Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-12 / 70. szám

2001. Március 12., hétfő KULTÚRA - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal A város mindörökre Az Év Irodalmi Lemeze Sz. Koncz Istvánnak (is) A Kiadói Egyesülés az Év Irodalmi Lemeze elismerést adta át a Szómadár a szélóceán fölött című CD szerzőinek, köztük Sz. Koncz István írónak, aki már a jövőről, az Ünnepi Könyvhétre megjelenő új könyvéről is be­szélt.- Álszerény lennék, ha azt mondanám, hogy nem örülök a díjnak, de azt hiszem, ez sokkal inkább szól Jókai Annának és Demjén Ferenc­nek, mint nekem - jelentette ki Sz. Koncz István lapunknak. Természetesen egy ilyen díj is megálló a pá­lyán, de a munka halad tovább, amit a szerző 11., az Ünnepi Könyvhétre megje­lenő könyve fémje­lez. Ami ráadásul egy sikertörténet folytatása lesz.- Pontosan tíz éve jelent meg a Ballada városról cí­mű albumunk Csonka Károly fo­tóművésszel közö­sen. Ezúttal szeret­tük volna újból „feltérképezni” a terepet, Pécset, ahol élünk, és épp ezért adtuk a könyv címéül a Csorba Győző­verssort: A város ö ixiiiiKior szélóceánok mindörökre. Az előzőhöz képest annyiban lesz más, amennyiben az eltelt évtized során meg­változott a világ és benne mi magunk is. Ez ta­lán azt is jelenti, hogy kicsit bölcsebb könyv lesz, ezzel együtt derűsebb és önironikusabb is. Az alkotók munkamódszeréről megtudtuk, hogy hol a fotós kapott ihletet a szövegektől, hol fordítva történt.- A fénykép a valóságot ábrázolja, amit a fo­tós hozzátesz az a képkivágás és a fények: ezek­ből kerekednek a különleges hangulatok - val­lotta Sz. Koncz István. - Nem nevezném nosz­talgikusnak, inkább talán melankolikusnak. Jó volt újraérezni a tíz évvel ezelőtti ízeket. Sz. Koncz István töb­bek között írt könyvet jeles barátairól (Sándor György, Zorán), még helytörténeti munkát is jegyez (Görcsönyről). Vajon melyik volt a leg­nagyobb élmény a szá­mára?- Sablon, de a köny­vek is kicsit olyanok, mint a gyerekek. Az ember mindegyiket szereti, és az írás során reméli, hogy épnek, egészségesnek szület­nek meg. Most azt gon­dolom, hogy a Város mindörökké életre ter­mett. Baldzs Zsuzs Brfrsorty AtMÍU Bdrsony i*®1' tuiwírl romos csrtl TOrrKis cse|>rw Jíynto IMinaer Gyóryíl ívniuk * I' r< rir «illői 1*1«: CKkrK?-* Kuiuliu ,K)tóli AIVV MKRli Péui fjütiuányi nnM®» sz Künn* kuuiii 'f yjmiw TOrnf«­‘ <j|y Hírcsatorna GYŐZTES MATEKOSOK. Le­zajlott a Zrínyi Ilona országos matematikaverseny megyei for­dulója. A 3. évfolyamon első Kindrat László (Pécs, Belvárosi Általános Isk.), 4. évfolyam: Bárdos Nikoletta (Komló, Ko­dály), 5. évfolyam: Hársing . Zsolt (Pécs, Illyés Gy.), 6. évfo­lyam: Kunovszki Péter (Mo­hács, Brodarics), 7. évfolyam: Csörge Péter (Pécs, Jókai), 8. évfolyam: Poronyi Balázs (Pécs, Janus G.). A csapatversenyt a Jókai Utcai Általános Iskola nyerte. Az országos döntő ápri­lisban lesz Kecskeméten, (br) FESTŐ GRAZBÓL. A baranyai német nemzetiségi óvónők kép­zését segítő festőművész, a gra­zi Herlinde Almer óvodapeda­gógiát oktató tanár munkáiból nyílik tárlat Pécsett a Lenau Házban március 14-én 16 óra­kor Somogyvári Imre osztrák konzul bevezetőjével. A tárlat május 25-ig látogatható. (br) TÁNC ÉS BAJNOKSÁG. A Szi­getvári Társastáncosok Egyesü­lete március 15-én 10 órától ren­dezi meg a Nyugat-magyaror­szági Területi Táncbajnokságot minden korosztálynak standard és latin-amerikai táncokból Pé­csett, a Városi Sportcsarnokban. _______,________________________»51 Vid eo Nem hétköznapi fasizmus Az X-men képregény, ráadásul az őrültebb fajtából való képregény alapján készült film. Főszereplői mutánsok, akiket különleges ké­pességeik miatt (Supermanek tu­catjai) kitaszajt a társadalom, mi több, a közeljövő Amerikája épp kirekesztő törvényt kíván hozni ellenük. Nagy hülyeség, de hát ilyenek a képregények. Ám hogy tovább ragozzuk, vannak a jó mu­tánsok és vannak a gonosz mu­tánsok, a filmben a két csapat, és különösen a két csapat két vezető­je csap össze. Mivel a gonoszok főnöke (Magneto - a zseniális lan McKellen játssza) kisfiúként 1944-ben Lengyelországban ta­pasztalhatta, milyen következmé­nyekkel jár a kirekesztés (szüleit a nácik a szeme láttára viszik gáz­kamrába), úgy dönt, nem hagyja, hogy a fasizmus bármilyen formá­ban megismétlődjék - ráadásul épp a szabadság hazájában. A jó mutánsok vezetője (X professzor - Patrick Stewart tolószékben), aki különös iskolájában képessé­geik fejlesztésére és asszimiláció­ra neveli a mutánsokat, nem ért egyet Magneto céljaival, és min­den áron meg kívánja akadályoz­ni ellenfele terveit. Sikerül neki, de nem ez az érdekes. Az X-men rendezője, Bryan Singer nem bolondult meg, a má­ra kultfilmmé vált Közönséges bűnözők, és a Stephen King regé­nye alapján készült Eminens után egy olyan műfajjal kísérlete­zik, amelyben eddig még senki­nek sem sikerült maradandót al­kotnia. És bár túlzás lenne állíta­ni, hogy az X-men művészfilm, az bizonyos, hogy Singer a saját rendszerén belül az első perctől az utolsóig működő és elgondol­kodtató filmet készített. Ahhoz, hogy élvezni tudjuk az X-ment, tulajdonképpen el kell felejteni a forgatókönyv egyszerűségét, a képi világ semaüzmusát, a mu­tánsok elképesztő tulajdonságait, és a papírfigurákból mindenrie- hetségest kihozó színészi játékra (McKellen és Stewart mellett An­na Paquin és Famke Janssen is itt van), valamint - bármily megle­pő is ez egy képregényfilm eseté­ben - a hétköznapi fasizmus nem hétköznapi ábrázolására kell fi­gyelnünk. Próbáljuk a kívülállók szemé­vel nézni a filmet. LENDVAI DAVID X-men - A kívülállók (X-men) r: Bryan Singer amerikai, 2000 (Intercom) Cili néni könyve Ezer példányban jelent meg a baranyai Vázsnokon élő özv. Sárváriné Vámosi Cecília összegyűjtött írásainak kötete, Élet és érzelem címmel. A kiadáshoz szükséges forintokat (dollárokat) Cili néni Amerikában élő barátai gyűjtötték össze, akik ma is várnák Cilit, hogy „hazatér­jen”. De Ciliké már nemigen ül fel a repülőre. Úgy érzi, hogy már régen itthon van. A térség közéletének kovásza, véleménykimondó cikkíró és „minden lében kanál” terem­tés ez az idős asszony, aki hosszú éveket töltött az USA- ban (első férjével 1956-ban tántorogtak ki a messzeség­be), s aki egy napon régi sze­relméhez tért vissza Magyar- országra. Becsületből, tisztes­ségből színjelest érdemel. Beszédét olykor idegen sza­vakkal keveri, Bence kutyáját angolul apportírozza, s ő az egyik „összekötője”, tolmácsa és szeretett „Szeszíliája” a Taszáron állomásozó amerikai katonáknak; nevel számukra évről évre vérpiros óriástökö­ket, a Halloween-ünnepek nél­külözhetetlen kellékeit. Ciliké jelenség. Vitalitással teli asszony, aki kínkeserves munkával szerzett jólétét is feladva, több évtizednyi távol­iét után alakította ki új ottho­nát magyar földön, összehá­zasodva és boldog éveket megélve Vázsnokon az imá­dott férfival. Megözvegyülve sem igen látták keserűségben (a szoba magányában bizony­nyal csordultak könnyei), merthogy Ciliké az élet igenlé­sét hirdeti, s találóbb mottót nem is igen választhatott vol­na könyvéhez, mint O'Casey versének sorait: „Szidják az életet, de én amióta éltem, / Úgy találom, csupa áldás és öröm, l s míg egy szebb, bol-, dogabb bolygót / mutatni né­kem nem tudnak, / énnékem csak ehhez van közöm." A kötetben szereplő írások nagy része a „Sásd és Vidéke” lapban jelent meg, így látta a tudósító, Jövőnkért aggódva, Kritikus szemmel, Életképek, Igaz mesék stb. fejezetcímek alatt. A rövid esszék a messziről jött és valóban kritikus szem­mel néző, a valóságot meglátó és azt kimondani is akaró em­berről tanúskodnak. Arról, aki nem törődik bele a változtat- hatatlanba, aki úgy véli, hogy életlátása és a nagyvilágban összegyűjtött tapasztalata ta­lán feljogosítja arra, hogy véle­ményét a dolgokról olykor kendőzetlenül is kimondja. Ez viszont óhatatlanul nem min­dig tetszik azoknak, akiket érint, akik „megcsípve” érzik maguk. Ekként átmenetileg Ciliké hírvivő orgánum nélkül ma­radt az elmúlt év vázsnoki fa­luünnepe után (írását a szer­kesztő megrövidítette), s való­jában ez késztette arra, hogy írásait kötetbe szedje. Hírlik, készül már a követ­kező kötet is. Az év színész-énekese Internetes szavazás alapján a fiatalok a Pécsi Nemzeti Színház művészét, Gregorovics Tamást választották meg az év színész-énekesének, s ezzel az Ifjúsági és Sportminisztérium Arany Titán díját nyerte el kategó­riájában. Képünkön a Jézus Krisztus Szupersztár elő­adásában láthatjuk, amelyben Júdást alakítja. Népsze­rűségére jellemző, hogy tavaly közönségdíjat is nyert. _________________________________________________________»5! A Szentföld keresztényeinek támogatói A Szent Sír Lovagrend újjáéledt Magyarországon is A harcoló lovagok kora régen lejárt, maradtak az erények. John of Salisbury XII. századbeli örökérvényű meghatáro­zása szerint a lovag feladata az egyház védelme, küzdelem az árulás ellen, a papság iránti tisztelet, a szegények védel­me az igazságtalanságokkal szemben, a béke megőrzése és a testvérek védelme, akár a vérük és életük árán is. Manapság sokféle címmel, ranggal találkozik az ember, különlegesen szép öltözetű „lovagokkal” és szé­pen hangzó lovagrendek neveivel a vüág számos pontján, s oly sokan hirdetnek követnivaló erkölcsöket, hogy ember legyen a talpán, aki ki­igazodik köztük. Pedig akad vezér­fonál. A patinás rendek a keresz­tény egyházhoz és a Szentföldhöz kötődnek, már amennyiben 1095- ben II. Orbán pápa meghirdette az első keresztes háborút, s ezt köve­tően alakultak a lovagrendek a szer­zetesrendek mintájára, fölvállalva, hogy a lovagok biztosítják a szent­földi zarándokok útjának akár fegyr veres védelmét, a lelki gondozást, s magukra vállalták betegség ese­tén az ápolás, gyógyítás feladatait is. A lovagrendek tagjai a szerzete­sekhez hasonlóan fogadalmat tet­tek, s működésüket pápai elismert­séghez kötötték - később királyok­hoz („koronás főhöz”) -.sekként a keresztény erkölcs megtestesítői­ként jelentek meg. Mint azt a Je- ruzsálemi Szent Sír Lovagrend magyarországi helytartója, a rend és a ma­gyar állam kö­zötti diplomácia vezetője, dr. Ber- niczd Roykó Ádárn lapunknak el­mondotta, hogy ekként csak a pá­pa, vagy valamely koronás fő alapí­totta rend számít igazi lovagrend­nek, s ebből eredően ma mindösz- sze két Vatikánhoz kötődő, pápai bullával is jóváhagyott egyházi lo­vagrend létezik: a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend, melynek Carlo Fumo bíboros a nagymestere és a Máltai Lovagrend, amely az 1113- ban alapított Szent János Ispotályos Rendből nőtt ki. A Jeruzsálemi Szent Sír Lovag­rendnek az 52 helytartóságában kö­zel húszezer tagja van a nagyvilág­ban, s mint azt a rend magyarorszá­gi helytartója elmondotta, nálunk közel hatvanan viselhetik ünnepi alkalmakkor a rend díszes egyenru­háját. A rend nagyperjele (egyházi vezetője) Magyarországon Paskai László bíboros úr. Kézenfekvő a kérdés dr. Bemi- czei Roykó Ádámhoz:- Mi a rend tagjainak feladata napjainkban?- Fő feladatunk ma is a történel­mi Szentföldön élő keresztények morális, erkölcsi, hitbéli támogatá­sa és anyagi segítése. Közel három- százezer keresztényről van szó, akik Szíriában, Jordániában, Cipru­son, Izraelben, Palesztinában és Egyiptom területén élnek. Termé­szetes az is, hogy a lovagok hívő, hithű keresztények, s példamutató erkölcsösséggel élik életüket, s leg­főbb feladatuk a felebaráti szeretet jegyében végzett mindennapi mun­ka. Ahogyan azt a szabályzatunk ír­ja, akár férfiról, akár nőről van szó, erőszakmentesen és félelem nélkül kell a rendtagnak magukat Krisztus országának szolgálatába állítani.- Lovagrend-túltermelés van a nagyvilágban. Hogyan tekintsünk az egyéb, gomba módra szaporodó rendekre?- Hiszem, hogy az európai erköl- csiséget, a keresztény szellemet szorgalmazók, s egyébként a szegé­nyek, elesettek védelmét szolgáló­kat, aznz a lovagi erényeket fölválla­ló szervezeteket - de ez nem teszi őket lovagrendekké, még ha így is hívják magukat - el kell fogadnunk, főt ülik hajtani a munkájuk előtt. De azért nem árt, ha a potenciális jelöl­tek előzetesen tájékozódnak, s megnézik, hogy hova is hívják, mi­lyen feladatra toborozzák őket. Hi­szen akad bőven olyan állovagrend, ahol a külsőségek mögött megkér­dőjelezhető a tartalom... Ám nem az én tisztem, hogy ezekről som­más véleményt alkossak.- Ne vegye indiszkréciónak, de meg kell, hogy kérdezzem: hogyan lett Ön a Szent Sír Lovagrend ma­gyarországi helytartója?- Nyüvánvaló, hogy amint a rend tagságára, úgy e vezetői posztra sem önként jelentkezik az ember. E lovagrendbe bárki csak más lovag ajánlására kerülhet be legalább egy esztendei várakozási idő után, s ter­mészetesen akkor, há azonosul a célokkal és a felkért személy is úgy gondolja, hogy köztünk a helye. Mert előfordul az is, hogy a kivá­lasztott személy nem él a felkínált lehetőséggel... A Szent Sír Lovagrend 1990-ben éledt újjá, támadt fel poraiból ha­zánkban. Tavaly már önálló tiszti kerületet létesítettek Pécsett (koráb­ban Uyen tiszti kerület csak Buda­pesten és Vácott volt), ami azt jelen­ti, hogy a pécsi tagok is kezdemé- nyezően léphetnek fel e régióban, önálló munkát végezhetnek a rend égisze alatt a rend célkitűzéseiért. A pécsi tiszti kerület vezető tisztje (commtur dámája) Hermann Judit (képünkön), aki mint mondotta, a lovagrend XXI. századi céljai kö­zött a szeretet és a béke dvüizációját látja az egyik legfontosabbnak, azt, hogy előmozdítsák a különböző kultúrák közti párbeszédet. Erre mozgósít II. János Pál pápa évez­redköszöntő beszéde is. A pécsi egyházmegye területén a Szent Sír Lovagrendnek jelenleg mindössze négy tagja van - Mayer Mihály megyés püspök, dr. Keller- mayer Miidós egyetemi professzor, dr. Mayer Klára gyógyszerész és ter­mészetesen Hermann Judit, a Pécsi Tiszteletbeli Brit Konzulátus konzu­li asszisztense. És akad újabb két pécsi novícius (jelölt) is, akikről minden bizonnyal az idén esedékes szeptemberi felvételi invesztitúrán derül ki, hogy bekerülnek-e a lovag- rend tagjai közé. kozma ferenc i

Next

/
Thumbnails
Contents