Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-21 / 51. szám

4. oldal - Uj Dunántúli Napló BARANYA I TÜKÖR 2001. Február 21., szerda Drávái erőmű: párbeszéd előtt A horvát zöldek is tiltakoznak a vízlépcső ellen Újabb hullámokat ver a még meg sem épült drávai vízlépcső: tegnap horvát zöldszerve­zetek jelentették be tiltakozásukat az elkép­zelés ellen, s a tervvel foglalkozott a magyar szakminisztérium vezetője, valamint a par­lament környezetvédelmi bizottságának el­nöke is. A kérdés várhatóan szóba kerül a miniszterelnök közeljövőbeni horvát látoga­tásakor is. A magyar álláspont egységes: ha­zánk nem támogatja a szomszéd államot abban, hogy erőművet építsen a Dráván. Pécs-Budapest-Koprivnica Az általános hazai tiltakozás után most Horvátor­szágban is hangot adtak ellenzésüknek a zöldek képviselői: a napokban fórumot tartanak Koprivnicán, ahol a legfőbb téma a Novo Virje tér­ségébe tervezett vízlépcső, illetve az ez elleni fellé­pés. Amint arról lapunkban már beszámoltunk (Dunántúli Napló, 2001. 02. 08.), Horvátország is­mét felmelegítette azt a régi tervét, amely szerint újabb vízlépcsőt építene a Drávára. A szomszédos állam a közelmúltban megkereste Magyarországot, s kérdéssel fordult a hivatalos szervekhez: hazánk részt kíván-e venni az erőmű hatástanulmányainak elkészítésében. Szakértők szerint ez a lépés gyakor­latilag azt jelenti, hogy célegyenesbe fordultak az eddigi, meglehetősen képlékeny elképzelések. A koprivnicai tanácskozásra hiába várták a horvát környezetvédelmi minisztérium és a vízügyi hivatal képviselőit, az ország minden részéből érkeztek vi­szont a zöldmozgalmak vezetői, egyebek mellett megjelentek a zágrábi, az eszéki, a Csáktornyái, a varasdi és a gyurgyeváci környezetvédelmi szervezet aktivistái is. Utóbbiaknak lehet fogalmuk a vízlépcső­ről, hiszen a korábbi horvát tervek még Gyurgyevác térségében képzelték el a drávai vízlépcsőt, Varasdon és Csáktor­nyán pedig most is működik ilyen, kisebb áramtermelő egység.- A novo virjei erőmű minden eddigihez képest jobban károsíta­ná a környezetet - hangsúlyozta a Dunántúli Napló érdeklődésére Illés Zoltán (képünkön), a ma­gyar parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke. - Kifejezet­ten rossz hatást gyakorolna a horvát oldalra, ahol a duzzasztást tervezik, s emellett a Dráva alsó szaka­szán is jelentős környezeti átalakulás mehet végbe. A szakemberek szerint az alsó, baranyai terület el­sősorban a vízingadozást érezhetné meg, ami nem lenne jelentéktelen, a tervezett erőmű csúcsrajáratása esetén elérhetné akár a fél-egy métert naponta. Túri-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter a na­pokban jelentette be: a horvát nagyköveten keresztül felvette a kapcsolatot a szomszéd or­szág illetékeseivel, s a hagyományos jó viszony keretén belül békésen, tárgya­lások útján szeretné megoldani az ügyet. Elképzelhető ugyanakkor, Ijogy a kérdés napirendre kerül Orbán Viktor miniszterelnök közeljövőbeni, horvát­országi látogatásán is. A magyar állás­pont mindenesetre egyértelmű: ha­zánk nem támogatja a horvát vízlép­csőépítési terveket, ugyanakkor a kör­nyezeti hatástanulmány elkészítésé­ben közreműködne. Szakértők szerint ez a munkaanyag bizonyíthatná, hogy a vízlépcső hatalmas károkat okozhat az eddig még szinte érintetlen, vadvízi területeken, s a tájvédelmi térségeket is csapás érné a határ mindkét oldalán. Illés Zoltán mindamellett úgy véli, az erőmű kiala­kítását elsősorban a horvát építőipari lobby erőlteti, s a magyar javaslat tartalmazhatná más, környezetkí­mélőbb létesítmények közös létrehozását, így teremt­ve munkaalkalmat a hazai és a szomszédos vállalko­zóknak. Ez a közös program állhatna akár gázturbi- nás erőművek vagy autópályák építéséből is. ny. sz. Százmilliárdos pusztítás A jelenlegi tervek szerint a Novo Virje térségébe tervezett erőmű a bős-nagymarosihoz hasonló, azaz tározós, duz- zasztós jellegű lenne. Bár a pontos adatok a végleges verzi­óban még nem tisztázottak, szakemberek szerint a teljesít­ménye csúcsrajáratásnál 100-140 megawatt között mozog­hat. (A Dunán elkészült szlovák erőmű ennek többszörösére képes.) A Zákány és Bélavár közötti, legalább 25 kilométe­res területen értékes ártéri erdők tűnnének el, amelyek pénzbeli értéke a horvát zöldek szerint több száz milliárd fo­rint - az eszmei pusztítás viszont felbecsülhetetlen, hiszen Európa egyik szinte érintetlen területe semmisülne meg. Ismét forráshiányos a város Sellye Idén is forráshiányos a város költ­ségvetése, a helyi rendeletet a mi­nap megtartott testületi ülésen fo­gadták el a képviselők. A terve­zett kiadásoknál mintegy 65 mil­lió forinttal kevesebb az idei be­vétel, ha állami támogatást nem kap a település, hitel felvételére kényszerülnek. Nórántné dr. Hajós Klárától, Sellye polgármesterétől megtud­tuk, ebben az évben 527 millió fo­rintból gazdálkodhatnak. Az ösz- szeg több mint 90 százalékát ­mintegy 482 millió forintot - a működési költségek emésztik fel, fejlesztésekre a tervek szerint 43 milliót fordítanak az év során. A költségvetés szerint a strand­fürdő felújításához szükséges megvalósíthatósági tanulmány - amely a pályázatokon való rész­vételhez elengedhetetlen - idén elkészül. Az egységes informáci­ós táblarendszer, valamint egy tourinform iroda kialakítása szin­tén a turizmus.fellendítését szol­gálja. Az ipari cím elnyerésére ismét pályázik a város, siker esetén eb­ben az évben a beruházás konk­rét tervei is elkészülnének. A buszpályaudvar felújítási tervei­nek kidolgozása, a város játszóte­rének korszerűbbé tétele, vala­mint a várost átszelő főút kiszéle­sítése szerepelnek még a költség- vetésben. A 43»ból több mint 11 millió forintot az intézmények fejlesztésére különítettek el. A konkrét beruházásokról az érin­tett létesítmények vezetőinek be­vonásával - akik a pályázati lehe­tőségeket az elkövetkezendő na­pokban felkutatják - döntenek a városatyák. _____________ w.k. Hír csatorna MÁZÁN TERMÉSZETTUDOMÁNYI előadótermet alakít ki az önkormányzat az általános művelődési központ iskolai részében több mint egymillió forintért. A nemrég megkezdődött kivitelezéshez az összeget saját erőből és alapítványi tőkéből biztosították. (cs) A KÖKÉNYIEK gépért pályáznak. A Jövőnkért Egyesület nevű környezet- és természetvédő közösség pályázat útján kaszálógépet akar beszerezni. így köny- nyebben végezhetik a köztéri munkákat az útrendezés és -tisztítás során. Ezen a tavaszon a temetőhöz vezető erdei séta­utat, valamint a Szentháromság-szobor menti útkanyart hozzák rendbe. (cs) KIÉGETT egy szentegáti ház. Tegnap a déli órákban, eddig még ismeretlen okok miatt kigyulladt egy családi ^áz Szentegáton. A lángok előbb a tetőszer­kezetet borították el, majd átterjedtek az egész épületre. A ház rövid idő alatt szinte teljesen kiégett, a szakértői véle­mények szerint a becsült kár eléri a nyolcmillió forintot. (sn) MESZESI HÁZBONTÓK. A pécsi vá rosrészben a tolvajok kisházakat bonta­nak szét. Legutóbb hat létesítményről szedték le az alumínium és vaslemez borítást a fémtolvajok. ___________(esi Sz embetűnően szapora patkányok Mohács-sziget írásainkhoz háttérinformációk: lllllPpiöiíllll Helyből minden. Pár éve egy rozoga ta­nyában élt család pici gyerekének a kezét és a lábát éjszaka megharap­ta a patkány. Hasonló esettől ugyan most nem kell tartani, de tény, hogy az enyhe tél kedve­zett a rágcsálók elszapo­rodásához.- Nem megoldás az, ha ut­cánként négy-öt család szak­emberrel végezteti el a pat­kányok irtását, erre minden háznál áldozni kell, hogy ha­tásos legyen - jelentette ki Gulyásáé Ábrahám Anna szigeti védőnő. Egyébként az ő körzetéhez tartozott az a ma már lakatlan ordasi ta­nya is, ahol vagy öt évvel ez­előtt hivatalból kellett elren­deltetnie a rágcsálók irtását, mert a kisgyereket éjszaka megrágta egy patkány. Mint mondja, a romos épületből az esetet követően nem sok­kal Bács-Kiskun megyébe költözött a család, a ház az­óta lakatlan.- A közelmúltban vetődött föl, hogy Újmohácson né­hány portán megint nagyon elszaporodtak a patkányok - jegyezte meg Kászné Lebő Zsuzsanna, a szigeti város­rész részönkormányzatának vezetője. Egyúttal hozzátet­te, hogy utoljára két éve pró­báltak átfogó irtást szervez­ni. Akkor a több helyről ka­pott árajánlat alapján egy Bács megyei vállalkozóval kötött megállapodást a fel­adatra, és így portánként 2000 forintba került a lakos­ságnak a munka. Sárháton teljes körű volt az irtás, s így eredményes lett, viszont Újmohácson hiába járták vé­gig a képviselők a 140 házat, a családok csak részben éltek a lehetőséggel. A részönkor­mányzat egyébként az új mo­hácsi hulladéktároló telepen évente elvégezteti a patkány- irtást. Most úgy döntött a he­lyi testület, hogy felhívást tesz közzé, plakátokon tu­datják a nágyobb lakóközös­ségekkel, hogy ismét felkí­nálják a szervezési teendőket az egységes féregirtásra. Az ÁNTSZ illetékesétől kapott információk alapján a rágcsálók, férgek irtását tör­vény teszi kötelezővé a ma­gánszemélyek számára is. Állatparki távlatok Három közgyűlési bizottság közösen tárgyalta az állatkert­tel kapcsolatos gondokat, a kökényi területre való kitelepí­tést. Gyakorlatilag ott tart az önkormányzat, ahova már 1998-ban eljutott. Pécs-Kökény Az önkormányzat kulturális, köz­lekedési és kommunális, valamint város- és környezetfejlesztési bi­zottsága együttes ülésen elfogad­ta a mecseki állatkert környezet- védelmi rekonstrukciós tervét, fejlesztési és korszerűsítési ter­vét, valamint a PTE TTK Földrajzi Intézete által készített stratégiai programot. A bizottságok szerint haladék­talanul el kell végezni az azonnal szükséges környezetvédelmi célú beavatkozásokat. A tettyei vízbá­zis hidrogeológiai felülvizsgálatát a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazga­tóság várhatóan csak 2003-ban fe­jezi be, de eddigi tapasztalatok szerint az állatkertet célszerű len­ne kitelepíteni. Az is közös javas­lat, hogy el kell készíttetni az 1998-ban kiválasztott kökényi te­rületen létesítendő állat- és nö­vénypark megvalósíthatóságának tanulmányát. Ez a program is igen költséges, azért a Széchenyi-terv turiz­musfejlesztési program­jához kívánnak pályázni támogatásért. A vizsgálódás lénye­gében arra az eredmény­re jutott, amit már 1998- as közgyűlési határozat is megfogalmazott. Az —— egésznek a bökkenője a pénzhiány, ahogy a pécsi szafari­park létesítésére 1983-ban elkészí­tett első tanulmányterv óta min­dig. A válságkezelő környezetvé­delmi program is 24 millió forint­ba kerül, de a teljes felújítás leg­alább 70-100 millióba. Egy szak­mai tervezet 215,4 millióval szá­mol. Ezzel messze nem egyenér­tékű, de a pécsi zoo-nak augusz­tus végére teljesítenie kell az álla­tok tartásának jogszabályban elő­írt feltételeit. A PTE Földrajzi Intézetének ja­vaslatváltozatai közül a megszün­tetés inkább elméleti: nem kevés kiadással jár, és presztízsveszte­ség. A jelenlegi kert fejlesztésének anyagi vonzatáról már szóltunk: nincs arány­ban a hely adta lehető­ségekkel. A kökényi te­rületre az olcsóbb válto­zat az állatkert puszta odaköltözése: 300-400 millió forintra becsült. A „szafaripark” elneve­zést szintén elhagyó komplex változat mo­dern állatkertet és növénykertet tervez mintegy 55 hektáron. A je­lenlegi területe 3,5 hektár. A 110 hektár másik felén kirándulóköz­pont, tájpark és az állattenyészté­si, mezőgazdasági kultúrát bemu­tatót park lenne. Ez együtt egy- milliárd forint, ebből a modem ál­latkert része 740 millió. Ügyfélszolgálat Év eleje óta a korábbinál lényegesen rosszabb körülmények között zajlik a családtámogatási ellátásokkal és fogyatékos- sági támogatással kapcsolatos ügyek intézése a megyeszék­helyen. Az ügyfélszolgálati iroda egy, a célnak nem megfele­lő, átmenetileg kialakított helyiségben működik. a lépcsőházban ponta több mint százan fordul- a hideg és huzatos teremben kelle- nak meg náluk. ne tisztába tenniük a babákat. A megkérdezett várakozók la- Goláczné dr. Kaponyi Judit el- punknak arról beszéltek, hogy a ko- mondta, mivel a TAH többi irodá- rábbinál többet, általában egy-két ja a Szigeti úton található, a mó- órát kell sorban állniuk. Ez a megye dosulás az osztály munkáját is más településeiről érkezőknek ne- megnehezítette. Az év során hézséget okoz, a buszokat és vona- azonban minden bizonnyal válto­Sókan gyermekükkel együtt várakoznak fotó. tóth l. Tizenhét éve állítólag közművesített telket vettek Siklós Pécs A gyakran kisgyermekekkel érke­ző, családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos ügyeket intézők ja­nuár 1-je óta egy lépcsőház előte­rében kénytelenek várakozni. A korábbi irodában az ügyfelek ké­nyelmét többek között korszerű ügyfélhívó rendszer, büfé és tele­vízió is szolgálta. Goláczné dr. Kaponyi Judittól, a Területi Ál­lamháztartási Hivatal (TÁH) csa­ládtámogatási irodavezetőjétől megtudtuk, az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár és a Pénz­ügyminisztérium között létrejött megállapodás értelmében január­tól a központi költségvetésből, il­letve az egészségbiztosítási alap­ból finanszírozott ellátások folyó­sításához tartozó ügyeket egy­mástól elkülönítve, külön irodák­ban - amelyek helyét is kijelölték - intézik. A nevelési ellátással, a gyer­mekgondozási segéllyel, a gyer­meknevelési, az anyasági és a fo­gyatékossági támogatással kap­csolatos ügyeket jelenleg a régi ügyfélszolgálati iroda melletti épületben, egy a célnak nem meg­felelő helyiségben bonyolítják. Az irodavezető hangsúlyozta: szerették volna elérni, hogy to­vábbra is a régi, korszerűen fel­szerelt helyen fogadhassák az ügyfeleket, erre azonban nem kaptak engedélyt. Jelenleg az adóhatóság hajdani járulékigazgatósági irodájában zajlik az ügyintézés, a lépcsöház 15-20 négyzetméteres előterében alakították ki a várótermet. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a mellékhelyiségek felújításán je­lenleg egész nap dolgoznak, a munkák azonban napokon belül befejeződnek. Az irodában dolgo­zók szerint az ügyfelek száma - elsősorban az újfajta fogyatékos- sági támogatás megjelenésének következtében - mintegy harminc százalékkal megemelkedett, na­tokat sokan lekésik. A kisgyerme­kekkel együtt várakozók közül töb­ben panaszolták, hogy az előző he­lyen külön pelenkázóhelyiség is rendelkezésükre állt. Most a váró­ban elhelyezett pelenkázóasztalon, zik a helyzet. - Elképzelhető, hogy a városi adóiroda ügyfél- szolgálata a Szigeti útról máshová költözik, a helyüket mi vehet­nénk át - tette hozzá. WALD KATA A város délkeleti részében élők véleménye szerint a költségvetés elfogadásával elszállt az utolsó remény is, hogy még ebben az évben aszfaltozott úton közleked­hetnek. A Gerencsér Sebestyén utcában és környékén lakók 1984-ben és az azt követő esztendőben közműve­sített telkekként vásárolták meg azokat az ingatlanokat, melyekhez akkor még sem portalanított út nem vezetett, ráadásul sem járdá­val, de még vízelvezető árokkal sem rendelkeztek. A legtöbb család esős időben „váltó cipővel” indult el hazulról a térdig érő sár miatt. A fennálló helyzeten maguk a lakók próbáltak meg úrrá lenni, a közösség által összeadott pénz­ből alapot építtettek és viszony­lag takaros - ha nem is aszfalt- szőnyeggel ellátott - utat alakítot­tak ki maguknak. Szintén a saját zsebükből fizették a vízelvezető árkok kialakítását, és aki még megengedhette magának, járdát is készített a portája elé. Az idő természetesen kikezdte a kezdetleges utat, a hepe­hupákat az elmúlt évben kátyú­zással próbálta a város eltüntetni - a jelenlegi vélemények szerint kevés sikerrel. Halmai László településüze­meltetési bizottsági elnök elmond­ta: a településnek az út kátyúzásá­ra idén is lesz pénze, azonban a portalanított út megvalósítására nem. Úgy látja - nem bántva a ko­rábbi testületeket -, hogy az el­múlt években is túlságosan szét­aprózták a beruházásokra jutott pénzeket, így annak semmi lát­szatja nincs, szemben a konkrét feladatmeghatározásokkal. Hasonlókép vélekedett a kér­déssel kapcsolatban Mehring Ist­ván képviselő, aki komolytalan­nak tartja a rendelkezésre álló pénz szétaprózódását. Mint el­mondta, számításai szerint az adott területen a kátyúzást ugyan 100 ezer forintból meg lehet olda­ni, azonban a végleges, megnyug­tató megoldás pillanatnyilag hat­milliót igényelne. Ebből négymil­lió az aszfaltozott úthoz, kettő a járdák kiépítéséhez kellene. ____________ KJ.

Next

/
Thumbnails
Contents