Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-13 / 71. szám

HI 2001. Március 13., kedd RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal KULTÚRA ­Hírcsatorna SZOBOR ÉS LÉLEK. Szabó János „Lélekmankó” című kiállítása várja az érdeklődőket a pécsi Parti Ga- lériában. A tárlat április közepéig látogatható. _______________________________fotó: müiler andrea A remény rádiója Nem sokkolni, tájékoztatni akarnak Három hónapos Pécs város legújabb rádiója, a Remény Rádió (FM 94,6), de mára a min­dennapok tartozéka lett. Visszafogottabb, mondhatni, polgári (és nemcsak politikai értelemben) műsorait, a pergő-rohanó rit­must, harsogást nélkülöző, ám fiatalos köz­lésformáit könnyű elfogadni. Különösen ha az ember nyugodtabb percekre vágyik. A közelmúltban startolt Remény Rádió mássá­gának oka abban keresendő, hogy nem nyere­ségre törő kereskedelmi adó, hanem közszolgá­lati kategóriába sorolt magánrádió, s ekként nem a reklámok özöne és nem a mindenáron szenzációhajhász szerkesztési elv vezérli. A humánum. Mint azt Füzes János főszerkesztő említette, valóban a polgári otthon hátterét szeretnék megadni olyan hírcsokrokkal, szolgáltató mű­sorokkal, amelyek hasznosak Pécs lakóinak, olyan magazinokkal, amelyek nem mérgezik a lelket, testet - nem mérgezik a környezetet. A rádió munkatársai hisznek az emberek szerete- tében, a társadalom jövőjében, miközben tud­ják azt is, hogy sokféleképpen lehet a jelent megközelíteni. Úgy is, ahogy nem szeretnék; a valósnál riasztóbb képet rajzolva, sokkolva az amúgy is értékválságban lévő, megannyi fáradt és megbicsaklott embert. Négy pillérre építkeznek; műsoraikban az egészségvédelem, a környezetvédelem, a kul­túra és a hitélet állandó jelenlétét vállalják fel, s ebben szeretnének együttműködni a város önkormányzatával, nagyipari cégeivel*, oktatási intézményeivel és minden jóakaratú civil szer­vezettel. Hiszik azt, hogy polgárosodó jele­nünkben hasznára lehetnek azok a mintákat adó és sugalló beszélgetések, melyeket maga­zinműsoraikban a város vezető értelmiségével, „kiművelt főivel” készítenek, követendő életmódot, világszemléletet tükröztetve. A műsorban egyre inkább hangot adnak a pécsi. emberek véleményének. Úgy vélik, hogy jelenünkben az ökumené jegyében kell a hit­élet kérdéseivel foglalkozni, eseményeit visszatükrözni, s ehhez a római katolikus, a re­formátus és az evangélikus egyház támoga­tását élvezik. Dr. Trischler Bernadett tulajdonosi ars poéti­kája ekként hangzik: visszafogott hangvétel, ember- és értékközpontú műsorok szerkeszté­se, a tradíciók tisztelete, a hitelesség keretein belül a jó hírek (!) és örömteli események be­mutatása, valamint a hagyományos és modern értékeket ötvöző zene sugárzása. A működés fönntartására több forrásból is táplálkoznak. A limitált mennyiségű hirdetések mellett (órán­ként 3 perc) módjuk van például pályázati pén­zeket szerezni itthon és külföldön - az uniós támogatások köréből - az egészség- és környe­zetvédelmi témakörökben. TERMESZETVEDO DIAKOK. Második lett a Természet Vilá­ga folyóirat országos pályáza­tán Győréi Eszter és Rohn Emese, (Leőwey Klára G., ta­náruk dr. Nagy Mária). Elisme­résben részesült Raffai Péter, (Leőwey G„ tanára Simon Pé­ter és Kajdon Tamás) és Antal Hunor (C. R. Nagy Lajos G., tanára Lovas István). Matema­tika különdíjas Horváth Tamás (Zipernowsky Ipari Szakközép., tanára Németh József). (br) TISZTUJÍTÁS. A Pécsi Magyar- Finn Társaság tisztújító köz­gyűlése elnöknek választotta dr. Végh Józsefet, alelnök dr. Balassa László, titkár dr. Tóth Károly. Az elnökség tisz­teletbeli tagja Anja Haapa- ranta. Megbízatásuk négy évre szól. (br) ABALIGETI RANDEVÚ. A Ba­ranyai Pedagógiai Szolgálatok Központjának lapja, a Palatáb­la közli a Természetjáró Gyere­kek, illetve a Diákok Országos Találkozójának részvételi kiírá­sát. Akik a június 25-29-ig, majd a július 2-tól 6-ig tartó abaligeti táborozásra a május 15-i határidőig jelentkeznek, a saját sátorért 3800, a bérelte­kért 4600 forintot, a faházakért 5000 forintot fizetnek. Szerve­ző az Ifjúsági Turizmusért Ala­pítvány. ________________________1*51 Tv-je gyzet Pillanatképek Az „ülős” beszélgetéseket elég csak hallgatni. Például azt, hogy a pénz nem lehet akadálya a gátépítő munkának. Ember is van, pénz is van, szivattyú is van. A kárt felér­tékelték. (Hát lehet?) Azz egyik fővízügyér beszél. A Duna Tévének nyilatkozik. Mi akkor a gond? És kiszámol- ta-e valaki, hogy mire lesz elég öt- milliárd? A Kárpátaljám induló ételszál­lítmányokhoz szigorú papírokat mellékelnek az ukrán hatóságok. Élelmiszerügyben az országok köz­ti bizalmatlanság kölcsönös. Száraz, napfogta arc a tenger­nyi víz fölött, víznél mélyebben csillogó szemek. Sovány ötegasz- szony arca. „Ketten vagyunk Rózá­val, két vénlány. Senkink nincs, és ha más se hoz...” - mondja smi nem rémülten, sem nem összetör­ve. Sorsát már magasabb hatal- makm bízta. Szombat 10 óm 25. Víz a CNN-en is: a művelt Európa Gergelyiugomya nevével ismerke­dik. De a víz a ml-en belecsap és szétoszlatja az Aranyfüst című műsort, benne az Időfizika Társa­ság egyenesági hun leszármazotta- it is. Técsőről egy asszony üzen. Nincs ivóvíz - ruha, ennivaló keU. Csetfalváról, ha emlékezetem nem csal, puffadt kecsketetemekkel bú­csúztat bennünket a kamera A hátát a hegynek vető Tokajt megvé­di a töltés, Tarpán felvonulóban a szádverő gépek. Lejjebb Tiszadob már vízvárában. Még lejjebb Szol­nok és térsége - a Tiszazug telepü­lésrí is. A szatmár-beregi vízjárta területről már tornatermekbe, bor­dásfalakhoz szorított vaságyakra költözött a jónép. Egy szőke ripor­terhölgy is ellátogat az egyikbe. Nagyon jó érzékkel tudja, hogy ez itt most nem verbális tudomány, de a kimondott szónak, a baj csön­des, méltóságot őrző kibeszélésé- nek azért még gyógyító hatalma le­het. Valahol fönn, odaát Csetfalván a gazda visszakászálódik a még száraz szalmára a fészer alá, hogy ájult, álomtalan álomba zuhan­jon, a számolatlan ébren töltött éj­szaka után, amit idegroppantó szorongásban és a vízzel való bir­kózással töltött sokadmagával. A többi? A többi immáron csak televízió. Kép, kép, kép és a képek­kel együtt az arcunkra fagyott mo­soly: ellen-de mégis-vele-kisgazdák a villamoson. Ellen-de mégis-vele- kisgazda a mikrofon előtt. A Torgyán-Boros-Bánk irányító kö­zéppályás sor mögött Szabadi úr, amint söpröget. A szaktárca soha nem dolgozott ennyit, mint ezek­ben a vészterhes időkben. „Napi 11-16 órát” - nyilatkozza Szabadi hétfőn az ml Ma reggel című ro­vatában. A víztől ez sem látszik. A tojások és a tojásokon csúszká- ló rendőrség sem. bóka Róbert Rovarok jubileumi fényben Kiállítás-sorozat a pécsi Természettudományi Múzeumban Többszörösen is jubilál ebben az évben a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Természettudományi Osztálya. Fél évszázada működik önállóan, 25 éve kezdődött el a régió tájkutató programja az osztály szervezésében, s csaknem pontosan 100 éves gyűjteményének alapja. Ugyancsak fél évszázada nyílt meg a múzeum első önálló ter­mészetrajzi kiállítása. Volt egyébként már akkor is mihez nyúlni a rendezőknek, mert a Pécsi Városi Múzeumtól az osz­tályhoz került gyűjtemény közel félmillió darabból állt. Érdemes még egy jubileumot megemlíteni. Dél-Dunántúl tu­dományos tájkutató programjá­nak eredményeit bemutató ta­nulmánysorozat 10. kötete a múlt év végén jelent meg. Ebben a Villányi-hegység botanikai és zoológiái kutatásairól olvasha­tunk. A program negyedszázada alatt az osztály munkatársain kí­vül 80 hazai és külföldi vendég- kutató vette ki a részét az igen komoly természettudományi si­kereket hozó munkában. A jeles évfordulókra tekintet­tel a múzeum áprilistól - most már a múlt évben elfoglalt Sza­badság m 2. szám alatti épület­ben - kiállítás-sorozattal várja a látogatókat. Ennek pénzügyi hátterét a Központi Környezet- védelmi Alaptól (KKA) céltámo­gatásként elnyert 1 millió 670 ezer forint teremtette meg. A KKA egyébként segíti az osztály természetvédelmi kutatásait, er­Könyvtár a végeken 1981-ben kezdték berendezni a pécsi Apáczai Nevelési Köz­pont könyvtárát. Akkor egy alakulófélben lévő, városszéli lakótelep heterogén lakossága volt a lehetséges olvasókö­zönség. Azóta háromszorosára nőtt a lakótelep, háromszo­rosára a kezdő könyvállomány, és kialakult a nagyjából ál­landó olvasótábor. Persze a társadalmi és kulturális változá­sok nem hagyták érintetlenül ezt az intézményt sem. 1982. november 28-án volt az ün­nepélyes avatás 24 ezer kötettel, amely különböző könyvtárak adományaiból és vásárlásokból állt össze. Ez várta a munkahe­lyek nélküli városrész (az alvóvá­ros) , lakóit, akik földrajzilag is, szociálisan is sok helyről érkez­tek: „karakter nélküli tömeg” vol­tak, ahogy a szociológus mondja. Alkalmazottak, tisztviselők, mű­szakiak, bányászok - és család­juk: az óvodás gyerektől a nyugdí­jasig. A könyvtár ennek megfelelően tűzte ki célját: közkönyvtárként, iskolai könyvtárként kellett szol­gáltatást nyújtania - és kell mind a mai napig -, korábban még a pe­dagógiai kísérletek, kutatások szakkönyvtára is volt. Akkoriban három általános is­kola és egy gimnázium igényeit kellett kielégítenie: a kötelező ol­vasmányok és a kézikönyvtár kö­vetelményeinek megfelelnie. Az olvasók toborzása is innen kezdő­dött: s ma is több az iskoláskorú, mint a felnőtt olvasó. Az általános és középiskolás, az egyetemista adja az olvasók zömét, a közép­Beiratkozott olvasók száma I 4160 1 4070 3691 3669 III II korosztály majdhogynem hiány­zik, a felnőtt ember nyugdíjas ko­rában tér vissza a könyvtárba. Ez országosan is így van. Szabadpol­cos válogatási lehetőség, író-olva­só találkozók, irodalmi estek, képzőművészeti kiállítások tették vonzóvá a könyvtárt, egy-egy jó tárlatért, neves színészért, íróért érdemes volt Kertvárosba, „a Nevkóba” buszozni az elmúlt húsz évben. Ma túlnyomórészt az ANK két általános iskolájának és gimnázi­A KÖNYVTÁR SZÁMOKBAN Kölcsönzött kötetek száma 31 200 27 730 1997 1998 1999 2000 Könyvtárlátogatók száma 49 809 44 158 (f | 40 126 45 864 i, B I 1997 1998 1999 2000 26 793 1997 1998 1999 2000 urnának diákjai járnak ide, de a városrész más iskolájából is be­iratkoztak sokan. A könyvtárba szoktatás már a három helyi óvo­dában megkezdődik: játékos fog­lalkozásokat, könyvtári órákat tartanak itt. Ma 76 ezer kötet van a polcokon. És kik az olvasók?- A lakótelep lakóinak száma nőtt, ma is nagyon változatos ösz- szetételű - mondja Takács Ferenc igazgató (képünkön) - de már vannak törzsvendégeink, sok név, sok arc visszaköszön az elmúlt ti­zenöt évből. A középkorosztály változatlanul hiányzik, a 14 év alatti olvasók száma csökkent, a középiskolások, felsőoktatásban résztvevők száma nőtt, a nyugdí­jasoké enyhén emelkedett. A leg­feltűnőbb jelenség, hogy megvál­toztak az olvasási szokások. A ra­cionalitás, a közvetlenül haszno­sítható ismeretek iránt nőtt az ér­deklődés. Az összes olvasók 71 százaléka részt vesz valamilyen oktatási formában. Éppen ezért a kézikönyvtár, a folyóirat-olvasás fontossága megnőtt: visszaszorult a szórakozás, a szabadidő eltölté­séért folytatott olvasás.- A szépirodalom iránt nem is érdeklődik ma az olvasó?- De igen, természetesen van­nak sokan, akik nagy szenvedél­lyel kutatnak a klasszikus és a mai szépirodalom után, akik tu­datosan építik magukat, s tudják, az emberi teljességhez nem csak egy-egy szakma ismeretei szüksé­gesek, hanem a szép, átélhető történetek, az emberi jellemek ad­ta élmény is. Ha nem így lenne, nem kellene Esterházy, Závada könyveiből sokkal több példányt venni. W Mindenesetre megváltoztak * ’’ az arányok: míg 1992-ben a kölcsönzött könyvek 46 százaléka volt szakirodalom és 54 százaléka szépirodalom, ad­dig 2000-ben ez az arány 57-43 volt.- Ha valaki bestsellert keres, megtalálja?- Igen, nem térhetünk ki az ilyen igény elől.- Mégis: kevesebb az olvasó, csökkent a kölcsönzött kötetek száma is...- Ez országos jelenség, és sok oka van. Többek között az, hogy ma már nemcsak a könyvtárhoz lehet fordulni ismeretekért. Ott van az internet is. És már nem a „kötet” a könyvtári egység, ha­re a célra egymillió forintot biz­tosít. A kiállítások Baranya élővilá­gát mutatják be, pontosabban jelenét, és azt, milyen döbbene­tes pusztítások okoztak ebben pótolhatatlan veszteségeket. Dé­nes Anna osztályvezető külön is felhívja a figyelmet a majd látha­tó csiga- és kagylógyűjtemény­re, a rovarvilág apró és óriáslé­nyeire, valamint a természetet megörökítő fotó- és festőművé­szek kiállítására.- Szeretnénk a gyorsuló világ rohanó emberét néhány pilla­natra megállítani, és megmutat­ni neki, miről marad le, és mi­lyen értékeket veszít el, ha to­vább rohan - fogalmazza meg a kiállítás-sorozat célját az osztály- vezető. nem a „dokumentum”, ami pél­dául magnókazettát, hanglemezt, CD-t is jelent. A könyvtárban rendszeresen tartanak felmérést. Az olvasók elégedettek a környe­zettel, a könyvtárosokkal, az álta­lános kiszolgálással. Elégedetle­nek viszont a választékkal.- Milyen következményei van­nak, hogy csökken a könyvbe­szerzésre fordítható összeg?- Sok könyvből csak egy pél­dányt tudunk venni: többet kell várnia az olvasónak. Megnőtt a csak helyben használható köny­vek száma. Sok újdonságot egy­szerűen nem tudunk megvenni, ha az átlagnál magasabb az ára. Hiányoznak új szaklexikonok és encildopédiák, pedig sorra jelen­nek meg szaktudományos alap­művek. Hiány van idegen nyelvű könyvekből. Kevesebb rendez­vényt tartunk. Szépen kialakított, jól felszerelt fonotékánk van, de az állomány nem elég friss: tavaly négy CD-t tudtunk venni össze­sen. Van CD-klubunk, ide több számítógép kellene. Emellett az iskolai kötelező olvasmányokat is be kell szereznünk.- Lehet, hogy összefüggés van a könyvbeszerzési keret zsugoro­dása és az olvasók számának csökkenése között?- Igen, lehetséges ilyen össze­függés. Q.T. I

Next

/
Thumbnails
Contents