Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-09 / 39. szám

V . ; S 2001. Február 9., péntek KULTÚRA -RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal A TTK-nak is van konszolidációs terve A Bursa Hungarica ösztön­díjról napirend előtt esett szó a Pécsi Tudományegye­tem szenátusa tegnapi ülé­sén. A napirendek között a TTK konszolidációs terve és szakindítási javaslatok szerepeltek. Ocsovai Tamás, a PTE Hallga­tói Önkormányzatának elnöke tájékoztatta a testületet, hogy a szociális ösztöndíj új formájá­val kapcsolatban kéréssel for­dulnak az Oktatási Minisztéri­umhoz: a tárca a Bursa Hungarica ösztöndíjhoz a köz­ponti részt külön forrásból te­remtse elő, s ne a hallgatói nor­matívából kerítsenek el 10 szá­zalékot erre a célra. A HŐK ké­rését - dr. Kóbor Gyula főtitkár kezdeményezésére és dr. Tóth József rektor indítványára - a szenátus egyhangú szavazattal támogatásáról biztosította. A szenátus tegnapi ülése elé került a Természettudományi Kar pénzügyi konszolidációjá­nak új tervezete, amelyet dr. Kisbánné Karis Ilona gazdasági főigazgató és a kar megbízott új dékánja, dr. Gábriel József terjesztett elő. Eredeti változatban az volt a javaslat, hogy a kar 87 milliós felhalmozott adósságából 41 milliót az egyetem egésze vál­laljon át. Ez a terv azonban a rektori tanácsban is megbu­kott. A szenátus elé az a javas­lat került, hogy az adósság nagyságára, a TTK új bevételek megszerzése irányuló buzgól- kodására és a bevezetni szánt szigorú gazdálkodására tekin­tettel a konszolidáció végrehaj­tásának időszakát kettőről há­rom évre terjeszti ki. Ezt fogad­ta el a testület is. A szenátus tegnap szakindí­tási javaslatokról is döntött. Jó­váhagyta, hogy a Bölcsészettu­dományi Kar társadalom- és ál­lampolgári ismeretek, az Egészségügyi Főiskolai Kar orvosdiagnosztikai laboratóri­umi technológus, szociális me­nedzser, diplomás képalkotó diagnoszta, egyetemi okleveles védőnő kiegészítő, a Termé­szettudományi Kar programo­zó matematikus, a hozzá tarto­zó Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet pedig informatikus könyvtáros, ifjúsági koordiná­tor, felnőttoktatási szakértő és PR-szakértő szak indításra pá­lyázzon. Megkezdődtek az előfelvételik a középisko­lákban. A pécsi, országos, illetve regionális beiskolázású intézményekbe általában a komoly túljelentkezés a jellemző. Az általá­nos felvételikre márciusban kerül sor. Február 5-tel lezárult a középiskolák előfelvételijé­re a jelentkezési határidő. Megkezdődnek az előfelvételik a gimnáziumok nemzetiségi vagy két- tannyelvű tagozataira, az egyházak által működte­tett intézményekbe, az országos vagy regionális beiskolázású iskolákba, a művészeti szakokra. Ezeket azért tartják februárban, tájékoztatott Róna Géza, a pécsi polgármesteri hivatal főtanácsosa, hogy az elutasítottak még jelentkezhessenek a március elsejével kezdődő általános felvételikre. A Magyar Német Nyelvű Iskolaközpont február 9-én tartja egynapos előfelvételijét. Hetven helyük van, erre körülbelül ennyien is jelentkeztek, persze a bekerülés nem automatikus, így a márciusi „ren­des” felvételi során is lesz lehetőség kisebb szám­ban a bejutásra. Frank Gábor igazgató reméli, hogy meglesz a két osztálynyi tanuló, de ha három jön össze, s az a júniusi beiratkozáskor derül ki, gon­dot jelentene, hiszen részint a közgyűlés döntésére volna szükség, részint június végén kellene tanáro­kat toborozniuk. Bonyolultabb az előfelvételi a pécsi Művészeti Szakközépiskolában. A képző és iparművészeti szakra idén 96 jelentkezés érkezett a 25 férőhely­re, ez rekordnak számít az elmúlt évek tapaszta­latai alapján. A táncművészeti szakon is komoly a túljelentkezés, hiszen az 58-ból legfeljebb 20 tanulót vehetnek föl. A képzőművészek a jövő hét hétfőjétől péntekig mutatják meg képessége­iket, a táncosok a jövő szombaton két forduló­ban. A zeneművészeti szakra 29-en jelentkeztek a 25 helyre, ez a szám nagyon alacsony. Főkéné Walter Mária igazgató (képünkön] szerint ennek a zenei pálya iránti csökkenő érdeklődés, vala­mint a szülők és tanulók tájékozatlansága az oka, túl azon, hogy a zeneiskolák pályára irányító tevékenysége sem felel meg az elvárásoknak. Pedig a Művészeti Szakközép- iskola speciális előkészítő, pá­lyaorientációs foglalkozásokat is ajánl, továbbá előmeghall- gatásokat már az ősz folya­mán, majd most az előfelvéte­liken. Gondot jelenthet az idén, mondja az igazgatónő, hogy az előfelvételin felvételt nyert tanulók je­lentkezhetnek más intézménybe is az általános felvételi eljárás során, így bizonytalanná válik, hogy a felvettek valóban beiratkoznak-e az intéz­ménybe vagy sem. A Zsolnay Vilmos Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Szakközépiskola idegenforgalmi tagoza­tán hétfőn tartják az előfelvételit. 110-en jelent­keztek, s egy 35 fős osztályt indítanak, mondja Masa Zsuzsanna igazgatóhelyettes. Magyar nyelv és irodalmi, matematikai és az általános műveltség körébe tartozó kérdéseket tesznek fel a jelentkezőknek, s arra kíváncsiak, van-e nyelvi előképzettségük, hiszen a 9. osztályban heti húsz órában tanítanak németet. cseri l. Ha a kedves olvasó az állandó suly­kolás ellenére még mindig nem ké­pes eldönteni, melyik is a legválto­zatosabb rádió, akkor legyen ked­ves kikölcsönözni a Frequency cí­mű ópuszt (szerény javaslatom szerint magyarul esetleg Frekven­cia lehetne a címe, de nem az), és biztosan megtudja. Gregory Hoblit rendező megint nagyot dobott, a Legbelső félelem (Edward Norton skizofrént mímel) és a Letaszítva (Denzel Washington démonnal küzd) után nem csak azt bizonylt­ja ismét, hogy magabiztosan tud egyensúlyozni a műfajok (jelen esetben: sci-fi, thriller, melodráma és családi mozi) határán, de azt is, hogy különleges érzéke van a szí­nészvezetéshez. Ha elfogadjuk az alapötletet (az északi fény sajátos mellékhatása­ként a rádióhullámokon kizökken az idő), akkor izgalmas 118 perc­nek nézünk elébe. Az északi fény azonban olyan, mint a paraceta­mol: nem csupán mellékhatása, de kockázata is van, itt spéciéi az, hogy a film legelején még harminc éve halott apjával esténként rádión tereferélő rendőr nagyobb sla­masztikába kerül mint egy mai, korrupciógyanúba keveredett poli­tikus. Hoblit filmjének éppen az a leg­nagyobb erénye, hogy miközben már azt hisszük, nem tudja to­vábbvinni a sztorit, folyton újabb és újabb csavarintásokat eszel ki, ráadásul úgy, hogy egyetlen fölös­leges jelenet sincs. A kákán is cso­mót keresők persze biztos találnak logikai bukfencet a jelen folyama­tos változása miatti szituációkban, de a kákaüzletben járatlanok él­vezni fogják a végére abszurd kri­mivé kerekedő filmet. Dennis Quaid (apa) és James Caviezel (fia) viszonya pedig azért emlékezetes, mert ugyan egyikük ’69-ben, mási­kuk pedig ’99-ben ücsörög a rádió mellett, olyan, mintha végig együtt lennének. És bár az alapötletből viszony­lag szerény logikával is kikövetkez­tethető a végkifejlet, az, ami a kettő között van, azt sejteti, hogy Hoblit nevét érdemes végre megjegyezni. ___________________LEHPVAIDÁVID Frequency (Frequency) r: Gregory Hoblit amerikai, 2000 (Kinowelt) Kigyúl a fény: a szerelem A West Side Story bemutatójára készül a Pécsi Nemzeti Színház A Pécsi Nemzeti Színházban pénteken este lesz a premierje Leonard Bernstein West Side Story című musicaljének. Rendező Balikó Tamás, koreográfus Ladányi Andrea, a Pé­csi Szimfonikus Zenekart Cser Miklós, illetve Papp Zoltán vezényli. A bemutató előtt a rendezőt kérdeztük.- A színlapon elsőként az tűnik fel, hogy milyen sok fiatal, ismert és is­meretlen név szerepel a produkció­ban.- Hét helyről jöttek - mondja Balikó Tamás. - A mi színházunk­ból színészek, az operakórus, a ba­lettegyüttes tagjai, fiatalok a Pécsi Egyetemi Színpadról, néhányan pesti társulatok tagjai, néhányan szabadúszók, és fellépnek a szín- művészeti főiskola végzős hallgatói is. Számos szerepet kettőztünk, egyrészt a biztonság miatt - igen nehéz zenei feladatokat kell ellát- niok -, másrészt a különböző társu­latok igénye kívánta az egyeztetést.- Hogyan választották ki a színé­szeket?- Néhány szerepre meghatáro­zott elképzelésem volt, de általá­ban kemény meghallgatások után döntöttünk: a szakmában híre ment, hogy mire készülünk, sokan jelentkeztek.- Mit kell tudni egy színésznek ebben a darabban?- Mindent. Színészetet, táncot, operai igényű éneket, azonkívül verekedést és még sok mást. Hihe­tetlen igényességet és kemény munkát kíván meg ez a darab.- A rendezőtől is?- Igen. A zene és a színpadi tér sok mindent meghatároz. Más a rendezői módszer, mint például egy prózai darabban, Itt nem elég, hogy megtaláljuk a vörös fonalat, amire felfűzzük az egyes jelenete­ket: itt nem érlelhetjük magunk­ban a történetet hosszú ideig. Ez csinálós játék: egymáshoz kell ra­gasztani szinte készen az eleme­ket, így haladunk előre. Ez megfe­szített munkát jelent, és nagy gyö­nyörűséget.- Hogyan oldják meg a helyszín- váltásokat?- Száz helyszínen folyik a játék. Valló Péter ehhez nagyon jó díszle­tet tervezett. Zárójelben mondom: Valló már régóta készít saját rende­zéseihez díszletet, másnak most először. Abból indultunk ki, hogy a realizmus igényével nem tudjuk megjeleníteni az egyes helyszíne­ket - jelezni fogjuk. Valló olyan vasszerkezetet talált ki, amelybe szinte behozza a nézőt: ha akarom, a színhely tánciskola, ha akarom, lépcsőház vagy erkély vagy varro­da. A hatalmas tér mégis ezártságot sugall, az ötvenes évek Amerikájá­nak ridegségét. És ebben a komor tenyészetben egyszercsak kigyúl egy kis fény: a szerelem. Reális életszituációkat akarunk teremte­ni, de van két irreális pillanat. Az egyik a tánciskolában Tony és Bállá Eszter (Maria) és Pintér Tibor(Tony) a zárójelenetben Maria találkozása, a másik a nász­éjszaka. Ez különleges figyelmet kíván a rendezőtől is, a szereplők­től is.- Lesz-e valami szándékos áthal­lás az ötvenes évek amerikai Ró­meó és Júlia-története és napjaink Magyarországa között?- Nem lesznek direkt utalások, nem akarjuk a nézőt közvetlenül megszólítani. Hiszünk a történet egyetemességében, az absztrakció erejében.- Hogy sikerült Ladányi Andreát megnyerni koreográfusnak?- Andrea régi barát a szakmából, dolgoztunk már együtt, például a Jézus Krisztus Szupersztárban is.- Élő zene lesz, nem playback. Miért?- Csak így adják el az előadás jo­gát. De ha nem így adnák, akkor sem tudom elképzelni a zenét sza­lagról: Bernsteinhez egy nagy szimfonikus zenekar kell. Végül még néhány név a szín­lapról. Tony: Csengeri Attila, ill. Pintér Tibor, Riff: Széli Horváth La­jos, Maria: Bállá Eszter, ill. Kovács Mara, Bernardo: Gregorovics Ta­más, ill. Harsányi Attila, Anita: Fá­bián Anita, Siménfalvy Ágota, ill. Tőkési Emese. A jelmezeket Tresz Zsuzsa tervezte. (A főpróbán készük videoklipek: www.dunantuknaplo.hu.) G.T. Nem mehet be a saját lakásába Egy Mecsek-oldalban álló, milliókat érő emeletes épület (villa?) nappalijában sírva mondta Tóth Károlyné, hogy ér­vényes szerződés ellenére az Alkotmány utcai bérházban lé­vő lakásába nem költözhet be, miközben már nem az övé ez a ház (a Zichy utca elején), amelyben beszélgetünk. Az idős asszony úgy érzi, hogy csúnyán kijátszották, s érvényes szerződések és (földhivatali bejegyzések) ellenére azt tehet­nek vele és súlyosan beteg férjével, amit akarnak. A már félig lebontott oldalépület fotó: tóth l. A történet néhány éve kezdődött, amikor Tóthné a számukra óriási, s ezért a két nyugdíjas részére meglehetősen nagy terhet jelentő épületet el akarta adni. Az érkező vevőket vagy a Pécs városában ér­vényes építési rendelet riasztotta el (az ingatlan nagysága néhány négyszögöllel kisebb ahhoz, hogy egykönnyen építési-átalakítási en­gedélyt lehessen rá szerezni), vagy a szomszédok köréből érke­ző fenyegetés. Ugyanis akad szomszéd, aki semmiféle rendű és rangú építésbe-átalakításba nem megy bele, inkább bíróságra, pörre viszi a dolgot. (És az is igaz, hogy ameddig a törvényes jogával él, senki nem szólhat semmit.) Ekként aztán az ingatlan eladha­tatlannak tűnt, ám Tóthné nem adta föl a harcot és addig járt, míg rátalált egy építéssel foglalkozó cégre, az Árany Kft.-re. Ugyanis a cég vezetője fantáziát látott a kur­rens helyen lévő házingatlan át­alakítására (bővítésére), s az egyik legnevesebb pécsi építész­szel nyolclakásos társasházat ál­modtak a Zichy utca 2-be. Az álomra a hivatal is ráütötte a pe­csétet, azaz kiadta az építési enge­délyt. (Később visszavonta!) Ám még a visszavonás előtt, hogy az áldomáson jogi pecsét is legyen, dr. Arany Imre cégvezető és Tóth Károlyné (férjével) szer­ződésbe foglalták az ügyletet. Je­lesül, hogy a Zichy utcai házingat­lanért cserébe Tóthék és hozzá­tartozóik lakást kapnak majd a kft. által az Alkotmány utcában épülő társasházban, sőt a még na­gyobb biztonság fejében (?) meg­ejtették a cserét az illetékes föld­hivatalnál is. Azaz a családi ház átment az Arany Kft. tulajdonába, az épülő cserelakások pedig tu­lajdonhányad szerint, Tóthék ne­vére lett íratva. Tóthné sírással küszködve, el­fúló hangon meséli:- Kértük, hogy az Alkotmány utcai két lakás között ajtó legyen, hogy ha kell, a lányomék közvet­lenül is át tudjanak jönni, ne a lépcsőházon keresztül. K: .Riasz­tottuk és megvettük a csempét a fürdőszobába, méretre konyha­bútort rendeltünk, és itthon ösz- szecsomagolva - az új lakásba át nem vihető dolgainkat eladogatva - vártuk a költözködést. Ám egy napon az őrök nem engedtek fel az épülő házba, mondván, itt semmi keresnivalóm.. Később fel­szökve láttam, hogy az átjárót be­falazták, a fürdőszobában a csem­pét leverték... Úgy tudom, más­nak adták el a lakást. Hát milyen eljárás ez? Szerződésekkel, papírokkal igazolja; az Alkotmány utcai tulaj­donukba nem tehetik be a lábu­kat, miközben a Zichy utcai ház már az Arany Kft. tulajdonában van. És mi lesz akkor, ha innen is kizsuppolják őket? Természetesen megkerestük dr. Arany Imrét, a kft. vezetőjét, hogy megkérdezzük; miért ez a magatartás? Mi van a dolgok hát­terében? A cégvezető hosszan és az eset miatt maga is megkeseredve el­mondta, hogy mivel belátható időn belül nem kezdhetik el az építkezést a Zichy utcai ingatla­non, a szerződés okafogyottá vált. Mindkét fél számára az ere­deti állapot visszaállítása volna a legmegfelelőbb, s ezért javallják a szerződésbontást. Ám úgy véli, hogy itt már az ügyvédeké a be­széd, s ezért jobb, ha dr. Marján István ügyvédhez fordulunk a korrekt tájékoztatásért. Személyes beszélgetés, majd a hozzánk küldött faxból kide­rül; a feltoluló nehézségek miatt a kft. egyelőre „föladta” építési szándékát a Zichy utcai ingatla­non. (Bíróság előtt az építési en­gedély ügye és még több, a Zichy utcai ingatlannal kapcsolatos pör, azaz reménytelen, hogy az időközben visszavont (?) építési engedélyt a kft. újra megkapja.) Ekként bekövetkezve látják azt a bontó feltételt, amit az eredeti csereszerződésbe is belefoglal­tak. Ahogy az ügyvéd fogalma­zott: „Megbízóm a bontó feltéte­lek bekövetkezése után kezdemé­nyezte a szerződés módosítását, de mivel szóbeli és írásbeli aján­latára érdemi ellenajánlat nem érkezett, kénytelen volt megálla­pítani a szerződés felbontásának tényét, kezdeményezve az eredeti állapot helyreállítását. ” Azaz még az ingatlan-nyilvántartásba is az eredeti tulajdonjogok visz- szajegy'zését szorgalmazzák és egy korrektnek tűnő ajánlattal a kft. vállalja a szerződés felbontá­sából eredően Tóthékat érintő kár megtérítését. Tóthék persze az álmaikból nem engednek. Úgy érzik, aljasul becsapták őket, hiszen nem az ő dolguk megítélni, hogy mit csi­nál a kft. a korábban az ő tulajdo­nukat képező a Zichy utcai ingat­lannal, hogyan pörlekedik a szomszédokkal, az építési ható­sággal. A kft. viszont nem jóté­konysági alapítvány; úgy vélik, hogy a rajtuk kívül bekövetkezett események teszik lehetetlenné az eredeti szerződés végrehajtá­sát, s erkölcsi joguk is van arra, hogy visszalépjenek... KOZMA FERENC V 1 > A család rádiója Megkezdődtek az előfelvételik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents