Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-20 / 77. szám

I 2001. Március 20., kedd HAZAI TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 3. oldal Mennyiből építkezünk az idén? A tégla tavaly négyszer drágult, a vidéki gyárak egyelőre még nem emelték áraikat 10-15 százalékkal emelkedett jó pár építőanyag ára az év első három hónapjában. A korábbiakhoz hason­lóan tavasszal ismét megugranak az árak, de az év végén is számíthatunk még drágulásra. Budapest A tavalyi benzin- és iparigáz-árak drasz­tikus, egynegyedével történt növekedése 2001 első hónapjaiban emelte meg jelen­tősen az építőanyagok árát. Ehhez per­sze hozzájárult az éves infláció vártnál lényegesen nagyobb mértéke is. Ennek tudható be, hogy egyes termé­kek, például a cement ára már január- ban-februárban 15 százalékkal nőtt. A mész is 11 százalékos drágulással kez­dett, de a tégla árai sem maradtak el ezek mögött. Ott ugyan jóval nagyobb a LAKÁSÉPÍTÉS, LAKÁSMEGSZŰNÉS 2000 1. II. III. IV. negyedév Épített lakások száma 2622 3121 3368 12472 Ebből: Budapest 499 706 529 1379 Város 1256 1334 1450 5720 Község 867 1081 1389 5373 Megszűnt lakások száma 528 1094 904 3527 Ebből: Budapest 119 169 140 274 Város 255 558 439 1874 szórás, tekintettel a minőségre és a mé­retre, hiszen ötvennégyféle tégla kapha­tó - tudtuk meg Varga Gábortól, a VAKER 2000. Kft. ügyvezetőjétől. A vidéki téglagyárak zöme még nem emelt az idén. Egyébként a tégla ára vál­tozik a leggyakrabban, tavaly négyszer, összesen az ötödével drágult. A betonelemek már idén év elején 14 százalékos áremelkedéssel nyitottak, de a forgalmazók szerint tavasszal foly­tatódik ez a folyamat. A legfelkapottabb termékek drágulnak a leggyakrabban és a legnagyobb mértékben - ezt mutatja a piaci tendencia. A szigetelőanyagok ára utoljára tavaly májusban emelkedett, de a többi építő­anyag áremelkedését követve néhány ke­reskedő ezeknek a termékeknek az árát is elkezdte felvinni. Persze találtunk olyan forgalmazót is, aki még a tavalyi áron adja a szigetelőket. Ugyanez a helyzet a cse­répanyagokkal is: jó pár helyen még a 2000. évi árakon kaphatók. A nyílászárók árai az idén még nem nőttek, márciusban viszont nem kizárt a 10-12 százalékos emelés. A burkolóanya­gok szerényebb mérték­ben, 5-7 százalékkal drá­Minden tégla, minden szög többe kerül az idén gulhatnak - vélik a megkérdezett keres­kedők, akik egyébként arra számítanak, hogy amint beindul a tavaszi építkezési kedv, további, legalább tízszázalékos ár­emelkedés várható a legtöbb építőanyag esetében. Az építőanyagárak több mint tíz- százalékos átlagos tavalyi emelkedése el­lenére jó évet zártak 2000-ben az építő­FOTÓ: EUROPRESS/KÖRMENDI IMRE vállalkozások. Minden megyében nőtt a termelés, a legnagyobb, 20 százalékot meghaladó mértékben Tolna és Veszp­rém megyében, a Győr-Moson-Sopron és Somogy megyei építőipari szervezetek­nél viszont visszaesett. Tavaly egyébként több mint tizenháromezer lakás épült fel Magyarországon. ______________________________________(C&ERNYÁHSZKYl Több jut hittanoktatásra Hiányzó garanciák Alapos átdolgozásra szorul a törvény Lassan árad a Közép-Tisza Budapest - Tiszabecs A Tisza középső részén 410 kilo­méter hosszan harmadfokúra emelték a készültséget, miután a folyó vízállása hétfő reggel meg­haladta a 800 centimétert. Lassú apadás mellett elhúzó­dó védekezésre számítanak a vízügyi szakemberek. A hét végi esőzések hatására Tiszabecsnél majdnem 2 métert emelkedett a folyó vízszintje, így tovább tart a rendkívüli készültség Tiszabecs és Záhony között. A Tisza Kis­körénél 829 centiméterrel tető­zött, a Tisza-tó alatti folyószaka­szon folytatódik a lassú áradás. A Felső-Tisza vidékén tapasz­talható újabb árhullám hatását Tokaj térségében is lehet majd érezni, ez azonban nem jelent majd veszélyes áradást, csupán az apadás ideje húzódik el. Sze­gednél a Tisza tetőzését a hét vé­gére várják, az előrejelzések sze­rint a folyó itt 600 centiméter kö­rüli lesz. (A legmagasabb víz­állás 960 centiméter volt.) Az árvíz által károsodott épü­letek, a mezőgazdasági terüle­tek, az utak és hidak helyreállítá­sának becsült költsége eléri a 19 milliárd forintot - közölte hétfőn Budapesten Bakondi György, a Helyreállítási és Újjáépítési tár­caközi bizottság elnöke. H. M. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Több száz millió forinttal nö­veli az állam a diákok hittan­oktatására szánt támogatást, ami a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának szakemberei szerint hozzájá­rulhat az európai szellemiség megerősítéséhez. A kultusztárca manapság költségve­tési forrásokból, közvetlenül támo­gatja az egyházak hitéleti tevékeny­ségéhez kapcsolódó hittanoktatást. A kabinet ugyanis szükségesnek tartja, hogy a diákok az iskolákban szabadon választható, és államilag támogatott órák keretében járhassa­nak a kereszténység alapeszméivel megismertető órákra.- Az állampolgároknak joguk van hozzá, hogy az adójukból fenntartott iskolákban gyermeke­ik a fakultatív órákon a zene, az idegen nyelvek, vagy éppen a ma­tematika mellett az európai kultú­ra alapjául szolgáló Szentírásról is tanulhassanak - mondta el la­punknak Semjén Zsolt (képün­kön), a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériumának helyettes államtitkára. - Az igény teljesen érthető, mert szellemi értelemben nem lehet európai az, aki nem is­meri a Bibliát. A hittan felkarolása nem sérti az állam világnézeti semlegességének elvét, mert nem kötelező vallá­sos nevelésről, hanem az ál­lampolgári igé­nyek Idszolgár lásáról van szó. A hittanórá­ra járó diákok száma az utób­bi években je­lentősen nőtt, amiben feltehetően az idén 370 millió forinttal kiegé­szülő központi támogatás beveze­tésének is része van. A jelentős emelést egyrészt a tanulók meg­növekedett száma, másrészt a hit­tanoktatók díjazásának a pedagó­gusbérekhez való hozzáigazítása indokolta. A hittanra fordított állami pénz így meghaladja a kétmilliárd fo­rintot, amivel a minisztérium több mint félmillió tanuló órájá­nak költségeihez járul hozzá. A legnagyobb támogatást a legfőbb diákot oktató katolikus egyház kapja - a teljes összeg valamivel kevesebb mint felét -, míg a sor­ban a többi régi keresztény vallási közösség következik. A nagyokon kívül számos kis létszámú feleke- zetnek is jut a központi forrásból, amit megpróbálnak úgy elosztani, hogy egyik se kerüljön hátrányba. A pénzből csak annak a né­hány kisegyháznak nem jutott, amely elveire hivatkozva vissza­utasította azt - fejtette ki a helyet­tes államtitkár. - w ­Elsősorban az önkormány­zatok pénzügyi lehetőségei­nek újragondolásával meg­kezdődött az önkormány­zati törvény módosításának előkészítése. Belügyminisztérium A Belügyminisztérium (BM) által eddig összeállított munkaanyag is számos változtatást javasol, ami­hez az önkormányzati szövetsé­gek is hozzáteszik a maguk el­képzeléseit.