Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)
2001-03-13 / 71. szám
HI 2001. Március 13., kedd RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal KULTÚRA Hírcsatorna SZOBOR ÉS LÉLEK. Szabó János „Lélekmankó” című kiállítása várja az érdeklődőket a pécsi Parti Ga- lériában. A tárlat április közepéig látogatható. _______________________________fotó: müiler andrea A remény rádiója Nem sokkolni, tájékoztatni akarnak Három hónapos Pécs város legújabb rádiója, a Remény Rádió (FM 94,6), de mára a mindennapok tartozéka lett. Visszafogottabb, mondhatni, polgári (és nemcsak politikai értelemben) műsorait, a pergő-rohanó ritmust, harsogást nélkülöző, ám fiatalos közlésformáit könnyű elfogadni. Különösen ha az ember nyugodtabb percekre vágyik. A közelmúltban startolt Remény Rádió másságának oka abban keresendő, hogy nem nyereségre törő kereskedelmi adó, hanem közszolgálati kategóriába sorolt magánrádió, s ekként nem a reklámok özöne és nem a mindenáron szenzációhajhász szerkesztési elv vezérli. A humánum. Mint azt Füzes János főszerkesztő említette, valóban a polgári otthon hátterét szeretnék megadni olyan hírcsokrokkal, szolgáltató műsorokkal, amelyek hasznosak Pécs lakóinak, olyan magazinokkal, amelyek nem mérgezik a lelket, testet - nem mérgezik a környezetet. A rádió munkatársai hisznek az emberek szerete- tében, a társadalom jövőjében, miközben tudják azt is, hogy sokféleképpen lehet a jelent megközelíteni. Úgy is, ahogy nem szeretnék; a valósnál riasztóbb képet rajzolva, sokkolva az amúgy is értékválságban lévő, megannyi fáradt és megbicsaklott embert. Négy pillérre építkeznek; műsoraikban az egészségvédelem, a környezetvédelem, a kultúra és a hitélet állandó jelenlétét vállalják fel, s ebben szeretnének együttműködni a város önkormányzatával, nagyipari cégeivel*, oktatási intézményeivel és minden jóakaratú civil szervezettel. Hiszik azt, hogy polgárosodó jelenünkben hasznára lehetnek azok a mintákat adó és sugalló beszélgetések, melyeket magazinműsoraikban a város vezető értelmiségével, „kiművelt főivel” készítenek, követendő életmódot, világszemléletet tükröztetve. A műsorban egyre inkább hangot adnak a pécsi. emberek véleményének. Úgy vélik, hogy jelenünkben az ökumené jegyében kell a hitélet kérdéseivel foglalkozni, eseményeit visszatükrözni, s ehhez a római katolikus, a református és az evangélikus egyház támogatását élvezik. Dr. Trischler Bernadett tulajdonosi ars poétikája ekként hangzik: visszafogott hangvétel, ember- és értékközpontú műsorok szerkesztése, a tradíciók tisztelete, a hitelesség keretein belül a jó hírek (!) és örömteli események bemutatása, valamint a hagyományos és modern értékeket ötvöző zene sugárzása. A működés fönntartására több forrásból is táplálkoznak. A limitált mennyiségű hirdetések mellett (óránként 3 perc) módjuk van például pályázati pénzeket szerezni itthon és külföldön - az uniós támogatások köréből - az egészség- és környezetvédelmi témakörökben. TERMESZETVEDO DIAKOK. Második lett a Természet Világa folyóirat országos pályázatán Győréi Eszter és Rohn Emese, (Leőwey Klára G., tanáruk dr. Nagy Mária). Elismerésben részesült Raffai Péter, (Leőwey G„ tanára Simon Péter és Kajdon Tamás) és Antal Hunor (C. R. Nagy Lajos G., tanára Lovas István). Matematika különdíjas Horváth Tamás (Zipernowsky Ipari Szakközép., tanára Németh József). (br) TISZTUJÍTÁS. A Pécsi Magyar- Finn Társaság tisztújító közgyűlése elnöknek választotta dr. Végh Józsefet, alelnök dr. Balassa László, titkár dr. Tóth Károly. Az elnökség tiszteletbeli tagja Anja Haapa- ranta. Megbízatásuk négy évre szól. (br) ABALIGETI RANDEVÚ. A Baranyai Pedagógiai Szolgálatok Központjának lapja, a Palatábla közli a Természetjáró Gyerekek, illetve a Diákok Országos Találkozójának részvételi kiírását. Akik a június 25-29-ig, majd a július 2-tól 6-ig tartó abaligeti táborozásra a május 15-i határidőig jelentkeznek, a saját sátorért 3800, a béreltekért 4600 forintot, a faházakért 5000 forintot fizetnek. Szervező az Ifjúsági Turizmusért Alapítvány. ________________________1*51 Tv-je gyzet Pillanatképek Az „ülős” beszélgetéseket elég csak hallgatni. Például azt, hogy a pénz nem lehet akadálya a gátépítő munkának. Ember is van, pénz is van, szivattyú is van. A kárt felértékelték. (Hát lehet?) Azz egyik fővízügyér beszél. A Duna Tévének nyilatkozik. Mi akkor a gond? És kiszámol- ta-e valaki, hogy mire lesz elég öt- milliárd? A Kárpátaljám induló ételszállítmányokhoz szigorú papírokat mellékelnek az ukrán hatóságok. Élelmiszerügyben az országok közti bizalmatlanság kölcsönös. Száraz, napfogta arc a tengernyi víz fölött, víznél mélyebben csillogó szemek. Sovány ötegasz- szony arca. „Ketten vagyunk Rózával, két vénlány. Senkink nincs, és ha más se hoz...” - mondja smi nem rémülten, sem nem összetörve. Sorsát már magasabb hatal- makm bízta. Szombat 10 óm 25. Víz a CNN-en is: a művelt Európa Gergelyiugomya nevével ismerkedik. De a víz a ml-en belecsap és szétoszlatja az Aranyfüst című műsort, benne az Időfizika Társaság egyenesági hun leszármazotta- it is. Técsőről egy asszony üzen. Nincs ivóvíz - ruha, ennivaló keU. Csetfalváról, ha emlékezetem nem csal, puffadt kecsketetemekkel búcsúztat bennünket a kamera A hátát a hegynek vető Tokajt megvédi a töltés, Tarpán felvonulóban a szádverő gépek. Lejjebb Tiszadob már vízvárában. Még lejjebb Szolnok és térsége - a Tiszazug településrí is. A szatmár-beregi vízjárta területről már tornatermekbe, bordásfalakhoz szorított vaságyakra költözött a jónép. Egy szőke riporterhölgy is ellátogat az egyikbe. Nagyon jó érzékkel tudja, hogy ez itt most nem verbális tudomány, de a kimondott szónak, a baj csöndes, méltóságot őrző kibeszélésé- nek azért még gyógyító hatalma lehet. Valahol fönn, odaát Csetfalván a gazda visszakászálódik a még száraz szalmára a fészer alá, hogy ájult, álomtalan álomba zuhanjon, a számolatlan ébren töltött éjszaka után, amit idegroppantó szorongásban és a vízzel való birkózással töltött sokadmagával. A többi? A többi immáron csak televízió. Kép, kép, kép és a képekkel együtt az arcunkra fagyott mosoly: ellen-de mégis-vele-kisgazdák a villamoson. Ellen-de mégis-vele- kisgazda a mikrofon előtt. A Torgyán-Boros-Bánk irányító középpályás sor mögött Szabadi úr, amint söpröget. A szaktárca soha nem dolgozott ennyit, mint ezekben a vészterhes időkben. „Napi 11-16 órát” - nyilatkozza Szabadi hétfőn az ml Ma reggel című rovatában. A víztől ez sem látszik. A tojások és a tojásokon csúszká- ló rendőrség sem. bóka Róbert Rovarok jubileumi fényben Kiállítás-sorozat a pécsi Természettudományi Múzeumban Többszörösen is jubilál ebben az évben a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Természettudományi Osztálya. Fél évszázada működik önállóan, 25 éve kezdődött el a régió tájkutató programja az osztály szervezésében, s csaknem pontosan 100 éves gyűjteményének alapja. Ugyancsak fél évszázada nyílt meg a múzeum első önálló természetrajzi kiállítása. Volt egyébként már akkor is mihez nyúlni a rendezőknek, mert a Pécsi Városi Múzeumtól az osztályhoz került gyűjtemény közel félmillió darabból állt. Érdemes még egy jubileumot megemlíteni. Dél-Dunántúl tudományos tájkutató programjának eredményeit bemutató tanulmánysorozat 10. kötete a múlt év végén jelent meg. Ebben a Villányi-hegység botanikai és zoológiái kutatásairól olvashatunk. A program negyedszázada alatt az osztály munkatársain kívül 80 hazai és külföldi vendég- kutató vette ki a részét az igen komoly természettudományi sikereket hozó munkában. A jeles évfordulókra tekintettel a múzeum áprilistól - most már a múlt évben elfoglalt Szabadság m 2. szám alatti épületben - kiállítás-sorozattal várja a látogatókat. Ennek pénzügyi hátterét a Központi Környezet- védelmi Alaptól (KKA) céltámogatásként elnyert 1 millió 670 ezer forint teremtette meg. A KKA egyébként segíti az osztály természetvédelmi kutatásait, erKönyvtár a végeken 1981-ben kezdték berendezni a pécsi Apáczai Nevelési Központ könyvtárát. Akkor egy alakulófélben lévő, városszéli lakótelep heterogén lakossága volt a lehetséges olvasóközönség. Azóta háromszorosára nőtt a lakótelep, háromszorosára a kezdő könyvállomány, és kialakult a nagyjából állandó olvasótábor. Persze a társadalmi és kulturális változások nem hagyták érintetlenül ezt az intézményt sem. 1982. november 28-án volt az ünnepélyes avatás 24 ezer kötettel, amely különböző könyvtárak adományaiból és vásárlásokból állt össze. Ez várta a munkahelyek nélküli városrész (az alvóváros) , lakóit, akik földrajzilag is, szociálisan is sok helyről érkeztek: „karakter nélküli tömeg” voltak, ahogy a szociológus mondja. Alkalmazottak, tisztviselők, műszakiak, bányászok - és családjuk: az óvodás gyerektől a nyugdíjasig. A könyvtár ennek megfelelően tűzte ki célját: közkönyvtárként, iskolai könyvtárként kellett szolgáltatást nyújtania - és kell mind a mai napig -, korábban még a pedagógiai kísérletek, kutatások szakkönyvtára is volt. Akkoriban három általános iskola és egy gimnázium igényeit kellett kielégítenie: a kötelező olvasmányok és a kézikönyvtár követelményeinek megfelelnie. Az olvasók toborzása is innen kezdődött: s ma is több az iskoláskorú, mint a felnőtt olvasó. Az általános és középiskolás, az egyetemista adja az olvasók zömét, a középBeiratkozott olvasók száma I 4160 1 4070 3691 3669 III II korosztály majdhogynem hiányzik, a felnőtt ember nyugdíjas korában tér vissza a könyvtárba. Ez országosan is így van. Szabadpolcos válogatási lehetőség, író-olvasó találkozók, irodalmi estek, képzőművészeti kiállítások tették vonzóvá a könyvtárt, egy-egy jó tárlatért, neves színészért, íróért érdemes volt Kertvárosba, „a Nevkóba” buszozni az elmúlt húsz évben. Ma túlnyomórészt az ANK két általános iskolájának és gimnáziA KÖNYVTÁR SZÁMOKBAN Kölcsönzött kötetek száma 31 200 27 730 1997 1998 1999 2000 Könyvtárlátogatók száma 49 809 44 158 (f | 40 126 45 864 i, B I 1997 1998 1999 2000 26 793 1997 1998 1999 2000 urnának diákjai járnak ide, de a városrész más iskolájából is beiratkoztak sokan. A könyvtárba szoktatás már a három helyi óvodában megkezdődik: játékos foglalkozásokat, könyvtári órákat tartanak itt. Ma 76 ezer kötet van a polcokon. És kik az olvasók?- A lakótelep lakóinak száma nőtt, ma is nagyon változatos ösz- szetételű - mondja Takács Ferenc igazgató (képünkön) - de már vannak törzsvendégeink, sok név, sok arc visszaköszön az elmúlt tizenöt évből. A középkorosztály változatlanul hiányzik, a 14 év alatti olvasók száma csökkent, a középiskolások, felsőoktatásban résztvevők száma nőtt, a nyugdíjasoké enyhén emelkedett. A legfeltűnőbb jelenség, hogy megváltoztak az olvasási szokások. A racionalitás, a közvetlenül hasznosítható ismeretek iránt nőtt az érdeklődés. Az összes olvasók 71 százaléka részt vesz valamilyen oktatási formában. Éppen ezért a kézikönyvtár, a folyóirat-olvasás fontossága megnőtt: visszaszorult a szórakozás, a szabadidő eltöltéséért folytatott olvasás.- A szépirodalom iránt nem is érdeklődik ma az olvasó?- De igen, természetesen vannak sokan, akik nagy szenvedéllyel kutatnak a klasszikus és a mai szépirodalom után, akik tudatosan építik magukat, s tudják, az emberi teljességhez nem csak egy-egy szakma ismeretei szükségesek, hanem a szép, átélhető történetek, az emberi jellemek adta élmény is. Ha nem így lenne, nem kellene Esterházy, Závada könyveiből sokkal több példányt venni. W Mindenesetre megváltoztak * ’’ az arányok: míg 1992-ben a kölcsönzött könyvek 46 százaléka volt szakirodalom és 54 százaléka szépirodalom, addig 2000-ben ez az arány 57-43 volt.- Ha valaki bestsellert keres, megtalálja?- Igen, nem térhetünk ki az ilyen igény elől.- Mégis: kevesebb az olvasó, csökkent a kölcsönzött kötetek száma is...- Ez országos jelenség, és sok oka van. Többek között az, hogy ma már nemcsak a könyvtárhoz lehet fordulni ismeretekért. Ott van az internet is. És már nem a „kötet” a könyvtári egység, hare a célra egymillió forintot biztosít. A kiállítások Baranya élővilágát mutatják be, pontosabban jelenét, és azt, milyen döbbenetes pusztítások okoztak ebben pótolhatatlan veszteségeket. Dénes Anna osztályvezető külön is felhívja a figyelmet a majd látható csiga- és kagylógyűjteményre, a rovarvilág apró és óriáslényeire, valamint a természetet megörökítő fotó- és festőművészek kiállítására.- Szeretnénk a gyorsuló világ rohanó emberét néhány pillanatra megállítani, és megmutatni neki, miről marad le, és milyen értékeket veszít el, ha tovább rohan - fogalmazza meg a kiállítás-sorozat célját az osztály- vezető. nem a „dokumentum”, ami például magnókazettát, hanglemezt, CD-t is jelent. A könyvtárban rendszeresen tartanak felmérést. Az olvasók elégedettek a környezettel, a könyvtárosokkal, az általános kiszolgálással. Elégedetlenek viszont a választékkal.- Milyen következményei vannak, hogy csökken a könyvbeszerzésre fordítható összeg?- Sok könyvből csak egy példányt tudunk venni: többet kell várnia az olvasónak. Megnőtt a csak helyben használható könyvek száma. Sok újdonságot egyszerűen nem tudunk megvenni, ha az átlagnál magasabb az ára. Hiányoznak új szaklexikonok és encildopédiák, pedig sorra jelennek meg szaktudományos alapművek. Hiány van idegen nyelvű könyvekből. Kevesebb rendezvényt tartunk. Szépen kialakított, jól felszerelt fonotékánk van, de az állomány nem elég friss: tavaly négy CD-t tudtunk venni összesen. Van CD-klubunk, ide több számítógép kellene. Emellett az iskolai kötelező olvasmányokat is be kell szereznünk.- Lehet, hogy összefüggés van a könyvbeszerzési keret zsugorodása és az olvasók számának csökkenése között?- Igen, lehetséges ilyen összefüggés. Q.T. I
