Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-11 / 41. szám

MŰTÁRGYRA TÉRVE Hazánkban a rendszerváltás után igencsak fellendült a műtárgypiac. Nálunk egyébként is hagyománynak számított a régiségek és kortárs művészeti alkotások gyűjtése, s az utolsó évtizedben egyre erősödő keresle­tet jó néhány üzleti vállalkozás - műkereske­dés, galéria, árverezőház - igyekszik kiszolgál­ni. Míg a '80-as évek végéig a BÁV monopol­helyzetet élvezett, s évente négy-hat árverésre került sor, addig 1999-ben több mint 53 aukciósház 381 árverést rendezett. Nagyházi Csaba: „Bár kényelmesebb és kifizetődőbb drága darabokat kalapács alá tenni, mégsem célunk, hogy a százezer forintnál olcsóbb tételeket száműzzük az árverésekről. Mindenképp jó, ha szélesebb kört tudunk kiszolgálni, az alacsonyabb áron meghirdetett műtárgyak között is akadnak kvalitásosak.” Vándorló galériák A magyarországi műtárgypiac lendületes fejlődését mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy 1999-ben közel ötven százalékkal haladta meg az árverések összleütési ára az előző évit A 4,5 milliárd forintos értékhez az átla­gos 15 százaléknyi közvetítői jutalékot hozzáadva a forga­lom elérte az 5,2 milliárd forintot. (Nemzetközi viszonylat­ban ez az összeg elhanyagolható, hiszen Londonban vagy New Yorkban egy szezonban több tucat tárgy kel el ennyi­ért.) Szakértők szerint az aukciók a jéghegy csúcsának te­kinthetők, mely a műtárgykereskedelem forgalmának ti­zedét jelenti. így tavaly előtt több mint 50 milliárd forint cserélhetett gazdát. Tovább fejlődnek a műtárgykereske­delmi központok, a Fáik Miksa utcában néhány évvel ez­előtt a Kieselbach Galéria egy kisebb üzlethelyiségből át­költözött a Szent István körúti sarokra, helyébe pedig a Mű-Terem Galéria települt. Úgy tűnik, jó ugródeszka ez a kis termecske, mert mostani lakója is továbbáll, s az utca szemközti oldalán nyit kétszintes, négyszáz négyzetméte­res galériát Bár az árverések kap­csán mindig csak a sok­milliós csúcsárakról le­het hallani - mert ezek valóban szenzációt je­lentenek festményt akár 20-30 ezer forin­tért is lehet vásárolni, pedig ez a tárgytípus magasan vezeti a leüté­si árak listáját. Bizo­nyos tárgyak pedig egy­két ezer forintért is kap­hatók. Az Első Budai Árverezőház például hetente több kamara­árverést is tart, amelye­ken akár néhány száz forintért is megvásárol­ható egy-egy darab.- Az árverés nem protokolláris esemény, hanem egyszerű érté­kesítési technika - szö­gezi le Bedő József, az árverezőház tulajdono­sa. - Óriási keletjük van például a régi papír- és fémdobozoknak, fű­szertartóknak, cukor­tartóknak, édességes dobozkáknak. Sokan vesznek nosztalgiából a nagymamánál egykor látott holmikat - bögré­ket, csészéket kanala­kat -, közülük jó néhá­nyan az idők során gyűjtőkké válnak. A Nagyházi Csaba tulajdonában lévő Nagyházi Galéria és Aukciósház legutóbbi néprajzi árverésén a tárgyak hatezer és 300 ezer forint közötti ösz- szegekért (plusz 15 százalék jutalékért) cse­réltek gazdát, exkluzí­vabb árveréseken is lehet tehát mérsékel­tebb árakon vásárolni, ugyanakkor aki megen­gedheti magának, érté­kesebb darabokhoz is hozzájuthat. Árveréseken a téte­leket egyébként is érték alatt indítják, így ame­lyikre csak egyetlen je­lentkező akad, azt bi­zony megéri hazavin­nie újdonsült gazdájá­nak. Ákad persze az el­lenkezőjére is példa, amikor egy tárgyat any- nyira meg akarnak töb­ben is vásárolni, hogy irreálisan magas áron jut hozzá a legkitartóbb licitáló, de ez szabad akaratából történik. Persze nemcsak ár­veréseken, hanem régi­ségboltokban is lehet műtárgyat vásárolni, igaz, a „márkásabb” da­rabokat a tulajdonosok szívesebben adják be aukcióra, mert ilyen rendezvényen maga­sabb ár érhető el, hiszen a ritkaságok iránt jelen­tős kereslet mutatkozik. Különösen, hogy a szen­vedélyből gyűjtők mel­lett megjelentek a be­fektetési szándékkal vá­sárlók. A tőzsdének ugyanis a kiszámítha­tatlan krach is velejáró­ja, amely ha beüt, szem- pillantás alatt elértékte­lenedhetnek a részvé­nyekbe tett megtakarí­tások. Persze Bill Gates, a világ leggazdagabb embere könnyen kihe­verte az 1997-es válság okozta 1,7 milliárd dol­láros veszteségét, de családok anyagi bizton­ságát törheti derékba a tőzsde mélyrepülése. A műtárgy viszont biztos befektetésnek számít. A régiségek értéke folya­matosan emelkedik ­Bill Gates is igyekezett egy Leonardo-levél meg­vételével vigasztalódni -, ráadásul a szép dara­bok dekorációnak, lak- berendezési tárgynak sem utolsók. A rizikót az jelentheti, hogy ná­lunk is elszaporodtak a hamisítványok, s egyes kereskedők tisztessége is kétségbe vonható. A régiségboltok árai között is komoly eltéré­sek mutatkoznak. Vidé­ken - leszámítva a nyu­gati határszél turisták által sűrűn látogatott he­lyeit - alacsonyabbak az árak, mint Budapesten, s a fővárosban sem mindegy, hogy az em­ber egy belvárosi vagy a városközponttól távo­labb eső üzletet keres fel. Ez a differencia a bolhapiacokon is meg­mutatkozik: a Nagykő­rösi úti használtcikk-pia- con nemigen lehet egy 1752-ben készült óntá­nyért 3000 Ft-ért besze­rezni, a pécsi vásáron vi­szont ilyen előfordulhat. A nemzeti műtárgy­piacokat ugyanakkor zártság is jellemzi, a gyűjtőket főként a ha­zájukhoz kötődő dara­bok érdeklik. Egy ma­gyar festő alkotása rendszerint külföldön alacsonyabb áron meg­vásárolható, mint ide­haza. Mindemellett ke­vésbé értenek odakint a nem ottani tárgyak­hoz, előfordulhat pél­dául, hogy egy ritka magyar régi pénzhez Németországban az ér­téke töredékéért hoz­zájuthatunk. K. T. L. Aukciósházak forgalma % L A» mr 1999 2000 ^ Kieselbach Galéria 730,9 857,9 j ^ Nagyházi Galéria 622,5 1 839,8 j | Mű-Terem Galéria 563,8 j 687,2 j | Polgár Galéria 476,8 365,1 ; Blitz Galéria 361,2 362,9 1 BÁV 276,95 ; 298,1 | Belvárosi Aukciósház 130,3 ; 156,7 j Villás Galéria 28,4 1 85,1 | Pless & Fox 25,3 38,1 j Debreceni karácsonyi művészeti aukció 19,4 I 28,8 . 2001. febuár 11. ★ GAZDASÁG ★ 5 Kétszáz új Volán-busz Szerdán jelenik meg az a két esztendőre szó­ló pályázat, amelyet az Autóbusz-rekon­strukciós iroda ír ki buszok beszerzésére. A Volán-társaságok ugyanis a kétéves költség- vetésből idén és jövőre - saját forrással kiegé­szítve - 100-100 új járművet vásárolhatnak. A pályázatokat április elejéig adhatják be a je­lentkezők, a nyerteseknek pedig mindkét év­ben december közepéig kell eleget tenniük a rendelésnek. Zagyvaszántó a nyerő? Jelentős, 7,5-10 milliárd forint körüli beruhá­zást fontolgat a svájci Georg Fischer AG a He­ves megyei Zagyvaszántón. A tulajdonában lévő ADA Alumínium Nyomásos Öntöde Kft. ugyan a Apcon található, ám úgy néz ki, hogy többek között a kedvezőbb iparűzési adó miatt átköltözik a szomszédos település­re. A társaság főként autóalkatrészeket gyárt, beszállítója a DaimlerChryster, a Saab, az Opel és a Volkswagen cégeknek. Megszűnik az ÁPV Rt. A tervek szerint a kormány még az idén megszünteti az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt.-t. Helyébe két társaság lépne: a vállalkozói vagyont a Magyar Hol­ding Rt. kezelné, míg a követeléseket, kö­telezettségeket egy költségvetési szerve­zet kezelné. Nőtt a vállalkozások száma Közel 103 ezerrel gyarapodott a működő vállalkozások száma 2000-ben, ennek mint­egy 54 százalékát az egyéni, 46 százalékát pedig a társas vállalkozások számának bő­vülése jelentette. A társas vállalkozások mennyisége 311743-ről 359325-re, az egyé­ni vállalkozásoké 432 603-ről 487699-re emelkedett. Cégek búcsúzhatnak Győrtől Igen magasnak ítélik Győrben az iparűzési és - az utóbbi három évben 400-ról 700 forintra emelt négyzetméterenkénti - építményadót a városban működő vállalatok. A Graboplast részben ezért építette fel Tatabányán az egyik üzemét, s több társaság az elköltözést is kilátásba helyezte. A megyei iparkamara szerint nem szerencsés a település problémá­it a cégekre hárítani. OTP: irány Szlovákia A Postabankra aján­latot tett OTP Bank Rt. külföld felé is kacsintgat. Egy, fő­ként Dél-Szlovákia magyarok által sű­rűn lakott régió­jában működő bank­ról van szó, s Csányi Sándor el­nök-vezérigazgató nyilatkozata szerint az OTP azért tartja fontosnak a terjeszkedést, hogy az Euró­pai Unióhoz való csatlakozásra térségünk­ben versenyképes nagyságot érjen el. KÍSÉRLET... wmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmm Ez egy jó kérdés - dicsérte meg konkrét válasz helyett Dunavölgyi Mária a kíváncsiskodó újságírót, aki azt szerette volna megtudakol­ni: mely részvényeket tekintik illikvidnek a pesti tőzsde vezetői. Nem azért kerülte meg a választ az ügyvezető igazgató, mintha a BÉT szabályzatai szerint nem lehetne pontosan megválaszolni ezt a kérdést, hiszen a részvények kate­góriába sorolásának egyik legfontosabb szempontja éppen a likviditás számokban kifejezett mértéke. A dilemmát az okozza a tőzsde veze­tőjének - és nem csak neki -, hogy az utóbbi egy-másfél évben alapo­san megváltozott a részvényforga­lom volumene. A szerény üzletme­net nem csak a börze üzemeltetői­nek okoz fejfájást, hanem a befek­tetőknek is. A likviditás szempont­jából a kisrészvényeseknek is újra kell értékelniük a magyar részvé­nyeket, hiszen a csökkenő forga­lomképesség növeli a kockázatu­kat. Ha lecsökken egy papír tőzs­dei forgalma, akkor nem biztos, hogy a vételi vagy eladási szándé­kokat meg lehet valósítani, s ez veszteséget okozhat. A börze vezetőinek azért kell foglalkozniuk az ott jegyzett papí­rok likviditásával, mert néhány kibocsátó arra ösztönzi őket, hogy próbáljanak módszert találni a tőzsdei forgalom növelésére. A ké­rés kedvező fogadtatásra talált, hi­szen Dunavölgyi Mária csapata ke­vés dolgot szeretne jobban, mint visszahozni a BÉT fénykorában gyako­ri, napi húsz-hu­szonöt milliárd fo­rintos üzletmenetet hozó kereskedési napokat. A meg­oldás még nem született meg. Egyik lehetséges lépés, hogy ár­jegyzőket kémek fel a folyamatos forgalom fenntartása érdekében, a másik lehetőség a szakemberek szerint a tőzsdei kereskedés csök­kentése, a kereslet és kínálat idő­ben való korlátozása. A jelenleg is likvid papírok esetében persze maradna a délelőtt tíztől délután fél ötigtartó kereskedés, de a mér­sékelt forgalmú papírokat csak szőkébb idősávban adnák-vennék a brókerek. Tovább lendült az inga Részvény neve Záróár Változás /an. 1. febr. 9. (Ft) (%) BUX 7849,8 7681,12-168,6-2,15 Antenna Hungária 5 600 5340-260-4,64 BorsodChem 6750 6 050-700-10,37 Egis 10650 10500-150-1,41 Matáv 1173 1131-42-3,58 Mól 4770 5110 340 7,13 OTP 15850 15195-655-4,13 Richter 16670 15825 845-5,07 Synergon 1025 1060 35 3,41 TVK 4600 4 580-20-0,43 Az évezred első napjai­ban a befektetők között általánossá vált az a téves nézet, hogy a meg­lehetősen siralmas 2000. év után újra drágulnak majd a részvények, ki- sebb-nagyobb nyereség hizlalja az árfolyamokat. Ezt a vélekedést erősítették az elemzők, de emellett szólt az a régi, megfigyelé­seken alapuló tőzsdei böl­csesség is, miszerint a részvényárak úgy változ­nak, mint az inga. A holt­pont után a csökkenés nö­vekedésre vált. Negyven nappal az új év­ezred első napja után már tudjuk, hogy hiába állt a BUX a három évvel korábbi szintje közelében január el­sején, a mélypontot még nem értük el. A magyar gazdaság jó ál­lapota, a makrogazdasági mutatók alapján a pénzügyi szakértők számára meggyő­zően stabil, de ez sem sar­kallja a befektetőket na­gyobb iramú részvényvá­sárlásra. A pesti tőzsde üz­letmenete a gyenge tavalyi forgalom után januárban további negyven százalék­kal csökkent, s a kereslet hi­ánya gátat szabott az ár­emelkedésnek. A BUX-ra legnagyobb ha­tást gyakoroló Matáv annak a világtendenciának szenve­dő alanya, amely a távközlé­si társaságok részvényeit új­ra és újra átértékeli. Ehhez járul a hazai távközlési piac liberalizálásának egyre kö­zelgő időpontja, amely a Matáv monopolhelyzetének végét jelenti. A társaság megpróbálja ezeket a hatá­sokat ellensúlyozni, de egy­előre csak kevés sikerrel. Az azonban az elmúlt időszak­ban ismét bebizonyosodott, hogy a befektetők csak az árazás tekintetében bizony­talanok, de nem fordultak el a telefonpapírtól. Amint a kurzus 1200 forint alá süly- lyedt, a vételi oldal újra és újra felerősödött. A piaci főfolyamatokkal szemben haladt viszont a Mól. Az év első időszaká­ban ugyan új, lényeges beje­lentést nem tett a társaság, a piac szereplői viszont pótol­ták ezt. Lábrakapott az a pletyka, hogy az olajtársa­ság vevőt talált a tartósan veszteséget okozó gázüzlet­ágának negyvenkilenc szá­zalékára. A Mól ezt azonnal cáfolta, de a befektetők szá­mára ez mégis elegendő volt ahhoz, hogy amíg a leg­több vezető részvény ára esett, addig az olajpapír las­san, de biztosan drágult. Változatos képet muta­tott az OTP-részvény tőzs­dei pályafutása az utóbbi időszakban. Az árfolyamot lényegesen befolyásoló ese­mény előtt áll a legnagyobb hazai bank: jó ütemben ha­lad affelé, hogy esetleg meg­szerzi a Postabank Rt. álla­mi tulajdonban lévő többsé­gi részvénycsomagját. Ezzel méginkább megerősíthetné a lakossági piacon ma is meglévő piacvezető pozí­cióját, éppen akkor, amikor a K&H, valamint az ABN- Amro fúziójával szorosabbá válik a verseny ezen a pia­con. Az egyik legtekintélye­sebb hazai brókercég elem­zői erős vételre ajánlották a héten az OTP részvényeit. Most a vesztesek oldalán áll a BorsodChem. A hóna­pok óta tartó felvásárlási harc a tőzsdeparkettről átte­relődött a bírósági tárgyaló- termekbe. Ám az Antenna Hungária - csekély közkéz­hányada ellenére - foglal­koztatja a befektetőket.

Next

/
Thumbnails
Contents