- Alapvető probléma, hogy ma tisztázatlan a területi önkormány­zatok helye és szerepe, hiszen a régiókban működő önkormány­zatok uniós meghatározása mást követel, mint a mi eddigi önkor­mányzati rendszerünk - össze­gezte véleményét Magyar Leven­te, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekvédelmi Szövetsé­gének elnöke. - Az Unióban elfo­gadott megközelítésben ugyanis például a régiók önkormányzata önálló finanszírozási szerepkörrel rendelkezik és törvényalkotásra is lehetősége van. Az önkormányzati vezetők ab­ban egyetértenek, hogy először az állam és az önkormányzatok köz­ti munkamegosztást kellene tisz­táznia a reformnak, s csak ezt kö­vetően lehet beszélni a finanszíro­zási változásokról. Elfogadhatat­lannak tartják a helyzetet, hogy több feladatot ró az állam az ön- kormányzatokra, mint amennyit az finanszírozni képes a nála ma­radt jövedelemadóból és más he­lyi adóbevételekből.- A mostani belügyminisztériu­mi tervekkel az a legnagyobb baj, hogy ezek sem válaszolnak a kér­désre: mi a következménye an­nak, ha az állam nem teljesíti ellá­tási kötelezettségeit? - fogalmazza meg a legfőbb kritikát Magyar Levente. Már az előző ciklusban is neki­rugaszkodott a Belügyminiszté­rium a tízéves önkormányzati tör­vény újrafogalmazásának. A mos­tani kormányzat először 1999-ben akart konkrét módosításokat ke­resztülvinni, ám a tárcák érdekte­lensége fékezte a munkát. A tör­vény-előkészítő bizottság amelyben részt vesz az Igazság­ügyi- és Pénzügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal és az ön- kormányzati érdekszövetségek - tavaly májusi megalakulásával a határidő újra kitolódott. A BM sajtóosztályán megtud­tuk, az önkormányzatok és szö­vetségek véleményét őszre egybe- gyűjtik, s az azok alapján készülő törvényi módosítás a jövő év első negyedévében a kormány elé kerül. (CSERNYÁNSZKY) Hírcsatorna FRAKCIÓÜLÉS. A kisgazda­frakció megfogalmazott egy olyan ajánlást, hogy a közeljövő­ben nem lenne szerencsés visz- szahívni tisztségéből egyik FKGP-s minisztert sem - jelentet­te be tegnap a képviselőcsoport ülését követően Torgyán József, a párt elnöke. Mint mondta, ez természetesen Boros Imre PHA- RE-miniszterre is vonatkozik, de az országos elnökség keddi ülé­sén meg kell vitatni a kérdést, ha több megye kezdeményezi a tár­cavezető visszahívását. BÍRÁLT MÓDOSÍTÁS. A szocia­lista párt parlamenti frakciója a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény módosítására benyújtott kormányjavaslat visszavonását szorgalmazza, mert szerinte az előterjesztés kiszámíthatatlanná teszi az érintett előtakarékossági formát. Erről Göndör István és Bakonyi Tibor képviselő beszélt hétfőn, Budapesten. SZEMÉLYES KÖZÜGY. A val­lásalapítási törvény tervezett mó­dosítása kapcsán kialakult kissé hisztérikus hangulatot teremtők elfelejtik, hogy a vallás, a hit nem magánügy, hanem a legsze­mélyesebb közügy - hangsú­lyozta hétfőn Szolnokon Bölcskei Gusztáv református püspök. Hozzátette: az Ország- gyűlés 1990-ben valószínűleg Európa legliberálisabb vallásala­pítási törvényét alkotta meg. REPÜLÉSI IDŐ. Soha nem volt arról szó, hogy a magyar vadász­repülőgép-pilótáknak évente 160- 180 órát kellene repülniük, a NATO-nak ilyen vállalást Ma­gyarország