába, ahol Bogányi Gergely Liszt-díjas zongoraművész Chopin-estjére kerül sor. A művész számos nagy verseny győztese, aki egyebek közt a helsinki Sibelius Akadémián Matti Raekallio növendéke volt, de tanult a világhírű Sebők Györgytől is. A Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában ma 19 óra 30- tól egy francia-magyar koprodukcióban működő együttes, Pál Frenák tíz éve alakult társulata lép fel, amely a kortárs mozgásművészetből nyújt ízelítőt. Repertoárjukban az építészet, a filozófia, a festészet, a harcművészet és lélektan táncot átható, az emberi mozgást újrakonstruáló elemei is helyet kapnak. Tegnap a fesztiválhoz kapcsolódó Frankofon hetek keretében nyílt meg és április 1-jéig látható két belga fotóművész,, Herman Bertiau és Sylvie Nys kiállítása a Pécsi Kisgalériában. A harminc képből álló sorozat brüsszeli családok, párok életét, lakókörnyezetét villantja fel, intimebb közelségbe hozva egy európai nagyváros hétköznapjait is. B. R. Aranytányér: az ízek alkimistái A napokban rendezték meg Pécsett az „Aranytányér” elnevezésű regionális szakács-seregszemlét, amelyen hét nevezetes étterem hét neves szakácsa produkálta a tőle telhetőt, felvillantva a mesterség, a szakácsművészet megannyi fogását, trükkjét, mondhatni alkímiáját: hogyan lehet az egyszerű anyagokból magasabb rendűt létrehozni. Szemnek és szájnak egyaránt ígéretes ínyencségek készültek fotó: laufer l. Mint egy jókora, erősen megvilágított, simulékony mozdulatokkal teli akvárium... Esetleg egy nagyobbfajta műtő, nagyműtét alatt. Ha ebből az irányból megy végig az ember a jókora konyha szektorai előtt, akkor az egyik, ha a másik irányból jön, akkor a másik képzet erősödik föl benne. Holott, egyszerűen egy konyhában vagyunk, a pécsi Belvárosi étterem konyhájában, ahol Fenyősi Gyula üzletvezetővel az Aranytányér elnevezésű szakács-megmérettetés háttéri attrakcióit, a szakácsok tevékenységét szemléljük. Gólyák Csaba, a Belvárosi étterem szakácsa már el is készült a három fogással, amely úgy hangzik, hogy „Töltött pisztrángderék zöld mártással, Kacsamell kedvesem kedvére, fűszeres házi sajttal, töltött burgonyával, Rakott rétes”. Ez így előételnek, főételnek és édességnek felel meg. Minden szakács egy ilyen fajta, könnyű éteknek számító produktum előállítására vállalkozott. Költőibb- nél költőibb ételnevek, festői tálak, tányérok, ennivaló műalkotások váltogatják egymást a kisebb szobányi hűtőben, ahol egyre jobban feltöltődnek a polcok az ízek, az étkek ördöngős bűvészeinek egyre-másra elkészülő produkcióival. A rendezvénynek otthont adó étterem szakácsa mindenekelőtt a régi, őshonos magyar ételek specialistája. - Hozzám legközelebb a nagyszüleim ételei állnak - mondja. - Gyönyörűek voltak azok a rakott rétesek... és Zalában, ahol laktunk, nem volt ritkaság a pisztráng sem. Versenyprogramom egy dunántúli stílusú ételkompozíciót valósít meg, a mostani trendeket, szokásokat is figyelembe véve. Valamennyien törekszünk a levegős, áttekinthető tálalásra, a hangsúlyokra, amelyeket zöldségszínfoltokkal tovább erősítünk. Idén a mestervizsgának is nekivágok. 20 éve vagyok a szakmában, a Misinán tanultam, az iskolában Tankó József volt a mesterem.- Akkor még a Nádor-szten- derdek uralták Pécset, nem?- Mindent Kiss Karcsi bácsiék pincért tevékenységéhez és Szabó Dezső főszakács étkeihez mértek. A Nádor volt az etalon... A szakács kulcsember a vendéglátásban, mert az ő tevékenysége határozza meg a mindenkori üzlet profilját. A szakács akkor igazán jó, ha a vendég visszatérve a vendéglőbe, ugyanazt az ételt kéri, amit már megkóstolt, megismert. A konyha követhetetlen műveletei, megfoghatatlan hangulata után bepillantunk egy kisebb, hosszúkás helyiségbe, ahol a zsűri zsinórban szedi szét, elemzi, analizálja, minősíti a produkciókat. A furcsa fejtartások, szájmozgások, a kistányérok, esz- cájgok fura használata amolyan nyalakodásfélének tünteti fel a komoly testület szakértői tevékenységét. Berényi Imre mesterszakács a legcsipegetősebb. Csak amolyan gyufafejnyi meny- nyiségeket ízlelget meg, de mindezt hosszasan tartogatja a szájában. Várhelyi Miklós és Kató- Tamás mesterszakácsok a szakma amolyan teoretikusaiként tűnnek fel a kívülálló szemében, holott mindketten nagynevű cégek napi karakterét határozzák meg praxisukkal. Lassacskán kialakul a sorrend, és egyre inkább az az érzésünk, hogy nem egyetlen, hanem hét győztes lesz itt. Mindenki kapni fog valami kincset érő tanácsot, életre szóló eligazítást. Ez vezet az igazi tudáshoz, a mesteri szintek felé, ahol a szakma sokak szerint művészetté lényegülhet. Tankó József, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Mecseki Régiójának az elnöke, mesterszakács ma is gyakorló résztvevője a térség szakácsképzésének.- Somogyi Koméitól, a hajdani Olimpia főszakácsától tanultam a szakmát - mondja. - 1982-ben Dózsa Gyuri bácsi Oszkár-díjas mesterkurzusán tettem mestervizsgát a budapesti Vendéglátóipari Főiskolán. A vizsgamunkákat a Gundelben állították ki, a mestervacsorát pedig a Hungexpoban tálalták fel... A mai helyzet? Én a legfőbb problémát abban látom, hogy bármilyen rangos, világszerte elismert is a magyar konyha, a magyar szakácsművészet, a fizetőképes kereslet sajnos megcsappant. Az okok? Szerteágazók. Persze, sokat lehetne javítani ezen a helyzeten. Hajdan olcsón lehetett Pécsen is enni legalább húsz helyen. Ki ne emlékezne a restire, a Vadásztanyára, a különféle kis- és nagyvendéglőkre...? Akkoriban 366 burgonyaköret volt. Ma talán 10, de ebből 4 mélyhűtött. Mi a cukorborsólevest még frissen fejtett borsóból, a tökfőzeléket friss tökből készítettük. Minden nagyobb vendéglőnek volt egy megbecsült tésztásnénije is, aki a barátfülével, a sufnudlival, a szilvás gombóccal meg sok egyébbel ellátta a vendéglőt.- A leggazdagabb mai vendéglősnek ön szerint telne arra, hogy naponta étteremben étkezzen?- Nem tudom. Annyit állíthatok csupán bizonyossággal, hogy egy közepes keresetű magyar család manapság havonta egyszeregyszer elmehet egy közepes árfekvésű étterembe ebédre vagy vacsorára. Ez is élmény lehet... Gasztronómiai értelemben is. BEBESSI KÁROLY
