Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)
2001-03-07 / 65. szám
8. oldal - Új Dunántúli Napló SZALÁNTA B E MUTATKOZIK 2001. Március 7., szerda S zalánta. A dokumentumok már 1192-ben említik a falu nevét: a különböző leírásokban Zolounta, Scolounta, Zalantha, Zalautka, Zalaca, Zalanta a megnevezés. 1240-ben Németi falu is megjelenik a dokumentumokban: Nemeti, Nemty, Nemphty, Némethi nevekkel. A horvátok Baranyába történő betelepüléséről a XIII-XIV. századból vannak adataink. 1332-1335 között Szalánta és Németi falu már szerepel az egyházi adónyilvántartásban. Szalánta 1554- ben 10,1562-ben 22 házból álló falu volt. Németiben 1555-ben 6,1566-ban 7,1582-ben 10 család élt. Atörökök elvonulása után Szalántán 20 ház maradt épen, Németiben 7 család élt ekkoriban. A mai etnikai határokat az 1720-1750-es évek között kötött házasságok is megerősítik. A két falu közelsége miatt az évszázadok folyamán több esetben történt kezdeményezés az egyesítésre. Erre 1977-ben került sor. jCővágószőlös ^''o Cserkút Rpmonya5 V Nagykozár Magyarsarlós Pellérdo J Keszö : ^ Aranyosi °gadány/ 0 0-" SVM Kökény ,ö: rw saws Görcsöny "% q, Szőkeu Kozármií Pécsudvard iothárd Kisherend Bostai »SZALÁNTA Megtartották vezető szerepüket Évek óta biztosított a közintézmények működése A község igen jó természeti és infrastrukturális adottságokkal rendelkezik, ezt a település önkormányzata a fejlesztési elképzelések megvalósításánál ki is használja. Dunai Zoltán polgármester nem véletlenül említi, hogy a térségben sikerült megőrizniük vezető szerepüket. Mindezt az is alátámasztja, hogy évről évre épül- szépül a település. Tavaly többek között a legfontosabb feladatuknak azt jelölték meg, hogy biztosítsák az intézmények (például az iskola, óvoda) biztonságos működtetését. A polgármester ennek bizonyítékaként megemlíti, hogy az egyik legnagyobb bemházás, az önkormányzati iráA népesség változása Szalántán (fő) nyitású és tulajdonú intézmények gázellátása is ennek jegyében történt. A gázvezetékek tavaly elérték Eszterágpusztát, az önkormányzati tulajdonú ingatlanokat, ezzel is növelve értéküket. Gázenergia-ellátásra tért át az óvoda, a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő, a körorvos lakása, a gyógyszertár, a művelődési ház, és a falu- gondnokság - hogy csak néhányat említsünk a „gázosítási” akció eredményeiből. Ennek értéke eléri a 10 millió forintot. A falu idősebb korosztályának régi vágya teljesült az első és második vüágháborús emlékmű elkészültével, amely az önkormányzatnak 500 ezer forintjába került. Pályázati pénzből (3 millió forint), valamint ugyanennyi önkormányzati hozzájárulással megerősítették az óvoda tető- szerkezetét, s helyi vállalkozók bevonásával 3 buszmegállót is építettek.- Ezek nagyon fontos beruházások voltak - mondja Dunai Zoltán -, hiszen javítottuk a lakosság komfortérzetét, vonzóbbá tettük - legalábbis úgy érezzük - a nem itt lakóknak is településünket. A földrajzi fekvésnek köszönhetően a falut körülvevő földek minősége jó. Az itt élők többségének megélhetését évszázadok óta a mezőgazdaság biztosítja, most sincs ez másként. Sajnos, azok közül, akik valamikor a környező városok ipari üzemeiben helyezkedtek el, az utóbbi időben egyre többen válnak munkanélkülivé. Az üzemek ugyanis a kiadások csökkentését a vidéki dolgozók elbocsátásával próbálták elsősorban megoldani. Az viszont örvendetes tény, hogy a munkahely nélkül maradottak sem ülnek tétlenül, sokan közülük vállalkozóként keresik meg a család eltartásához szükséges pénzt. A faluban közel 70 vállalkozót tartanak nyilván, van közöttük iparos, de legtöbben mezőgazdasági munkát végeznek. A régóta jól működő intézmények, mint például a körjegyzőség (Szalántán kívül Bisse, Bos- ta, Babarcszőlős, Szilvás ügyes-bajos dolgait intézi a 8 munkatárs, Horváth Lászlóné dr. Dunai Zoltán polgármester hivatalában fotó, m. a. Bohdaneczky Ágnes körjegyző irányításával), az egészségház, művelődési ház, óvoda, iskola több évtizede alapot ad a fiatalok letelepedési szándékának megvalósításához. Szalánta mindig is központi szerepet játszott a térség életében - jegyzi meg végezetül a polgármester -, felvállalta a környező falvak igazgatásának, művelődésének, gyógyításának feladatát, színvonalas szolgáltatást biztosítva ezzel az itt élő embereknek. Tetőszerkezet felújítása, közvilágítás, járdaépítés Mindenre pályázni kell, ám a jelentkezés feltételei között első helyen szerepel az önkormányzat úgynevezett önrésze. A szalántai testület ebben az évben 10 nagyobb beruházást tervez. Az alábbi összegek a teljes bekerülési költségből a falu hozzájárulását jelentik. Nem tűr halasztást a polgármesteri hivatal tetőszerkezetének felújítása - erre 1 milliót szán a testület. Az óvoda tavaly elkezdett felújítását is folytatni kell - 600 ezer forint a hozzájárulás. A vízvezetékrendszer felújítására félmillió forintot adnak. Eszterágpuszta felé bővítik a közvilágítást -1,5 millió a hozzájárulásuk. Szeretnének egy pihenőparkot kialakítani - ebben az évben a völgyben létesítendő tó kialakítására 1 millió forintot különítettek el. Az elmúlt évben létrehozott helyi televízióstúdió megfelelő környezetének kialakításához is hozzájárulnak - berendezések vásárlásra 500 ezer forintot terveztek. Az egyházi épületek felújítására is költenek félmillió forintot. Ugyanennyiből szándékoznak kiadni Szalánta község történetét. A Hunyadi úti járdafelújításra 400 ezer forintot szánnak. A falugondnpki szolgálat fejlesztésére is pályáznak, a gépkocsivásárláshoz 1,5 millió az önrészük. Mindez persze nem jelenti azt, hogy csak ez a 10 fejlesztés készül el a faluban, ezek csak a nagyobb kiadásokat jelentik. Élő hagyományok Standovár Mihály immár második ciklusban tölti be a Horvát Önkormányzat elnöki tisztét. Arra a legbüszkébb, hogy a faluban sikerült a hagyományokat életben tartani.- Talán ez a legfontosabb feladatunk - mondja az elnök, aki polgármester is volt, tehát jól ismeri a település népét. - Az identitás megtartásához nyújtunk segítséget, s erre a leginkább a hagyományőrző kulturális rendezvények megtartásával nyílik lehetőség. Nem panaszkodhatunk, igen jól működő együtteseink vannak, amelyek a falun kívül is ismertek. De azt is fontosnak tartjuk, hogy a felnövekvő generáció alaposan megismerje anyanyelvét, népe irodalmát. Éppen ezért a horvátul tanuló gyermekek teljes iskolai felszerelését fedezzük a költségvetésünkből. Ami nem sok, mindössze 621 ezer forintból gazdálkodunk. Az anyaországgal is kialakították a kapcsolatot, a falu testvértelepülésével, a horvátországi Sztri- zivojne faluval hosszú távú együttműködési szerződést kötöttek. A megállapodásban rögzítették az együttműködés lehetőségeit (sport, kulturális együttesek kölcsönös fellépése, kölcsönös iskolalátogatások, tanulmányi kirándulások), amelynek alapján még szorosabbra fűzhetik a két település kapcsolatát. Minőség az iskolában Hét község gyermekeit oktatják a szalántai általános iskolában, s bár sok a hátrányos helyzetű tanuló, azért néhány diák innen kikerülve megállja a helyét a megyeszékhely legjobb középiskolájában is. A hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése adottság, sajnos a környező településeken még több a munkanélküli szülő, a cigány származású család, tehát fokozottan hátrányos helyzetű gyermek mint Szalántán. Az iskolaigazgató, Balogh Györgyné azonban nem panaszkodik, inkább segíteni próbál az önhibájukon kívül rossz családi körülmények közé került tanulókon. Leginkább a pályázaton nyert pénzből táijiogatják a rászoruló gyerekeket. Legutóbb például 700 ezer forintból erre a tanévre megoldották 39 rossz körülmények között élő tanulónak a teljes napi étkeztetését. Nem nézhettük tétlenül - magyarázza az igazgatónő -, hogy néhány gyerek éhesen üli végig az iskolában eltöltött időszakot. Megkerestük annak lehetőségét, hogy legalább napi háromszori étkezés biztosításával elősegítsük testi fejlődésüket. Arra is gondunk volt, hogy hátrányos helyzetük feledtetésére karácsonykor alapítványi pénzekből összeállított ajándékcsomagot adtunk át nekik. Persze ez az adottság nem megy az oktatási színvonal rovására. Arra az itt dolgozó pedagógusok nagyon vigyáznak, hogy az eddig elért szintet megtartsák és lehetőleg javítsanak is rajta. Ez bizonyos mértékig követelmény is, hiszen az iskola benevezett a Comenius minőségfejlesztési programba, eddig jónak értékelték tevékenységüket, úgyhogy hamarosan elkezdődik a nemzetközi minőségbiztosítási módszer engedélyeztetési eljárása. Az oldal a szalántai önkormányzat támogatásával készült A képviselő-testület A szalántai képviselő-testület 8 tagból áll, főállású polgármestér irányítja. Nem volt ez mindig így, de ebben a ciklusban a testület úgy határozott, hogy az önkormányzat megnövekedett feladatainak végrehajtásához a polgár- mesternek egésznapos tevékenységére van szüksége. A testület összetétele: Dunai Zoltán polgár- mester, Bosnyák János alpolgármester, Buhus Lenke, dr. Bori Beáta, ifj. Bosnyák Mihály, Ferencz Éva, Gorsics Gábor, dr. Szíjártó Zoltán. A testületi ülésen állandó résztvevő Standovár Mihály, a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke, valamint Horváth Lászlóné dr. Bohdaneczky Ágnes körjegyző. ________________■ Ol dalszerkesztő: Békéssy Gábor Siker két év alatt Szalántán mindig is nagy gondot fordított a horvát kisebbség a hagyományok ápolására, évtizedek óta működik itt népi együttes. Két évvel ezelőtt azonban már szervezett keretek között táncolnak kicsik és nagyok, ugyanis megalakították a Marica Kulturális Egyesületet. lehetőségünk véges, bár az önkormányzat is támogatja törekvéseinket, egy külföldi fellépésre már nemigen telik költségvetésünkből - mondja az elnök. - Szerencsére A spontán szerveződésű együttesekkel az volt a baj, hogy csoportokban részt vevő fiatalok felnőtté válva más elfoglaltságuk miatt már nem tudtak a próbákon, fellépéseken részt venni, az utánpótlás meg szervező híján rendszerint hiányzott. Az egyesület már szervezett körülmények között több csoportot is működtet, így a kicsikből előbb-utóbb nagyok lesznek, felnőttkorba érve is megtalálhatják az együttesüket. Farkasné Kishindi Ágnes, az egyesület elnöke már olyan családról is tud, amelyikben generációkon keresztül ápolják a nemzeti kultúrát. Most van kiscsoportjuk, az 5-8 éves gyerekek fellépésének mindig nagy a sikere, de a középső (9-12 éves korig), a nagycsoport (13-15 évesek), valamint a felnőttek sem panaszkodhatnak, eddigi - legfőképpen horvát anyanyelvű közönség előtt megtartott - produkciójukat mindig ütemes taps köszöntötte.- Nagyobb távolságra nem is igen utazhatunk, hiszen anyagi Az együttesek már külföldön is sikert arattak van horvát testvértelepülésünk, úgyhogy az anyaországgal rajtuk keresztül szoros kapcsolatot tudunk fenntartani. ■ A falu temploma és a páratlan szépségű Zsolnay-kápolna Derék, becsületes, tisztességes nép lakik errefelé - dicséri gyülekezetét Zagorácz István esperes. A magyarok, horvátok és utóbbi években a németek is szorgalmas templomba járók, hívő emberek, az egyházközösség támogatásában lehet rájuk számítani. Persze nem mindenkire, az esperes leginkább az újonnan betelepülőket emlegeti, akik nem keverednek senkivel, magukba zárkóznak. Szó sincs róla, hogy haragudna, vagy rájuk átkot szóma mindezért, viszont sajnálja, hogy ezek az emberek nem élnek benne a faluközösségben, s hogy nem veszik igénybe az egyház ilyen jellegű szolgáltatásait. Ráférne a templomunkra egy kis tatarozás - panaszkodik az esperes -, csak hát erre nincs pénzünk. A csaknem százéves, s a maga nemében egyedülálló Zsolnay-kápolna felújítását pedig már nem lehet tovább halogatni, körülbelül egymillióba kerülne. Persze, hogy erejéhez mérten segít az önkormányzat is (például hozzájárul a templom külső kivilágításához, a kápolna tatartozásához), de csak a költ- ségek töredékét tudja fedezni. fotók: müller andrea Negyed százados az óvoda Megpróbálunk minden lehetőséget megragadni, hogy az ide járó gyerekek ne szenvedjenek semmiben sem hiányt - mondja az óvoda vezetője, Török Gáborné. Ebben az évben például nem emeljük a térítési díjakat. Az idén 25 éves lesz az óvoda, tehát viszonylag új létesítmény a faluban. Felújítása folyamatos, ugyanis a tetőszerkezete az idők folyamán annyira megrongálódott, hogy cseréjét már nem lehetett tovább halogatni. Öt községből járnak ide az apróságok, ki a falu mikrobuszával, ki a helyközi járattal, ki pedig gépkocsival érkezik. Évente 55-65 gyermekkel foglalkozunk - magyarázza Török Gáborné. A térségben lakók igenis igénylik kisgyermekük óvodai elhelyezését, hiszen sokan járnak dolgozni, s napközben nincs, aki a gyermekükre vigyázna. A hátrányos helyzetű apróságoknak meg azért jó, ha óvodába járnak, mert itt legalább biztosított a rendszeres étkezésük.- Azért minket is érint az infláció, meg az élelmiszerárak növekedése - mondja az óvoda vezetője -, de minden lehetőséget megragadunk arra, hogy a költségnövekedést - legalábbis időlegesen - valahogy kompenzálni tudjuk. Mert az a célunk, hogy a térítési díj emelése okán az eddig óvodába járó gyerekek közül egyetlen se maradjon otthon. Létrehoztak egy alapítványt is (Fogd a Szalántai Óvodások Kezét), hogy a szponzorok által befizetett pénzekből pótolják a költségnövekedést. ______________■ Tud ja-e...? ...hogy a község idei költségvetése 132 millió forint, amelyből az iskolára 47 milliót, az óvodára és a diákétkeztetésre 25 milliót, a kulturális feladatokra 3 milliót, a szociális juttatásokra 14 milliót és az egészségügyi ellátásra 8 milliót költenek, ...hogy a község lakosságának körülbelül 60 százaléka horvát nemzetiségű, ...hogy az utóbbi években egyre több német vásárol telket, falusi kúriát a településen, emiatt jelentősen megnövekedtek a telekárak, ...hogy az elmúlt év utolsó negyedévében kezdték meg a csatornahálózat kiépítésével kapcsolatos munkálatokat, 2-3 év alatt kész lesz a teljes hálózat, ...hogy a településen eddig négyfajta helyi adót vezettek be, úgymint az iparűzésit, az építményit, telek- és a gépjármű súlyadót. ■ i