nem is tett - hangsú­lyozta Fodor Lajos vezérezredes hétfőn. A vezérkari főnök az egyik országos napilapban meg­jelent írásra reagált. A lap szerint a repülési óraszámban túlvállalta magát Magyarország, ezért át kell fogalmazni az irreális köte­lezettségeket. FELMÉRÉS. Pokorni Zoltán tegnap egy budapesti szakmai fórumon felszólalva nem tartot­ta lehetségesnek, hogy a tör­vényben rögzített 185 napos tanév időtartama csökkenjen. Az oktatási miniszter utalt a tárca felmérésére, amelyből ki­derült, hogy a tanévkezdésre az önkormányzatoknak megadott augusztus 29-i vagy szeptember 3-i időpont a szülőknek nem okoz majd gondot. ÜZEMANYAGÁRAK. A motor benzinek és a gázolaj árát 4 fo­rinttal csökkenti a Mól Rt. szer­dán - közölte a társaság hétfőn. Az árváltozást követően a 91-es ólmozatlan benzin 223,50 forint­ba, a 95-ös ólmozatlan benzin 226.50 forintba, míg a 98-as 235.50 forintba kerül literenként. A gázolaj ára 210,25 forint lesz. ■ A KÖNYVTÁR SZÜLETÉSNAPJA. Tegnap lett 175 éves a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára. Az évforduló tiszteletére rendezett ünnepségen a hazai kulturális-tudományos élet jeles képviselői előtt Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője mondott beszédet. Mellette a festményen gróf Teleki József, az Akadémia első elnöke és a könyvtár alapítója. ________________________________________________________________________________________________________FOTÓi EUROPRESS/KÖRMENDI IMRE Évente ezer új kérelem Az Alkotmánybíróságban bíznak az emberek A szövetkezeti külső üzletrészek kiadásával kapcsolatos törvény egyes részeinek vagy egészének jogszerűségéről várhatóan heteken belül határozatot hoz az Alkotmány bíróság (AB). Németh János (képünkön), a testület elnöke szorgalmazza, hogy az Országgyűlés minél előbb fogadja el az AB-ről szóló törvény módosítását. Alkotmánybíróság Az állampolgárok töretlen biza­lommal fordulnak a tizenegyedik éve működő Alkotmánybíróság­hoz - ezt jelzi az évente benyújtott ezernél is több indítvány. Ezek kétharmadát magánszemélyektől kapja a testület. A tavaly érkezett 1031 kérelemből 763-at bíráltak el, 230 esetben született határozat. A taláros testület 37 esetben döntött úgy, hogy a kifogásolt jogszabály, paragrafus, vagy jogi gyakorlat al­kotmányba ütközik, ezért annak megsemmisítését rendelte el. nyel kapcsolat­ban több mint száz kérelem érke­zett a testülethez. Az elnök remé­nyei szerint még ebben az évben megtárgyalhatják az eutanáziával és a médiával kapcsolatos indítvá­nyokat is. Ez utóbbiban azonban nem vár gyors döntést, mert „en­nek a kérdésnek Magyarországon politikai vonzata is van”. Évek óta országgyűlési elfoga­dásra vár az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása. Ez sem változtatna azonban azon a gya­korlaton, amely szerint bárki ké­relmezheti, hogy a testület vizs­gáljon felül egy vélhetően alkot­mányellenes jogszabályt akkor is, ha a kérelmet benyújtó állampol­gár az adott kérdésben nem érin­tett közvetlenül. Bár ez a megol­dás az európai alkotmánybírósági gyakorlatban ritka, az elnök to­vábbra is pártolja. Németh János szerint ugyanis a többletmunka ellenére sem szabad elzárkózni at­tól, hogy az emberek közvetlenül fordulhassanak egy ilyen függet­len testülethez gondjaik-bajaik orvoslását remélve. h. m. 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents