Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)
2001-03-19 / 76. szám
!■■■ 2001. Március 19., hétfő R I P 0 R T Uj Dunántúli Napló - 7. oldal KULTÚRA -RIPORT Hűségben két hazához es a szülőföldhöz A pécsi Leőwey' Klára Gimnázium és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium kapcsolata 1972 óta épül, gazdagodik. Az erdélyi iskola tánckara és zenekara március 15. ünnepe előtt, s alatt vendégeskedett a testvérintézménynél, és szerepelt Baranyában. Nemcsak a székely kultúra egyedi ízeivel kedveskedtek, hanem az ünnep ottani hagyományait, és a tizenévesek jövőképét is felvillantották. A gróf Mikó Imre segítségével 1869-ben alapított 12 évfolyamos intézménynek mostanában 1500-1600 diákja van. A művészeti együttese 1968-ban alakult.- Akkoriban nem nézték jó szemmel a magyar együtteseket, de mi minden versenyen megjelentünk, s mindenütt kitettek magukért a gyerekek. Olyan is volt, hogy Bukarestben egy román csoporttal együtt nyertünk el országos első díjat - emlékezik Péter Albert nyugdíjas tanár. Sepsiszentgyörgy népességének 75 százaléka magyar. A betelepített román közösség a kisebbség, amit nem könnyen visel el, tehát sok súrlódás adódik. A tizenévesek ezzel a helyzettel élnek együtt, s március 15. ebben a tekintetben is megkülönböztetett nap. Megünnepléséről a Mikó Kollégiumnak gyászos tapasztalata is van. Az 56-os magyar forradalom hatására mikós diákok 1957-ben éjszaka megkoszorúzták a szabadságharc emlékművét. A következő évben a rendőrség már lesben állt és elfogta a diákokat. Nem egy közülük 7-8 évet ült börtönben. Tanárokat is lecsuktak, illetve máshova helyeztek. A nagyobb városokban, ahol román többség van, ma is jobbára csak zárt körben lehet megemlékezni március 15-ről, amely ott persze nem munkaszüneti nap. A magyar diákok is Románia történelmének részeként tanulnak róla. Az Erdély ősi román föld teóriájából levezetve a magyar eseményeket alig tárgyalja a tananyag. Az informatikus pályára készülő 16 éves Kovács András említi, a tankönyvek azt is kihagyják, hogy sok erdélyi román harcolt a magyarok oldalán is. Az osztrák-párti népvezéreket persze nemzeti hősként dicsőítik, Bálcescu szerepét pedig eltúlozzák. A zenekar prímása, Fazekas Levente a művészeti líceumba járt, s most másodéves egyete- mista Brassóban, ahol zenepedagógiát tanul. Ő meséli, hogy Sepsiszentgyörgyön négy kórus hagyományosan összefog március 15-re és az ünnepségen együtt énekel, olyan dalokat is, amelyeket a közönség is tud.- 1990 óta a szabadságharc emlékművének megkoszorúzása után a nyári színházban szokott összegyűlni a város lakossága. Ámbár az utóbbi években mintha kevesebben jöttek volna el.- Ilyenkor mindig szerveznek az iskolában ünnepi programokat, kivonulunk a vártemplom melletti temetőbe is és megkoszorúzzuk azoknak a sírjait, akik a szabadságharcban részt vettek. A délutáni műsoros megemlékezésen jelen lenni nálunk családi program - fűzi hozzá Czimbalmos Réka. Ő 14 éves. Jelenleg arra hajlik, hogy majd építészetet tanul. A szintén 14 éves Nagy Tímea orvos szeretne lenni, Kovács Zsuzsanna pedig gyógyszerész. Alighanem hamarosan őket is célba veszi az aggodalom: a kisebbségi lét küzdelmeibe belefáradva és a személyes boldogulás érdekében nem lesznek-e majd hűtlenek a szülőföldjükhöz. András közeli rokonaik elrettentő példáját említi, akik családostól kivándoroltak, s most Németországban élnek eléggé rossz körülmények között.- Látszik, hogy magyarságukat rohamléptekkel elveszítik. Én nem ezt az utat akarom járni.- Legfeljebb tanulni szeretnék elmenni idegenbe. De valószínűleg Kolozsvárra megyek, mert ott élnek a nagyszüleim mondja1 Réka. Zsuzsanna szívesen vándorolna világot látni, de mindenképpen hazatérne. Tímea mindenképpen Erdélyben maradna a család miatt.