Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-16 / 46. szám

2. oldal - Új Dunántúli Napló VILÁG TÜKÖR 2001. FEBRUÁR 16., PÉNTEK Javuló viszonyok Budapestre látogat a szlovák kormányfő Pozsony Rendkívül kedvezőnek mi­nősítette Magyarország és Szlovákia kapcsolatait a két ország külügyminisztere. Reményeik szerint ez a kö­zép-európai térséget stabili­záló viszonnyá nemesíthető. Hivatalos pozsonyi munkaláto­gatása során Martonyi János ven­déglátójával, Eduard Kukannal megállapodott arról, hogy Miku­lás Dzurinda szlovák miniszter- elnök március első napjaiban hi­vatalos látogatást tesz Budapes­ten, majd ősszel Jozef Migas, a szlovák parlament elnöke látogat Magyarországra, és az idén hiva­talos megbeszélésre Szlovákiába várják Módi Ferencet, a Magyar Köztársaság elnökét. A magyar és a szlovák diplo­mácia vezetője elsősorban a ma­gyar-szlovák alapszerződés vég­rehajtásában fontos szerepet ját­szó vegyes bizottságok éves tevé­kenységét értékelve megállapí­totta, hogy a testületek többsége megfelelően végzi a munkáját, és ezzel igen hasznosan járul hozzá a jó kapcsolatok alakításához. Kukán a szlovák kormány egyes intézkedéseiről, így a nyel­vi chartával, az önálló magyar egyetemi karral kapcsolatos lépé­séről, a májusban esedékes szlo­vákiai népszámlálásra kibocsá­tandó többnyelvű kérdőívekről is tájékoztatta Martonyit. A magyar külügyminiszter elismeréssel nyugtázta, hogy szlovák kollégá­ja Strasbourgban napokon belül aláírja a regionális, vagy kisebb­ségi nyelvek európai chartáját, s utána a dokumentumot a szlovák törvényhozás is ratifikálja. ■ Gazdasági kapcsolatok Kínával Budapest „Magyarország sok olyan gaz­dasági tapasztalattal rendelke­zik, amelyek Kína számára is hasznosak lehetnek” - jelentette ki Vu Ji kínai államtanácsos szerdán azon a megbeszélésen, amelyet Orbán Viktor minisz­terelnökkel folytatott. Vu Ji asz- szony nagyra értékelte a magyar gazdaságnak az elmúlt években elért eredményeit. Hangsúlyoz­ta, hogy külön figyelmet kellene fordítani a tapasztalatcserére a kétoldalú kapcsolatokban. A megbeszélésen elhangzott, hogy mindkét fél nyitott a szak­értői szintű együttműködésre. Mindketten egyetértettek a ma­gyar-kínai gazdasági együttmű­ködés szorosabbá tételének szükségességében. A kínai ál­lamtanácsost fogadta Mádl Fe- renc köztársasági elnök is. ■ A kínai államtanácsos nagyra értékelte Magyarország privatizációs tapasztalatait FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Békét hoz-e a balkáni gerle? Magas szintű tárgyalások folynak Délkelet-Európa biztonságáról Kétnapos balkáni csúcstalálkozó kezdő­dött csütörtökön Petar Sztojanov bolgár, Ion Iliescu román és Ahmet Necdet Secer török államfő részvételével. Plovdiv - Brüsszel - Podgorica A három politikus a Balkáni Stabilitási Paktum keretében folytatott közös akciók­kal, a Szerbia déli részén kialakult helyzet­tel, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz va­ló csatlakozási törekvéseik összehangolásá­val, a szervezett bűnözés elleni közös harc­cal kapcsolatos kérdéseket vitatja meg. * A NATO csütörtökön üdvözölte a dél­szerbiai válság rendezésére előterjesztett Csovics-tervet, és felhívta a kisebbségi al­bán népességet, hogy ragadja meg az al­kalmat a problémák békés rendezésére. A NATO állandó tanácsa Brüsszelben meghallgatta Goran Szvilanovics jugo­szláv külügyminiszter és Nebojsza Csovics szerb miniszterelnök-helyettes személyes ismertetését a tervről, és be­ható eszmecserét is folytatott utána a két jugoszláv államférfival. George Robertson NATO-főtitkár és Nebojsza Csovics egyaránt történelmi jelentőségűnek értékelte a találkozót. Robertson a múlttal való szakításnak ne­vezte a jugoszláv rendezési tervet, amely ugyan felvet számos kérdést, de a NATO építő jellegű és biztató alapnak tekinti, a Presevo-völgyben élő albán kisebbséget pedig arra buzdítja, hogy lépjen párbe­szédre a jugoszláv kormánnyal a kiegyen­súlyozott és tartós politikai megoldás érde­kében. A főtitkár aláhúzta, hogy „a NATO erélyesen ellenzi az olyan kísérleteket, hogy a térség problémáit erőszakkal vagy úgynevezett terroristaellenes hadművele­tekkel oldják meg”. Azt viszont már csak Belgrádnak üzen­te, hogy addig is, amíg a párbeszéd meg­indul, tegyen haladéktalanul bizalomerősí­tő lépéseket az albán kisebbség felé, példá­ul annak a katonai egységnek - a pristinai hadtestnek - a kivonásával, amely három éve a véres etnikai tisztogatást végezte ott. Sürgette az albánok azonnali bevonását a helyi közigazgatásba, a politikai és szociá­lis szervezetekbe és a rendőrségbe, amire a jugoszláv államférfiak szerinte készséget mutattak. * „Amennyiben kiderül, hogy a Hágai Nemzetközi Törvényszék vádlottjai közül valaki Montenegró területén tartózkodik, azt a köztársaság rendőrsége le fogja tar­tóztatni” - közölte a montenegrói minisz­terelnök-helyettes. A hágai főügyész, Carla del Ponte Podgoricában a monte­negrói közvádlóval, a parlamenti elnökkel és Djukanovics köztársasági elnökkel találkozott. Minden jel szerint könnyebb dolga lesz, mint nemrég Belgrádban volt, hiszen Dragisa Burzan miniszterelnök­helyettes már a látogatást megelőzően bejelentette, hogy a montenegrói rendőr­ségnek megvan a felhatalmazása a go­nosztevők letartóztatására. Mint mond­ta, a nemzetközi törvényszék olyan esz­köz, amely Szerbia és Montenegró pol­gárait mentesíti a kollektív bűnösség vádja alól. A montenegrói elnök, Milo Djukanovics mindeközben bejelentette, hogy március 31-ig feloszlatják a jugoszláv hadsereg Montenegróban állomásozó hetedik zász­lóalját. Az elit egységeket Milosevics idején irányították fenyegető szándékkal Jugo­szlávia kisebbik tagköztársaságába, most pedig egy részüket állítólag a dél-szerbiai válságövezetbe helyezik át. Csokihegyek az Alpokban Bern Eladási csúccsal zárták a tavalyi évet a svájci csokoládégyártók. Otthon és külföldön egyaránt nőtt a kereslet az édességek iránt. Maguk a svájciak 1999-hez képest 400 grammal (6 százalék­kal) több, összesen csaknem 12 kilogramm csokit majszoltak el. A termelők legújabb slágercikke az „egyharapásos” szeletecske. Különösen kedveltek a méltán vi­lághíres svájci csokik Németor­szágban, ahová az alpesi cégek kivitelének 26 százaléka irányul. A svájci termékek iránti kereslet- bővülés másik oka az idegenfor­galom növekedése. Az amerikai­ak például valósággal „megszáll­ták” az alpesi köztársaságot: ki­lenc százalékkal többen időztek Teli Vilmos hazájában, mint egy évvel előtte. (kulcsár) Civilek a tengeralattjárón Sajátos utóhangjai támadtak az elmúlt hét különös vízi balesetének, amikor felmerülés közben az amerikai Greeneville atom-tengeralattjáró „elütötte” az Ehime Maru japán oktatóhajót. Utóbbi szinte azonnal elsüllyedt. Kilenc embert nem sikerült kimenteni. Hawaii Meglehetősen nagy felháboro­dást keltett, amikor kiderült: el­képzelhető, hogy a tengeralattjá­rót civilek irányították. Vajon mi keresni valójuk lehetett egy kato­nai búvárhajón? A tragédia nyomán fény derült arra, hogy az amerikai flotta elég hosszú idő óta „polgárbarát” gya­korlatot folytat, így próbálva ltivé- deni a flottát (is) fenyegető állan­dó költségvetési megszorításo­kat. Csak az elmúlt két év során mintegy 25 ezer személy vendé­geskedett a flottánál e program keretében. Az általában egy-, legfeljebb kétnapos látogatások során politi­kusok, újságírók, fontos üzletem­berek - ahogy mondani szokták: a közvélemény-irányítók - tehetik a lábukat a fedélzetre, teljesen nyil­vánvaló célból. „Meg akarjuk mu­tatni, hogy az a rengeteg pénz, amit a tengeralattjárók megépíté­sére fordítunk, jó helyre kerül” - nyilatkozta egy most már nyugdí­jas tengeralattjáró-parancsnok. Az ilyen dolgokra oly kényes amerikai polgárokat egyébként megnyugtatták a Los Angeles Timesban is: minden vendégnek meg kell fizetnie ellátása költsé­geit, azaz a koszt-kvártély árát. Választ kell találni arra a kér­désre, hogy miért kellett a 120 méteres Greeneville atom-ten- geralattjárónak éppen egy vész­helyzetet gyakorolnia és a 130 méteres mélységből „rakétase- bességgel” felszínre emelked­nie anélkül, hogy annak bizton­ságos körülményeiről meggyő­ződött volna? A Greeneville fe­délzetén éppen 16 civil vendé­geskedett, ám nemcsak a japán, hanem az amerikai közvéle­ményt is felháborította, amikor a flotta kénytelen volt nyilváno­san elismerni, hogy közülük ketten az imitált vészhelyzet­ben az atom-tengeralattjáró fontos kezelőszerveinél tevé­kenykedtek. Lehet, hogy a válasz kellemet­len helyzetbe hoz még néhány fontos személyiséget... EUROPRESS Kormányközeiben az RMDSZ Bukarest A választások előtt nem az okozott fejtörést, hogy az RMDSZ mit tegyen a kö­vetkező négy évben, hanem inkább hogy miként tegye azt, amit tenni szeretne - írja romániai tudósítónk, Simon Hunor. Az együttműködés azokkal a pár­tokkal, amelyekkel kormányon sem tudott boldogulni, a romáiai magyarok szövetsége számára nem sok jót ígért. Markóék ezért már korábban eldöntötték: a ha­talom oldalán maradnak. A gon­dot csak az jelentette: miként fo­gadtassák ezt el a választóikkal? Azt még viszonylag könnyen meg lehetett magyarázni, miért kell a szélsőséges Vadimmal szemben Iliescura voksolni, ne­hezebb azonban most már az együttműködés elfogadtatása. Ezért viszonyát a hatalommal az RMDSZ igyekszik meghatározha- tatlanná tenni. Nehéz például el­dönteni, hogy a magyarság képvi­seleti szerve jelenleg a demokra­tikus ellenzék tagja-e, a hatalom peremén van-e, vagy pedig „szin­te kormánypártnak” nevezhető. Kétségtelen, hogy a hatalom­ból kiszorult két másik párthoz képest sokkal „lágyabb ellenzé­ket” képez, s - legalábbis egyelő­re - támogatja a kormányt. Igaz, utóbbi is tartja a szavát, s a két­oldalú megállapodás több igen fontos pontja máris teljesült: így a parlamentben megszavazták a közigazgatási törvény kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó feje­zetét, magyar lett az ületékes mi­nisztériumban az etnikumközi főosztály helyettes államtitkára, s magyar tisztségviselőket nevez­tek ki, illetve tartottak meg kü­lönféle országos és helyi intéz­ményekben, hivatalokban. A nagy kérdés viszont az, med­dig tartanak a mézeshetek Nas- taséékkal, akiknek most még szükségük van a megbízhatónak bizonyult RMDSZ parlamenti tá­mogatására. Nem kétséges vi­szont: a kormánykörök arra tö­rekszenek, hogy mielőbb túlsúly­ba kerüljenek a parlamentben. A képviselőházban ez viszonylag könnyűnek látszik, hiszen szá­míthatnak a nem magyar kisebb­ségek 18 tagú csoportjának támo­gatására. Sőt, kiszivárgott értesü­lések szerint az sem elképzelhe­tetlen, hogy a miniszterelnök idő­vel szorosabb kapcsolatokra tö­rekszik Markóékkal, s az RMDSZ már nyáron akár kormányténye- zővé is válhat. _______________■ Hír ek röviden Vizsgálat Clinton ellen New York-i értesülések szerint vizsgálat indult Clinton ellen. A man­hattani ügyészség azt vizsgálja, miért adott a volt amerikai elnök ke­gyelmet a gazdasági visszaélésekkel, sokszoros adócsalással és ille­gális olajügyletekkel vádolt Marc Rich amerikai milliárdosnak. Bukarest nem fél az F16-osoktól Romániát semmilyen veszély nem fenyegeti amiatt, hogy Magyar- ország hamarosan 24 darab F16-os vadászgépet lízingel az Egyesült Államoktól - jelentette ki Pascu román védelmi miniszter. Barak védelmi miniszter lesz A távozó izraeli miniszterelnök, Ehud Barak elfogadja a védelmi mi­niszteri posztot a jobboldali Likud párt vezérének, Ariel Saronnak most formálódó kormányában. Barak korábban fényes katonai pá­lyát futott be, s. szakértők szerint Izrael egyik legrátermettebb kato­nai parancsnoka volt. Moszkva a párbeszéd híve Oroszország kész a dialógusra az Egyesült Államokkal az országos rakétavédelmi rendszer kiépítésére vonatkozó washingtoni állás­pontról - hangoztatta Szergej Ivanov. Az orosz nemzetbiztonsági ta­nács titkára úgy nyilatkozott, hogy Moszkva kész e témában párhu­zamos megbeszéléseket folytatni az EU-val és a NATO-val egyaránt. Influenza Ukrajnában Eddig öt halálos áldozata volt az ukrajnai influenzának. Az orvosok szerint ez a hét tekinthető az influenzás és a heveny légzőszervi megbetegedések csúcsidőszakának. A szomszédos országban ne­gyedik hete van influenzajárvány, és várhatóan 6-8 hétig tart még. A járvány csökkenő tendenciája miatt két megyében ismét kinyitottak az iskolák, Kijevben viszont február 18-ig szünetel a tanítás. Halasztás a Mirnek Egy héttel elhalasztották a Mir űrállomás megsemmisítését. Az új ter­vek szerint a tizenöt éve bolygónk körül keringő 130 tonnás orosz űr­bázis március 18-án lép a Föld légkörébe, ahol jórészt megsemmisül, egyes darabjai pedig a Csendes-óceánba hullanak. A vendéglátó Sztojanov a török és a román államfővel megérkezik a tanácskozás színhelyére fotó: europress/epa

Next

/
Thumbnails
Contents