Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)
2001-03-08 / 66. szám
I 2001. Március 8., csütörtök RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal K U LTJJRA Fesztiválvárosi nyitány Kulturális szimbiózisban a fővárossal A Tavaszi Fesztivál 2001 rendezvénysorozatának március 14-i ünnepélyes megnyitójával fesztiválvárosi arculatát ölti magára Pécs. Erről tartottak tegnap sajtótájékoztatót a Dominikánus Házban. A baranyai megyeszékhelyen ebben az évben 18 fesztivál megrendezésére kerül sor - jelentette be dr. Újvári Jenő alpolgármester tegnap a Pécsi Kulturális Központban megrendezett sajtótájékoztatón. A hagyományos nyitánynak számító, március 14-én kezdődő, április elsejéig tartó Tavaszi Fesztivál harmadik ízben kapcsolódik az ezzel együtt zajló Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz, és ezáltal is immár érzékelhetően kedvezően befolyásolja a város vendégforgalmát. Pécs város alpolgármestere elmondta, hogy számszerűsít- hetően növekszik a külföldi és a hazai érdeklődés a rendezvények iránt. Budapest után Pécs az első számú olyan magyar kultúrköz- pont, amelyet fesztiválvárosként kezdenek jegyezni a nemzetközi turisztikai információs köztudatban. Történelmi távlatokban ugyancsak olyan vonzó híre volt a városnak, hogy az itteni ember szeretett a tereken lenni, a szabad ég alatt mulatozni. Középkori krónikák is megemlékeznek az ilyetén mediterrán jellegű helyi szokásokról. A 14-én 19 órakor a PTE Orvosi Karának aulájában a Matáv Szimfonikus Zenekar Ligeá András vezényletével megrendezendő koncertjével, dr. Toller László polgár- mester köszöntőjével veszi kezdetét a fesztivál, amelynek programjában 27 előadás, 55 filmbemutató és négy kiállítás szerepel. A közönség jelentős kulturális események résztvevője lehet. A helyszínekről szólva az alpolgármester elmondta, hogy mivel jellegüknél fogva ko„Habsburgjaink” évszázadai Millenniumi kiállítás-sorozat nyílik Bécsben a közös múltról Ma délben a bécsi Hofburgban nyílik meg a Császár és király című kiállítás, amely a magyarországi Habsburg-uralom (1526-1918) évszázadait próbálja - némiképp új megvilágításba helyezve - feldolgozni. A megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök és Wolfgang Schüssel osztrák kancellár is beszédet mond. A magyar millennium külföldi rendezvényei között a legnagyobb szabású lesz a bécsi, amelyhez foghatót utoljára az 1873-as világkiállításon látott a császárváros, amikor a kiegyezés után hazánk önálló országként mutatkozott be a birodalom fővárosában (többek között ekkor indult el a hírnév felé a pécsi Zsolnay-kerámia is). A mostam „századfordulós”, voltaképp öt egymást követő, illetve részben párhuzamosan is látható tárlat egyik fő szervezője volt dr. Ujváry Gábor, a Bécsi Történeti Intézet igazgatója. Ami legelőször az ember eszébe ötlik: vajon a mostani kiállítás „sugall-e” valami olyasmit, ami új lehet a történészek és a nagyközönség számára?- Azt badarság lenne elvárnunk, hogy egy ilyen kiállítás alapvetően módosíthatja a Monarchiáról vagy a Habsburgokról kialakított képet - mondta Ujváry Gábor -, de szakítani kívántunk azzal a szerintem nagyon egészségtelen kurucos történelemszemlélettel - vallom ezt bátran, meglehetősen öntudatos magyarként -, amely részben mindmáig meghatározza oktatásunkat és sajnos gondolkodásunkat is. E szemlélet a kiegyezés után erősödött meg, majd vált egyeduralkodóvá, és furcsa módon nagyon is megfelelt a kommunista kívánalmaknak. Ez utóbbiak „legjelesebb” képviselői, Andics Erzsébet és Mód Aladár szerint Magyarország 1526 utáni története nemcsak az osztályharcok, de a sanyarú gyarmati sors története is. Ez győzedelmeskedett Marosán György 1958-as Politikai Bizottságbéli felszólalásakor, amikor a Collegium Hungáriáim (CH) régi épületének, a Trautson- palotának az eladásáról döntöttek. Ő akkor - rendkívüli történeti érzékről téve tanulságot - azt mondta: mi 400 évig Ausztria gyarmata voltunk, és ebből a házból is gyilkoltak bennünket. Szegény testőrírók, ha tudták volna, hogy ők az imperializmus és ldzsákmányolás gaz harcosaiként gyilkolják a véreiket a Trautson-palotából!- Ezzel együtt a közös osztrák-magyar történelem iránt már-már nosztalgiával fordulunk manapság. Vajon jogosan?- Úgy hiszem, tudomásul kell vennünk: Magyarország útja Európába Ausztrián keresztül vezetett és vezet ma is, történelmi, gazdasági, kulturális szempontból egyaránt. Ugyanakkor Ausztria „természetes érdekzónája”, Délkelet- Európa felé is Magyarországon keresztül vezetett és vezet az út. Ha ezt mindkét fél felfogná, szép lenne az élet, de mivel úgysem lesz így, mégse egészen az. Ettől függetlenül a kiállítás tartogat egy-két olyan érdekességet, amiért tán érdemes lesz megállni a következő hetekben Bécsben. Többek között a Corvina-könyvtár osztrák kézben lévő kötetei miatt, amelyek ékessége Bocskay György Rudolf trónörökös számára készített írásminta- könyve 1571-73-ból. A Nemzeti Könyvtár dísztermében (Josephplatz 1.) látható Császár- és király-kiállítás kiegészül a CH-ban megrendezendő további négy tárlattal: a Magyar királykoronázások Pozsonyban, az Együtt az oszmánok ellen, a Bécs és a magyar értelmiség, valamint a Vasfüggöny július 29-ig látogatható. M. K. Hírcsatorna ISMÉT GORDIUSZ. Lezárult a megyei középiskolás Gordiusz matematika tesztverseny. A 9. évfolyamosok versenyét Tolnai Gábor, a tizedikesekét Ruppert László, a 11. évfolyamét Péter- falvi Ferenc nyerte, mindhárman a Janus Gimnázium diákja. A ti- zenkettedikesek közt Várhegyi Dániel, az Árpád Fejedelem Általános Iskola és Gimnázium tanulója végzett az élen. (br) KIRÁLY DÁVID ZSOLT Pinoc chio című balettszimfóniája kétzongorás változatának CD- felvételére kerül sor a napokban, melyet a komlói származású kiváló zongoraművész, Király Csaba és a Művészeti Szak- középiskola tanára, Forgó György ad elő. A teljes mű élőben a Zeneakadémián hallható június 1-jén, előtte azonban az első részt március 12-én 19 órakor mutatják be a Pécsi Művészeti Szakközépiskola hangversenytermében. (d) TÁNCCSOPORT ERDÉLYBŐL Régi baráti kapcsolat köt össze több baranyai iskolát a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiummal, amelynek az ifjúsági néptánccsoportja március 10- én 17 órakor a hosszúhetényi moziban a helyi népi együttessel és az iskola gyerektáncosaival ad közös műsort. ______________________(BRJ Pé csbánya? Egyetem utca? Napokon belül eldőlhet, hova kerüljön a Pedagógiai Szakszolgálatok Központja. A megyei közgyűlés már határozott, a pécsi képviselőtestület még nem. Az újabb köközködési hullám érinti majd a Gyivi-t, a Pedagógia Szakszolgálatot, az Egyetem utcai volt általános iskolát és a pécsbányai kórházat. A megyei közgyűlés legutóbbi ülése elé került előterjesztés elsősorban a Pedagógiai Szak- szolgálatok Központja szolgáltatásait igénybe vevőkre figyel, annak ellenére, hogy a központnak az Egyetem utcai épületben való elhelyezése 50 millió forinttal többe kerül, mintha a megyei tulajdonú pécsbányai volt kórházba költöztetnék. A szakmai szempontok mellett azonban a feszített megyei költségvetés érdekei is az ingatlancsere mellett szólnak. Az ágazatot irányító alelnök, Bokor Béla szerint ugyanis a többletkiadás a lényegesen alacsonyabb működtetési költségek miatt 4-5 év alatt megtérül. Az Egyetem utcába költözne a Gyivi is, így a két intézmény rezsiköltségei egy kalap alá vonhatók. Csaknem biztosnak tekinthető, hogy a pécsbányai kórházat megvásárolja a megyétől a pécsi önkormányzat - a tulajdonjog tisztázásának igénye késleltette eddig a döntést -, ahol az idős embereket ellátó gondozóközpontot alakít majd ki. ___ M. A. Mag yarul - magyarán További alakváltozatok Az előző héten csak néhányat említettem azok közül, amelyeket az e-ö változása jellemez. Egy érdeklődő olvasónk telefonon jelezte, hogy ő sokkal többet tud. Sorolta is őket, de egy se volt közülük olyan, amelyik az én följegyzéseimben ne szerepelne. íme! Csepp-csöpp. Első hallásra vagy látásra azt mondhatjuk, hogy a választást a beszélő regionális köznyelvi beidegzése és egyéni ízlése dönti el. De a szóösszetételben való szereplés, valamint a képzett alak már meghatározza a használatát. Például a cseppkő, cseppfertőzés, cseppfolyós a magyarul beszélőknek így helyes. A kisbaba, kisgyerek kedveskedve csak így nevezhető: csöppség. A per-pör, perel-pöröl változatok között is jól fel(föl)ismerhető a jelentésbeli különbség. A hivatalos nyelv (bíróság) szinte csak az e-s alakot használja: peranyag, perdöntő, perújrafelvétel. A rossz viszonyban lévő szomszédok inkább porolnék, de ha bíróságra kerül az ügy, inkább per lesz belőle. A jelentéktelen nézeteltérés vagy kisebb anyagi természetű viszálykodás, szinte mindig tyúkpör. A perzsel-pörzsöl esetében is megállapítható a különbség a cselekvő alanya, illetve tárgya szerint. A nap nyáron perzsel. A disznó- ölök porzsolnék. A serte-sörte váltakozásának korlátáit a sörtehajú szóval jelezhetjük. A szeg-szög különbsége a mértani fogalmakat jelölő összetételekből válik világossá: derékszög, háromszög, szögmérő stb., e-vel szakmai képtelenség. A seper-söpör, seprű-söprű elsősorban táji változatok, de a söpredék akár konkrét, akár átvitt értelemben csak így használatos. A nyelv életének, változásának jellemző sajátsága, hogy külső beavatkozás nélkül is gazdagodik, szépül, igyekszik megszabadulni hátrányos tulajdonságaitól. Erre a tárgyunkhoz tartozó egyetlen példa az e-hangzós változat helyett az ö hangzós köznyelvivé válás. Pl. a ser, perkelt még a 19, sz.-ban is általános használatú volt: seritalt fogyasztottak a perkelthús mellé. A rend-rönd, berreg-börrög, szem-szöm, kenyér-könyér és még nagyon sok más ilyen típusú alakváltozat már nem köznyelvi, hanem nyelvjárási jelenség. A legtöbben Szegedhez kapcsolják az ún. ö-zést, pedig nemcsak e városra és környékére jellemző, hanem erősen megkopott, eltűnő változatában Somogy nagy részén, Baranya déli felében is így beszéltek. Sőt a Felvidéken Szene környékén és Abaújban is találtak ö-ző falvakat annak bizonyságaképpen, hogy a most élők ősei a török elől oda menekültek. Érdekességként megemlítem, hogy az e hang túlzott gyakorisága az alapja az ún. eszperente játékos nyelvhasználatnak. Kezdeményezője Orosz Ádám egersza- lóki plébános. Amikor nevének e nyelvi változatát kérdezték tőle, így válaszolt rövid gondolkodás után: Lengyelek ellene (Orosz), Emberek eleje (Ádám). A gólya pedig az ő nyelvén: emeletes veréb. Rónai Béla A járadék benzolgőzös útján Sokan lehetnek, akik mögül szőrén-szálán eltűnik egy cég. Nemcsak utcára kerülők, pénz nélkül maradók az áldozatok. Olyanok is, akik felé folyamatos fizetési kötelezettsége van a felszívódott munkaadónak, például a munkahelyi ártalom miatt kapnak baleseti járadékot. A továbbiakban nincs miből - vonja meg a vállát a jog. Dr. Gyenge Árpád, a Munkaügyi Bíróság elnöke (képünkön) a szénbányák felszámolását említi példának, amikor a törvény még állami garanciát adott a járadékra jogosulA végén fizetni kell veszítik rendszeres baleseti járadékukat.- A Munkaügyi Bíróság gyakorlatában mi ritkán találkozunk ilyen helyzetből született jogviA megyei bíróság gazdasági kollégiumának elnöke, dr. Juhász László nem látja kilátástalannak a járadékosok helyzetét.- A végelszámolást csak akkor szabad lezártnak tekinteni, ha a cég minden hitelezőjét előtte kielégítette, közöttük a járadékosokat is. Erről egy 1991-ben hatályba lépett jogszabály rendelkezik. Van ugyan lehetőség a közös megegyezésre - lehet ez egyszeri megváltás is - , de ezt az ajánlatot a járadékos nem köteles elfogadni. Ha a járadék folyósítására kötelezett nem fizet, elegendő, ha a járadékos erről a cégbíróságot értesíti. Ebben az esetben a bíróság nem engedi, hogy a cég jogutód nélkül megszűnhessen. aknak. Ma már ezt a hátteret hatá- yos jogszabály nem biztosítja.- Vélhetően igen sokan érintetek lehetnek, akik egyszer csak eltákkal. Legalábbis egyelőre ezt mondhatom. Kérdéses azonban ilyen szempontból a jövő. A rendszeres járadék fizetésére kötelezett cégek igyekeznek magukról gondoskodni, például biztosítás kötésével. Ha a cég jogutód nélkül megszűnik, a biztosító tesz ajánlatot a járadékra jogosult felé, vagy tovább fizet egy meghatározott összeget, vagy egyszeri megváltást ígér. Ha azonban a kötelezett cég ilyen háttér és jogutód nélkül megszűnik, akkor a járadéktól elesőknek nem áll jogorvoslat a rendelkezésükre - rögzíti a bíróság elnöke. Ót perce húzta meg valaki Kőszegiék kocsiját a Szliven mögötti parkolóban. Nem nagy ügy, csak éppen az utolsó csepp volt a pohárban. Kőszegi Sándor minden izében remeg az idegességtől. Amúgy is könnyen kiborul. Felesége intézi az ügyet a rendőrökkel, ő sem sokkal nyugodtabb. Abban a bizonyos pohárban sok minden van. Többek között Kőszegi 33 éves munkaviszonya. Az ez idő alatt összeszedett betegsége. Ebből eredően munkaügyi vita, orvosi kezelés, szakértői vizsgálat, felülvizsgálat. Melegburkoló, parkettás volt, rendszeresen dolgozott vegyszerekkel. 1988 áprilisában idült benzolmérgezést állapítottak meg nála. Egy igazságügyi szakértői vélemény szerint „kártalanításra igényt adó, kártalanítandó foglalkozási megbetegedés”. Munkáltatója a Pécsi Építőipari Szövetkezet volt. A cég még 1989-ben pert vesztett Kőszegivel szemben a Pécsi Munkaügyi Bíróságon. Az ítélet értelmében a szövetkezetnek 1990. január 1- jétől kezdődően havonta folyamatosan 3401 forint kártérítési járadékot kell fizetnie az időközben nyugdíjassá lett Kőszeginek. Az 1942-ben született férfit előbb 35, 1987-ben már 50, rá egy évre pedig 67 százalékos rokkantnak minősítették, foglalkozás közben elszenvedett munkahelyi ártalmak miatt. Most már 100 százalékos rokkant. A több mint tíz évvel ezelőtti 3401 forint időközben tavalyra közel havi 25 ezer forintra emelkedett. A szövetkezet elnöke azonban a közelmúltban - szóban - bejelentette, fizetésképtelenség miatt a baleseti járadékot nem fizeti.- Szétesett a cég - tárja szét a kezét Kőszegi végelszámolás alatt áll, pedig 1992-es alapszabálya szerint a vagyona mintegy 70 millió forint volt. A cég telefonszámán csak egy fax hangja sípol. A szövetkezet jogi képviselője dr. Busch Judit ügyvéd. A jogásznő meglepően fogalmaz. Az 1992 óta darabjaira hullott szövetkezet lényegében már csak azért van, hogy megmaradt vagyonából működési költségeit és két „járadékosa” felé fizetési kötelezettségeit teljesíteni tudja. A szövetkezet valóban végelszámolási eljárás alatt van, ami azt jelenti - jelzi az ügyvédnő -, hogy nincs olyan fizetési kötelezettsége, amit ne tudna teljesíteni. Azt is elmondja, hogy az 1992-es vagyon a kivált szervezeteké lett, illetve a cég már akkor meglévő fizetési kötelezettségeinek fedezésére szolgált.- Kőszegiék szerint a szövetkezet most januárban jelezte feléjük, tovább nem tud fizetni.- Nem ezt jelezte, hanem a közgyűlés felhatalmazása alapján azt, hogy próbáljanak megegyezni, megállapodást kötni a rendszeres baleseti járadék egyszeri megváltásáról. Én azonban ezen a beszélgetésen nem vettem részt.-És ha nincs megállapodás?- Ez esetben nagyon örülnénk, ha Kőszegi úr ajánlana egy olyan üzleti stratégiát, amely alapján a szövetkezet rentábilisan működne, s ebből eredően baleseti járadékát is fizetni tudná.- Ugye ezt nem gondolja komolyan?- Úgy tudom, Kőszegiék számos szakemberrel konzultáltak, nem lepődnék meg nagyon, ha a szövetkezetét illető gazdasági jellegű elképzelései is lennének. MÉSZÁROS ATTILA moly reklámhordozók, növekvő szponzori támogatottság mutatkozik a finanszírozásban. A programokat idén is a Pécsi Kulturális Központ fogja össze a partnerintézményekkel karöltve. Rózsa Zoltán igazgatóhelyettes és G. Molnár Judit, a Művészetek Háza igazgatója, valamint a to vábbi fesztivál gazdák képvi selői ismertet tékarendezvé nyékét. A szín skála a közép kortól napjain! kortárs művé szetéig ível Magyarország nak Európán való nyitottsá gát is érzékel tetve, a magyai kultúra Kárpát- medencei jelle gét hangsú lyözva. Pécs Budapest után a magyar városo! között ezáltal is az ország legszínesebb, legjelentősebb kultúrvá- rosává, nemzetközileg is számor tartott fesztiválvárossá lép elő. (Teljes program www.dunantuMnapb.hu) BEBESSI K A fesztivál keretében újra a pécsi színpadon a Hunyadi László