- Különben az orvosoknak elég jól megy nálunk is - fűzi hozzá. Az egybecsengően helyeselt gondolatot Levente fogalmazza meg eltöprengve, mégis határozottan:- Az embernek két hazája is lehet, de otthona csak egy van. Én Erdélyben érzem legjobban magam. DUNAI IMRE A sepsiszentgyörgyi vendég táncosok a Leőwey Gimnázium színpadán Eurómilliókra lehet pályázni Idén már Magyarország is profitálhat Fesztiválprogramok Március 19-én, hétfőn 19 órakor a Művészetek Házában Barbara címmel Szilágyi Enikő francia sanzonestjével folytatódik a fesztiválprogram. Az este nyolc órára, a PTE Orvosi Kar aulájába hirdetett Jean-Luc Ponty Group koncertje elmarad. 20-án, kedden 19 órakor ugyancsak a Művészetek Házában Bogányi Gergely zongoraművész Chopin-estjére kerül sor. Hétfőn 19 órakor a Pécsi Nemzeti Színházban Tavaszköszöntő címmel Berecz András, Juhász Zoltán és a Mecsek Táncegyüttes mutatja be műsorát. Kedden a PNSZ Kamaraszínházában a Pál Frenák Társulat mozgásművészeti előadását tekinthetik meg az érdeklődők. A filmprogramban hétfőn kerül sor A látvány logikája: Szürre- ál és virtuál című rendezvényre, amely vetítéseket, kerekasztal- beszélgetéseket egyaránt tartalmaz. Ugyancsak hétfőn 17 órai kezdettel a Pécsi Kisgalériában nyílik meg a Bruxelles Intime című belga fotókiállítás. (Részletes fesztiválprogram: www.dunantulinaplo.hu) b.k. Tavaly kezdődött Kultúra, 2000 címen, amiből idén logikusan Kuítúra, 2001 lett. Ez az Európai Unió egyetlen kultúrát támogató programja, elsődleges célja az európai kulturális együttműködés elősegítése. Az összesen beadott 1023 pályázat közül a független szakértőkből álló zsűri ajánlása alapján 219 projekt részesült támogatásban, amelyek között több mint 34 millió eurót (8,3 milliárd forintot) osztottak szét. Az Európai Parlament döntése öt évre, azaz 2000-től 2004-ig szól. A konkrét pályázatokat apróbb változtatásokkal évről évre hirdetik meg. A pályázatban részt vehet az Európai Unió valamennyi tagállama, az Európai Gazdasági Tér országai (Izland, Liechtenstein, Norvégia), nemzetközi szervezetek, illetve a társult országok, Társulási Tanácsaik döntésének megfelelően. Hazánk a bizottság legfrissebb tájékoztatása szerint 2001-től már teljes jogú tagként vehet részt a programban. A pályázatban való részvételnek két módja van: pályázóként, illetve társszervezőként. A pályázó ország felelős1 a megvalósítandó projektért, ellátja a koordinációs feladatokat, benyújtja a pályázatot, míg a társszervezők csatlakoznak a pályázó projektjéhez. Pályázatot természetes személyek kivételével a kulturális élet bármely szereplője benyújthat. Minden projekthez legalább 40 százalék önrész szükséges. Az összköltségvetés a program öt évére 167 millió euró. A pályázat meghirdetésének időpontjáról, a beadási határidőről, az elbírálásról, a szerződés- kötésről, az összeg folyósításáról, illetve a nem nyertes pályázat visszaküldéséről is a Főigazgatóság gondoskodik. A pályázat koordinációját egy Európa-szerte működő irodahálózat segíti (Cultural Contact Points), amelynek magyarországi hivatalos tagja a KultúrPont Iroda (www.kultur- pont.hu). _________________m. k. £ Kön yv Kis magyar grófográfia A 2000-es esztendő talán legnagyobb szépirodalmi szenzációja volt Esterházy Péter új regényének, a Harmónia Caelestisnek a megjelenése, amely háromnegyed év alatt 35 ezer példányban kelt el és elnyerte a Magyar Irodalom Díját. Azért erre lehetett számítani, hogy egy ilyen névvel (E.) előbb- utóbb kikerülhetetlen lesz a „családregény”. A szerző épp lapunknak nyilatkozta 1996-ban, miszerint „grófok pedig nincsenek”, ami lehet, hogy így van, de mindenesetre grófok voltak, az pedig egészen biztos, hogy családja mindenkinek van, jelen esetben többségük épp gróf (volt). Ez persze irodalmüag amúgy teljesen mellékes. Kizárólag egy dolog számít, a kilenc év alatt megírt mű, ami nyomtatásban 712 oldalt számlál. Ez bizony sok, még akkor is, ha olvasni tán gyorsabban lehet, mint írni. Főképp annak fényében, hogy valóban nem regényről van szó, bár a méltatások szeretnék belegyömöszölni ebbe a műfajba, mondván, formabontó regény. A bontás áll is, mitöbb Esterházy az ún. posztmodernbe úgy belegyökeresedett, mondhatni ez az ő posztja, hogy bizonyára már nem is óhajt (tud?, mer?) innen elmozdulni, és ezért sincs módjában, hogy ezúttal túllépje a se történelmet, se történetet nem szülő anekdoták keretét. Marad a töredezettség, amit már oly emlékezetesen művelt a 16 évvel korábban kiadott Kis Magyar Pornográfiában. A Harmonia Caelestis egyértelműen nagy, „összegző” vállalkozásként készült, sok dolgot életre- halálra komolyan véve, utánanézve, bogarászva, néha már kínos aprólékossággal, kicsit álmosítóan bolyongva egy európai família családfájának ágbogai között. Ám ezt a tudós igyekezetét nem ritkán alaposan megkérdőjelezik a legnyilvánvalóbb blöffök (pl. Kun Béla elrepül - lásd még: Édes Anna; amúgy „poén” és jópofa), írói (és nem úri) huncutságok. Ester- házyt, ha egy-két jellemző szót kérnénk róla olvasóitól, bizonyára sokan humoros írónak mondanák, és igazuk is lenne, csak éppen ez a tetemes (elvégre nagy része holtakról szól) mennyiségű szöveg teszi nyilvánvalóvá, hogy egy-egy briliáns mondat, mégoly csattanós és élvezetes sztori sem képes mindig megtartani előtte és utána sokszor oldalakat, első, de még második olvasásra is hajánál fogva előcitáltnak tűnő beszúrásokat (amikről esetleg majd a tudós irodalomtörténészek állapítják meg, miféle jelentőséggel bírnak a szerkezetben). Egy bizonyos: a Harmónia Caelestis olyan könyv - és ez előnye -, amit bárhol ütünk is fel, egykettőre megtudhatunk valamelyik Esterházy gróf életéből egy kis érdekességet, édes vagy bús, sőt, szerencsére néha megrendítő történetet, remekbe öntött szavak és utánozhatatlan mondatok által. Ám belefeledkezni nehézkesebb, főképp az első kétszáz oldal után, amikorra nagyjából nyilvánvalóvá lesz: nem jön fokozás, „csak” további ősök, szépapák, nagyapák és apák életének forgácsai. Persze, lehet, hogy ez a végső tanulság: a legnagyobb erőfeszítés ellenére is csak forgácsok maradnak - meg a földi álom a mennyei harmóniáról. MÉHES K. Ispotályosok és a keresztény hit védelmezői A legrégibb és az első. Ekként is lehetne jellemezni a máltai lovagok rendjét, melyet még azelőtt alapítottak, mielőtt az első kereszteshadjárat seregei 1099-ben elfoglalták volna Jeruzsálemet, s mely kezdetben Keresztelő Szent Jánosról elnevezett szerzetesrendnek indult. Pápai elismerése II. Paschalis nevéhez fűződik, aki 1113. február 15-én keltezett bullájában a Szentszék védelme alá helyezte a rendet. Ma, a lovagrendek és különféle „rendek” tobzódásának idején ne feledjük, hogy a máltaiakon kívül a világban csupán a Jeru- zsálemi Szent Sír Lovagrend rendelkezik pápai elismeréssel. A Szuverén Máltai Lovagrend magyar lovagjai alighanem névről ismerik egymást, hiszen mindössze 195 magyar tagja van a rendnek a nagyvilágban, s idehaza pontosan 36'5-en élnek. Minderről Osváth György, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke tájékoztat- ! ta lapunkat, aki az egyik legrégebbi máltai lovag (még külhoni emigrációja idején, 1968-ban lépett a rendbe, a néhai Kállay Miklós miniszterelnök fiának, Kállay Kristófnak a hívására), s aki Antall Józsefnek személyes tanácsadója volt a rendszerváltás idején. A rendszerváltó miniszterelnök gyermekkori pajtása ekként került vissza a hazai közéletbe, s ma többek között az EU-jogharmo- nizációs bizottság iparügyi munkacsoportjának vezetője.- Miben különbözik a Máltai Lovagrend más lovagrendektől?- A rendek nagy általánosságban egyesületként működnek, sokféle erkölcsi jót és követniva- lót fölvállalva. A Szuverén Máltai Lovagrend viszont nem csupán egyesület, hanem állami attribútumokkal rendelkező szervezet, ekként szerte a világon, pontosan 82 országban vannak követségei és a követségei élén meghatalmazott nagykövetei. A lovagrendünk nagymestere a Rómában munkálkodó Fra Andrew Bertie, s a szervezet legfőbb testületé a Szuverén Tanács, amely a magyarhoz hasonló 43 nemzetközi szervezetének munkáját irányítja, koordinálja. A lovagok katolikus keresztény erkölcsben élnek és legfőbb kötelességük a keresztény hit védelme és a szegények szolgálata. Hazánk és a rend kapcsolata meglehetősen régi keletű. Elég talán csak annyi, hogy ha a keresztes hadjáratokra emlékeztetek, melyekben Árpád-házi királyaink is részt vettek. És talán e korból egy történelmi érdekesség; az 1222- ben kiadott Aranybulla öt példánya közül az egyiket lovagrendünk őrzi.- Hogyan lesz vagy lehet az emberből máltai lovag?- A máltai lovagok egyik része világiakból áll, másik részük pedig szerzetesek, rendi fegyelemben és esküben munkálkodnak. A felvétel meglehetősen hosszú procedúra, hiszen a lovagi alkalmasság nem egyszerű nyilatkozat kérdése. Az életvitellel kell bizonyságot tenni, s bizonyos próbaidők után érkezhet el valaki odáig, hogy a felvételi tanács elé kerülhessen, ami meglehetősen nagy tisztesség. A felvétel legfőbb kritériuma a rend érdeke, a hithű katolikus életvitel, s nálunk magyaroknál, természetesen a magyar nemzet iránti hűség is. Szerény személyemben 1995-től vagyok a rend hazai szövetségének elnöke, s tavaly választottak meg a második ötesztendős ciklusra. Munkálkodásom alatt 30-35 embert üthettem lovaggá, mindössze felét azoknak, akik a rend tagjai szerettek volna lenni. Olykor fájó szívvel, de nemet kellett mondanom.- Előny a nemesi származás?- Nemigen döntő, hiszen ma a magyar lovagok 20 százaléka a nem nemesek közül kerül ki. Inkább a különféle szakmák és foglalatosság, bizonyos előélet esetén merülnek fel dilemmák. Például, hogy lehet-e máltai lovag egy börtönőr?... Szerintem nem.- A Máltai Szeretetszolgálat miként illik a lovagrend keretei közé?- Rendünk e szolgálaton keresztül látja el karitatív feladatait, segíti a szegényeket, elesetteket, egészségügyi szolgálatokat, kórházakat tart fenn, s próbál ott lenni, ahol szükség van rá a mindennapok során, esetleg a természeti és társadalnli katasztrófák esetén. A szolgálat közismert hazai vezetője Kozma Imre atya, akit különösképpen nem kell méltatnom, hiszen a munkája minősíti. A cikk írása kapcsán szót váltottunk Kozma Imrével is, aki szintén a rend lovagja, ám elhárította a kérésünket, hogy a lovagrendről nyilatkozzék, mondván: „Én nem lovagolok, csak szolgálok...” Nos, e szolgálat valójában 1989-ben kezdődött, amikor Kozma Imre budapesti plébános a németországi máltai segélyszolgálattal kapcsolatot talált, s próbálta élelemmel, meleg pokrócokkal és fekvőhelyekkel ellátni az egyre szaporodó NDK-s menekülteket. Azóta a szolgálat a legnagyobb hazai karitatív szervezetté nőtte ki magát, s Kozma Imre az irgalmas- rend szerzetesi csuháját magára véve, kórházakat alapított (vett át az egészségügytől), és miként Pécsett is, segítőivel szerte az országban kiépítette a Máltai Szeretetszolgálatokat. Ekként lett ismertté (hosszú évtizedek csöndje után) a máltai kereszt ismét Magyarországon. Az a nyolcágú fehér kereszt, mely a lovagrend második vezetőjenek, Frá Raymond du Puy-nak köszönhető, s mely nem kevesebb, mint 900 esztendős. kozma ferenc A lovag A múlt és a mai idők lovagja, amikor az irgalmasság szép cselekedeteit gyakorolja, hitét éli meg: Istennek tetsző cselekedetet hajt végre. A Krisztusban való élet elmélyítése pedig az életben a gyakorlati jóra való törekvés gyümölcseit fogja megteremni. Lovagok és lovagrendek tehát ma is vannak, és noha külsőségeikben ősi hagyományok hordozói, ez csak azért van, hogy e jelek által még hangsúlyosabban, még szembetűnőbben fejeződjön ki az ideál, amiért minden egykori és mai lovag él: az Isten és az ember szeretete. (Miles Christi)
