Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)
2001-02-16 / 46. szám
2. oldal - Új Dunántúli Napló VILÁG TÜKÖR 2001. FEBRUÁR 16., PÉNTEK Javuló viszonyok Budapestre látogat a szlovák kormányfő Pozsony Rendkívül kedvezőnek minősítette Magyarország és Szlovákia kapcsolatait a két ország külügyminisztere. Reményeik szerint ez a közép-európai térséget stabilizáló viszonnyá nemesíthető. Hivatalos pozsonyi munkalátogatása során Martonyi János vendéglátójával, Eduard Kukannal megállapodott arról, hogy Mikulás Dzurinda szlovák miniszter- elnök március első napjaiban hivatalos látogatást tesz Budapesten, majd ősszel Jozef Migas, a szlovák parlament elnöke látogat Magyarországra, és az idén hivatalos megbeszélésre Szlovákiába várják Módi Ferencet, a Magyar Köztársaság elnökét. A magyar és a szlovák diplomácia vezetője elsősorban a magyar-szlovák alapszerződés végrehajtásában fontos szerepet játszó vegyes bizottságok éves tevékenységét értékelve megállapította, hogy a testületek többsége megfelelően végzi a munkáját, és ezzel igen hasznosan járul hozzá a jó kapcsolatok alakításához. Kukán a szlovák kormány egyes intézkedéseiről, így a nyelvi chartával, az önálló magyar egyetemi karral kapcsolatos lépéséről, a májusban esedékes szlovákiai népszámlálásra kibocsátandó többnyelvű kérdőívekről is tájékoztatta Martonyit. A magyar külügyminiszter elismeréssel nyugtázta, hogy szlovák kollégája Strasbourgban napokon belül aláírja a regionális, vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját, s utána a dokumentumot a szlovák törvényhozás is ratifikálja. ■ Gazdasági kapcsolatok Kínával Budapest „Magyarország sok olyan gazdasági tapasztalattal rendelkezik, amelyek Kína számára is hasznosak lehetnek” - jelentette ki Vu Ji kínai államtanácsos szerdán azon a megbeszélésen, amelyet Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott. Vu Ji asz- szony nagyra értékelte a magyar gazdaságnak az elmúlt években elért eredményeit. Hangsúlyozta, hogy külön figyelmet kellene fordítani a tapasztalatcserére a kétoldalú kapcsolatokban. A megbeszélésen elhangzott, hogy mindkét fél nyitott a szakértői szintű együttműködésre. Mindketten egyetértettek a magyar-kínai gazdasági együttműködés szorosabbá tételének szükségességében. A kínai államtanácsost fogadta Mádl Fe- renc köztársasági elnök is. ■ A kínai államtanácsos nagyra értékelte Magyarország privatizációs tapasztalatait FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Békét hoz-e a balkáni gerle? Magas szintű tárgyalások folynak Délkelet-Európa biztonságáról Kétnapos balkáni csúcstalálkozó kezdődött csütörtökön Petar Sztojanov bolgár, Ion Iliescu román és Ahmet Necdet Secer török államfő részvételével. Plovdiv - Brüsszel - Podgorica A három politikus a Balkáni Stabilitási Paktum keretében folytatott közös akciókkal, a Szerbia déli részén kialakult helyzettel, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozási törekvéseik összehangolásával, a szervezett bűnözés elleni közös harccal kapcsolatos kérdéseket vitatja meg. * A NATO csütörtökön üdvözölte a délszerbiai válság rendezésére előterjesztett Csovics-tervet, és felhívta a kisebbségi albán népességet, hogy ragadja meg az alkalmat a problémák békés rendezésére. A NATO állandó tanácsa Brüsszelben meghallgatta Goran Szvilanovics jugoszláv külügyminiszter és Nebojsza Csovics szerb miniszterelnök-helyettes személyes ismertetését a tervről, és beható eszmecserét is folytatott utána a két jugoszláv államférfival. George Robertson NATO-főtitkár és Nebojsza Csovics egyaránt történelmi jelentőségűnek értékelte a találkozót. Robertson a múlttal való szakításnak nevezte a jugoszláv rendezési tervet, amely ugyan felvet számos kérdést, de a NATO építő jellegű és biztató alapnak tekinti, a Presevo-völgyben élő albán kisebbséget pedig arra buzdítja, hogy lépjen párbeszédre a jugoszláv kormánnyal a kiegyensúlyozott és tartós politikai megoldás érdekében. A főtitkár aláhúzta, hogy „a NATO erélyesen ellenzi az olyan kísérleteket, hogy a térség problémáit erőszakkal vagy úgynevezett terroristaellenes hadműveletekkel oldják meg”. Azt viszont már csak Belgrádnak üzente, hogy addig is, amíg a párbeszéd megindul, tegyen haladéktalanul bizalomerősítő lépéseket az albán kisebbség felé, például annak a katonai egységnek - a pristinai hadtestnek - a kivonásával, amely három éve a véres etnikai tisztogatást végezte ott. Sürgette az albánok azonnali bevonását a helyi közigazgatásba, a politikai és szociális szervezetekbe és a rendőrségbe, amire a jugoszláv államférfiak szerinte készséget mutattak. * „Amennyiben kiderül, hogy a Hágai Nemzetközi Törvényszék vádlottjai közül valaki Montenegró területén tartózkodik, azt a köztársaság rendőrsége le fogja tartóztatni” - közölte a montenegrói miniszterelnök-helyettes. A hágai főügyész, Carla del Ponte Podgoricában a montenegrói közvádlóval, a parlamenti elnökkel és Djukanovics köztársasági elnökkel találkozott. Minden jel szerint könnyebb dolga lesz, mint nemrég Belgrádban volt, hiszen Dragisa Burzan miniszterelnökhelyettes már a látogatást megelőzően bejelentette, hogy a montenegrói rendőrségnek megvan a felhatalmazása a gonosztevők letartóztatására. Mint mondta, a nemzetközi törvényszék olyan eszköz, amely Szerbia és Montenegró polgárait mentesíti a kollektív bűnösség vádja alól. A montenegrói elnök, Milo Djukanovics mindeközben bejelentette, hogy március 31-ig feloszlatják a jugoszláv hadsereg Montenegróban állomásozó hetedik zászlóalját. Az elit egységeket Milosevics idején irányították fenyegető szándékkal Jugoszlávia kisebbik tagköztársaságába, most pedig egy részüket állítólag a dél-szerbiai válságövezetbe helyezik át. Csokihegyek az Alpokban Bern Eladási csúccsal zárták a tavalyi évet a svájci csokoládégyártók. Otthon és külföldön egyaránt nőtt a kereslet az édességek iránt. Maguk a svájciak 1999-hez képest 400 grammal (6 százalékkal) több, összesen csaknem 12 kilogramm csokit majszoltak el. A termelők legújabb slágercikke az „egyharapásos” szeletecske. Különösen kedveltek a méltán világhíres svájci csokik Németországban, ahová az alpesi cégek kivitelének 26 százaléka irányul. A svájci termékek iránti kereslet- bővülés másik oka az idegenforgalom növekedése. Az amerikaiak például valósággal „megszállták” az alpesi köztársaságot: kilenc százalékkal többen időztek Teli Vilmos hazájában, mint egy évvel előtte. (kulcsár) Civilek a tengeralattjárón Sajátos utóhangjai támadtak az elmúlt hét különös vízi balesetének, amikor felmerülés közben az amerikai Greeneville atom-tengeralattjáró „elütötte” az Ehime Maru japán oktatóhajót. Utóbbi szinte azonnal elsüllyedt. Kilenc embert nem sikerült kimenteni. Hawaii Meglehetősen nagy felháborodást keltett, amikor kiderült: elképzelhető, hogy a tengeralattjárót civilek irányították. Vajon mi keresni valójuk lehetett egy katonai búvárhajón? A tragédia nyomán fény derült arra, hogy az amerikai flotta elég hosszú idő óta „polgárbarát” gyakorlatot folytat, így próbálva ltivé- deni a flottát (is) fenyegető állandó költségvetési megszorításokat. Csak az elmúlt két év során mintegy 25 ezer személy vendégeskedett a flottánál e program keretében. Az általában egy-, legfeljebb kétnapos látogatások során politikusok, újságírók, fontos üzletemberek - ahogy mondani szokták: a közvélemény-irányítók - tehetik a lábukat a fedélzetre, teljesen nyilvánvaló célból. „Meg akarjuk mutatni, hogy az a rengeteg pénz, amit a tengeralattjárók megépítésére fordítunk, jó helyre kerül” - nyilatkozta egy most már nyugdíjas tengeralattjáró-parancsnok. Az ilyen dolgokra oly kényes amerikai polgárokat egyébként megnyugtatták a Los Angeles Timesban is: minden vendégnek meg kell fizetnie ellátása költségeit, azaz a koszt-kvártély árát. Választ kell találni arra a kérdésre, hogy miért kellett a 120 méteres Greeneville atom-ten- geralattjárónak éppen egy vészhelyzetet gyakorolnia és a 130 méteres mélységből „rakétase- bességgel” felszínre emelkednie anélkül, hogy annak biztonságos körülményeiről meggyőződött volna? A Greeneville fedélzetén éppen 16 civil vendégeskedett, ám nemcsak a japán, hanem az amerikai közvéleményt is felháborította, amikor a flotta kénytelen volt nyilvánosan elismerni, hogy közülük ketten az imitált vészhelyzetben az atom-tengeralattjáró fontos kezelőszerveinél tevékenykedtek. Lehet, hogy a válasz kellemetlen helyzetbe hoz még néhány fontos személyiséget... EUROPRESS Kormányközeiben az RMDSZ Bukarest A választások előtt nem az okozott fejtörést, hogy az RMDSZ mit tegyen a következő négy évben, hanem inkább hogy miként tegye azt, amit tenni szeretne - írja romániai tudósítónk, Simon Hunor. Az együttműködés azokkal a pártokkal, amelyekkel kormányon sem tudott boldogulni, a romáiai magyarok szövetsége számára nem sok jót ígért. Markóék ezért már korábban eldöntötték: a hatalom oldalán maradnak. A gondot csak az jelentette: miként fogadtassák ezt el a választóikkal? Azt még viszonylag könnyen meg lehetett magyarázni, miért kell a szélsőséges Vadimmal szemben Iliescura voksolni, nehezebb azonban most már az együttműködés elfogadtatása. Ezért viszonyát a hatalommal az RMDSZ igyekszik meghatározha- tatlanná tenni. Nehéz például eldönteni, hogy a magyarság képviseleti szerve jelenleg a demokratikus ellenzék tagja-e, a hatalom peremén van-e, vagy pedig „szinte kormánypártnak” nevezhető. Kétségtelen, hogy a hatalomból kiszorult két másik párthoz képest sokkal „lágyabb ellenzéket” képez, s - legalábbis egyelőre - támogatja a kormányt. Igaz, utóbbi is tartja a szavát, s a kétoldalú megállapodás több igen fontos pontja máris teljesült: így a parlamentben megszavazták a közigazgatási törvény kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó fejezetét, magyar lett az ületékes minisztériumban az etnikumközi főosztály helyettes államtitkára, s magyar tisztségviselőket neveztek ki, illetve tartottak meg különféle országos és helyi intézményekben, hivatalokban. A nagy kérdés viszont az, meddig tartanak a mézeshetek Nas- taséékkal, akiknek most még szükségük van a megbízhatónak bizonyult RMDSZ parlamenti támogatására. Nem kétséges viszont: a kormánykörök arra törekszenek, hogy mielőbb túlsúlyba kerüljenek a parlamentben. A képviselőházban ez viszonylag könnyűnek látszik, hiszen számíthatnak a nem magyar kisebbségek 18 tagú csoportjának támogatására. Sőt, kiszivárgott értesülések szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a miniszterelnök idővel szorosabb kapcsolatokra törekszik Markóékkal, s az RMDSZ már nyáron akár kormányténye- zővé is válhat. _______________■ Hír ek röviden Vizsgálat Clinton ellen New York-i értesülések szerint vizsgálat indult Clinton ellen. A manhattani ügyészség azt vizsgálja, miért adott a volt amerikai elnök kegyelmet a gazdasági visszaélésekkel, sokszoros adócsalással és illegális olajügyletekkel vádolt Marc Rich amerikai milliárdosnak. Bukarest nem fél az F16-osoktól Romániát semmilyen veszély nem fenyegeti amiatt, hogy Magyar- ország hamarosan 24 darab F16-os vadászgépet lízingel az Egyesült Államoktól - jelentette ki Pascu román védelmi miniszter. Barak védelmi miniszter lesz A távozó izraeli miniszterelnök, Ehud Barak elfogadja a védelmi miniszteri posztot a jobboldali Likud párt vezérének, Ariel Saronnak most formálódó kormányában. Barak korábban fényes katonai pályát futott be, s. szakértők szerint Izrael egyik legrátermettebb katonai parancsnoka volt. Moszkva a párbeszéd híve Oroszország kész a dialógusra az Egyesült Államokkal az országos rakétavédelmi rendszer kiépítésére vonatkozó washingtoni álláspontról - hangoztatta Szergej Ivanov. Az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára úgy nyilatkozott, hogy Moszkva kész e témában párhuzamos megbeszéléseket folytatni az EU-val és a NATO-val egyaránt. Influenza Ukrajnában Eddig öt halálos áldozata volt az ukrajnai influenzának. Az orvosok szerint ez a hét tekinthető az influenzás és a heveny légzőszervi megbetegedések csúcsidőszakának. A szomszédos országban negyedik hete van influenzajárvány, és várhatóan 6-8 hétig tart még. A járvány csökkenő tendenciája miatt két megyében ismét kinyitottak az iskolák, Kijevben viszont február 18-ig szünetel a tanítás. Halasztás a Mirnek Egy héttel elhalasztották a Mir űrállomás megsemmisítését. Az új tervek szerint a tizenöt éve bolygónk körül keringő 130 tonnás orosz űrbázis március 18-án lép a Föld légkörébe, ahol jórészt megsemmisül, egyes darabjai pedig a Csendes-óceánba hullanak. A vendéglátó Sztojanov a török és a román államfővel megérkezik a tanácskozás színhelyére fotó: europress/epa