Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)
2001-03-19 / 76. szám
OTTHON UN K Új Dunántúli Napló - 11. oldal | 2001. Március 19., hétfő Jellegzetes, nádfedeles zsellérház a múlt század végéről: a kisméretű ablakok és ajtók, a vastag falak minden A folyosóról balra nyíló „tisztaszoba" lett a házigazda hálószobája. Parasztágy helyett kényelmesebb, mai évszakban jól szabályozzák a ház klímáját darabot választott, de megtartotta a flóderozott ajtajú, régi parasztszekrényt nak igényeihez és létszámához is igazítania kellett. A valóságban ez azt jelen; tette, hogy két, önállóan is használható, de egybe is nyitható lakrészről kellett gondolkodnia. „Annyi ágy van a házban, mint egy kisebb panzióban” - mondja mosolyogva Kata, akinek szemmel láthatóan nem jelent terhet a gyakori vendégség.- Az ötlet, hogy kellene nekünk egy nyaraló, nem is annyira bennem, mint inkább a húgomban és a sógoromban vetődött fel - meséli -, s mivel nem akarok semmi jónak elrontója lenni, szívesen csatlakoztam. Az ország egész területén keresgéltünk, az Alföldön éppúgy, mint a Balaton déli partján. Véletlen, hogy pont itt kötöttünk ki, ám soha sem bántam meg. Vonzott a táj szépsége, amit az udvarról vagy az ablakokból folyamatosan élvezhetsz, a szinte mediterrán éghajlat, a közeli Balaton, illetve ez a szemmel láthatóan megújuló környezet. S bár ennél a háznál talán akadt volna izgalmasabb régi épület is, csakhogy - kisebb átalakítás után - ez tűnt alkalmasnak két család befogadására. A kis átalakítás valójában nagyobb belső felújítást jelentett: újraburkolást szinte mindenhol, fűtéskorszerűsítést, festést, külső vakolást, illetve bizonyos újjáépítést is, hiszen mindkét istállót - a ház végéhez ragasztottat és a házzal szemben állót is - felújították. Ez utóbbi annyira romos volt, hogy eleinte menthetetlennek gondolta a tulajdonos, de még romjaiban is olyan jó arányú kis épületnek tűnt, hogy mégis inkább újrarakatta.- Úgy képzelem, néhány év múlva lilaakác, klemátisz, tölcsérvirág és vadszőlő futja be a falait, és azt gondolom, gyönyörű lesz. Az épület megőrizte a hagyományos jellegét, de a berendezésben nem ezt a gondolatot követték.- Eleinte ebben is hagyománytisztelő akartam lenni, de kiderült, számunkra nem követhető az a metódus, amely a parasztházak eredeti lakberendezésére jellemző. Vettem régi parasztágyakat, ám rövidek és kényelmetlenek voltak, és most ott állnak darabokra szedve a raktárként használt istállóban. A továbbiakban inkább a kényelem, mint a hagyomány javára döntöttem, és a mindenképpen kellemesebb, afféle count- rys környezetet alakítottam ki. Azért néhány parasztbútort, például flóderoA házzal szemben álló istállóból vendégház lett, oldalához pedig fedett pergolát építettek, amely a legnagyobb hőségben is kellemesen árnyékol. Berendezéséhez egyszerű, ácsolt asztalt és könnyű nádszékeket választottak A kert nem túl nagy, de ezernyi látnivalót és szépséget rejt. Színes, akár ez a mexikói nyugágy zott ajtós (erezetten festett) ruhásszekrényt vásároltam a környéken, és akadtak ide illő szőtteseim, kerámiáim is, a hálószobámban álló szemes kályhát is megtartottam. Ahol lehetett, ott törekedtem a népiesre, de nem feltétlenül a régire. A tulajdonos számára a komforthoz, a nyaralás élményéhez feltétlenül hozzátartozik a medence is, ám a legnagyobb élményt a kert jelenti. Néhány hónap alatt sikerült úgy rendbe tenni és berendezni a házat, kialakítani a kertet, hogy nem vágyik el a család innen. A Balaton északi részén sajátos értékmentő folyamat indult el: a régi, nádtetős parasztházakat olyan külföldi és hazai „betelepülők” vásárolják meg, akik az épületek olykor költségesebb, de a táji jelleget megtartó felújítása, s nem az egyszerűbbnek tűnő lebontása mellett döntenek. Helyszínünk is e felfogásnak a jegyében újult meg. A ház tulajdonosa alig két hónap alatt hozta helyre a nyaralóként használt épületet. Szerencséjére a nagyobb munkáktól, mint a tető nádazása, vagy a házfalak újraépítése, az előző tulajdonosok - szintén városi betelepülők - megkímélték, ám azért rá is hárult még éppen elég feladat. A hosszú parasztházat nemcsak saját, hanem rokonságáA konyhát elválasztó alacsony fagerenda erei Ahol most a fenyőbútorok láthatók, valószínűleg tott köményes tűzhely állt egykoron Egy parasztház második élete LakniAz ősi időkben az ember lakóhelyének legfontosabb szervezője, központja a tűzhely volt. A Kr. előtti 8000 körüli időkből (Jerikóból) származik az egyik legrégebbi lakóház: alaprajza kör, s már itt elkülönül a lakórész és a munkavégzésre alkalmas helyiség. Az ehhez hasonló elkülönülés a népi építészetet is jellemzi. E lakótelepi lakás szobájának berendezése barátságosságot, otthonosságot áraszt. Önmagában a bútorokban, tárgyakban semmi rendkívülit nem látunk. A berendezés, a darabok elhelyezése nem bontja meg a szoba belső terét, szép példája annak, hogy adott térben a bútorok elrendezése mennyire fontos. A fényforrások helyének jó megválasztása is fokozza az otthonosság érzetét tér kell A szűkös, egyszerű és reprezentatív lakóterek egymásmellettisége napjainkig jellemző. A kunyhó és a palota szélsőségeinek ellentéte koronként más-más gazdasági, életmódbeli hátteret feltételez. Napjainkra a lakóterek elrendezésének alapvetően két típusa alakult ki. Az egyikben a szobák egymás után következnek, csak egymáson keresztül közelíthetőek meg, funkció szerint elkülönülnek egymástól. A hangsúly a reprezentáción van, nincs külön szobája a család minden tagjának. A másikban a lakások alaprajza úgy alakul, hogy a szobákat a nappali tartózkodásra is alkalmas, központi térből lehet megközelíteni, a család valamennyi tagjának jut külön szoba, ezeket egymással nem köti össze ajtó. így a szobákban több a falfelület, és célszerűbben lehet berendezni őket. Ez utóbbi az Angliában elterjedt lakástípus, amely napjainkban már széles körben jellemzi a lakások beosztását, hiszen jobban szolgálják a használók igényeit. Az új házak építésekor a lakóterek elrendezését elsősorban ez a hagyomány inspirálja. Az angol eredetű funkcionális térelrendezés nemcsak felgyorsult életritmusunknak felel meg, hanem lehetőséget teremt a családnak az együttlétre, és ugyanakkor a visszavonulásra, pihenésre is. A nagyméretű polgárlakásokat évtizedeken keresztül leválasztásokkal fosztották meg eredeti funkciójuktól. Ez is egyik oka, hogy miért van már-már „hagyománya” az átépítéseknek, falbontásoknak akkor, amikor új lakásba kerülünk, és saját igényeinknek megfelelően Ennek a szintén lakótelepi lakásnak az átépítésekor a legfontosabb belsőépítészeti feladat a lehető legnagyobb térérzet megteremtése volt. A térelemek a funkcionalitás mellett rendkívüli esztétikai hatást is keltenek. E „falak” közé belépve elfelejtjük, hogy lakótelepi lakásban vagyunk, hiszen itt még a burkolatoknak és a színeknek is térérzetnövelő szerepük van szeretnénk belső tereit is átformálni. Hazánkban zömében egy-kétszobás, viszonylag kis alapterületű, szűkös lakásokban élünk. A lakótelepi lakások sem mindig funkcionálisak: nagyobb családi együttlétekre, vagy éppen visszavonulásra alkalmatlanok. A 20. század eleji modernizmus funkcionális gondolkodásmódjának torzói lettek. Ezzel szemben az utóbbi évtizedekben a világ más országaiban épült tömbházak, magasházak legtöbbször tágas lakóterű, színvonalasan kivitelezett, meglehetősen költséges lakásokból állnak. Érdekességek, ötletek a nagyvilágból Bírja a strapát Látszatra nem különbözik ez a fenyőpadló a szokásos parkettáktól. Pedig a „Diamond Pine” fenyőparkettán nem fog nyomot hagyni a szöges bakancs vagy a tűsarkú cipő. Keménységét a nagy nyomással felszínére préselt, különleges réteg adja, amely a természetes fa szépségét nem rontja. A viszonylag vékony, többrétegű parketta élettartama igen hosszú, a gyártók szerint legalább ötven év. ■ Örök darab Tömör bükkfából készült ez különösen szép és prakti- Atag márkájú előkészítőasztal. Tetején kiemelhető vágódeszkát és oldalán felcsapható lapokat alakítottak ki, fiókjaiban fűszereket, polcain kenyeret vagy háztartási eszközöket, üvegeket tarthatunk. Kis helyen is elfér, de kerekein könnyen odagurul, ahol éppen szükség van rá. Tartós, minden típusú konyhához illik, és nem megy ki a divatból. _■ A i 4 L
