Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-09 / 39. szám

8. oldal - Új Dunántúli Napló 2001. Február 9., péntek H I T E L E T A fák új éve Február 8-a zsidóknál a Fák Ünnepe. Bölcseik sze­rint ezen a napon dől el, hogy melyik fának mi lesz a sorsa: fejlődni, nőni fog és gazdag termést hoz, vagy elsorvad, tönkre­megy. Tu Bisvát (a Fák Ün­nepe) alkalmával, a zsidó államalapítást követve, Iz­raelben fákat ültetnek. E szokásnak vallásos erede­te van. Egy írásversben olvasható: „S majdan, ha jöttök az országba és ültettek mindenféle gyü­mölcsfát”. Az Örökkévaló köve­tésére hív fel: „A világ teremté­sekor az Örökkévaló rögtön ül­teti / az Édenkertet, / így ebben utánozhatjátok őt, s mihelyt be­mentek Izrael földjére, először is ültessetek!...” Az utódok megfogadták az intelmeket. Akiknek megadatott az a lehetőség, hogy látogatást tehettek Izraelben, azok láthat­ták a csodálatos banán-, datolya-, szőlő-, narancsültetvényeket, melyek az egykori pusztaságok helyén varázslatos környezetet teremtettek. Az ünnep hagyományához tartozik, hogy ezen a napon mindenki igyekszik minél több gyümölcsöt enni, különösen olyanokat, amelyek Izraelben teremnek és már a Biblia is em­lítést tesz róluk, mint többek kö­zött a szőlő, a füge, az olajbo­gyó, a datolya, a gránátalma. Sok helyen a széder-esthez hasonló rítus szerint ünnepel­nek e napon. A hívek terített asztal mellett eszik a gyümöl­csöt, a szokásoknak megfelelő­en 15-félét. A pécsi zsidó közösség febru­ár 9-én a Fürdő utcai díszterem­ben emlékezik meg az ünnep­ről, együtt fogyasztják majd el a felszolgált gyümölcsöket, mi­közben az ünnephez kapcsoló­dó zsoltárokat mondják, melyek egyike így szól: „Kezed munká­ját, ha élvezed, jó dolgod lesz és boldog lész feleséged, mint dús fürtű szőlő házad belsejében, fi­aid, mint olajfák sorai az aszta­lod körül...” _____________ M. E. Id egenvezetői Világnap Idén március 4-én tartjuk az Ide­genvezetői Világnapot. Célunk az aktualitások - a székesegyhá­zi jubileumi díszkapu, a nemrég világörökséggé vált ókeresztény temető egyes építményei és esetleg a félkész románkori kő­tár - bemutatása a város érdek­lődő polgárainak. A február 12-i program a szak­ma felkészülését célozza, erre csak a szakmabelieket várjuk. Dr. Benyovszky Imre idegenvezető Ad limina látogatás a pápánál A Magyar Katolikus Püspöki Kar Rómában A különböző országok püspökei ötévenként találkoznak a pápával. A Magyar Püspöki Kar 23 tagja január 25. és 31. között végezte ad limina látogatását, köztük Mayer Mihály pécsi megyéspüspök.- Püspök úr, mindenekelőtt fogadja szerkesztősé­günk jókívánságait 60. születésnapja alkalmából. A legértékesebb születésnapi ajándék lehetett: együtt lenni a Szentatyával.- Köszönöm a jókívánságokat. Az ad limina láto­gatáson másodszor vettem részt. Megtiszteltetés és élmény is. Az elsőre nagyobb szorongással és kíváncsisággal mentem. A mostani valamennyiünk számára nagyon nyitott, őszinte és családias volt.- A program szorosnak ígérkezett.- Azzal kezdődött, hogy 25-én a Szent Pál Bazili­kában ökumenikus istentiszteleten vettünk részt, amelyet a pápa vezetett. 16 egyház képvi­seltette magát. Volt anglikán, protestáns, de főleg keleti egyházak. A beszédet a pápa mondotta és minden egyház képvi­selője felolvasott egy-egy szakaszt a Szentírásból. 27-én a Szent Péter Bazili­kában a Magyarok Nagyasszonya kápol­nájában misézett a püspöki kar. Ott volt Tar Pál nagykövet, a Pápai Magyar Inté­zet növendékei, a Rómában posztgradu­ális képzésen résztvevő papok és két lel- kiségi mozgalom - a Neokatekumenátus és a Szent Egyed Közösség - képviselői.- A kiemelkedő esemény a Szentatyá­val való találkozás. Hogyan lehet bejutni a pápához?- A pápai kihallgatás pontos beosztás szerint történik. FIárom csoportra osztot­tak bennünket, a második csoportban öten voltunk. A kihallgatás 11 és 12 kö­zött történik. Ilyenkor egy negyedórával korábban érkezik az ember a Vatikánba, és a püspökök helyet foglalnak a várószobában. Szólítanak és bevezet­nek a szomszédos szobába. Itt megvárjuk, míg püs­pöktársunk kijön. Kb. 10 percet van benn egy-egy püspök. Lehet több is, kevesebb is.-Belépnek és...- Leülünk egy asztal mellé és beszélgetünk. Elő­ször azonban fényképeznek.- Kaphatnánk egyet? ■ - Kérem, lehet válogatni... A Szentatya előtt a tér­kép. Az ember megmutatja, hol helyezkedik el az ő egyházmegyéje és az egyházmegyével kapcsolato­san elmond pár dolgot. Teljesen rá van bízva, mit akar közölni a pápával, mit akar megköszönni.- És ön?- Mivel a Szentatya 1991-ben itt járt Pécsett, meg­említettem, hogy a római sírkamra a Világörökség része lett. Tudom, az egyetem mindig érdekli, hisz egy időben alakult a krakkóival, a bécsivel és a prá­gaival. Átadtam az egyházmegye papjainak üdvöz­letét, beszámoltam az egyházi iskolákról, a szemi­náriumról, a teológiai főiskoláról...- Mit kérdezett?- Érdeklődött, milyen az egyházmegye híveinek vallásos élete, vallás-gyakorlása, a papi utánpótlás. Megemlítettem az egyházmegye különböző népes­ségű összetételét, hiszen Magyarországon a legve­gyesebb egyházmegye a pécsi, ami lelki és szellemi gazdagságot is jelent.- Vége van a beszélgetésnek...- A pápa egy gombon jelez, jöhet a következő. Bejön a fényképész, lefényképezi, ahogy elköszö­nünk. A pápa ilyenkor átad egy borítékot. Néhány kép van benne, az enyémen egy karácsonyi jelenet a Szentatya aláírásával.-És a püspök is ad ajándékot...- Nem. A Püspöki Kar ad ajándékot, de az a foga­dáson történik. Kedden reggel volt egy közös szent­misénk a Szentatya magánkápolnájában. Mise után fogadott minket és a Rómában lévő magyar papo­kat. Beszédét nem mondta el, de a teljes szövegét borítékban minden püspöknek átadta.- Volt közös ebédjük is a pápával...- Itt két részre osztották a püspököket, az egyik csoportban az inkább németül tudók kaptak helyet, a másikban akik olaszul vagy franciául beszélnek. Az asztalnál a protokoll szerint foglaltunk helyet, én a Szentatya bal oldalán.- Az ad limina látogatás lényeges eseményei kongregációkhoz kötődnek.- Ezeket a minisztériumokhoz hasonlítanám. A teljes püspöki kart a püspöki, a papi, az istentiszte­leti és a hittani kongregációban fogadták. És az ál­lamtitkárságon. A pápai tanácsokba egy-egy cso­port ment el, és mindig az számolt be, áld itthon az­zal a feladattal van megbízva. Én a Justitia et Pax Bi­zottságban adtam áttekintést. Itt van a baranyai egyházmegye - mutatja Mayer Mihály II. János Pál pápának- Ez afféle jelentéstétel?- Nem. Egészen új helyzettel találkoztam Rómá­ban két vonatkozásban is. Ma a kongregációkat, a pápai tanácsokat különböző nemzetiségű bíboro­sok vezetik. Ma Rómában a világegyház szemével közelednek az egyházi élet ügyeihez. Ez az egyik. Ami pedig a jelentéstételt illeti: nem szoros beszá­moltatás volt, hanem érdeklődés a magyar hitélet és egyház helyzete iránt. A kérdéseknek az a lénye­ge, hogy a világegyházban a magyar egyháznak a gondjai, örömei hogyan foglalnak helyet.-Ön a Justitia et Pax Bizottságot tájékoztatta.- Beszámoltam azokról a konferenciákról, ami­ket tartottunk, és az összejövetelekről, amelyek itt Pécsett szoktak lenni. Szóltam az egyház szerepé­ről a tudatformálásban. Nagy örömmel fogadták a beszámolót, hisz a posztkommunista országok kö­zül Magyarország az, ahol nagyon szépen és pozi­tívan működik a Justitia et Pax Bizottság.- A hittani kongregációban Ratzinger bíboros fo­gadta a püspöki kart. A Dominus Jesus...- Nem került szóba. Arról szólt, milyen fontos a személyes istenkapcsolat, a különböző korú embe­rek hitoktatása, milyen nagy szerepe van a gyónás­nak, hogy az élő hit az emberekben elmélyüljön. És szólt a népi vallásosság jelentőségéről, amit a racio­nalisták sokszor megkérdőjeleznek. Nem teológiai tudományossággal lépett a püspökök elé, hanem a gyakorlati keresztény élet fontosságát és a hitgya­korlás jelentőségét ragadta meg.- Püspök úr, önnek mit jelent a mostani ad limi­na látogatás?- Úgy éreztem, hogy ez a találkozás valamennyi­ünk számára nagyon nyitott, őszinte és családias volt. Nem beszámoltatás, hanem érdeklődés. Nem kioktatás, hanem eligazítás. És a világegyház nagy szőnyegében mi is megláttuk azt a helyet, amellyel a magyar katolikus egyház ezt a szőnyeget díszíti, és hogy az a szőnyegnek szépséget is ad. B. J. Fény a sötétben Gyermekkorom óta a karácsony után legjobban várt ünnepem a Gyer­tyaszentelő. Ez nemcsak naptári sorrendet jelent, hanem értékbelit is: ezen a napon öltöztünk be a Székesegyházi Énekis­kola piros reverendájába és énekeltünk a kórusban a felejthetetlen szertartáson és misén. Ezzel, reményem szerint, nemcsak én vagyok így, hanem mindannyian, akik énekiskolások voltunk. Krausz György volt énekiskolás „Bíboráhítat” cí­mű könyvében méltó emléket állított az énekiskolá­nak és igazgató-karnagyának, Mayer Ferencnek. Ő így emlékszik erre a napra: „1949. február 2-án avattak minket is hecsedlivé Gyertyaszentelő Bol­dogasszony ünnepén. Most is fülemben cseng: Lu­men ad revelationem gentium... Minden volt énekiskolás számára kedves ez a gregorián dallam, melyet avatáskor énekeltünk. ” Az elmúlt évben egy másik könyv is megjelent az 1953-ban meg­szüntetett Székesegyházi Énekiskoláról, Székely Miklós tollából. Pár évvel előbb volt énekiskolás mint Krausz György, velem egy időben. Ő inkább szakmai könyvet írt az énekiskolában alkalmazott zenei módszerről, az ún. Glatt Ignác-módszerről, melynek segítségével mi, 9-10 éves fiúk megtanultunk kottáról énekelni, „blattolni”. De ő is megemlékezik beöltözéséről. Boldogan és büszkén öltötte fel a piros reverendát és birétumot. Amikor a gesztenyefás Káptalan utcában a többiekkel együtt vonult a székesegyházba, „úgy éreztem, hogy az egész világ engem figyel” - írja. De Jandó Jenő is őrzi még a hatvan évvel ezelőtt kapott szentelt gyertyákat. Az általa vezetett Pécsi madrigálkórus már tíz éve énekli a Szent Ágoston templomban az esti szentmisén: „Lumen ad revela­tionem...”, „hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányok- nak...” (Lk.2,32.) Simeon énekéből való ez a refrénként ismétlődő mondat. LUMEN - FÉNY, világosság. Sejtelmes és megható, amikor az est sötétjében a sok égő gyertyával a kezünkben körbe jártunk a templomban, mint a múlt pénteken is, amikor minden más fényt ki­kapcsoltunk, csak a gyertyák égtek... Lumen... fény... világosság... már nem is a gyertyák fénye, hanem Akit jelentenek, a FÉNY, Jézus, aki magáról mondta: „Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága. ” (Jn. 8,12.) A gyertyaszentelő misztikus fényében egy pillanatra szinte álom­szerűén láttam a hatvan év előtti valóságot, magamat, ahogy társa­immal együtt énekelve vonulunk a székesegyházban, egyik kezünk­ben kottával, a másikban a gyertyával. És láttam, aki tanított, veze­tett bennünket, aki már nem gyertyafényi, hanem üstökös ragyogású EMBER-ré magasodott, aki pap volt és muzsikus, kiváló nevelő, a mi pót-édesapánk: Mayer Ferenc, aki 74 évesen 1973-ban meghalt ugyan, de kifényesedve ma is utat mutat, ma is él minden növendé­kének szívében. Óhatatlanul egy másik üstökös is benne lobogott az idei gyertyafé­nyekben: Sinkovics Imre, kinek sírján abban az órában még égtek a mécsesek és gyertyák, mikor a mi kezünkben a szentelt gyertyák ég­tek. Ő egy országot tanított fél évszázadon át hitre, becsületre, igaz magyarságra, igaz emberségre. Úgy érzem, vele volt teljes az idei gyer­tyaszentelőnk. De most ide kívánkozik egy óhaj: bárcsak mi is Krisztust és a sze­rinte élő „nagyokat” követve - ha nem is üstökös -, de egy kicsi fény lehetnénk az új évezredre virradó magyar égbolton. Báthory László apátplébános Emlékeztető A PÁLOS BARÁTI KÖR következő találkozója február 9-én, pénteken lesz a Pálos templomban. A találkozó meghívott vendé­ge Barsi Balázs ferences atya, aki az általa bemutatott 18 órakor kezdődő szetmisét követően előadást tart, melynek témája a nagyböjt lesz. KÉT BUSSZAL, 35 fős énekkarral jönnek a nagymányokiak vasár­nap a fél 10 órakor kezdődő német nyelvű szentmisére a pécsi Bel­városi templomba. A rádió fél 11-től közvetíti. MÁLTA ELŐADÁS. Lábszárfekély kezeléséről 12-én, hétfőn este 6 órakor a pécsi Zárda templom közösségi helyiségében dr. Mezei Klára bőrgyógyász főorvos tart ismertetőt, majd Werner Imre kano­nok Jézus címmel előadást. A Málta és a Keresztény Orvosok Tár­sasága közös rendezvényére minden érdeklődőt várnak. JÖVŐ CSÜTÖRTÖKÖN, február 15-én 12 órakor.temetik P. Bolváry Pál pálos szerzetest a pécsi köztemetőben. Előtte gyászmise. A diákok soha nem unatkoznak , Jó hangulatúak az órák, és mégis sokat és érdekeset tanu­lunk.” „A múlt félévben például egy órán sem kellett unatkoz­nom.” Szép, ha egy iskolavezetés a fenti célokat tűzi maga elé. Még jobb, ha sikerül egy olyan tantestületet létrehozni, amely egységesen magáénak vallja azokat, de a legnagyobb öröm az, ha megvalósulásáról maguk a diákok tanúskodnak. Az idézett mondatok az iskola- központ Szt. Mórzsák c. újságjá­ból, a „nagy gimnazistáik” véle­ményéből valók. Milyenek tehát azok a hétköz­napok, amelyek egy serdülő diák­nak is ilyen értéket jelentenek? Intézményünk eleve igen sok­oldalú képzési lehetőséget nyújt, hiszen általános iskola, 8 osztá­lyos gimnázium, zenei és képző- művészeti alapiskola is működik benne. A zenei és képzőművészeti alap­iskolában 10 hangszeres tanszak (zongora, hegedű, gordonka, oboa, furulya, fuvola, gitár, orgona, klari­nét, rézfúvós) és 8 képzőművésze­ti műhely (bőrműves, textil, fa- tárgykészítő-kézműves, kerámia, szobrászat, festészet, grafika, tűz­zománc) várja az alkotó kedvű gye­rekeket, általános és gimnáziumi tanulókat egyaránt. Ennek elsődle­ges célja, hogy a megbízható, szé­les körű alapműveltséget, a tovább­tanulást előkészítő közismereti ta­nulmányokat a kreatív gondolko­dás, a gazdag érzelmi kultúra meg­alapozásával egészítse ki. így nagy esélye van annak, hogy a gyerekek megtalálják azt a formát, tartalmat, ami a tehetségüknek vagy adottsá­guknak a leginkább megfelelő. Az általános iskola kezdeti sza­kaszában tevékenységünk arra irányul, hogy fészek lehessünk a védettséget, családias meleget igénylő növendék gyermeknek, és a tudását, az ahhoz való hozzá­állását jól megalapozzuk. Ezt a délelőtti és délutáni foglalkozáso­kon egyformán fontosnak tartjuk, ezért az alsó osztályok­ban az ambiciózus és lelkes tanítók munkáját pedagógiai assziszten­sek és fejlesztő pedagó­gusok is segítik. Ezáltal valóban személyes törő­dést kapnak a gyerekek az oktatásban és a neve­lésben egyaránt. A nyelvórákat, a német, az angol, a hittanórákat, a néptáncot és a délelőtti órarendbe épített szolfézs- és emelt szintű rajzórá­kat szaktanárok tanítják. Délután a tartalmas, játékos együttlét mel­lett a gyerekek megtanulnak ta­nulni is. A 4. osztály után jelentkezhet­nek a 8 osztályos gimnáziumunk­ba, vagy továbbmennek a felső ta­gozatba. A 10 éven felülieknek már in­kább műhely (testi - lelki - szelle­mi értelemben) az isko­la. Legnehezebb terület számunkra ezek közül a testnevelés. Tornaszo­bánk és tánctermünk ugyan van, az összes tíz év feletti tanuló a téli hónapokban a délelőtti órarendbe építve úszni jár, és helyben oldjuk meg a gyógytestnevelést is. De igazi megoldás a tornacsar­nok küszöbön álló megépítése lesz a Káptalan utcában, iskola- épületünk közvetlen közelében. Diákjaink lelki gazdagodását - az iskola jellegéből adódóan - igen sok esemény szolgálja. Lelkinapok, lelkigyakorlatok, jól előkészített lélekemelő egyházi ünnepek, rendszeres iskolami­sék, a nap tízperces közös indítá­sa, vallásos gyökerű jeles napok hagyományainak ápolása. A szellemi műhelyt a több tan­tárgyra kiterjedő versenyeink, a szakkörök, az informatika tan­tárgyba építése, a több szinten zajló nyelvoktatás (angol, német, francia, latin), színjátszás, újság- szerkesztés, társastánc, a törté­nelmi korokat feldolgozó egyhe­tes projekt - tábor, kiállítások, egy-egy szakmát bemutató elő­adások a pályaválasztás elősegíté­sére, hangversenyek - jelentik. Helyi tantervűnk egyik fő jel­legzetessége, hogy a tantárgyakat közelítjük egymáshoz, hogy ne egymástól elszigetelt ismeretfosz­lányok, hanem egységes tudás alakuljon ki a tanulmányok befe­jeztével. A nagy gimnazistáink számára kifutópályának tartjuk az intézmé­nyi lehetőségeket. A fakultációra, amelyre minden tantárgyból bizto­sítunk lehetőségeket, akár egy-két tanuló is járhat. Élénk a kapcsola­tunk az ország több egyházi és vi­lági gimnáziumával, jó szakmai se­gítséget kapunk tapasztalt kollegá­inktól az érettségire való felkészí­tésben. Tanulóink rendszeresen kipróbálhatják magukat vizsgaszi­tuációkban, a középfokú nyelv­vizsgát előkészítve jelentősen emelkedik az idegen nyelvi órák száma is. Viszonylag kis létszámú osztályainkban mindezek mellett nem sikkad el a személyiség egyé­ni fejlesztése, a nagy teljesítmé­nyekre sarkalló légkörben is em­berarcú maradhat az iskola. Az erős személyiség kialakítá­sához nagyon fontosnak tartjuk a családdal való szoros együttmű­ködést, az örömök és gondok őszinte megosztását. Uzsalyné dr. Pécsi Rita . igazgató < 1

Next

/
Thumbnails
Contents