Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-09 / 67. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló BARANYAI TÜKÖR 2001. Március 9., péntek Az önkormányzat dönthet, mikor kezdődjön a tanév Budapest-Pécs Nem kizárt, hogy szeptem­berben az általános és kö­zépiskolákkal egyeztetve minden településen az ön- kormányzatok dönthetik el, hogy már augusztus 29-én, avagy csak szeptember 3-án nyissák meg kapuikat az oktatási intézmények. Az Oktatási Minisztérium (OM) 2001/2002. tanévre vonatkozó ter­vezete szerint az elkövetkező isko­laévben - a szülőkkel és az iskolák­kal egyeztetve - az önkormányzat­ok dönthetnek majd arról, hogy augusztus 29-én, vagy csak szep­tember 3-án kezdődjön meg az ok­tatás az intézményekben.- Elvben döntés születhet arról is, hogy az általános és a középis­kolák különböző időpontokban kezdenek egy-egy településen ­mondta el lapunk érdeklődésére Németh Roland, az OM sajtóiro­dájának munkatársa. - Ez a meg­oldás a felméréseink szerint még azokban a családokban sem okozna komoly problémát, ahol a testvérek esetleg különböző időpontban kezdenék meg a tan­évet, legalábbis a szülők 82 szá­zaléka így vélekedik. A családok 12,8 százalékában ez a megoldás gondot jelentene, 5,3 százalékuk pedig egyáltalán nem tartja lehet­ségesnek. Az OM jelenlegi javaslata sze­rint a 2001/2002. tanév augusz­tus 29-én kezdődne el és június 14-ig tartana. Az őszi szünetet október 29-e és 31-e közé tervez­ték. A téli pihenő december 27- től január 2-ig tart, tavasszal pe­dig március 27. és április 2-a kö­zött zárnak majd be az iskolaka­puk. S.G. Számítógép mellől indul a szakképzett nővér Pécs-Szederkény felelő gyógyszerekkel, eszközökkel----- ------ felszerelt nővér pedig azonnal in­A megyei önkormányzat fejlesztési dúlhat az idős emberhez, elképzelései között szerepel egy A Szociális és Családügyi Mi­egyelőre egyeüen kistérséget érintő nisztérium is támogatja az ilyen számítógépes hálózat kiépítése. A rendszerek kiépítésének költsé- rendszer szíve egy számítógép, geit, ám úgy tűnik, hogy az amelybe minden olyan ellátásra előnyben részesített megyék kö­szörülő beteg adatait betáplálták, zött Baranya nem szerepel. A akik az ellátóközponttal össze van- központi terminál drága, közel 5 nak kötve. Az idős emberek egy millió forintba kerül, csengőgomb megnyomásával jel- Baranyában először a szeder­zik, hogy segítségre van szüksé- kényi kistérségben építenék ki a gtik. A gép azonnal jelzi, s azt is, rendszert. Erre mintegy 500 ezer milyen gondok, panaszok miatt forintot a megyei költségvetés­szerepel az ellátásra szoruló a nyíl- ben elkülönítettek, vántartásban. A szakképzett, meg- ______________________“ A Le ukémia a magasfeszültségtől? Egy héten belül nyilvánosság elé kerül az angol statisztika A magasfeszültségű vezetékek esetleges rákkeltő hatásait évtizedek óta vizsgálják szerte a világon, ám mindeddig se pro, se kontra nem sikerült meggyőző bizonyíté­kokkal előállni. Egy napokban felröppent hír e témában azonban legalábbis óvatos­ságra ad okot. Pécs-Budapest Egy angol tanulmány alapján feltételezhető, hogy a magasfeszültségű kábelek rákos megbe­tegedések kialakulását idézik elő. Sir Richard Doll epidemiológus szerint elsősorban azok a gyermekek veszélyeztetettek, akik a távvezeté­kek közelében élnek. Az elektromágneses tér ugyanis növeli a leukémia kialakulásának rizi­kófaktorát, bár ez tudományosan nem bizonyí­tott. Feltételezik, hogy mindennek oka a kábelek által kibocsátott ionok belélegzése. Megoldás­ként javasolják a magasfeszültségű kábelek föld alá helyezését. Megkérdeztük a Semmelweis Egyetem I. sz. Pathológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének professzorát, dr. Szende Bélát, aki elmondta, hogy a Sunday Times-ban jelent meg a kérdés­ről egy közlemény, amely szerint elkészült egy komoly anyag Sir Richard Doll nevével fémjelez­ve. Richard Doll Szende véleménye szerint óriá­si név, a világ legjelentősebb orvos-statisztikusa, de egyelőre csupán hivatkoznak rá, bár egyik munkatársa a lapban nyilatkozik arról, hogy most már vannak olyan adatok, amelyekre tá­maszkodva valószínűsítik a gyermekkori leuké­miás esetek megszaporodását magasfeszültségű vezetékek közelében. Mindenképpen meg kell azonban várni az ezzel kapcsolatos tudományos közleményt, amely egy héten belül napvilágot lát. Ha beigazolódik a gyanú, akkor várható, hogy perek indulnak az elektromos társaságok ellen, s hogy a társaságok kénytelenek lesznek komoly összegeket költeni a leárnyékolásra. A kábelek föld alá helyezése viszont - gondolja dr. Szende Béla - nem járható út a hatalmas költsé­gek miatt. Méréseket végeznek ugyan, laboratóriumi kí­sérleti kutatások folynak, de az epidemiológiai kutatás óriási költségekkel járna, hiszen azt a népességet kellene felmérni, s a megbetegedési statisztikát elkészíteni, amely a távvezetékek kö­zelében lakik, tájékoztatta lapunkat az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet igaz­gató főorvosa, dr. Köteles György pro­fesszor. Azt is figyelembe kell venni, hogy a Doll-féle vizsgálat, bár lehet hogy részeredményei már megvannak, még nem fejeződött be. Magyarorszá­gon egyébként szabályozták, hogy hol lehet építési engedélyt kiadni, nálunk csak az lakhat közvetlenül magasfe­szültségű vezeték alatt, aki szabálytala­nul építkezett. Az előírások pontosan meghatároz­zák, hogy a távvezetékek nyomvonalá­tól jobbra és balra hány méterre szabad tartós emberi tartózkodásra alkalmas épületet kialakítani, mondja Weiling Gá­bor pécsi villamosmérnök. Persze mind­ezt annak idején nem a rákkeltés kivé­dése érdekében határozták meg, hanem az esetlegesen leszakadó vezetékek miatt. A szakirodalom ez idáig nem is az ott lakókkal, hanem az ott dolgozókkal foglalkozott, s több helyütt is meghatározták a nagyfeszültség teré­ben való napi tartózkodás optimális idejét. (Háttér: immv.dunantulinaplo.hu) CSERI LÁSZLÓ 120 kV-os távvezetékek Baranyában Hírcsatorna BARANYÁBAN kárpátaljai gye­rekeket segítenek. Az árvíz sújtot­ta Kárpátaljáról hátrányos helyze­tű 7-14 éves gyerekeket vár Bara­nyába március 22-től a határon túli magyarokat felkaroló pécsi Napsugár Játszókért Alapítvány. Érdeklődni lehet az alapítvány el­nökénél, Tihanyi Imréné-nél, a 72-314-836-os telefonon. (cs) SZIGETVÁRON megkezdte a város nagytakarítását, a fák metszését, a virágok kiültetését a Városgondnokság. A munká­latokon közel félszáz közhasz­nú munkás vesz részt. (d) SELLYÉN a megváltozott mun­kaképességűek foglalkoztatásá­nak lehetőségeiről az érintett szervezetek képviselőivel ma tárgyalnak az önkormányzat il­letékesei. A munkahelyteremtés­hez szükséges épületet a helyha­tóság biztosítaná, a tevékenységi kör meghatározását a jelentkező cégre bízná a város. (wk) A PÉCSI és a baranyai önkor­mányzat ebben az évben is kö­zösen működtet pályázati ala­pot a turizmus fellendítése ér­dekében. A két önkormányzat 5-5 millió forintot különít el er­re a célra, a megyei közgyűlés már elfogadta a javaslatot, (aa) PÉCSETT, a 6-os főút városon átvezető szakaszán 40, illetve 30 km/h-s sebességkorlátozás van érvényben a Dédász-központnál vízcsőtörés, míg a Jókai úti cso­mópontnál közműjavítás miatt. A GÖDREI önkormányzat, egy alapítvány, valamint a községszé­pítő civil szerveződés a lakókkal együttműködve a Siskovits-kápol- na megmentésén fáradozik. Pénzt gyűjtenek és pályázatokat írnak az akció résztvevői. icsi Életét vesztette a német autós Városlakókból hontalanok lesznek Bírság a feledékenyeknek Baranyajenő Halálos közúti balesetet szen­vedett egy német állampolgár­ságú férfi Baranyajenő belterü­letén tegnap délelőtt. A vezető először nekiütkö­zött a falu közepén található hídnak, ezt követően áttért a menetirány szerinti bal oldalra és belerohant egy lakóépületbe. Bár a mentők kiérkeztek a hely­színre, már nem tudtak segíteni a férfin, aki a balesetben azon­nal meghalt. A Komlói Rendőr- kapitányság információi szerint más személyi sérülés nem tör­tént, azonban a gépjármű totál­káros lett. Az épületben keletke­zett kár az előzetes felmérések alapján körülbelül százezer fo­rintra tehető. m.zs. Zsibót, Becefa, a Szőlőhegy és Turbékpuszta mint részön­kormányzat tartozik Szigetvárhoz annak előnyeivel és hát­rányaival. Miközben több középületet is fel tudnak újítani, a szőlőhegyen egyre több „hontalan” jelenik meg. Szigetvár, Zsibót Kultúrházzá alakítják a régen megszűnt zsibóti iskolát, mond­ja Láng János, a Szigetvári Vá­rosgondnokság vezetője. A ta­valy megkezdett munkálatok most folytatódnak, s várhatóan áprilisban befejeződnek. Zsibót, Becefa, Turbékpuszta és a Szőlőhegy mint részönkor­mányzat tartozik Szigetvárhoz. Viljovácz Józsefné önkormány­zati képviselő (képünkön) kér­désünkre elmondta: a terület nagyságával megegyezően a gondok is hatalmasak, és nehe­zen kezelhetőek, bár vannak azért sikeres „megmozdulása­ik”. Ezek egyike a nyolcvanas években kiüre- sített iskola- épület falu­házzá alakítá­sa. Az épület­re az a ve­szély leselke­dett, hogy ma­szek pálinka­főző jön létre benne, ezt az elképzelést az utolsó pillanat­ban „fúrták meg” a helybéliek. 1997 óta pályáznak rendületle­nül, s ennek eredményeképpen több zsibóti és becefai középü­let felújítása megvalósult, a volt tanítói lakás helyén pedig vagy vándortábort vagy erdei iskolát terveznek. Nem kis gondot okoz, mond­ja a képviselő, hogy a szőlő­hegyre az egyre növekvő sziget­vári rezsiköltségek, illetve az el­szegényedés miatt sokan köl­töznek ki, de nem jelentkeznek be, s a hivatalok szempontjából voltaképpen hontalanná válnak. Hogy hányán vannak, az pilla­natnyilag megbecsülhetetlen, csak az biztos, hogy számuk nö­vekvő. A probléma megoldására pe­dig egy részönkormányzat nem alkalmas. CSERI LÁSZLÓ Siklós ________ A közterületen elhelyezett hirdetőtáblákra közterület­használati, az egy négyzet- méternél nagyobb reklám­táblákra építési engedélyt kell beszerezni, melyeket évente meg kell újítani, ám ezt többen elmulasztják. A településen jelenleg folyik a rek­lámtáblák felülvizsgálata, tájékoz­tatott Mayer György, az önkor­mányzat műszaki osztályvezetője. Akik március 31-ig nem újítják meg az engedélyt, azokkal szemben szabálysértési feljelentést tesznek, az eljárás végén a „feledékenyek” pénzbüntetésre számíthatnak. A különböző méretű reklámesz­közök díja havi 75 forinttól 1000 Ft­ig terjed, ebből a város éves szinten 5-600 ezer forintos bevételhez jut. A helyi rendeletben egyes terüle­teken tiltják a reklámtáblák elhelye­zését, illetve meghatározzák, hogy a különböző plakátokat hol lehet elhelyezni. Utóbbiak esetében a ko­rábbi évek gyakorlatával ellentét­ben - amikor szinte az összes tiltott helyre ragasztották a plakátokat - most némi előrelépés történt. A fe­lülvizsgálattal azt is el kívánják ér­ni, hogy a reklámtáblák tekinteté­ben is egységesebb legyen a város­kép. Ennek érdekében egy buda­pesti céggel vették fel a kapcsolatot, amely esztétikus táblákat készít. A fővárosi kivitelezővel kapcso­latban néhány képviselő megje­gyezte, a városnak a helyi vállalko­zókat kellene támogatnia. KÓTÁNY J. Türelmi idő az állatkerteknek A kökényi „ideális program” megvalósítása ma még paszta illúzió Végleg megszűnnek az állatkertek szűk ketrecei: két év tü­relmi időt kaptak a magyarországi zoók, hogy megteremt­sék az európai uniós elvárásoknak megfelelő tartási-elhe­lyezési körülményeket. Azok az intézmények, amelyek nem tudnak lépést tartani a követelményekkel, a határidő lejárta után bezárni kényszerülnek. Pécs, Akvárium-Terrárium A napokban született meg az a rendelet, amely az állatkertek működésének és fenntartásának szabályait igazítja az európai uniós elvárásokhoz. A legnehe­zebb és legköltségesebb feladat­nak az állatok „élettani szükség­leteinek megfelelő” tartási körül­mények kialakítása tűnik: a szűk ketrecek helyett természeteshez hasonló életteret kell teremteni. Dr. Tardy János, a Környezetvé­delmi Minisztérium Természet- védelmi Hivatalának vezetője, aki tegnap a pécsi Akvárium-Ter­ráriumbán járt, lapunknak el­mondta, a 11 magyar állatkert lé­te szinte kivétel nélkül veszélyez­tetett: némelyiket a teljes, máso­kat a részleges bezárás fenyegeti, amennyiben nem változtatnak a jelenlegi siralmas tartási viszo­nyokon. Pintér Tibor, a pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium Kht. munkatársa kifejtette, a sürgető határidő miatt gyors döntés szükséges a város részéről: el kellene határozni, hogy marad-e az állatkert a Mecsek-oldalban vagy áttelepítik a kökényi terület­re. A mostani bizonytalan hely­zetben sajnos a legalapvetőbb át­alakításokhoz sem kapják meg az építési engedélyeket. A jelen­legi park némi változtatással - az állatok számának csökkentésé­vel, és a vízbázis védelméhez szükséges beruházásokkal -, húszmilliós ráfordítás árán fenn­tartható lenne. A másik alternatíva, az egyelő­re tervszinten létező Kökényi Ál­lat és Növénypark megvalósítása, egymilliárd forintot emésztene fel. Dr. Kunszt Márta, a pécsi ön- kormányzat Kulturális Bizottsá­gának elnöke elmondta, fokoza­tosan alakítják majd ki a kökényi zoót, mivel az egymilliárd forin­tot igénylő „ideális program” megvalósítása egyelőre puszta il­lúzió. Hozzátette, abban az eset­ben sem marad állatkert nélkül a város, ha két év múlva be kellene zárni a mecseki parkot, hiszen az Akvárium-Terrárium léte nem fe­nyegetett, s minimumprogram­mal ugyan, de a kökényi park is bármikor beindulhat. (Háttér: www.dunantulinapb.hu) SZABÓ ANITA Dr. Tardy János, a Természetvédelmi Hivatal vezetője a Washingtoni Egyezményhez kötődő kiállításon. Az egyezmény jelenleg több mint harmincötezer faj befogását, illetve kereskedelmét tiltja. fotó: müller andrea I < é f

Next

/
Thumbnails
Contents