Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-14 / 72. szám

10. oldal - Új Dunántúli Napló POLITIKAI 2001. Március 14., szerda T A F Ó R U M MDF az egyházalapításról. A Ma­gyar Demokrata Fórum által kezde­ményezett egyházalapítási törvény1 szigorításának megerősítésére a Magyar Kereszténydemokrata Szö­vetség aláírásgyűjtő akciót kezde­ményezett, amelyet az MDF támo­gat. Kérnek mindenkit, hogy aláírá­sával segítse e kezdeményezést, mert ezzel is hozzájárulhat - a val­lásszabadságot nem sértve - az egyházi formába bújt üzleti vállal­kozások és destruktív csoportosu­lások visszaszorításához. MÁRCIUS 9-ÉN ülésezett az MSZP Baranya megyei küldöttérte­kezlete. Megyei elnökké választot­ták Kocsi Lászlót, alelnökök Puch László és Tasnádi Péter lettek. A megye MSZP tagsága örvendetes­nek tartja azt a társadalmi szolida­ritást, mely a tiszai árvízkatasztró­PÁRTHÍREK fa által sújtott lakosság megsegíté­séért kialakult. Kérte a vállalkozó­kat, intézményeket, az MSZP tag­jait, a lakosságot, adományaikkal támogassák a bajbajutottakat. A KARITÁSZ ruhát és takarót gyűjt munkanapokon 8 órától 16 óráig Pécsett, a Janus Pannonius utca 4. szám alatt. Pénzadományo­kat is itt lehet befizetni. Ugyanott adnak készpénz-befizetési csekk­lapokat is. Telefon/fax: 72/532- 207. E-mail: caritasp@dravanet.hu. A KDNP felhívással fordul vala­mennyi megyei és helyi szervezeté­hez, hogy az országban kialakult sú­lyos árvízhelyzet miatt a tőlük elvár­ható maximális segítséget adják meg a rászorulóknak. Gyűjtsenek tartós élelmiszereket, ruhaneműt, takarókat és ivóvizet. A segélyek cél­ba juttatását a Kereszténydemokra­ta Néppárt Országos Központja vég­zi a főtitkár titkárságán keresztül (Tel.:201-8389,201-6855). AZ MSZP Szigetvár Városi Szer­vezete és Gráf József országgyű­lési képviselő értesíti a város és a választókerület polgárait, hogy a jövőben a párt és a képviselői iro­da Szigetváron a Deák tér 16. sz. II. emelet 31. sz. helyiségében hétfőnként 9-12 óráig, szerdán­ként 16-18 óráig, péntekenként íj-12 óráig van nyitva (tel.: 73/311-461). A RECSKI SZÖVETSÉG 17 én, szombaton 10 órakor gyűlést tart a vasútállomáson lévő toronyház­ban. Vendégük dr. Zimányi Tibor elnök és dr. Horváth János pro- fesszor, parlamenti képviselő. ■ A vidék és mezőgazdaság A Baranya megyei,szocialisták állásfoglalása Aggódva tapasztaljuk, hogy miközben a nemzetgazdaság növekedése, fejlődése eu­rópai mércével mérve is elismerésre méltó, a vidéken élő népesség és különösen a me­zőgazdasági termelők helyzete egyre rom­lik. A mezőgazdaság termelése alig több mint 60 százaléka a tíz évvel ezelőttinek, az itt dolgozók jövedelme 30 százalékkal ma­rad az országos átlag alatt. Az elmúlt két év vidék- és agrárfejlesztésének gya­korlata mélyen elkeserítette a falvakban élő és az agráriumban dolgozó embereket. Az Orbán- Torgyán-kormány vezető ereje, a Fidesz hitbizo­mányba adta az ország számára oly fontos területet a Kisgazdapárt nagyhangon ígérgető, a támogatáso­kat saját klientúrájának törvénytelenséget súroló módon osztogató vezetőinek. A jelenlegi személy- cserék már nem tudják érdemben csökkenteni a miniszterelnök személyes felelősségét. Elvárjuk a kormánytól, hogy sürgősen rendezze a kialakult személyi és erkölcsi válságot szakmailag megfelelő, a területet ismerő, a napi politikától mi­nél távolabb álló miniszter kinevezésével. Tartsa be az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényt, amely a mezőgazdaság felzárkóztatásához szüksé­ges költségvetési támogatások összegét a GDP nö­vekedéssel arányosan határozza meg. Baranya megye szocialistái a következő időszak kormányzására készülve kidolgozták agrárprog­ramjukat, amelynek fő célkitűzései a következők:- A vidékfejlesztési munka középpontjába a munkahelyteremtést, a vidék esélyegyenlőségének biztosítását, a környezetminőség megóvását és javí­tását tesszük.- Az agrártermelés területén felszámoljuk a jelenle­gi válsághelyzetet és kiépítjük az EU-s agrárszabályok­Az „Antalli eszmék” jegyében Az MDNP országos alelnö- ke, dr. Kónya Imre meghí­vásunkra március 9-én saj­tótájékoztatót tartott a he­lyi szervezetnél a párt jö­vőbeni politizálásának fel­vázolásával. A Néppárt az „Antalli eszmék” irányultságát elismerő, a nyu­godt hangnemű, a korrupciót el­ítélő, az ellenségeskedést kizá­ró pártokkal szeretne együttmű­ködő jövőt kialakítani a „Béke­jobb” szellemiségével. A sajtótájékoztató után dr. Kónya Imre jelenlétében kelle­mes hangulatú taggyűlést tartot­tunk, amelyen a tisztújítás során a következőket választották meg. A pécsi szervezet elnöke Turbéky Jenő lett, az alelnöki és egyben gazdasági vezetői poszt­ra Áts András került. Elnökségi tagoknak a jelenlevő tagság dr. Pórszász Róbertét, dr. Papp Krisztinát - ők egyúttal megyei választmányi tagok is - valamint Csonka Andrást és Berta Tamást választotta. Az MDNP VII. rendkívüli or­szágos küldöttgyűlésére (április 21.) három tagot választottak meg küldöttnek. A Magyar Demokrata Néppárt Pécsi Szervezete nak is egyre inkább megfelelő termelési szerkezetet. Ebben egyaránt helye van az életképes kis- és nagy­üzemnek, magán- és társas vállalkozásnak és á jövede­lemkiegészítést megcélzó kisegítő gazdaságoknak is.- A versenyképesség fokozása érdekében létre­hozunk egy agrárfinanszírozási csomagot, amely­nek meghatározó eleme egy újabb tőkepótló hitel.- Az ismét mértéktelenül elburjánzott állami in­tézményrendszert a valós feladatokhoz igazítjuk, növelve a köztestületi agrárkamarák és érdekképvi­seletek szerepét.- Állami segítséget nyújtunk a külső üzletrészek kifizetése miatt nehéz helyzetbe került mezőgazda- sági szövetkezeteknek.- Továbbra is fontos szerepet szánunk a más jö­vedelem mellett őstermelői tevékenységet folytatók munkájának, adó- és bevallás-mentességüket lé­nyegesen emelni kívánjuk.- Támogatjuk a gazdaságos és jövedelmező bir­toknagyság kialakítását.- A mezőgazdasági tevékenységre kevésbé alkal­mas területek hasznosítását az erdősítés, kultúr- és pihenőövezetek, üdülőhelyek kiépítésével kívánjuk megoldani. Mindezzel jelentős külső forrásokat is igénybe veszünk.- A mai szétforgácsolt, osztogató típusú, a társas mezőgazdasági vállalkozásokat sok esetben diszk- rimináló támogatási rendszert egy átlátható, össze­hangolt nyilvános rendszerré alakítjuk át. A Baranya megyei szocialistákat mélységesen aggasztja a vidék és az agrárium jelenlegi helyzete. A kormány eltékozolja azt az erőt, amelyet a nem­zeti haladáshoz, az ország megmaradásához, hu­mán és környezeti kultúrájához a magyar vidék, a falu, az ott élő emberek tettek hozzá. Mi ezt az al­kotóerőt az ország, a megye és a falvainkban élő emberek javára kívánjuk hasznosítani. ________■ Ma gánügy? mely közösségek tekinthetők val­lási közösségnek, mit kell ahhoz végeznie egy szervezetnek, hogy egyháznak tekinthető legyen a mai társadalmunkban. Az azon­ban - úgy gondoljuk - vitán felül áll, hogy olyan szervezet, közös­ség nem minősítheti magát vallá­si közösségnek, ahol az üzlet fontosabb a hitnél, és ahol a pszi­chológiai nyomás gyakorlás és lelki terror módszertani alapelv­ként funkcionál. A Magyar Kereszténydemok­rata Szövetség célja, hogy olyan törvénymódosítás szülessék a magyar parlamentben, mely ki­zárja az ilyen destruktív szekták állami támogatását, vallási kö­zösségként való nyilvántartását. Ezzel szeretnénk szolgálni a tör­ténelmi egyházakba vetett biza­lom erősítését. De a társadalom figyelmét is fel szeretnénk hívni arra, milyen veszélyekkel kell szembenéznie egyes szekták megjelenése és befolyásuk meg­erősödése esetén. Kérjük minden jóérzésű, a történelmi egyháza­kat tisztelő ember véleménynyil­vánítását, az aláírásgyűjtési akci­óban való aktív támogató részvé­telét. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség Pécs - Baranyai Szervezete A vallási meggyőződés magán­ügy, - halljuk gyakran különböző­képpen gondolkodó emberektől. De lehet-e magánügynek tekin­teni akkor is a vallási meggyőző­dést, ha azt látjuk a gyakorlatban gombamód szaporodó, önmagu­kat vallási szervezetként definiáló, újsütetű közösségeknél, hogy cél­jaik egészen mások, az emberek­nek csak szavakban segítenek? A valóságot is inkább elferdíteni akarják, történelmi egyházakat gyaláznak és család- és társada­lomellenes nyílt vagy burkolt dest­ruktív gyakorlat jellemzi őket. Le- het-e vallási közösségként defini­álni egy olyan szervezetet, amely fiatalokat szakít el családjuktól, személyiségüket eltorzítja és gyak­ran az öngyilkosságig fokozódó terrorban tartja? Kihasználva az emberi gyengeséget és sérülé­kenységet, visszaél vele, nem segí­ti, hanem végleg lelki nyomorba taszítja és kilöki a társadalomból. Vallás-e az a szervezet, amely elsősorban gazdasági tevékeny­séget végez, egy szűk csoport, a vezetők anyagi gyarapodását te­kinti egyedüli céljának és a ki­zsákmányolás legfurmányosabb eszközeivel hálózza be, téveszti meg tagjait? Azon lehet, kell is vitatkozni, hogy mai fogalmaink szerint Tavaszi szemeszter A Bocskai Szabadegyetem tavaszi szemesztere során neveléstörténeti kurzust indít. A következő előadá­sokra kerül sor. Március 16, dr. Molnár István: Az egyház társadalmi tanításá­nak története. Március 23, dr. Molnár Ist­ván: A protestáns etika szo- ciáletikai tanításai. Március 30, Kecser György: Liberális veszély az oktatásban. Április 6, Kecser György: Mai családmodell és az iskola. Április 20, Kecser György: Milyen iskolára van szüksége nemzetünknek? Helyszín: Dominikánus Ház, Színház tér. Kezdés: 17 óra. A szervezők remélik, hogy megismétlődik a tavalyi iroda­lomtörténeti előadássorozatok sikere. ■ 1908. január derekán Kaposváron a vasúti restiben összegyűlt gazda­emberek megalakították a Kisgaz­dapárt jogelődjét, akik közül Szabó István (nagyatádi) háromszor ülhe­tett be a földművelésügyi miniszter bársonyszékébe. 1918-ban megala­kult a Baranyavármegyei Kisgazda- párt, mely kisebb-nagyobb változ­tatásokkal azóta is működik. A ’30-as évek végén, ’40-es évek elején a baranyai parasztfiatalok nagy részét beíratták szüleik Szentlőrincre, a Magyar Királyi Horthy Miklós Téli Gazdasági Isko­lába. A fiúkat ezüst- vagy aranyka­lászos gazdaképzőbe, a lányokat gazdaasszonyképzőbe. Itt ismerkedhettek meg a Pa­rasztszövetséggel, de bővebb is­meretet kaptak a Független Kis­gazda-, Földmunkás- és Polgári Párt eszmerendszeréből is. Ezek ismeretében nem volt véletlen a II. világháború utáni nagy választási győzelem. Két év sem telt el és a pártot (a többiekkel együtt) szétszórták, ille­galitásba kényszerítették. A szovjet csapatok 1956-ban történt visszavo­násakor a párttagok és szimpatizán­sok fiatal, ereje teljében lévő, becsü­letes emberek voltak, akik azonnal folytatni akarták és tudták a tíz év­vel előbb kényszerből félbehagyott munkát. Pár hónap leforgása után jött a fizikai és pszichikai megtorlás. Eltelt több mint harminc év. Poli­tikai hovatartozásuk miatt sokukat elítéltek közellátási és egyéb bűn- cselekmények címén. Egy részük soha nem lett megalkuvó, csak óva­tos - féltették családjukat. Ezért nem ugrottak 1988-ban a provoká­torok újraszervezésre való agitálá- sakor. Ókét már meggyötörték elve­ikért. Aki mozdult, azok közül is többen más, új pártokban aktivizál­ták magukat, így Göncz Árpád az SZDSZ-ben, Antall József az MDF- ben. Csak az őrizők vártak türelem­mel. Várták, hogy kik harsognak 1989-ben alapí­tóként akkor, amikor még megvolt a párt. Óvatosságuk nem volt vélet­len, mert sok olyan személy jelent meg a párt­ban, akiknek őse MSZMP-s tiszt­ségviselő, munkásőr volt, maguk pedig III/III-as ügynökök, kollabo- ránsok. Igaz, ezt a belépéskor nem írták a jelentkezési lapjukra, de az őrizők megtudták. Ilyenek bom­lasztották az MDF-t, a KDNP-t ered­ményesen, ilyenek próbálták bom­lasztani az FKgP-t 1992-ben, 1993- ban, 1997-ben, és így választás előtt napjainkban is bárhol az országban. Ők ígértek 1990-ben Kánaánt (föld- rendezést, olcsó nyugati gépet, ter­melési támogatást stb.), de hata­lomra jutásuk után csak Kánig (sa­ját vagyonuk gyarapításáig) tartot­ták meg ígéretüket. Rájuk mondták az őrizők, hogy olyanok, mint az ég madarai: nem szántanak, nem vet­nek, csak mások terményét akarják learatni, ha kell erőszakkal is. Érthetetlen, hogy miért akarnak felkapaszkodni egy olyan szekérre, amellyel (szerintük 2 százalékos tá­mogatottsággal) 2002-ben nem le­het bejutni a parlamentbe. Legked­veltebb műsorvezetőnk (TV2 Sváby András) 2001. január 21-i közvélemény-kutatása alapján mi­nimum 14 százalék a támogatottsá­gunk, mely az azóta alakult új alap­szervezetekkel növekedett. Hat év ellenzéki munka után a kormánynál helyet foglalók már kezdték teljesíteni pártjuk választá­si ígéretét (földalapú támogatás, szövetkezeti külső üzletrészek ren­dezése stb.) párttagságra való tekin­tet nélkül, több milliárd forinttal. Kisgazdazászló nélküli új trakto­rokkal művelik a földeket, telepítik a szőlőt, gyümölcsöst, építik a bor­feldolgozót, gyümölcstárolót, gabo­naszárítót, -tárolót, halastavakat stb. Mindezek láthatók, csak a kriti­zálok hozzáértés hiányában, tehe­tetlenségüktől vezérelve tagadják. 1998 nyarán még búzát égettek Battonyán, ma tőlünk vásárolnak amerikai segélyen szomszédos ál­lam részére. Magyar sertést esznek Észak-Koreában, magyar marhát Európa nyugati felén. Romokban hever a magyar me­zőgazdaság? Nyugaton sérelmezik, ha nem kapnak magyar kukoricát, közlik az újságok, rádió- és tv-adók. S mindezt az évszázad legnagyobb árvizei és aszálya után. Ebből meny­nyit termeltek a zavartkeltők, vagy ők az ég madarai? Valaki félretájékoztat, valaki nem a tényeket közli. A tények és a jog szerint pedig csak egy FKgP van, melynek országos központja Budapesten a Belgrád rakparton, megyei központja Pécsett a Széche­nyi tér 18. címen található. Dr. Ács Imre megyei elnök i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents