Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-14 / 44. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló BARANYA I TŰK Ö R 2001. Február 14., szerda Felsőoktatási bérprobléma: mennyi a 8,75 százalék? A szakszervezet véleménye szerint or­szágosan gondokat okozhat az idei 8,75 százalékos béremelés az egyetemeken. A nem oktatói státuszú alkalmazottak­nak elméletileg ekkora fizetésnöveke­désre van kilátásuk, az érdekvédelmi szervezet szerint ugyanakkor sokaknál ez mégsem haladja majd meg a 4-5 százalékot. Az universitasoknak prob­lémát jelent a béremelés saját részének kigazdálkodása is. Pécs-Budapest Hosszas viták után tavaly év végén végül megoldás született a felsőoktatás bérvitá­ban - már ami az oktató és a kutatói státu­szú munkatársakat illeti. Idén a legkisebb minimális professzori illetmény bruttó 230 ezer forint, ennek az összegnek különböző százalékára jogosultak a docensek, adjunk­tusok és a tanársegédek, illetve hasonló tábla létezik a kutatói fizetésekre is. A Fel­Csökkent pótlékok sőoktatási Dolgozók Szakszervezete ezt a javaslatot végül elfogadta, igaz, az egyete­meken némi visszatetszést keltett a külön­böző pótlékok megszüntetése, illetve átala­kítása (lásd keretes írásunkat). A szakszervezet ugyanakkor úgy véli, nem sikerült egységesen rendezni a nem oktatói beosztású alkalmazottak fizetését. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a 8,75 százalékos fizetésnövelésnek csak egy része, 6,6 százalék szárma­zik a központi keretből, a többit az egyetemeknek-fő- iskoláknak saját bevételeik­ből kell kigazdálkodniuk. Az érdekvédelmi szervezet szerint ez komoly nehézsé­get jelenthet a rossz anyagi helyzetben levő intézmé­nyeknél, de még a jobban menedzselt universitasoknál is. Ráadásul or­szágszerte több ezer emberről van szó, csak a pécsi universitason mintegy 3 ezer alkalma­zottat érint a mostani fizetésváltozás.- Az biztos, hogy nem lesz könnyű meg­oldani a helyzetet - jelentette ki lapunknak dr. Kisbánné Karis Ilona, a Pé­csi Tudományegyetem gazda­sági főigazgatója. - Egyelőre még nem tudom megmondani, mekkora gondot jelent, hiszen a kalkuláció még folyik. Az egyetemen az oktatói il­letmények és a minimálbér­emelés okozta változások számfejtése már megtörtént, s már az is világosan látszik, hogy a legkisebb munkabér az egyetemen is feszültséget je­lent. A különbség ugyanis csökkent a fize­tések között, s ez egyes dolgozókban visz- szatetszést váltott ki. A szakszervezet szerint ugyanakkor, ha az egyetemek ki is tudják gazdálkodni a dolgozóik béremelését - ráadásul elbocsá­tások nélkül, ahogy az a megállapodásban szerepelt -, korántsem biztos, hogy az al­kalmazottak mindegyike valóban érzékeli is az ágazat általános 8,75 százalékos bér­emelését.- Korábban a bértáblát nem változtat­ták, viszont fizetésemelések elszórtan tör­téntek, így kialakulhatott az a helyzet, hogy az egységes táblanövelés sokaknál már nem jelent tényleges változtatást, hi­szen ők ezt az összeget már elérték - fej­tette ki Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke (ké­pünkön). - így előfordulhat, hogy csak 4-5 százalékos tényleges növekedést ta­pasztalhatnak az egyetemi dolgozók. Az érdekvédelmi szervezet úgy látja, ha valaki már a korábbi, nem általános fizetés- emelés keretében olyan összeghez jutott, amely az új, emelt bértáblában szerepel, az még akár reálbér-csökkenést is érzékelhet, hiszen a jövedelme nem nő, míg az infláció igen. Tavaly a nem oktatói státuszú egyetemi dolgozók (könyvtárosok, karbantartók, ápolók, szakmai segítők stb.) átlagos fize­tése bruttó 30-40 ezer forint körül moz­gott, a minimálbér-emelés pedig csak a legalacsonyabb kategóriában levők jöve­delmén segített. A szakszervezet a végle­ges álláspontját csak az intézményi szám­fejtések után, várhatóan a hónap végén alakítja ki, azt azonban már most elkép­zelhetőnek tartja, hogy a pályaelhagyás fo­lyamata felgyorsul. _________ NYAKA SZABOLCS A 230 ezer forintos minimális professzori illetmény létrehozásával és az ehhez kapcsolódó oktatói bérezési rendszer kialakításával több korábbi pótlék megváltozott vagy teljesen eltűnt. Csökkent a maga­sabb vezetői kiegészítések több fajtája, így a dékán­helyettesi vagy a tanszékvezetői pótlék, az intézményvezető-helyettesek külön juttatása pedig tel­jesen megszűnt. Adóként hajthatják be a tartozásokat A hulladék mennyisége alapján kell megállapítaniuk az ön- kormányzatoknak a szemétszállítási díjakat a január 1-jén életbe lépett kormányrendelet értelmében. A baranyai váro­sok többségében a szükséges helyi jogszabályok előkészíté­sét már megkezdték, Pécsett jövőre, Komlón már ez év má­sodik felétől bevezetnék az új rendszert. Pécs-Komló A jövőben nem a lakásban élők, vagy az épületben található helyisé­gek száma szerint, hanem az el­szállított hulladék mennyisége alapján kell megállapítaniuk a sze­métszállítási díjakat az önkor­mányzatoknak, a vonatkozó kor­mányrendelet értelmében. A beve­zetés időpontjáról azonban nem rendelkezik egyértelműen a jogsza­bály. Pécsett jövő év január 1-jétől, Komlón már ez év második felétől tervezik az új rendszer szerinti el­számolást. A lakosságnak a szemét elszállításáért minden bizonnyal többet kell majd fizetnie a jelenlegi díjaknál, a drágulás mértéke azon­ban egyelőre bizonytalan. Pályáztatják a szállítást A környezetvédelmi tárca keddi sajtótájékoztatóján kiemelt té­maként kezelték a hulladékgazdálkodási törvény nyomán az önkormányzatokra háruló feladatokat. A törvény két új elemét emelték ki: az egyik szerint a települési önkormányzatok számára immár kötelezővé vált a területükön lé­vő szilárd és folyékony hulladékok kezelése, míg a másik alapján az is előírás, hogy csak pályázati úton lehet megszerezni ezt a szolgáltatási jogot. Ha valahol eredménytelenül zárni le a pályáz­tatás, azt fél éven belül meg kell ismételni. Ezen idő alatt azon­ban maga az önkormányzat köteles e feladatot ellátni.- Féléves kísérleti programunk tapasztalatai szerint a díjakat az elszállított hulladék súlya alapján technikai okok miatt szinte lehe­tetlen megállapítani, jóllehet a kormányrendelet erre lehetőséget ad - hangsúlyozta Vida János (ké­pünkön), a Biokom Kft. illetéke­se. - A szemét térfogata, vagy a gyűjtőedény egyszeri ürítési díja is lehet a számítás alapja, Pécsett és Komlón a tervek szerint ez utóbbi rendszert vezetik majd be. Kerényi Jánostól, Pécs alpol­gármesterétől megtudtuk, a helyi rendelettervezet őszig elkészül, az előkészületek év eleje óta zaj­lanak. A január 1-jén életbe lépett kor­mányrendelet kimondja: ameny- nyiben az új számítási alap szerint megállapított díjak a szolgáltató költségeit nem fedezik, a különbö- zetet az önkormányzatoknak kell finanszírozniuk. Újítás továbbá, hogy a tartozások befizetésére a jövőben nem a szállító cég, hanem a helyhatóságok kötelezik majd a nem fizetőket, a hátralékokat adók módjára hajthatják be. Információink szerint jelenleg a megyeszékhelyen több ezer em­ber nincs a szolgáltatónál bejelent­ve, főként a lakásukat kiadó főbér­lők mulasztják el az előírások sze­rinti díjfizetést. A szakemberek szerint az új rendszer bevezetése után a fizeté­si kötelezettség alól már nem lehet kibújni. Komlón a helyiségek szá­ma a mérték­adó. A tervek szerint a jelen­legi 130 helyett 170 forintot kell majd fizetniük lakrészenként a helybélieknek, az emelésről a holnapi testületi ülésen döntenek a képviselők. Polics József, a városüzemeltetési iroda vezetője kérdésünkre el­mondta, az év második felétől már a gyűjtőedény egyszeri üríté­se alapján számítanák a díjakat, a helyi rendelet legkésőbb július 1- jéig elkészül. W. K. BOLYBA LÁTOGATOTT A DUNÁNTÚLI NAPLÓ. Lapunk olvasói­val találkoztunk tegnap a bólyi városi könyvtárban. A baráti hangula­tú fómmon munkatársaink válaszoltak az újságot érintő kérdésekre. ________ ______ FOTÓ: MÜLLER A. Tá vfűtési zavarok Bejelentett és váratlan üzemeltetési szünet PÉCS Több, mint félezer lakásban szünetelt a fűtés tegnap dél­előtt a Pétáv üzemzavar-el­hárítási munkái miatt A két kertvárosi üzemzavar-elhá­rítást előre bejelentette a Pétáv a lakosságnak. Ebből származtak olyan félreértések, hogy a fűtési szezonban végeznének karban­tartási munkát. A Melinda utcai hőközpont­ban hétfőn észlelték a szivattyú folyását, de nem álltak le a szol­gáltatással a javítás miatt, előbb értesítették róla a fogyasztókat. A Nagy Imre és a Melinda utcában 285 lakásra terjedt ki a távfűtés szünetelése. A hibát már 8.15-től 10 óráig sikerült kijavítani. A Tildy Zoltán úti hőközpontban végzett javítás 240 lakást érintett a Tildy Zoltán és a Nagy Imre ut­cában, itt a meleg vizes hőcseré­lőnél kellett beavatkozni. A Szabadság úton tegnap reg­gel kilyukadt egy vezeték, ennek javítását nem lehetett előre beje­lenteni. A délutánig tartó szolgál­tatás-szünetelést egy lakóház és néhány intézmény észlelhette. Három időben egybeeső üzemzavar ritkának tűnhet, de Győri Csabától, a Pétáv Kft. mű­szaki igazgatóhelyettesétől meg­tudtuk, az is gyakori, hogy tíz ja­vítás folyik egyszerre, általában olyan jellegűek, hogy a fogyasz­tók a következményeket nem is észlelik. d. i. Betörés buli után Vajszló Rövid idő leforgása alatt siker ko­ronázta a Siklósi Rendőrkapi­tányság vajszlói őrsének nyomo­zását, melyet a Vejtiben lévő falu­házban történt betörés tettesei­nek felderítése érdekében indí­tottak meg. Mint Pásztor Ferenc őrnagy, az őrs parancsnoka elmondta, a cse­lekmény elkövetésével - mely­nek során műszaki berendezése­ket lovasítottak meg - négy fiatal­ember (közülük az egyik még fiatalkorú) gyanúsítható. A hiri- csi és helyi lakosok a betörést megelőző napon a faluházban szórakoztak, akkor keltette fel ér­deklődésüket a színes televízió, videó és a hifitorony. A leküzdhe­tetlen vonzalom hatására más­nap éjjel levágták a faluház bejá­ratán lévő rácsról a zárat. A rendőrök az eltulajdonított értékeket a gyanúsítottaknál hi­ánytalanul megtalálták, a fiatalok ügyét gyorsított eljárás keretében vizsgálják. K. J. Röviden Kultúrház-felújítás Hegyhátmarócon Hegyhátmarócon folytatódik a kultúrház tavaly megkezdődött felújítása, amelyre az önkormányzat összesen több mint hárommil­lió forintot költ. A pályázathoz szükséges saját tőkét, a majd másfél millió forintot éveken át gyűjtötte össze takarékoskodással a községvezetőség. A kivitelezés során tetőt javítanak, víztelenítenek és szigetelnek. Az egyik helyiségben várhatóan a fiatalok klubja kap helyet. (cs) Megerősítik a kisvaszari óvodát Az óvoda és az önkormányzat közös pályázata révén 550 ezer forintnyi tőkéhez jutott a falu, így lehetőség nyílik arra, hogy az intézmény épületállagát megerősítsék, felújítsák a tetőszerkezetet, valamint a kerítést. A kivitelezési munkálatok hamarosan megkezdődnek. (cs) Összedőlt egy fal Szigetváron Szigetváron tegnap este nyolc óra körül összedőlt a helyi Tü- zép épületének egyik fala. A tűzoltóság és a rendőrség az eset körülményeinek kivizsgálását megkezdte, lapzártánkig nem derült ki, miért omlott össze az építmény, és sérültekre sem bukkantak. _______________________________________________________!MÜ Egy kilométer az elkerülő útból Újabb kapaszkodósávokat építenek a 6-os úton Tavaly közel másfél milliárd forintot költhetett a Baranya Megyei Állami Közútkezelő Kht. fenntartási és fejlesztési munkákra. A cég örülne, ha erre a célra idén legalább ennyi pénz jutna, hiszen akkor az összes tervezett és már a közle­kedési miniszter elé terjesztett projekt elkezdődhetne. Baranyai körkép A Baranya Megyei Állami Közút­kezelő Kht. által előkészített leg­fontosabb fejlesztési munkák kö­zül 2001-re kettő került előtérbe: a Pécset délről elkerülő félkör­gyűrű befejező délnyugati szaka­sza, amelynek része a Maiéter Pál és Nagy Imre úti csomópont, erről szombati lapszámunkban részletesen olvashattak. Ugyan­ilyen jellegű a mohácsi délnyu­gati félkör-gyűrű. Ez az elkerülő út az 56-os utat teljes egészében elvezetné Mohács mellett. Az 5,2 kilométeres elkerülő útszakasz­hoz a terv és terület rendelkezés­re áll. A szűkös pénzügyi lehető­ségek miatt arra mutatkozik le­hetőség, hogy most csak az első kilométere készül el az útnak. A tavalyi Pécsi úti beruházásnál ki­hagyott területen kezdődne a munka a körforgalmi csomó­ponttal és az 56-os és 57-es utak közötti rövid betontáblás utat kötné össze 800-900 méteres szakaszon a csomóponttal. A kht. fejlesztési tervei közül a közlekedési tárca ezen tervek iránt mutatja a legnagyobb ér­deklődést, nem véletlenül: kor­mánypárti pécsi és mohácsi kép­viselők (Mikes Éva és Bánki Erik) ezekért lobbiztak sikeresen. A kht. idén folytatni szeretné a Mecseken való minél gyorsabb át­kelést segítő programot. Most Apátvarasd és a varasdi völgyhíd, valamint a mecseknádasdi kapasz­kodó között építenének újabb ka­paszkodósávokat a 6-os úton. Több csomópont-átépítést is terveznek. Kozár-misleny belte­rületén két olyan csomópont van az országos közút és a helyi út kereszteződéseként, amelyeknél erős a gyalogos- és célforgalom, de nincs balra kanyarodó felálló, és a gyalogosok sem kapnak át­kelőhelyi védelmet. A terv sze­rint szigettel választanák el a közlekedési pályát, és balra ka­nyarodó sávokat alakítanának ki. Kővágószőlősnél, a 6-os úton, il­letve a 6-os útra való balra ka­nyarodáshoz sincs felállósáv, az erős keresztirányú teherforga­lom miatt sok a ráfutásos bal­eset. Itt is balra kanyarodó sávo­kat létesítenek. A 611-es úton a tarrósi és a meződi elágazás között szintén balra kanyarodó sávokkal bővítik az utat. Újabb veszedelmes buk- kanót terveznek megszüntetni a magyarszéki tető utáni, hullám­vasút jellegű útszakaszon: idén a Magyarszék fölött a völgyhíd utá­ni meredek bukkanót vennék ki belőle. Az előbbiek után az első számú tartalék terv a 67-es úton a Szulimán előtti balesetveszélyes kettős ív korrekciója. O. I. K *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents