Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-01 / 31. szám

2001. FebruAr 1., csütörtök KULTURA-R PORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal Recseg az integráció épülete Lemondott az orvosi centrum elnöke és követte helyettese is Tegnap hosszan tartó tanári testületi összejövetelen foglalkoztak dr. Bellyei Árpád bejelentésével és annak indokai­val, miszerint leköszönt az Orvostudo­mányi és Egészségügyi Centrum (OTEC) elnöki posztjáról. A professzort szolidárisán követte dr. Kosztolányi György, a helyettese is. Olyan a helyzet a Pécsi Tudományegyete­men, mint egykor a széteső Szovjetunióban - jellemezte e kissé túlzó példával a történteket dr. Gógl Árpád exegészségügyi miniszter. - Keresik az emberek a helyüket a posztokon, s ez nem mindig sikerül. Mondatai avval csengenek össze, hogy a két lemondott vezető valójában az egyetemi hierarchiában kevés önálló jogosítvánnyal rendelkezett, tisztük olykor amolyan tisztelet­Egymással kerülnek szembe A zárt tanári testületi ülésről kifelé jövet több orvos- professzorral sikerült szót váltani, akik nevük elhallga­tását kérve elmondták, hogy a sebtében végrehajtott egyetemi egyesülés figyelemreméltó következményei mellett (érzéseik szerint szinte minden egyetemi kar az „orvosegyetem” bevételeit szeretné megcsapolni, s ezért dugdosni kell a pénzt) a legszomorúbb az, hogy a vezetői hierarchia tisztázatlansága nehezen kezelhető ellentéteket is szül. Emiatt igen értékes emberek kerülnek egymással szembe. beli funkciónak tűnt. Kissé túlozva, még a sa­ját reprezentációs keretük fölhasználásához is engedélyt kellett kérniük. Ám lemondásuk okai ennyire nem egyszerűsíthetők le. A késő esti órákba nyúlt összejövetel után Bellyei Árpád (képünkön) a Dunántúli Napló kérdésére előrebocsátotta, hogy lemondásuk­kal a tanári testület döntő többsége azono­sult, és egyetértett avval, hogy az egyetemi in­tegrációt meglehetősen gyorsan és elhamar­kodottan vezényelték le, ami különösen nagy kárt okozott a szakegyetemi - ezen belül is az orvosegye­temi struktúrában. Elvileg ennek a szakegyetemi kép­zésnek az irányítására lett létrehozva az OTEC, ám a centrum működésének tör­vényi háttere kidolgozatlan maradt, s például csak lehe­tőségeket fogalmaz meg a pozíciókat illetően, egyéni alkukhoz kötve, ami értelemszerűen jelentős feszültségeket okoz. De térjünk vissza Gógl Árpád gondolataihoz, aki azonosan lát­va a helyzetet kimondta; előbb- utóbb‘várható volt, hogy zavar támad valahol a három vidéki város, Debrecen, Szeged vagy Pécs egyetemi vezetésében. Hi­szen a hazai négy orvosegyetem közül a budapesti nem adta fel önállóságát az integráció nyo­mán, ám a három vidéki orvos- egyetem az egyesüléssel létrejött nagy egyetem egy-egy „kara” lett csupán, akárminek is nevezték el. Ekként az úgynevezett Medical Centru­mok valójában nem kaptak elég jogosítványt ahhoz, hogy létük indokolt legyen, illetve sze­repkörük átértékelésére volna szükség ahhoz, CSONT Képmás ÉS MÁS EGYÉB. A PTE Művészeti Karának ötödéves hallgatója, Baglyas Erika mutatkozik be című kiállításával a Pécsi Galériában. A fiatal képzőművész tárlata február 18-ig látogatható. hogy beilleszthetők legyenek az egyetemi hi­erarchiába. Ám szerinte butaság volna az át­meneti zavarok miatt újragombolni a kabátot, s leporolni egy korábbi javaslatot (ami az egyetemi integráció idején szóba jött), misze­rint a négy orvosegyetemet kéne eggyé Össze­vonni. Dr Tóth József, a Pécsi Tudományegyetem rektora szerint is várható volt, hogy valahol kidől a lavór. Debrecenben még három hóna­pig orvosprofesszor ül a rektori székben (ezért ott pillanatnyilag még nem gond a Medical Centrum működése), ám Szegeden hasonló zavarok észlelhetők, mint Pécsen. Szerinte is a hatáskörökből adódnak az átme­neti gondok. Ám ő, mint rektor, több hatás­kört nem adhat le mint amit leadott eddig, ugyanakkor úgy gondolja, hogy az önálló ha­táskörökkel rendelkező, a hierarchiában az OTEC-vezetők alatt lévő dékánok sem óhajta-. nak a maguk jogköreiből bármit is „feladni” a centrumok elnökeinek. Tóth József szerint Bellyei Árpád (mint kvázi rektorhelyettes) fel­tehetően ebben a helyzetben hozta meg logi­kus döntését: nem óhajt tovább önmagának „tiszteletbeli funkciót”, egy másodhegedűsi szerepkört. Kézenfekvő, hogy rákérdezzünk, hogyan tovább? Tóth József szerint mihamarabb tisz- tázni-újrafogalmazni kell az orvoscentrum szerepkörét, az elnök és helyettesének kom­petenciáit (erre voksolt tegnap este az orvos­tanárok testületé is), s csak azután érdemes az utódlásról gondolkozni. Addig is Bellyei Árpád és Kosztolányi György ügyvezetőkként viszik tovább az el­nöki és elnökhelyettesi teendőket. KOZMA FERENC _____Hírcsatorna ÚT MENTI keresztek, szentek, kálváriák címet viseli Tám László legújabb kiállítása és diaporáma- bemutatója. A neves fotóművész tárlatát Mayer Mihály megyés püspök nyitja meg Pécsett, a Ba­ranya Ház pincegalériájában feb­ruár 2-án 17 órakor. (ad) A TANAC SIKERE. A Martin György Néptáncszövetség em­lékplakettjét vehette át január 27-én a pécsi Tanac Néptánc­együttes. Az együttes művészeti vezetőjének, Szávai Józsefnek a szövetség nívódíjjal ismerte el a néptánc érdekében végzett munkásságát. (aa) AHOGY ÉN átéltem. Köves L. Imre, a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége Baranya megyei szervezetének elnöke megírta katonáskodása és szovjetunió­beli hadifogságának történetét Öt év, ahogy én átéltem - 1943-1948 címmel. ■ Burleszk 16 éven felülieknek A Pécsi Harmadik Színház befogadószínház, így saját produkcióikon kívül külön­böző társulatoknak biztosít lehetőséget. Február 5-én, 6-án és 7-én a Budapesti Kamaraszínház vendégjá­tékára kerül sor. Josef Hader-Alfred Dörfer India című darabját mutatja be a Pécsi Harmadik Színházban február 5- én a Budapesti Kamaraszínház. Az India kulináris burleszk, amely 16 éven aluli nézőknek nem ajánlott. A darab két főhőse egy különös munka kapcsán sod­ródik egymás mellé, miközben mindegyikük megpróbálja élni a saját külön-külön életét. A két nagyvárosi kispolgár, mai Stan és Pan igyekszik megértem, miért történnek a dolgok úgy, ahogy megtörténnek. S közben rájön­nek arra, amire előbb-utóbb mindannyian, hogy milyen ne­héz is elfogadni egy másik em­bert, vagy ha elfogadni nem is, legalább elviselni. A Révész Ágota rendezte mű szereplői: Ujváry Zoltán, Jakab Csaba és Bereczky Péter cs.l Magyarul - magyarán Külön vagy egybe? FOTÓ: MÜLLER ANDREA Sokak szerint a legtöbb gon­dot a magyar helyesírásban az okozza, hogy nem mindig tudjuk, mely szavakat, szó- kapcsolatokat írunk külön vagy egybe. Ezt a vélekedést erősítette meg az az egykori kedves tanítványom, aki szülőfalujáról, Kisjakab- falváról kétkötetes monográfiát írt. A megtisztelő fölkérésére átnézett (lektorált) szövegben sorra vettük helyesbítő javaslataimat. A javíta­nivalók többsége a fentebb írt kér­déskörbe tartozott. Többször is ar­ra kért, hogy erre a gondra hívjam föl lapunk olvasóinak figyelmét. Szívesen teljesítem kérését. Legelőször azt a tévhitet, álsza­bályt kell megcáfolnom, amely így szól: „Egy fogalom egy szó.” Pél­dával szemléltetve: „változtatható sávszélességű középfrekvenciás erősítő”. A műszaki műveltségűek igazolhatják, hogy ez a négy szó­ból álló nyelvi kifejezés egyetlen fogalmat jelöl. De aligha akad olyan személy, aki egybeírná. Nem szándékom az erre vonat­kozó szabályok tüzetes felsorolá­sa. Mindenki megtalálhatja és elol­vashatja őket a helyesírási szabály­zatban. Megértésük egy bizonyos nyelvtani iskolázottságot feltéte­lez. Inkább azt a kulcsszót mon­dom, amely a kérdéses esetek többségének a megoldását segít­heti. Ez a JELENTES. Vagyis két vagy több szó mást jelent külön-, illetve egybeírva. Közismert, már az iskolában tanult példák: kis asz- szony - kisasszony, meleg ágy - melegágy, drága kő - drágakő stb. Felsorolok néhány esetet azok közül, amelyekben ugyancsak a jelentés a megoldás kulcsa. Ám a jelentésbeli különbség nem olyan nyilvánvaló, mint az iménti pél­dákban. íme az első: akárcsak. Egybeír­va hasonlítást fejez ki. Olyan, akárcsak (= akár vagy mint) az ap­ja. Különírva: óhaj. Akárcsak (leg­alább, csupán) egyszer láthatnám! - Megszorítás is kifejeződik ben­ne: nem többször, nem sokszor. A következő a: bárcsak. Egybe: óhaj jellegzetes nyelvi kifejezése Bárcsak elhihetném! - Külön: megszorítást jelöl: Bárcsak én lát­tam (senki más), mégis elhiheted. Csakhamar így = nemsokára (a csak a hangsúlyos az élőbeszéd­ben). Pl. Csakhamar elintézte ezt az ügyet. Külön: csak gyorsan (a hamar a hangsúlyos) - Csak ha­mar, még ránk esteledik! Úgyis: hiszen, különben is; úgyse vagy úgysem: hiszen, kü­lönben sem. Ne sírjál, úgyis megkapod! Hiába beszélsz, úgy­se érti. Különírva: mód- vagy állapothatározószó + az is hoz- zátoldó kötőszó. Pl. Úgy is lehet, ahogy te csináltad - így se volt jó, úgy se volt jó. Korunk gyakran használt, szinte divatos szókapcsolata a szabadidő. Egybeírva: az ember napi vagy heti időbeosztásában a munkaidőn (és más kötelező elfoglaltságon) kívüli, szabadon felhasználható idő. Fontos a sza­badidő megtervezése. Ez a sza­badidő program, amelyhez cél­szerű öltözék a szabadidő ruha. Különírva a nem tervszerűen, menetrendszerűen adódó hosz- szabb-rövidebb időtartam. PL Szabad idejében szívesen ker­tészkedett. Folytatása következik. Rónai Béla Képtár, avagy hol az alagút vége? Rendkívüli értékek - Barcsay Jenő, Gyarmathy Tihamér, Kassák Lajos, El Kazovszkij és mások művei - a vármegye- háza raktáraiban és folyosóján várakoznak jobb sorsukra, igaz ugyan, hogy biztonsági rendszerrel védetten. Ugyanis a modern képtár itt, a Janus Pannonius Múzeum Papnövelde utcai épületében kap majd helyet. Mármint ha a képeket végre ki lehet majd akasztani a termekben. A képek vándorlása, majd szomo­rú landolása a kilencvenes évek közepén vette kezdetét, amikor a megyei közgyűlés eladta a meg­rokkant Rákóczi úti épületet Pé­csett, ahol a Janus Pannonius Mú­Beszédes számok pék kijelölt helye a régi megyehá­za erre a célra felújítandó szárnya lett. Akár a festményeket, akár a ritka növénypreparátumokat, a rovargyűjteményt és természetvé­delmi dokumentumokat nézzük, A Janus Pannonius Múzeum képzőművészeti anyaga - 12 ezer festmény és szobor - a második legnagyobb az ország­ban a Nemzeti Galéria gyűjteménye után. A pécsi múzeum említett anyagából 7-8 ezer darab a husza­dik századi kortárs művészet terméke. Tavaly a JPM pályázaton nyert 5 millióból tudott alkotásokat vásárolni, körülbelül ugyanennyi az alkotóktól ajándékba kapott érték. Ma egy-egy alkotás átlagos ára 1 millióra tehető. zeum Természettudományi Gyűj­teménye volt. Ugyanis a gyűjte­ménynek ebben az ugyancsak öreg épületben, a „Modern Képtár II.’’-ben kellett helyet csinálni igen nagy sürgősséggel, míg a ké­rendkívüli értékeket kellett tető alá menteni innen is, onnan is. Hogy ez a döntés - házeladás, költözködések - mennyire volt előkészítve, s milyen mértékben diktálta kényszer, utólag hiába fir­tatjuk. Tény, hogy a huszadik szá­zadi kortárs gyűjtemény egyik igen értékes hányadát hosszú évek után talán majd az idén lát­hatjuk ismét a régi megyeháza épületében, miután a rekontsruk- ciója befejeződik. Több helyütt csíkokban vannak felszedve a szalagparketták a kiállí­tótermeiben, amelyek egyébként ablakaikkal, falaikkal bensőséges­nek, egyúttal impozánsnak, han­gulatukban atmoszférikusnak ígér­keznek. A folyószegletben a vako­lat alól kibújik a nád, de az itt-ott még beázástól foltos mennyezet alatt már szögletesen megtörő, fe­hér kígyók - korszerű világítótestek - futnak végig. A vizesblokkokra egyelőre csak a helyiségek külalak­jából lehet következtetni. Minde­nütt a váratlanul félbemaradt ga­ranciális munka nyomai. A terme­ken egy fiatal művészettörténész­szel, Nagy Andrással szaladunk vé­gig, nemigen tudja kommentálni a látottakat. Nem is lehet.- A felújítást a kivitelező cég a második emeleti födém megerősí­tésével kezdte, felújította az elekt­romos hálózatot, kialakította a vi­zesblokkokat, falakat bontott - sorolja az elvégzett munkákat Sárkány József, a művészettörté­neti osztály vezetője könyvekkel, dobozokkal zsúfolt irodájában. Már a március 25-én nyíló orszá­gos kisplasztikái biennáléra ké­szülnek. Mint megtudtuk, az épület bel­ső felújítására 10 milliót kellett ez idáig költeni, de már 1998 au­gusztusában nyilvánvalóvá vált, hogy mindenekelőtt a tetőszerke­zetnek kellene nekilátni. Ehhez 31,5 millió forintot nyert pályázati úton a megye, s még 55 milliót hozzá is tudott adni. Tavaly nyá­ron az volt a késlekedés oka, hogy a pályázó kivitelezők kezdtek el marakodni a megszerzendő kon­con. Ezzel együtt az is tény, a fel­újítást megkezdő cég is vétlen ab­ban, hogy a munkáját félbe kellett hagynia, de ugyanígy nem okol­ható a tetőszerkezetet megerősí­tő, a feladatával időben végző má­sik vállalkozás sem.- Az életveszély megszűnt, a keleti oldalfal már le is van festve, az épület be van vakolva - hang­súlyozza Sárkány József, úgy érezve, dédelgetett reményüket, a kiállítótermek idei átadását opti­mizmusa, a kivitelezőkbe vetett bizalma is elősegíti. - Ahhoz, hogy még a mil­lennium évében megnyíljon a képtár, a garanci­ális javításokon túl még 4-5 mil­lióra lenne szük­ség. Kistelegdi István építőmű­vész, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola tanszék- vezető tanára nagyszerű re­konstrukciós ter­vet készített, amelyben a resta­urátorműhely és a raktárak egy­más szomszédsá­gában - a könyvtár, az irodák, ku­tatóhelyek és a kiállítási tér - mint­egy másfél szint - egy épületben lennének, teljes belső klímarend­szerrel. De ennek a távlati tervnek, amely bővítéssel, nagyobb átalakí­tással jár, még meszsze nincs meg az anyagi fedezete. Viszont most már csak egy apró lépés kell - nyo- matékosítja ismét a művészettörté­nész -, hogy kiállítási térként funk­cionáljanak a meglévő helyiségek. Persze rendkívül fontos lesz a fű­A megoldás még várat magára tésrendszer kiépítése is, hiszen ál­landó, temperált hőmérsékletre lenne szükségük a képeknek. A beruházás jelentőségére példa, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is akar csinálni egy XX. századi kortárs gyűjteményt Budapesten két-három milliárdos költséggel. A megye önkormányzata újabb pályázatra készül, hogy a több mint egymilliárdos beruházás folytatódhasson. bóka Róbert k A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents