Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)
2001-02-21 / 51. szám
12. oldal - Új Dunántúli Napló POLITIKAI 2001. Február 21., szerda jl T A F Ó R U M Pécs 2001. évi költségvetése Múlt hét csütörtökön a pécsi közgyűlés elfogadta a város 2001. évi költségvetési rendeletét. Mint minden évben, az idei költségvetés iránt is élénk volt az érdeklődés: a hivatalos meghívottakon kívül sok pécsi polgár is eljött, hogy első kézből értesüljön a javaslatokról és a döntésekről. A módosított indítványok tárgyalása az ebédszünet utánra maradt, ekkorra már kicsit megcsappant az érdeklődés, a korábban zsúfolt közgyűlési terem szellősebbé vált. Az SZDSZ részéről jómagam voltam, aki az általános vita részeként a költségvetés egészével kapcsolatos szabad demokrata észrevételeket ismertettem. Az ellenzéki véleményekkel ellentétben a számok tüláében jól kivehetőek a városvezetés céljai. Az egyik legfontosabb cél a működési mérleg és a fejlesztési mérleg egyensúlyának fenntartása külön- külön is. Jelenleg - és ez a nehéz helyzetben levő szinte valameny- nyi önkormányzatra évek óta jellemző^- a nú> a kiadások a fejlesztési (beruházási) oldalon . Vagyis az egyensúly fenntartása érdekében a vagyon egy részét működésre kell fordítani, ilyen módon a város feléli vagyonát. A jó hír az, hogy a vagyonfelélés mértékét az elmúlt két és alatt sikerült lejjebb szorítani, és az idei költségvetéshez kapcsolódó határozatok között elsőként szerepel, hogy maximum öt év alatt a működési hiányt el kell tüntetni. Csak így garantálható hosszú távon a város kiegyensúlyozott, stabil működése. A jelenlegi költségvetés másik fontos célja a működésben és fejlesztésben is jelen levő tartalék feltárása. A rendszerben levő tartalékok feltárása azért nagyon fontos, mert a mindenkor rendelkezésre álló pénzeszközök fel- használásának hatékonyságát növeli, magyarul ugyanannyi pénzből több dologra lehet költeni. Például, ha a működési oldalon a dologi kiadásokat - amihez a központi költségvetés évek óta nem ad még inflációs mértékű növekményt sem, azaz reálértéken egyre csökkenő - csak 10 százalékkal sikerülne' csökkenteni, akkor ez kb. 440 millió forint megtakarítást és plusz forrást jelentene, amit el lehetne költeni akár az intézményrendszerre, akár a sport támogatására, vagy akár fejlesztésekre is, hogy csak a forráshiányos területek legfontosabbjait említsem. A pécsi SZDSZ a fenti célok elérése érdekében határozati javaslatmódosítást nyújtott be, amit a közgyűlés el is fogadott. Ennek értelmében kialakítandó egy olyan informatikai megoldással támogatott beszerzési rendszer, amely jelentősen csökkenti a dologi kiadások összegét. Horváth Zoltán közgazdász önkormányzati képviselő, SZDSZ Tekintsünk előre! Szükség van a vidék érdekszolgálatára A kommunista diktatúrák áldozataira emlékeznek Megtört a jég? Ki tudja? Várakozással teli napok után dr. Torgyán családját ért felháborító, minden alapot nélkülöző rágalomhadjáratról szólva „önként” lemond a FVM-i bársonyszékről és erő gyűjtésére visszavonul a FKGP „bombabiztos” várába. Másnap helycserés támadásra készülve küldi, küldené leghűségesebb alattvalóit, de sikertelenséget mutat akciója. A frakcióvezetésről is „önként lemond”. Bánk Attila vezetésével platform alakul. Végre láthatjuk a T.-izmus bukását. Közben Torgyán dr. jelezte a 2002-es választásokra koncentrál és mágusként jósolt „A választásokon a párt első helyen fog végezni... stb.”. Ravaszsága közismert, de már arra nem elegendő, hogy harcba vigye híveit. Bölcsnek meg nem elég bölcs ahhoz, hogy lemondjon pártelnöki posztjáról. Alattvalói már nem bíznak benne, joggal, vagy túlélési ösztönük folytán sorban elpártolnak tőle. Ne siránkozzunk, ne szidjuk, a politikai halottat el kell temetni. Tekintsünk előre! Az 1930-ban alakult nemzeti és magyar érdeket szolgáló Független Kisgazda-Földmunkás és Polgári Párt Torgyán 1991-es hatalomra jutása után célkitűzéseit, ideológiáját, politikai és nemzeti működését illetően megszűnt létezni. Csupán e név alatt gyülekező pozíciólesők és néhány megtévedt, megtévesztett személy a diktátort szolgálva kaparintotta meg, nyerte el a becsapott választók bizalmát legutóbb is 1998-ban, és kényszer- házasság révén jutott koalíciós hatalmi helyzetbe. Az eltelt idő bizonyította, e képződményre nincs szükség, a bukás 2002-ben elkerülhetetlen. Ha nem teszünk semmit, ez a tradicionálisan magyar érdeket, jobb életet óhajtó és azt szolgáló „nemes múltú” párt végképp elhal, csupán emlék lesz. Mit kell tenni, hogy ne így legyen? Szükség van-e a magyar politikai életben a vidék, a parasztság, az értelmiség és kisvállalkozók érdekszolgálatára, vagy nem? Sokunk meggyőződése: igen. Nagy szükség van ma a globalizálódó tőke és piac világában, az EU- csatlakozás küszöbén e pártra, megújulására. Alapeszmerendszerét a mai politikumban senki nem képviseli, helyette azt senki nem valósítja meg. Kérek, kérünk minden tisztességes embert, aki a falu, a város, a magyar vidék jobbulását óhajtja, gyülekezzen és cselekedjen. A 2002-es választásokig rövid az idő. Alakítsák meg a Cseh Sándor képviselő által jegyzett Kisgazda Szövetség helyi, megyei szervezetét, hogy időben megerősödve, Torgyán bukását követően egyesülve a FKgP-val, a demokratikus centralizmus elvén felépíthessük elődeink pártját és szolgáljuk a szegény, jövőkép nélkül élők fel- emelkedését. Napjainkban a vidék gazdasági, szociális érdekképviselete megosztott, a parlamentben nem rendelkezik komoly erővel. A változás letéteményesei mi vagyunk, szüléink örökségét magunkénak valló .kisgazda érzelmű emberek. Ennek megfelelően cselekedjünk! Szentpáli László szakmérnök - Pécs 91 ’-ben kizárt kisgazda A Magyar Tanácsköztársaságot 1919. március 21-én kiáltották ki. A hadügyi népbiztos Pogány József, a helyettesei: Szántó Béla és Szamuely Tibor. Megszervezték a Vörös Hadsereget, a Vörös Őrséget és létrehozták a Forradalmi Törvényszéket. Ez utóbbi elnöke Szamuely Tibor lett. Ő vezette a Dunántúlon és Kalocsa környékén az ellenforradalmárok elleni harcokat. A Magyar Tanácsköztársaság 133 napja alatt 590 személyt ítéltek halálra, illetve végeztek lti. Szamuely Tibor 100 ember kivégzésében vett részt, hozott halálos ítéletet. Az ezt követő fehérterror különítményeinek föllépéseit Horthy Miklós állította le. A második világháború vége felé, amikor még folytak a harcok hazánk területén, a Magyar Kommunista Párt már felállította a politikai rendőrséget. Vezetője Péter Gábor lett vezérőrnagyi rangban. A Budapesti Rendőrkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya 1945. február 2-án kezdte meg működését a MKP központjában, a Köztársaság téren. Az Andrássy u. 60. sz. épületet 1945 januárjában vette birtokba a Tömpe András-fé- le különítmény. 1945. március 3-án alakult meg a HM Katonapolitikai Osztálya. Szervezője és első vezetője Pálffy György vezérkari tiszt. E szervezetet 1950 februárjában megszüntették és elhárító részlegét az Állam- védelmi Hatóságba olvasztották be. Az igazolóbizottságokat az 1945. január 4-i kormányrendelettel hozták létre. 1946 januárjában elkezdődött a „B” listázás, - 80.041 tisztviselő vesztette el állását. A „hóhértörvényt” 1946. március 23-án fogadta el az Országgyűlés. E törvény alapján lehetett sok ezer embert letartóztatni, nem tetsző véleménye, lázítása, szervezkedése miatt elítélni, akár kivégezni, ítélet nélkül internáló táborba zárni koholt vádak alapján. Potenciális ellenségnek számított a római katolikus egyház. Ezért adták ki a jelszót 1948 elején, hogy év végére „végezni kell” az egyházzal. Ezt követte az iskolák államosítása 1948. június 16- án, majd az iskolai hitoktatás eltörlése, Mindszenty letartóztatása, a szerzetesek elhurcolása, sok pap letartóztatása, börtönbezárása, internálása. Dél-Dunántúl községeiből történt az első kitelepítés Hortobágy- ra 1950. június 24-re virradóan, majd egy év múlva Budapest sok lakója került erre a sorsra. Hazánk területén 1945-1956 között 90 börtön, börtön-munka- tábor, illetve internáló tábor létezett, ezeknek a „lakói” az évek során néhány százezerre tehető. Az internáló táborok lakói nem voltak elítélve, a fogva tartásuk határozatlan időre szólt, de sokakat a letöltött börtönévek után ide hoztak. Budapesten a rákoskeresztúri temetőben a 298-as parcellában ezer, kopjafával jelzett sírban pihennek az 1945 után kivégzettek. A szomszédos 301-es parcellában az 1956-os forradalom miatt kivégzettek vannak eltemetve! A kivégzettek száma több százra tehető, az elitéltek, internáltak számát több ezerre becsülik. Budapesten, a Petőfi híd budai hídfőjétől délre kb. 100 méterre áll az 1945-1956 között kivégzettek emlékműve, a „mementó”. Minden év február 25-én emlékezünk a kommunista diktatúrák áldozataira. Gábor Gyula Veszélyes korban veszélyes a korom Bretter Zoltán, az SZDSZ Pécs városi elnöke sorait olvashattuk a DN február 7-i számában. A Marketing Centrum telefonos gyorsfelméréséből merített szomorú adatokat ismertette: miszerint a 40 feletti embertársaink jelentős része esélytelennek ítéli meg munkaerőpiaci helyzetét. Olvasóit végül megkínálta az SZDSZ „40+” esélyteremtő programjával. Az SZDSZ hű lenyomata politikai életünknek. Most mint kormányon kívüli erő, tele van jobbnál jobb (vagy annak gondolt) ötletekkel. Akkor, amikor a kormányt - ha csak segédvezetőként is - tekergethették, egyszer sem lassítottak, hogy legalább pillantást vessenek az út szélén tétlenül álldogáló negyven felettiekre. A „piacgazdaság” jelzésű járatról jó részüket leebrudalták, menetjegyeiket nem érvényesítették. Egyetlen hathatós törvényt, rendeletet, de még egy langyos politikai állásfoglalását sem tettek közzé az aktív életszakuk második felét taposók diszkriminációja ellen. Most homlokukra csaptak, s kódexet készülnek összeállítani a diszkrimináció tilalmáról. 40+ elnevezéssel programot hirdetni alapvetően nem rossz ötlet. A választásra jogosultak több mint fele ebben a korosztályban találtatik. Ha értelmes, hiteles, szimpatikus a felvetés, nagyot lehet vele kaszálni. Csakhogy a megcélzottak jó részének szemében elszürkültek az SZDSZ hófehér madarai. De van új vezér, ki hamarost lóra pattan s fogadalma szerint körbenyargalja az országot. (A lóhoz tarisznya is jár, abban lapul majd a kódex.) Á közelmúlt egy másik pártvezére kerékpárral tette ugyanezt. (Kódex nélkül.) A körútra már csak páran emlékeznek. Leginkább a bicikli színére. Demszky Gáborral megeshet a szégyen: idő múltával csak a hű lovászfiúk fogják felidézni a ló nevét. A patkó, a nyereg, a zab - kidobott pénz! Látni vélem a választási harc kezdetét... Naivitás azt gondolni, hogy kódexlapozgatás után pusztán morális megfontolásból a munkaadók kezet nyújtanak a negyven fölöttieknek. Akik eddig nem tették, önszántukból ez után sem fogják. Egyedül a hatalom segíthetne, mindkét félnek - ha akarna! Például adó- és járulékkedvezménnyel preferálva a korosabb munkavállalót foglalkoztatót Egyre mélyebben ágyazódik a társadalom tudatába: a kor előrehaladtával félni, aggódni kell. Úgy érzik, fejük felett mind vékonyabb szálon függ s rájuk zuhanni készül a létbizonytalanság. Törvények kellenek, amelyek nemcsak a haszonszedőt, a haszonélvezőt védik, hanem azt is, aki tenni tud és cselekedni akar. Aki elmúlt már negyven, de nem akar csendben lapítani, aki nem akar segélyből élni, aki nem akar mesterséges rokkanttá lenni, vagy fillérekért kényszerből eladni sem akarja magát, hasznosítani szeretné tudását, tapasztalatát, megbízhatóságát. Olyan törvények kellenek, amelyek - ha közvetett módon is - a piac szabályait nem sértve rábírják a renitens munkáltatókat a 40 felettiek foglalkoztatására. Nagy István Pécs, Keszűi út 80. Átalakuló társadalom A Társadalmi Egyesülések Országos Szövetsége (TESZ) 1990-ben alakult meg. Pécsett 1990. szeptember 30-án hívták életre. Most a TESZ székházában ünnepi ülésen emlékeztek meg a 10 éves évfordulóról. A jubileumi ülésen dr. Kékes Ferenc, Baranya Megyei Közgyűlésének elnöke, Bokor Béla alel- nök, valamint Pécs város polgár- mestere nevében Kablár János önkormányzati képviselő jelent meg. A visszaemlékezést dr. Horvay Viktor, a TESZ egykori titkára tartotta, megemlítve, hogy a TESZ 40 tagegyesülettel és három székházzal rendelkezett a megalakuláskor. A nagy táglétszám mutatja, hogy a TESZ már induláskor komoly társadalmi: szakmai, kulturális életet hozott létre, amely mind a mai napig tart. 1995-ben dr. Tisza István lett az elnök. Irányítása alatt tovább nőtt a TESZ szerepe. Jelenleg 41 tagegyesülettel és 3 székházzal rendelkezik: Pécsett, Siklóson és Szentlőrincen. A szövetség legfőbb tevékenysége: a tagszervezetek munkáinak segítése tanácsadással, szervezéssel, helyiségbiztosítással és esetenként anyagi támogatással. A TESZ a tagdíjakból, pályázatokból és kevés önkormányzati támogatásból tartja fenn magát. És valóban az egész társadalom szolgálatában áll. Együttműködik az önkormányzatokkal az élet több területén. Aktívan részt vesz a megye kulturális életében. Megrendezi mindig más és más helyen a költészet napját, a magyar népdal ünnepét, a megyei nemzetiségi folklór ünnepét. E rendezvényeket nagy érdeklődés kíséri. A városi egyesületek közül ki kell emelni a Kertkedvelők Klubját, a Kertbarátok Egyesületét, a Tollforga- tók Klubját, a Diabétesz Baráti Társaságot, valamint a TESZ labdarúgó-csapatát. A közéleti tevékenységek közül szólni kell a TESZ által kezdeményezett „Tiszta, egészséges környezetünkért” mozgalomról és részvételéről egy országos programban a Világbank megbízásából. A program lényege: a világbanki kölcsön miként hasznosult a gazdaság különböző területein. A munka nagy tetszést aratott a Világbanknál. Meg kell említeni még az Anyanyelv Ápolók Szövetsége és a TESZ közös felhívását minden magyar emberhez: lépjenek fel az üzletek, vendéglők feliratainak idegen, sokszor érthetetlen nevek elburjánzása ellen. A TESZ jelen van a civil szféra minden területén és a jövőben tevékenységét még szélesíteni kívánja, várva az újabb civil egyesületek, szervezetek csatlakozását. Zethner György Óvatos szkepticizmus Nem akarok károgni, nem vagyok ellendrukker, örülök a gazdasági növekedés adatainak. De amikor meghallottam Kövér László kijelentését, miszerint már két éve a magyar gazdaság aranykorában élünk, némiképp elbizonytalanodtam. Nézzük csak a mellékelt ábrát! A magyar külke- reskedelmi mérleg tartósan deficites, és még a Bokros-csomag drasztikus gyeplőberántása sem tudott ezen változtatni. Márpedig számomra azt jelzi a mellékelt ábra, hogy a magyar gazdaság növekedése nem egészséges szerkezetben megy végbe. Amint dinamizáljuk, azonnal borulnak a külgazdasági mutatók. dául még voltak ilyen tartalékok, 1988-90 között is. Ám a Bokroscsomag szánalmas eredménye már jelzi: a gazdaságpolitika eme csalóka eszköze teljességgel eredménytelen. Vannak bíztató fejlemények, de ezek nem annyira a gazdaság mutatóival ragadhatók meg. Például hogy a kormány végre szakítani látszik elődei fiskális restrikciós politikájával. Ugyanis a mostani külkereskedelmi mérlegromlás mögött sem a végső lakossági fogyasztás meglódulása áll, mint ahogy eddig sem, hanem a termelőfogyasztásé. Ezért az egyensúlyromlás ellen most sem nadrágszíj-meghúzással kell védekezni, hanem kínálatösztönző politikával, és ennek jelei már láthatók. Fontos eredménynek tartom a felsőoktatásban részesülők számarányának nagyarányú emelkedését, valamint a telefónia Nyilvánvalóan nem igaz az az állítás sem, hogy most a növekedés az egyensúly javulása mellett megy végbe. Jól kirajzolódnak egyébként az elmúlt negyed évszázad „húzd meg - ereszd meg” periódusai. Azt is látjuk, hogy a fiskális nadrágszíjmeghúzásban rejlő rövid távú tartalékok már régen kimerültek. 1979-84 között pélés a számítógépek terjedése terén tapasztalható örvendetes tényeket. Ezek számomra fontosabbak, mint a GDP növekedési számai. A növekedés még mindig nem jó szerkezetben megy végbe, erre kellene most koncentrálni! A külföldi tőke összeszerelő enklávékat létesített csupán és nem épült be szervesen a magyar gazdaságba. Gazdag László \ t t A I
