Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-18 / 48. szám

2001. február 18. ★ GAZDASÁG ★ 5 Mi kerül a kosárba? A magyar háztartások költségeinek több mint a felét az élelmiszerekre és szolgáltatásokra kiadott összegek teszik ki. Az Infláció számítá­sánál az élelmiszerek aránya fokozatosan csökken. Ugyanakkor a szegényebbek fogyasz­tásának javát épp az élelmiszer teszi ki, hiszen azon nem lehet spórolni. Az áremelke­dések hatásáról az alacsonyabb jövedelműek képviselőjét épp úgy megkérdeztük, mint a csúcsmenedzserek szervezetének társelnökét. Inflációs kosár (A tételek arányai az átlagos inflációszámítás során) Élelmiszer Háztartási energia Szeszes italok, járműüzemanyagok dohányáru 1 rm I Egyéb cikkek (gyógyszer, Ruházkodási cikkek I újság, testápolás, konyhai 1 felszerelések, virág stb.) Tartós fogyasztási ' | .Cikkek Szolgáltatások 1995 Élelmiszer Háztartási energia Szeszesitalokul Járműüzemanyagok \ i Egyébscikkek (gyógyszer, Ruházkodási cikkekl1 újság’testápolás, konyhai Ü50EJP felszerelések, vírágstb.) Tartós fogyasztásp' íEJíSSf cikkek Szolgáltatások- Épp most kaptunk le­velet egy hatgyermekes családtól, melyben arról számolnak be, hogy míg korábban naponta a szükségletüknek megfe­lelően három-négy kilo­gramm kenyeret fo­gyasztották, addig ma­napság legfeljebb két ki­lóra telik, s tejből is csak egy litert tudnak venni - szolgál konkrét példával az áremelések hatásáról Kormosné Debreceni Zsuzsa, a Nagycsaládo­sok Országos Egyesüle­tének titkára. - Ahol so­kan vannak, ott többet költenek élelmiszerre, s például Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, ahol ráadásul a munka- nélküliek száma is ma­gas, nyilván jó néhány olyan famíliával talál­kozhatunk, amelyben, a jövedelem nagy részét az étkezés viszi el. Ez nem meglepő, hiszen már a kenyér kilója is 150 forint. Az emberek inkább a rezsit nem fize­tik ki, mert az evés nem nélkülözhető. Dr. Rudas János, a Menedzserek Országos Szövetségének társel­nöke leszögezi, hogy a menedzsereknek van a legkevesebb okuk pa­naszra.- Az áremeléseket nem mindig lehet áthárí­tani a fogyasztóra, s fő­ként nem teljes mérték­ben, így viszont a cég nyeresége csökken - mutat rá a társelnök. - Akinek emelik is a fize­tését az infláció mértéké­vel, az csak egy évvel ké­sőbb történik. Az állan­dó stressz pedig károsan hat a szervezetre, s az egészségügyi ellátás költségei is emelkednek. Felmérés nem ké­szült arról, hogy a külön­böző társadalmi rétegek az áremelések hatására elsőként miről monda­nak le, mégis mond valamit, hogy a statisz­tikai adatok szerint ma­gasabb infláció esetén csökken a hús-, a tej- és a sajtvásárlás, míg a ke­nyérfogyasztás emel­kedik. A fogyasztói ko­sár egy reprezentatív számítási mód, amely azt jelzi, hogy a háztartá­sok milyen arányban költenek bizonyos ter­mékekre és szolgáltatá­sokra. A Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) ez alapján számolja az átlagos inflációt. Havon­ta 1100-féle termék és szolgáltatás árát dolgoz­zák fel azt elemezve, hogy az egyes tételek a lakosság összkiadásán belül milyen százalék- arányt képviselnek. Min­den termék és szolgálta­tás persze nem férhet bele a fogyasztói kosár­ba, ám ez a kör folyama­tosan bővül: tavaly pél­dául a mobiltelefon és a személyi számítógép ke­rült fel a listára, míg idén a biztosítási díjakat ter­vezik felvenni. A fogyasztói kosár megállapításait persze sokan kritizálják, mond­ván: a valóságban jóval nagyobb mértékben drá­gulnak az egyes termé­kek és szolgáltatások, mint azt jelzik. Ám a bí­rálók elfelejtik, hogy ez a módszer árváltozást, és nem árszínvonalat mérő számítás - mutatott rá Szabó Éva, a KSH fő­osztályvezetője.- Ha tehát az a trend, hogy az élelmiszerek súlyaránya az összki­adásokhoz képest foko­zatosan csökken, az nem azt jelenti, hogy keveseb­bet ennénk. A szeszes italok és dohánytermé­kek százalékban mért súlyaránya a fogyasztói kosárban nagyjából vál­tozatlan, mivel fogyasz­tásuk mértéke viszony­lag állandó - ezen a terü­leten a drágulásnak csak rövid távon van vissza­tartó hatása -, az árnöve­kedésük pedig átlagos. A szolgáltatásokra fordított összeg aránya ezzel szemben nő, ami­nek egyik oka a kínálat bősége. Ha drágul az energia és a víz, a szol­gáltatásokon belül is emelkedik a fodrászat ta­rifája, hiszen ott mind­kettőből bőven fogy. Egyébként a fogyasztói kosárban nincs is olyan tétel, amelynek árválto­zását elszigetelt jelen­ségként lehetne kezelni: ma már szinte minden mindennel kapcsolatba hozható. D. T. SZÁZMILLIÓVAL ÉRKEZIK A TATA Százmillió dollár értékű beruházást tervez Magyarorszá­gon az indiai Tata konszern (TCS), India vezető szoftver­cége. A globális szoftverfejlesztési központ termékeivel nemcsak Európában, hanem az észak-amerikai piacon is meg szeretne jelenni. A vállalat 80 magyar szakembert al­kalmazna, de indiai informatikusokat is foglalkoztatna. Vadász Pál, a Montana Információtechnológiai és Kommu­nikációs Rt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, a Tata először magyar partnert keresett, üzleti tervet kért a hazai infor­matikai cégektől. Majd az üzleti titkokat tartalmazó dokumen­tumok birtokában azzal állt elő, hogy egyedül alapít vállalatot- Nem tudni, hogy az indiai cég akar-e együttműködni itthoni társaságokkal - állapítja meg Vadász Pál. - Egyrészt örülnénk, ha megvalósulna a TCS beruházása, mert presz­tízsnövelő elismerést jelentene, a módszerük is elterjedne, s a magyar szakemberek is sokat tanulhatnának belőle. Nemzetgazdasági szempontból is gyümölcsöző lenne, ám az itteni cégeknek azzal a hátránnyal járna, hogy kevésbé tudnának informatikusokat találni. A vezérigazgató szerint a Tatának túl kicsi a magyar piac, így zömében külföldre dolgoznának, mint a Nokia és a Siemens. ■ -» ■ fi if mix Budapest nyert Varsó előtt Újabb bérlő kopogtat az Infopark kapuján. Az IBM és Matáv után a Philips is helyet kér, hiszen Budapest, Varsó és Prága közül a ma­gyar fővárost választotta új szoftverközpont­ja helyszínéül. Egyébként Magyarországon jelenleg tizenhét Philips-cég dolgozik. Ázsiai és amerikai ellenfelek Közép-Európának kapaszkodnia kell, ha nem akarja elszalasztani a befektetőket, hi­szen az ázsiai és dél-amerikai országok von­zó befektetési terepet kínálnak. Magyaror­szág Csehországgal és Lengyelországgal áll versenyben. A tavalyi 1,8 milliárd dolláros befektetés java zöldmezős beruházás. Már nem félnek a németek Matolcsy György gazdasági miniszter szerint sikerült meg­nyugtatni a német gazdaság vezetőit, hogy Magyarország­ról az unióba való be­lépésünk után sem indulnak meg a mun­kavállalók Német­ország felé, tehát felesleges volna a Schröder által felvetett hétéves moratórium. 2000-es Fotex-csúcs Fennállásának legnagyobb nyereségét köny­velhette el tavaly a Fotex. A 2,1 milliárd fo­rintos eredményt főként az amarikai piaco­kon egyre hangsúlyosabban jelen lévő Ajka Kristálynak, a Telekom-termékekkel és -szolgáltatásokkal komoly forgalomnöveke­dést elérő Keravillnak, s a profiljában meg­határozó jelentőségű társaságként jegyzett Fotexnek köszönheti a cégcsoport. Japán cég Kecskeméten? Tavasszal dönt a japán Stanley Electric arról, hogy a kecskeméti ipari parkba telepít-e fényszórógyárat. A tervek szerint az ötszáz alkalmazottat foglalkoztató üzem a cég re­gionális központja lenne, a cégnek eddig nincs érdekeltsége a térségben. A társaság a Mercedes és a Toyota beszállítója. Smart-motorok Magyarországról Jó esély van arra, hogy a DaimlerChrysler hazánkban építi fel a kétszemélyes Merce­des Smart miniautóiba való motorok gyártá­sára szolgáló üzemet. A régió több települé­se közül ugyanis már csak egy német és egy magyar helység áll versenyben. Budapesten szárnyalnak az árak ■ A fővárosi lakáspiacon tovább tart a kon­junktúra, ezzel szemben az iroda-, üzlethelyi­ség- és raktárpiacon a forgalom enyhe csökke­nése várható - derül ki a Gazdaságkutató Inté­zet és a Wallis Ingatlan Rt. felméréséből.Tavaly az új lakások értéke 24 százalékkal, a használt lakóingatlanoké 20 százalékkal, a telkeké 24 százalékkal emelkedett, s a tendencia folyta­tódik. Az irodák és az új üzlethelyiségek ára viszont csak 10-10 százalékkal emelkedik. A raktárak és az üdülők esetében mindössze 4-7 százalékos a növekedés. Bérlakásprogram Szombathelyen ■ Szombathely, Kőszeg, Szentgotthárd és Cell- dömölk önkormányzata, miután a Gazdasági Mi­nisztérium erre elkülönített keretéből pályázatával 400 millió forintra számíthat, idén 77 szociális bér­lakás építését tervezi. A megyeszékhelyen épül a legtöbb, 51 szociális bérlakás. Szentgotthárdnak ti­zenegy bérlakás kialakításához 47, Kőszegnek tíz­hez 72 millió forintot hagytak jóvá. Celldömölk öt lakás építésénél 22 millió forinttal gazdálkodhat. Sem kezes, sem jelzálog ■ A Lakáskassza tavasszal kezdi meg első, négy­éves megtakarítási időszakra kötött lakás­takarékpénztári szerződéseire a kiutalásokat. A pénztár nyolcezer, hatszázalékos hitelkiutalás le­bonyolítására számít. A hitelkérelmekhez nem kér­nek jövedelemigazolást, sem kezest, s eltekintenek a jelzálog bejegyzésétől is. Házakat épít a téglagyártó ■ Ingatlanberuházóként is színre lép a Wiener­berger Téglaipari Rt. Kulcsrakész családi házakat és lakásokat épít és értékesít júniustól a társaság. Az első családi házakat a fővárostól 25 kilométerre fekvő Herceghalmon húzzák fel, a továbbiakban az ország tíz legnagyobb városában létesítenek érté­kesítési központokat a telekgazdák kiszolgálására bankügyintézéstől a lakás számítógépes, virtuális tervezéséig. Az intelligens házaké a jövő Emlékeznek arra a filmre, amelyben egy szuper- számítógép által vezérelt ház megpróbálta elpusztí­tani gazdáját? Néhány éve ez a sztori még a sci- fi kategóriába tartozott, ám ma már vannak Intelli­gens épületek Magyar- országon Is. Mutasd a házad, s megmon­dom, ki vagy. Ez is lehetne a harmadik évezred egyik ak­tualizált mondása, hiszen az intelligens házak működése maximálisan tükrözi gazdáik életvitelét. Ha a család reggel 8-kor elmegy otthonról, a fű­tés, illetve a légkondicionálás előre programozottan 8 óra után néhány perccel alap­üzemmódba kapcsol. Ugyan­ez áll a hazaérkezés időpontjá­ra is - bár akkor sincs baj, ha a ház ura előbb tér meg ottho­nába. Csak fel kell hívnia az otthoni telefonszámot, be kell ütnie egy kódot, s a kiválasz­tott funkció máris működni kezd. Ez persze nem csak a fű­tés és légkondicionálás lehet, hiszen ugyanígy utasítható a mikrohullámú sütő, a videó vagy akár a fürdőszobai csap, hogy félig töltse meg a kádat 39 Celsius-fokos vízzel... Aracs Péter, az egyik épületautomatizálási cég ke­reskedelmi igazgatója szerint a számítógépes felügyeleti rendszerek ma már olyan fej­lettek, hogy az igényeknek szinte semmi sem szabhat ha­Ha jön a vendég, feléled a szoba Nem kell ahhoz milliomosnak lenni, hogy az ember testközelből ta­pasztalhassa meg egy intelligens épület működését. Elegendő el­menni egy színvonalasabb hotelbe. Magyarországon ilyen például a Kempinsky vagy Parádsasváron a Kastélyszálló. Mindkettőnek telje­sen automatikus az épületfelügyeleti rendszere. Nyugaton egyes ho­telekben a szobafoglalási rendszert is összekötik az épület­felügyelettel, így a szoba csak akkor kezd „élni”, ha a vendég beje­lentkezik. Ezáltal jelentős összeg takarítható meg a fűtés- és a hűté­si számlán. A világítás is csak akkor kapcsol be, ha a vendég a kulcs­ként kapott kártyát a szobában egy erre kijelölt nyílásba helyezi. tárt. Az intelligens házak lelke a központi számítógép, amely digitális szabályozókkal, ve­zérlőkkel van összekapcsolva. Ez kezeli és felügyeli a beren­dezéseket, ha például az abla­kon betűz a napfény, automa­tikusan leereszti a rolót. A tulajdonos a munkahe­lyén felcsatlakozhat az inter­netre, s körülnézhet a házban - mondjuk ellenőrizheti, hogy a bejárónő takarít-e. Az intelligens házaknál a kulcsot egy kártya helyettesíti. Természetesen minden ki- és belépés nyomot hagy a me­móriában, ami utólag lekér­dezhető. S ha már ilyen okos egy in­gatlan, akkor persze vigyáz is magára. A tűzjelző rendszer veszély esetén automatikusan felhívja a tűzoltóságot, be­mondja a pontos címet, illetve azt is meghatározza, melyik helyiségben érzékel füstöt. Magyarországon jelenleg csupán két-három családi há­zat tesznek intelligensé. A cég kereskedelmi igazgatója sze­rint megrendelőik a vállalko­zói réteg legfelső szegmensé­ből, illetve a bankigazgatók köréből kerülnek ki.- A legutóbbi megrendelé­sünk egy több száz négyzet- méteres ház volt - emlékszik vissza Aracs Péter. - Komoly épületfelügyeleti rendszert te­lepítettünk, a sok szoba klí­máját külön-külön vezérelhe- tővé tettük. Az egész ingatlan­ban nincs egyetlen radiátor sem, a hőmérsékletről a pad­lófűtésen kívül levegő­keringető rendszer gondosko­dik. Mindez több millió forint­ba került. A pontos árat nem árulhatom el, de azt igen, hogy a végösszeg nem érte el a tízmilliót. Ebben persze nincs benne a külön megren­delt beléptető rendszer. Bár az intelligens házak már hazánkban sem ismeret­lenek, igazán full extrás, a modern épületfelügyeleti technika valamennyi vívmá­nyát felvonultató ingatlan Ma­gyarországon még alig van, hiszen méregdrága. Ugyan­akkor a fejlesztéseknek etikai határai is vannak.- Ha olyan berendezést* rendelnek tőlünk, amelynek későbbi alkalmazása nyilván­valóan jogszabályokba ütkö­zik, személyiségi jogokat sért, nem vállaljuk a megbízást - je­lenti ki Áracs Péter. - Ez ugyanis összeegyeztethetetlen lenne üzleti filozófiánkkal. Dián Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents