Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)
2001-02-26 / 56. szám
2. oldal - Új Dunántúli Napló VILÁG TÜKÖR 2001. FEBRUÁR 26., HÉTFŐ Új fegyverkezési verseny A jövő hadseregében robotok harcolnak az emberek helyett Sáron (balra) és Powell a tárgyalások szünetében FOTÓ: EUROPRESS/EPA Tárgyalások a Közel-Keleten Az amerikai külügyminiszter felszólította Izraelt és a palesztinokat: „törjenek ki az erőszak és az erőszak megtorlásának ördögi köréből”. Jeruzsálem Colin Powell Arafat palesztin vezetővel folytatott rámalláhi tárgyalása után hangsúlyozta: Washington fenntartás nélkül a békefolyamat mögött áll. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy az USA nem akarhatja jobban a békét, mind maguk az érintett felek. A sajtótájékoztatón Arafat kiemelte, hogy a palesztinok béke iránti elkötelezettsége stratégiai koncepció. Újfent felszólította George VJ. Bush amerikai elnököt, hogy játsszon cselekvő szerepet a békefolyamatban atyja, George Bush és elődje, Bili Clinton nyomdokaiba lépve. Az amerikai külügyminiszter a palesztin területek izraeli zárlatának lehető leggyorsabb feloldását sürgette, hogy előmozdítsák a palesztin gazdaság működését. Arafat korábban kifejezetten kérte az amerikai diplomácia vezetőjét, hogy ez ügyben gyakoroljon nyomást Izraelre. Az izraeliek biztonsági okokra hivatkozva zárták le a hárommillió lakosú palesztin önkormányzatú területeket, a Gáza- övezetet és Ciszjordániát. Az amerikai külügyminiszter rámalláhi látogatása előtt Izrael jövendő miniszterelnökével, Ariel Saronnal tárgyalt Jeruzsálemben. Powell kifejezte az Egyesült Államok mély aggodalmát a palesztin területeken tapasztalható veszélyes fejlemények miatt. Az izraeli rádió úgy tudja: az amerikai külügyminiszter márciusi látogatásra hívta meg Saront, hogy Washingtonban találkozzon George W. Bushsal. Friss közel-keleti hír, hogy titkos találkozókat tartottak a múlt héten a megválasztott izraeli miniszterelnök megbízottjai és palesztin főtisztviselők. ■ Hírek röviden Reagan elnök a nyolcvanas években „csillagháborús” tervvel ijesztgette a Szovjetuniót, ám a rakétavédelmi rendszer akkor mégsem készült el. Washington most hasonló kezdeményezést indított el - attól tartva, hogy az úgynevezett „lator államok” atomfegyvert juttathatnak az Egyesült Államok fölé. Washington A legújabb hírek tükrében az amerikai aggodalmak egyáltalán nem megalapozatlanok. Az iraki atomprogramban egykoron részt vett tudósok ugyanis azt állítják, hogy Szaddám Húszéin 1989 szeptemberében a Bagdadtól 150 kilométerre, délkeletre fekvő Rezzaza-tó mélyén hajtott végre atomkísérletet. A robbantás nem keltett feltűnést, mivel viszonylag kicsiny, a hirosimai atombombáéval azonos, tíz kilotonna erejű volt, és a föld mélye elnyelte. A kísérlet előtt iraki mérnökök ugyanis megnagyobbították a tó egyik természetes alagútját, és a föld alatt ezer méterre fekvő barlangban robbantották fel az atomrobbanófejet. Hírszerzési források szerint lehet, hogy Irak rendelkezik atomfegyverrel, de nincs bizonyíték arra, hogy elegendő dúsított nukleáris üzemanyaghoz jutna. Más jelentések viszont arról számoltak be, hogy a 20-50 kilogrammnyi nukleáris üzemanyagot a feketepiacon szerezték be, Dél- Afrikából csempészték Brazília érintésével Irakba. Az elmúlt tíz évben az ENSZ fegyverzet- ellenőrzési programjának ellenére Szaddám Húszéin további kísérleteket hajtott végre, és jelenleg több atombombát tárol egy bunkerban a Bagdadtól északra fekvő Hamrin-hegységben - állítják titkos iraki források. Fel van tehát adva a lecke a Pentagonnak, s nem kétséges, hogy a Bush-kormányzat - a Kreml ellenzése dacára - felgyorsítja elhárító rendszerének korszerűsítését. Olyan berendezésekről van szó, amelyek nemcsak jelzik a közeledő támadó rakétát, hanem pillanatok alatt elemAz amerikai „csodafegyvert” nem érik utol a rakéták Az amerikai légierő új „csodafegyvere” 8,6 m hosszú harci gép, amely több bombát tud magával vinni, mint mindmáig hadrendben lévő elődei. Ennek oka, hogy az UCAV fedélzetén nincs ember, a robotgépet műholdak révén a földről irányítják. Az UCAV-ot a Boeing-gyár fejleszti ki: lapos, lekerekített W-betűre emlékeztet. A radarok nem, vagy csak nehezen tudják észlelni, annál is inkább, mivel több mint 13 kilométer magasságban repül, s ezzel a föld-levegő rakéták számára is elérhetetlen. A gépet a levegőben is fel tudják tankolni, hatótávolsága egyébként 1600 kilométer. A robotbombázó nagy előnye, hogy „csak” tízmillió dollárba kerül, szemben a személyzetet szállító bombázógépek 30 milliós költségével. Mivel szerkezete egyszerűbb, kisebb földi személyzetet is igényel. Előnyei dacára a szakértők mindenesetre abban is egyetértenek, hogy az új gép nem mindig és nem maradéktalanul tudja majd helyettesíteni a hagyományos bombázókat. Kérdéses, hogyan tudják a gépeket irányítani harci helyzetekben, tudják-e azokat az emberek által vezetett bombázókkal együtt bevetésre küldeni? S az sem világos, hogy a célpontok megkeresésénél képes lesz-e a számítógép olyan pontosan dolgozni, mintha pilóta ülne a fedélzeten? zik, milyen a robbanófej, illetve kiderítik, nem pusztán félrevezető manőverről van-e szó. Ha a veszély valós, a rendszer elindítja az elfogó rakétákat. Az egyik rávezeti a célra a másikat, amely a maga robbanófejével megsemmisíti a célpontot. Az Egyesült Államok 2005-ig Alaszkában telepíti az első 20 elfogó rakétát, majd a következő két évben azok számát százra emelik. A lépést nemcsak Moszkvában és Pekingben kísérik aggodalommal, sőt, tiltakozással, hanem egyes európai NATO-szövetségesek köreiben is. Az annak idején a Szovjetunióval kötött ABM-szerződés ugyanis tiltja további rakétavédelmi rendszerek telepítését - tehát elvileg Moszkva hozzájárulására lenne szükség. Másrészt sokan tartanak attól, hogy az egyoldalú amerikai lépés a fegyverkezési verseny újabb hullámát válthatja ki egy különösen költséges területen. Fegyverkezési szakértők azzal is érvelnek, hogy bár az amerikai hadseregnek napjainkban nem kell szembenéznie világháború veszéMég sokáig szolgál a hagyományos Patriot rakétaelhárító FOTÓ: EUROPRESS/EPA lyével, hadrendje, felszereltsége mégis ennek megfelelő. Óriási a hadiflottája, igaz, a repülő- gép-anyahajók - állítólag - könnyen megbénít- hatók, míg a szárazföldi erők tengelyében a nehézkes harckocsik állnak. Amerikai katonai tervezők ezért merőben másként képzelik el a jövő hadseregét. A soktonnás páncélosokat könnyű, mozgékony, de nagy tűzerejű járművek váltanák fel. Zajtalan elektromotorral szerelnék fel őket, személyzetük legfeljebb három-négy főből állna. Ezek a katonák járművüket elhagyva akár egyszemélyes „harckocsikként” is bevethetők lennének. Öltözetük megvédené őket a lövedékektől, globális helyzetmeghatározó rendszer irányítaná őket s a műholdas rendszerek révén nem csak a maguk és csapatuk helyzetét ismernék pontosan, hanem az ellenségét is. A jövő hadseregében az emberek által vezetett harci gépeket javarészt robotok váltanák fel. Ezek alkalmasak lesznek a hadszíntér, az ellenséges csapatok felderítésére csakúgy, mint arra, hogy számítógép irányította lövedékeket, bombákat indítsanak a levegőből. A sebezhető óriás repülőgép-anyahajók helyébe a tengereken olyan hajók lépnek, amelyekről ugyan felszállhatnak a gépek, de amelyek szükség esetén képesek a víz alá merülve elrejtőzni a támadó bombák, rakéták elől. ieuropressi Dávid Ibolya Aradon A magyar igazságügyi miniszter az aradi szabadságemlékmű méltó elhelyezéséről tárgyalt a város polgármesterével. A szobrok másfél évvel ezelőtt szabadultak ki a csaknem ötvenéves „fogságból”. Orosz-amerikai csúcstalálkozó Az orosz külügyminiszter elképzelhetőnek tartja, hogy az amerikai és az orosz elnök még az év első felében csúcstalálkozót tart. Bush és Putyin a július közepén tartandó genovai G8-találkozó előtt tárgyalhatna egymássá - jelentette ki Ivanov. Iszlám értekezlet Kairóban Nyolc muzulmán ország (Nigéria, Egyiptom, Törökország, Indonézia, Pakisztán, Banglades, Irán és Malajzia) vezetőinek részvételével csúcsértekezlet kezdődött vasárnap Káróban. Az angol development (fejlődés) szó kezdőbetűje után D8-ként emlegetett tanácskozás elsősorban gazdasági kérdések - a globáizáció kiváltotta problémák és a magán- vállalkozások támogatása - körül forog. Fegyvereladási rekord Németország rekord értékben, 5,9 milliárd márka összegben exportált külföldre fegyvereket és katonai technikát 1999-ben. A legnagyobb vásárló Törökország volt, amely 1,9 milliárd márkáért importált német fegyvereket. A második helyen az Egyesült Államok ált, amelynek a vásárlásá 644 millió márkát tettek ki. Olaszország és Izrael után az ötödik legnagyobb német fegyverimportőr az Egyesült Arab Emírségek volt. Terjed a száj- és körömfájás Nagy-Britanniában újabb gazdaságban ütötte fel a fejét a száj- és körömfájás. A mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy a betegség átterjedt Anglia délnyugati térségére, amelyet 15 kilométeres körzetben zárlat alá helyeztek. A brit egészségügyi szolgáat fő álatorvosa bejelentette azt is, hogy az egyik érintett devoni gazdaság európai piacokra exportál juhokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy az EU által elrendelt exporttiláom miatt az elmúlt héten nem indított szállítmányt a kontinensre. Segélyt kér Phenjan Észak-Korea arra kérte Ausztriát, juttasson számára segély formájában abból a 30 ezer szarvasmarhából, amelyet leölésre jelöltek ki a hatóságok a szivacsos agysorvadástól való félelem miatt. Észak- Korea hasonló kéréssel fordult a hét elején Németországhoz is. Amerikai adatok szerint Észak-Koreá- ban 1995 óta kétmillió ember halt éhen, illetve lett éhezés okozta betegségek áldozata. ____________■ El nök lesz a bolgár cár? Szófia Heves csatározásoktól hangos a bolgár képviselőház. Bár harmadszor is leszavazták az ellenzék bizalmatlansági indítványát, a kedélyek nem csillapodnak. A feszült légkörben különös hangsúlyt kap a nagy visszatérő, a 64 éves II. Simeon, aki hatévesen került a trónra, amikor a második világháború alatt apja, III. Borisz cár, máig rejtélyes körülmények között elhalálozott. A volt bolgár uralkodó soha nem mondott le, de a kommunista hatalomátvétel után emigrálnia kellett. Spanyol- országban telepedett le, ahol sikeres üzletemberként vált ismertté. 1996-ban tért haza először, s szerény fellépésével kétségtelen hatást tett az emberekre. A maga által szerzett vagyon pedig azt az érzést kelti híveiben, hogy íme egy ember, akinek nem kell állami javakat eloroznia. Többen javasolták, mondjon le királyi-cári címéről, hogy „Simeon Koburgotski” polgártársat ajánlhassák a következő, valószínűleg 2002-ben tartandó választás elnökjelöltjének. Ez egyelőre lehetetlen lenne, mert az alkotmánybíróság a minap úgy döntött: elnökké csak az választható, aki a legutóbbi öt esztendőben, évenként legkevesebb hat hónapot Bulgáriában töltött. Ez a „lex Simeon” tehát megakadályozhatja államfővé választását. Ha azonban valamelyik meglevő párt, vagy ezután megalakuló „elnöki párt” színeiben, esetleg függetlenként indulna, lenne esélye. Amennyiben ugyanis képviselővé választják, minden valószínűség szerint változhatnának az állam- fői jelölés feltételei is. ______írét» TÜ NTETÉS KIJEVBEN. Az Ukrajna Kucsma nélkül nevű akció résztvevői az elnök felett ítélkező „népbíróságot” hívtak össze a város főterén. Hazaárulásban, hatalommal való visszaélésben, korrupcióban, az ukrán nép elleni népirtásban, szólásszabadság korlátozásában és egy újságíró eltüntetésében találták bűnösnek az államfőt. fotó: europress/epa Újabb szennyezés Erdélyben Kolozsvár Újabb szennyezési hullám indult Erdélyben az Aranyos folyón - ezúttal is egy bányaüzem derítőjéből. A három héttel ezelőtti vízfertőzés súlyos halpusztulást okozott, a folyó élővilágát tönkretették a savak és a nehézfémek. A hullám elérte Tordát, a vastartalom a megengedett 41-szerese, a réz 56-szorosa, a mangán 25- szöröse lett. A hatóságok szerint mindez nem érintette a város ivóvízrendszerét, mert lezárták a kutakat. A szakemberek attól tartanak, hogy az Aranyos felső szakaszán hullott csapadék újabb gondokat okozhat. Közben kisebb ipari vízszennyezést okozott a helyi sodronygyár. Torda környékén egy felszámolt vegyi kombinát raktáraiban 15 ezer tonnányi mérgező vegyi anyag veszélyezteti a folyót. ______ ■ 4 t > 4
