Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-17 / 74. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló B ARANYA 1 TÜKÖR 2001. Március 17., szombat FOGYASZTÓK. A Fogyasztók Vi­lágnapjaként 1962-ben az Egyesült Államok akkori elnöke március 15-ét jelölte meg, ezt a Fogyasztók Hete követi. A Baranya Megyei Fo­gyasztóvédelmi Felügyelőség és az Országos Fogyasztóvédelmi Egye­sület baranyai szervezete azzal a kéréssel fordul a megyében tevé­kenykedő gazdálkodókhoz, hogy ezen a néhány napon fokozottabb figyelemmel legyenek a fogyasztói érdekek védelmére. SZEDERKÉNYBEN az önkor mányzat szakemberei elkezdték a község zöldterületeinek rendbe tételét. A belterületi erdőrész megtisztítása után, márciusban mintegy kétszáz hárs-, platán- és nyírfacsemetét telepítenek a falu útjai mentén, valamint a parkok­ban. (mb) VIRÁGPORFELHŐK Pécsett. Az elmúlt napok erős légmozgásá­ban a Berek-mocsárbeli égeresek sárga virágporanyagát, valamint a platánok széttépett könnyű, ugyancsak sárga termését kisebb- nagyobb felhőszerű képződmé­nyekben terelte a heves szél a megyeszékhely felett. (cs) HATTYÚK A HATÁRON. A Bara­nya és Somogy megye határán ta­lálható települések, így Merenye, Lad, Patosfa és Somogyviszló ha­lastavain négy hófehér hattyú je­lent meg a napokban. A vándor­madarakat nemcsak védik, de etetik is az emberek. Az ornitoló­giái látványosság sok kirándulót vonz a két megye határán lévő vi- zek partvidékére. ________icsi Pir oska óriás tojásai Sásd-Zengövárkony Óriás tojásokkal ajándékozza meg a gazdáját egy sásdi tyúk. Lőrincz József Gárdonyi utcai portáján a Piroska nevű tyúk immár másfél esztendeje he­tente egyszer 10 centi magas, 5 centi átmérőjű, míg havonta egyszér átlag 15x10 centis tojást tojik. A minap egy rekord nagyságú tojás gurult ki a baromfi alól: 15 dekás, 20 centi hosszú, és az átmérője 16 cen­timéter. A gazda értetlenül áll a jelenség előtt, mert Piroskának nem ad semmi extra eledelt. Néhány óriás tojást emlékül a zengővárkonyi néprajzi múze­umnak ajándékoz, ahol a hímzett tojásokat gyűjtik. CSUTI J. HÁROMSZÁZ TÁNCOS PÉCSETT. A Lauber Dezső sportcsarnok adott otthont csütörtökön a dunán­túli szalontáncosok találkozójának. A versenyre, melyet a szigetvári táncosok szerveztek, közel három- százan neveztek különböző kategóriákban. _____________________________________fotó, lau fér László Ko rábban nyitnak az utcai kerthelyiségek Csak a városképbe illő kerthelyisé­gek berendezéséhez járul hozzá az önkormányzat, az engedélyekben foglaltak betartását szigorúan ellen­őrzik. A közterület-foglalási díjak az elmúlt két évben nem változtak, eme­lés ez év végén várható. A Király utca Búza tér felőli részének felújítása a térre tervezett bevásárló-szórakozta­tóközpont építésével párhuzamosan, legkésőbb jövőre megkezdődhet, a megújult területen szintén kerthelyi­ségek kapnak majd helyet. PÉCS Az eddig megszokottnál előreláthatólag hetekkel korábban telik meg kerthelyisé­gekkel a város ebben az évben, a kora ta­Túl korán zárnak vaszi, nyarat idéző melegnek köszönhe­tően. Albert Páltól (képünkön), a Pécsi Vá­rosüzemeltetési és Vagyonkezelő Rt. közterületi főosztályvezetőjétől meg­tudtuk, a mediterrán hangulatot idéző kitelepülések száma minden bizonnyal idén sem csökken, az elmúlt évekhez hasonlóan 60-80 engedélykérelemre számítanak.- A kerthelyiségeknek a városképbe illőnek kell lenniük, ellenkező esetben a közterület-foglalási engedélyt nem kaphatják meg az üzlettulajdonosok - hangsúlyozta. Az esztétikai előírások a történelmi belvárosban található vendéglők eseté­ben a legszigorúbbak. A megállapodás­ban foglaltak betartását rendszeresen ellenőrzik, a nem oda illő bútorokat ki­cseréltetik a tulajdonossal. Albert Pál a közterület­foglalási dí­jakkal kap­csolatban hozzátette, az elmúlt két év­ben a tarifák nem emelkedtek, drágulás - amelynek mértéke egyelőre bizonytalan - ez év végétől, vagy jövő év elejétől várható. - Egy-egy üzíet esetében a fizetendő ösz- szegek, a kerthelyiség nagyságától füg­gően havi öt és ötvenötezer forint közt mozognak - mondta. Csatlós Ferenc, a Pécsi Közterület­felügyelet vezetője úgy tájékoztatta la­punkat, az ellenőrzések tapasztalatai szerint minden évben problémát je­lent, hogy két szemben lévő kitelepü­lés közt az előírt négyméteres sávot - amely elsősorban a mentő- és tűzoltó­autók zavartalan közlekedésének biz­tosításához szükséges - nem tartják meg. Jellemző továbbá, hogy az engedé­lyezettnél nagyobb területet foglalnak el, a forgalom függvényében újabb és újabb székeket és asztalokat helyeznek el a tulajdonosok. A felügyelők tapasz­talatai szerint az engedély nélküli terü­letfoglalások sem ritkák. A szabályszegések miatt évente ösz- szesen 50-80 ezer forint körüli bírságot szabnak ki, egyenként általában ötezer forintra büntetik meg az érintetteket. Szabálysértési eljárás kezdeményezé­sére évi három-négy esetben kerül sor, az engedélyek visszavonására az utób­bi években nem volt példa. Márton András belvárosi önkor­mányzati képviselő kérdésünkre el­mondta, a város szívében lakókat a kerthelyiségek jelenléte nem zavarja, ezért nem jellemzők a működésükkel kapcsolatos panaszok sem. A Király utca Búza tér felőli részé­nek felújításával kapcsolatban - amely­nek köszönhetően a kerthelyiségek száma tovább emelked­het - Kerényi Jánostól, Pécs alpolgármesterétől megtudtuk, a Búza térre tervezett bevásárló-szó­rakoztatóközpont építé­sével egy időben a sétá­lóutca meghosszabbítá­sa is megkezdődhet. A jelenlegi elképzelések szerint díszburkolattal látják majd el a forgalom elől egyelőre még nem elzárt útszakaszt, a városké­pet fák ültetésével tennék hangulato­sabbá. A Búza téri telek vételárának előle­gét a beruházó már kifizette a város­nak, a tervek szerint az építkezés - és így a Király utca átalakítása is - legké­sőbb jövőre megkezdődik. (Szavazás: www. dunantulinaplo. hu) WALD KATA A belvárosi „kiülős helyek" nyitvatartási rendjét többen kifogásolják, so­kak szerint túl korán zárnak - legalábbis ez derül ki honlapunkon most is zajló szavazásból. A vélemények szerint a mediterrán hangulathoz a hajnalig nyitva tartó vendéglátóhelyek is alapvetően hozzátartoznak. Pécsett egyébként is jellemző, hogy meleg ételt éjfél után már szin­te egyetlen vendéglőben sem szolgálnak fel, a konyhák többsége este 11-kor bezár. Az önkormányzat elvileg helyi rendeletben sza­bályozhatná a vendéglők nyitva tartását, a pécsi helyhatóság azon­ban ilyen lépést nem tervez, a működtetés mikéntjéről a tulajdono­sok döntenek. Programok a Víz Világnapján PÉCS Március 22-ét nyilvánította a Víz Világnapjává az ENSZ, első alka­lommal 1993-ban emlékeztek meg erről. 1996-tól a Pécsi Vízmű Rt. is évente programokat kínál, amelyre minden érdeklődőt vár a társaság. Idén március 19-én, hétfőn 16.30-tól ivókútavatásra kerül sor a pécsi Illyés Gyula úton, a ren­dezvényen a város, a vagyonke­zelő cég és a Pécsi Vízmű Rt. képviselői vesznek részt. Márci­us 20-án 10.30-tól víznapi vetél­kedőt rendez a társaság Szalán- tán, a Pécsi Vízmű Rt. által ellá­tott települések iskolásai számá­ra. Március 23-án 16 órakor a Művészetek Háza Fülep Lajos Termében a víznapi képző- és iparművészeti pályázat kiállításá­nak megnyitója és eredményhir­detése következik, műsort adnak a Művészeti Szakközépiskola di­ákjai. Itt nyílik meg Kertészfi Ág­nes iparművész üvegalkotásai­nak bemutatója is. Március 24-én 8 órakor a pécs- bányai iskola elől indul a „Vízzel- lélekkel” gyalogtúra, a Mecseken át 8 és 25 km-es távok közül vá­laszthatnak a sportos kedvűek. Április 1-jéig tekinthető meg a vízműtörténeti gyűjtemény a Damjanich utcában. NY. SZ. Buli előtt nagytakarítás Sellye Közös köztisztasági programot szervez hét, a sellyei kistérség­hez tartozó település. Április p án délelőtt a helybéliek a telepü­lések közterületeit teszik rendbe, becslések szerint legalább ezren vesznek majd részt az akcióban. Hasonló program a németországi Reims-Murr tartományban évek óta kiválóan működik, ennek mintájára a megyei önkormány­zat minden évben más baranyai kistérségben szervezi meg - idén elsőként Sellyén és környékén - a köztisztasági napot. A délelőtti munkát követően nagyszabású, majális jellegű szabadtéri progra­mokat szerveznek mind a hét te­lepülésen. A város oktatási intézményei­ben, valamint a drávasztárai álta­lános iskolában az előkészületek hamarosan megkezdődnek, az elkövetkezendő két hétben kü­lönböző környezetvédelemmel kapcsolatos vetélkedőket tarta­nak, rajzpályázatokat hirdetnek. W. K. Hírcsatorna Fajokat pusztító üzlet Tízezrek kerültek végveszélybe - Dollármilliók forognak naponta a feketepiacon A szabadon befogott állatok nemzetközi adásvétele óriási, de kíméletlen üzlet, a pusztítás következtében mára a föl­dön élő gerinces állatfajok 40 százaléka jutott a kipusztu­lás szélére. A Pécsi Akvárium-Terráriumbán látható „Pusztító üzlet” című kiállítással a szervezők a természe­tet ily módon kihasználó kegyetlenségre szeretnék felhív­ni a figyelmet. A kereskedelem tiltására született Washingtoni Egyezményhez (CITES) hazánk 1985-ben csatlakozott. PÉCS A nemzetközi kereskedelemnek évente több százmillió állat esik áldozatul. Egy részüket azért papagájok, a majmok, a kígyók, de itt lehet említeni a legújabb hóbortnak számító, a luxusvillá­kat „őrző” párducokat, tigriseket is. Hobbiállatként élni mégis a lemészárolják, hogy értékes ré­szeiket feldolgozzák - egyszerű­en „alapanyaggá” válnak. Több tucat faj: macskafélék, farkasok a csodálatos bundájuk miatt ke­rültek végveszélybe, az elefánto­kat agyaruk miatt öl- döklik, melynek ára ve­tekszik az aranyéval. De hogy a hazai veszé­lyeztetett fajok se ma­radjanak ki a példák közül: alig pár napja foglaltak le a határőrök egy Olaszországba tar­tó szalonkaszállít­mányt, ahol az énekes­madarakból nemzeti eledelnek számító csemege készült volna. Az akvárium-terrárium kiállí­tásán is megtekinthető jó néhány elrettentő példa. A terem köze­pén egy kitömött párduc néz me­redten a látogatókra dülledt üvegszemeivel. A „különleges” használati tárgyak között kroko­dilbőr retikülök, egy felnőtt csimpánz kézfejéből preparált fogas, valamint egy élő tekintetű medvebőr szőnyeg díszeleg. A „tárgyak” mellett a határon ko­rábban lefoglalt élő állatok is he­lyet kaptak, akik ha beszélni tud­nának, kalandos sorsokról szá­molhatnának be; itt van például néhány görögteknős egy 1995- ben leleplezett illegális szállít­mányból. Az ő történetük érde­kessége, hogy az elkobzás után a határon csaknem a jó szándékú gondoskodás áldozataivá váltak: a kiskatonák folyamato­san slaggal locsolták őket, nehogy kiszárad­janak. A helyszínre ér­kezett állatkerti szak­emberek azonban győz­ték kimenekíteni a tek­nősöket a vízből, hi­szen mint kiderült, szárazföldi fajról volt szó. Az eset óta a hatá­ron dolgozók speciális oktatás­ban vesznek részt, amelyen meg­ismerkedhetnek a védett állat- és növényfajokkal. De a tiltott kereskedelem ellen nemcsak a határon lehet fellépni. Mi magunk is segíthetünk azzal, ha egyszerűen nem vásároljuk meg a védett, egzotikus állatokat vagy a belőlük készült terméke­ket, hiszen így hozzájárulhatunk a „pusztító üzletet” mozgató lu­xuskereslet csökkenéséhez. SZABÓ ANITA Ajánlott házi kedvencek Aki nem szeretne közreműködni a természet kifosztásában, in­kább tenyésztett fajtákból válasszon magának kis kedvencet. A közismertebbek mellett, mint amilyen az aranyhörcsög, a ten­gerimalac, a hullámos papagáj vagy az ékszerteknős, ritkábban tartott jószágok is szerepelnek az ajánlólistán: csíkos egér, csi­kós mókus, degu, csincsilla, király-, gabona-, és kaliforniai sik­ló. Egyre többen tartanak azonban otthonukban védett állato­kat; gekkót, különféle pókokat, teknősöket, zöld leguánt vagy kaméleont. Ezeknek a fajoknak a forgalmazása csak behozatali vagy tenyészengedéllyel lehetséges, amit vásárláskor az állatke­reskedőnek a házi kedvenc mellé át kell adnia. gyűjtik össze, hogy kedvtelésből kisebbik rossz, ami a befogott tartsák őket, ilyenek például a vadaknak kijuthat. Többségüket Ördögi körbe kerültek a céltámogatások PÉCS Az állami céltámogatást a vo­natkozó jogszabályok szerint csak azt követően igényelhet­nék az önkormányzatok, ha igazolást mutatnának be ar­ról, hogy elgondolásukat a megyei területfejlesztési ta­nács is támogatja - azonban ez már csak technikai szem­pontból sem lehetséges. A probléma gyökere az, hogy még szerte az országban gyakor­latilag üresek a területfejlesztési kasszák, miután késik az ország- gyűlés ezzel kapcsolatos határo­zata. Márpedig, amíg nem lehet pontosan tudni, mennyi pénzt le­het majd szétosztani, addig pá­lyázatokat sem lehet kiírni. A szaktárcáknál a nagyberuhá­zásokhoz kérhető, úgynevezett céltámogatást pedig csak akkor le­het igényelni, ha a települések pá­lyázataikhoz csatolják a területfej­lesztési tanács határozatát, hogy a testület is támogatja elképzelésü­ket. S itt tulajdoniképpen a kör be is zárul: nyilvánvaló, hogy a fentebbi okok ismeretében ezt egyetlen ön- kormányzat sem tudja megtenni. Kékes Ferenc (képünkön), a me­gyei közgyűlés elnöke szerint a kérdés az egész országban problé­mát jelent, amely gyakorlatilag le­hetetlenné teszi a céltámogatá­sok igénylését. Az állapot meg­szüntetése ér­dekében a köz­gyűlés élt úgy­nevezett felirati jogával a Bel­ügyminisztéri­umhoz, s a do­kumentumban kérték a vonatkozó jogszabály felülvizsgálatát. Az ellenvetésre a tárcának mindenképpen válaszolnia kell, de egyelőre az nem érkezett meg. MÁTÉ B. I É

Next

/
Thumbnails
Contents