Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-09 / 39. szám

2001. FEBRUÁR 9., PÉNTEK HAZAI TÜKÖR Uj Dunántúli Napi * Süketek párbeszéde folyt? Nem született megállapodás a Szájer-Nagy-találkozón Megállapodás nélkül ért véget a Fidesz és az MSZP frakcióvezetőjé­nek tegnapi tárgyalása. Míg Szájer József további rendszeres egyeztetést javasolt, Nagy Sándor eredménytelen­nek nevezte a mintegy másfél órán át tartó megbeszélést, és csalódottan tá­vozott a fideszes politikus szobájából. A legnagyobb ellenzéki párt frakció- vezetője sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Szájer József egyetlen általa fel­vetett kérdésre sem adott választ. Budapest Szájer József érdeminek nevezte a szoci­alista párt frakcióvezetőjével folytatott tegnapi megbeszélést, egyúttal kétheten­kénti információcserét javasolt, amelyek lebonyolításával Latorcai János frakció­vezető-helyettest bízta meg. Az MSZP képviselőcsoportjának vezetője úgy fo- ** galmazott: a találkozó folytatása egyelő­re kétséges, hiszen a fideszes politikus csak olyan kérdésekben mutatkozott tár­gyalópartnernek, amelyekben a szocia­listák eddig is, külön tárgyalások nélkül is együttműködtek a koalícióval. Nagy Sándor csak olyan egyeztetésnek látja értelmét, amely változást hozhat az em­bereket érintő fontos ügyekben. A tegnapi megbeszélésre a Fidesz kezdeményezésére, két és fél év szünet után került sor. A szocialisták még a ta­lálkozó előtt egyértelművé tették, hogy érdekeltek az érdemi és eredményes tár­gyalásban, s előzetesen többpontos leve­let küldtek Szájer Józsefnek. Ezek sze­rint a szocialisták egyértelmű állásfogla­lást vártak a következő kérdésekben: kész-e a Fidesz támogatni a nyugdíja­sok, a közalkalmazottak, valamint az egészségügyiek érdekében benyújtandó pótköltségvetést, a mezőgazdaság és a vidék helyzetének javítása érdekében hajlandó-e bizonyos lépések megtételé­re, azaz támogatja-e a földművelésügyi tárca élén történő személycserét, s a Fidesz vezetése kész-e elhatárolódni Kövér László Horn Gyulára vonatkozó sértő megjegyzéseitől? A fent említett kérdésekről a Fidesz nem kívánt tárgyaim, ezért a szocialisták frakcióvezetője eredménytelennek érté­kelte a megbeszélést. Nagy Sándor úgy fogalmazott: míg Szájer József a kéthar­mados törvényekről, addig a szocialisták az emberek kétharmadát érintő fontos kérdésekről akart elsősorban szót ejteni. „Az európai integráció kérdésében eddig is, és ezután is készek vagyunk együtt­működni a koalícióval, ezekben a kérdé­sekben nincs szükség külön találkozók megszervezésére” - fogalmazott Nagy Sándor. A Fidesz nem tartja indokoltnak pót­költségvetés benyújtását, és a szocialis­ták által felvetett személycserékről sem A találkozó elején még kölcsönös volt a mosoly tárgyaltak érdemben. A Fidesz frakció- vezetője a miniszterelnök kompetenciá­jába tartozó kérdésnek nevezte az ag­rártárca vezetőinek leváltását, így erről a kérdésről nem folyt eszmecsere a szo­cialista frakcióvezetővel. Horn Gyulára vonatkozóan Szájer József jelezte: az egykori szocialista pártelnök ’56-os múltjával kapcsolatosan nem látja értel­mét semmiféle megbeszélésnek, mi­után ebben a kérdésben nem valószínű, FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY hogy a két párt egyezségre juthat. El­lenben a legnagyobb kormányzó párt frakcióvezetője arra kérte a szocialistá­kat, vizsgálják meg, milyen esélyt lát­nak a parlament létszámának 80-100 fő­vel való csökkentésére. Nagy Sándor szerint ebben a témában a képviselők két év óta nem jutnak dűlőre, s a vá­lasztások közeledtével erre már nem is lát lehetőséget. HORVÁTH M. Az apostolok küszöbénél Magyar püspökök voltak a pápa idei első vendégei Vatikán város Volt kisgazdák várakozása Nincs döntés a bizottsági helyekről Budapest Költők, gének, titkok 1 .................... Budapest 16 magyar költőzseni családfa- elemzésére vállalkozott dr. Czeizel Endre orvos genetikus. Könyvében, amelyet tegnap mu­tattak be, olyan kérdésekre ke­resi és adja meg a választ, hogy milyen genetikai okokra vezet­hető vissza a géniuszok sziHeté- se, genetikailag sejthető-e előre létrejöttük, s örökölhető-e a kü­lönleges költői tálentum. Az is­mert kutató a tudományos elemzésen kívül néhány - a köl­tők életét meghatározó - titokról is fellebenti a fátylat. Czeizel Endre lapunknak elmondta, hogy most megjelent műve egy sorozat első kötete. - kr ­Egy ország katolikus püspö­kei ritkán látogatnak egy­szerre Rómába. A magyar egyházi vezetők ötévenként esedékes közös utazása most, január végén azt is je­lentette, hogy az új évezred­ben hazánk képviselői vol­tak a pápa első vendégei. Az apostolok küszöbénél elneve­zésű esemény latin neve, az ad limina apostolomul kifejezés arra utal, hogy az egyházi személyek bizonyos időközönként a szent városba látogatnak, ahol felkeresik az apostolok sírjait és találkoznak a pápával. Magyar püspökök utol­jára 1993-ban jártak az egyházfő­nél, az öt év után esedékes követ­kező egyeztetés II. János Pál pápa zsúfolt programja miatt késett. A római látogatás előtt a püs­pökök beszámolót küldtek a pá­pának szolgálatuk eredményéről, gondjaikról, amelyekről a látoga­tás alatt személyesen is be­számoltak.- Korunk egyik legnagyobb problémája a vallásosság vissza­szorulása, valamint a családi élet válsága - mondta el lapunknak Veres András, a Magyar Katoli­kus Püspöki Konferencia titkára (képünkön). - Ennek fő oka, hogy a kommunista rendszer idején két-három generáció nőtt fel vallásos nevelés nélkül, és az embereknek úgyszólván alkal­muk sem volt megismerkedni a jézusi tanokkal. A hit nélkül ne­velődött emberekhez való köze­ledést nagyon fontosnak tartjuk, ezért a papnevelésben külön hangsúlyt helyezünk a missziós küldetés fon­tosságára - fej­tette ki Veres András. Tapasztala­taik szerint a városokban va­lamivel jobb a helyzet, külö­nösen az értel­miség körében fedezhető fel a keresztény értékek iránti fokozottabb érdeldődés. A falvakban viszont a fiatalok kevés­bé gyakorolják a vallást, aminek egyik oka lehet a sajnálatos paphi­ány. Az egyéni istenkeresés vágya azonban minden emberben ott él, ami reményt ad arra, hogy egyre több fiatal választja majd a papi hi­vatást. A vallási értékek társadalmi megerősödését segítheti a külön­böző keresztény egyházak közötti együttműködés is, ami jelenleg ki- egyensúlyozott és jó. ______wilk Am int arról lapunkban is beszámoltunk, a héten már egyeztetett a Fidesz frakcióvezetője a FKGP-ből kizárt képviselőkkel. Ked­den Lányi Zsolt, Kiszely Ka­talin, Csúcs László, Molnár Róbert és Pápai Mihály ab­ban maradt Szájer Józseffel, hogy írásos megállapodás­ban rögzítik a jobboldali koalícióhoz való hűségüket. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy szavazataikkal válto­zatlanul a kormányoldal döntése­it támogatják a parlamenti vitá­ban és szavazásokon. Cserébe vi­szont a Fidesz előzetesen azt ígérte: támogatja a kisgazda „ötö­ket”, hogy bizottsági helyekhez juthassanak. A szóbeli megálla­podás részleteit ugyanakkor csak a bizottsági elnöki, alelnöki és tagsági helyek újraosztása után lehet tisztázni. A parlament házbizottságának tegnapi ülésén ugyan szó esett a bizottsági helyek újraelosztásáról, érdemi döntés nem született. Áder János, az Országgyűlés elnö­ke (képünkön) az ülést követően elmondta: olyan megoldást sze­retnének találni a kisgazdafrakció létszámcsökkenése miatti bizott­sági helyek újraelosztására, amely valamennyi parlamenti frakció számára elfogadható, és a függet­lenek igényeit is kielégíti, hiszen a megállapodáshoz valamennyi frakció aláírására szükség van. Áder elmondta, hogy a jövő hé­ten két kérdésben dönt a házbi­zottság: a jegyző megválasztásá­ról és a az elhunyt kisgazda képvi­selő helyének betöltéséről. A bizottságban senki nem kifo­gásolta, hogy Molnár Róbert helyére a kis­gazdapárt által javasolt sze­mélyről titkos szavazáson döntsenek. Az elhunyt István Jó­zsef listás képviselő helyére Dögéi Imrét javasolják. Nem terjesztik kedden a plenáris ülés elé a kis­gazdapárt frakcióvezetőjének a bi­zottsági helycserékre vonatkozó javaslatát. Helyette átfogó megál­lapodás keretében fogják rendez­ni a kérdést, amely mind az ellen­zéki frakció, mind a kormánypárt, mind pedig a függetlenek szem­pontjait kielégíti. A megállapodás­ról körülbelül három hét múlva várható döntés. u. g. Hírcsatorna EGYEZTETÉS. Az egészség- ügyi szakszervezetek küldöttei a munkavállalók érdekében azonnali intézkedéseket kértek csütörtöki egyeztetésükön Mikola István egészségügyi mi­nisztertől mint a kormány kép­viselőjétől - közölte Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezet­ének elnöke. Az egyeztetésen az érdekképviseletek kifejtették, hogy a múlt év december 8-i ágazati figyelmeztető sztrájkok kiváltó okai nem szűntek meg. ÉVÉRTÉKELÉS. Az évek óta fennálló problémák ellenére, mint például az alulfinanszíro­zottság és a túlzsúfoltság, a büntetés-végrehajtás teljesítette a 2000-re kitűzött feladatokat - értékelte csütörtökön az elmúlt évet Hende Csaba, az Igazság­ügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára. Az államtitkár beje­lentette, hogy a Büntetés-végre­hajtás Országos Parancsnoksá­ga tavaly leküzdötte több száz­millió forintos adósságát. JÁRATELMARADÁS. A repü­lőgép-karbantartók sztrájkja miatt egy tucat járatát törölte csütörtökön a Malév. A légitár-' saság közleményében arra kér­te a sztrájkolókat, hogy a válla­lat nehéz helyzetére való tekin­tettel vegyék fel a munkát. SZTRÁJKVESZÉLY. A MÁV mindent megtesz azért, hogy hétfőn is járjanak a vonatok, noha az egyik szakszervezet szolidaritási munkabeszünte­tést hirdetett meg. A részvény- társaság vezetői emlékeztetnek arra, hogy a tavalyi megállapo­dásban a reprezentatív szak- szervezetek vállalták: a bér­emelés érdekében nem okoz­nak kárt a munkáltatónak. LUFI. A Széchenyi-tervről a par­lament nem szavazott, az nem egyéb, mint a kormány PR-akció- ja, lufi; a pályázat leendő nyerte­seinek adandó 25-50 százalékos vissza nem térítendő támogatás pedig egyértelműen osztogatásra utal - ennek a véleményének adott hangot csütörtökön Miskol­con az Országgyűlés Borsod- Abaúj-Zemplén megyei MSZP-s képviselőcsoportja nevében Tompa Sándor képviselő. NÉPSZÁMLÁLÁS. A lakosok már belátják, hogy érdemesebb otthon fogadniuk a számláló- biztosokat a népszámlálás sike­ressége érdekében, így kezelhe­tővé vált az összeírás az önkor­mányzatokon - közölte Czibulka Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal népszámlá­lási főosztályának vezetője. Hozzátette: már egyre keveseb­ben fordulnak az önkormány­zati alkalmazottakhoz, hogy a kérdőíveiket kitöltsék. ■ Az Unió tiszta vizet öntene poharainkba Az Alföldön és a Dél-Dunántúlon van a legtöbb feladat Hazánk ivóvízkészletének hatvan százaléka felel meg az Európai Unió szabványainak. A többi is jó minőségű, a szervezetre nincs káros hatással, de tovább tisztítható. Nemrég elkészült egy, az ivóvíz minőségét javító program Szolnok megyében, amit hamarosan újabbak követnek majd - tudtuk meg Molnár Ferencnétől, a közlekedési tárca vízgazdálkodási főosztályának szakfőtanácsosától. Országos körkép A magyarországi ivóvizek jó mi­nőségűek, ezt tanúsítják a mérési eredmények is. A hazai szabvány megfelel a jelenleg hatályos nem­zetközi szabványoknak. Ettől azonban eltér, néhány ponton szi­gorúbb az Unión belüli szabályo­zás, vagyis a csatlakozáskor ah­hoz kell igazítani hazai ivóvizeink negyven százalékának minőségét.- Mi az oka a különbségnek? - kérdeztük Molnár Ferencnét.- Az EU-ban a táplálkozási szo­kások meglehetősen különböznek a hazaitól. Ők rengeteg tengeri ál­latot esznek, amelyben viszonylag jelentős az arzéntartalom. Ebből adódóan náluk az emberek szer­vezetébe több jut ebből az anyag­ból, mint Magyarországon, s ezért az ivóvízben megtalálható arzén­szintet ők jóval alacsonyabban ál­lapították meg. A végeredmény - az emberi szervezetben megtalál­ható összes mennyisége ennek az anyagnak - ugyanaz, ezért hazánk kérte, hogy a Magyarországon most megengedett arzénszintet csak harmadára kelljen a csatlako­zás után csökkenteni. Az EU azon­ban mindezidáig ragaszkodott a náluk használatos mennyiség megtartásához, ami a hazánkban elfogadható arzéntartalom egy­ötödét jelenti.- Milyen veszélyes anyagok ta­lálhatók még a hazai ivóvizekben?- Itt különbséget kell tenni az egészségre káros anyagok és azok között, amelyek csak a víz színét változtatják meg, de az emberre nem ártalmasak. Az első kategó­riába tartozik az ammónium, és az ebből bomlással keletkező nitrit. Itt a hazai szabványt négy­szeresen kell szigorítani, hogy EU-komform legyen. Az egész­ségre nem káros a vas és a man­gán. Ezek csupán elszínezik a vi­zet, de természetesen az sem jó, úgyhogy az ilyen vizeinket is tisztítani kell.- Az ország mely területein van szükség a legnagyobb be­avatkozásokra?- Az Alföldön található az előbb felsorolt összes vízszeny­nyező anyag. Ezért itt kell először nekilátni a víz minőségének javí­tásához. Az ország közepén az idén speciális programokat indí­tunk be. Jövőre pedig a Dél-Du- nántúlon folytatódik ez a munka. Arzén az Alföldön kívül a Bodrog- térség vizeiben és a Dráva mentén található. Ammóniumot Tolna és Somogy megyében tartunk szá­mon nagyobb mennyiségben. Eb­ből következően nitrit is ezeken a területeken található az ivóvizek­ben. A legjobb minőségűek egyébként a karsztvizeink.- Mikorra kell a hazai szabvá­nyokat megváltoztatni, és ennek megfelelő tisztaságúvá tenni ivó­vizeinket?- 2009-ig kaptunk időt az Euró­pai Uniótól.- Mindez mennyibe kerül, s A LAKOSSÁG SZENNYVÍZ- ELVEZETÉSI ELLÁTOTTSÁGA jsatomapotlo szakszerűtlen megoldással ren­delkezik 2,3 millió fő rendelkezik 1,1 millió fő Csatornázatlan 2,6 millió fő Közcsatornára bekötve A A miffin fn megvannak-e a szükséges pénz­ügyi források?- Az előzetes számítások sze­rint százmilliárd forint szükséges a víztisztító programok megvaló­sításához. Az már egyértelmű, hogy a vízdíj és az önkormányza­tok saját forrásai nem elegendőek erre, így költségvetési források bevonása elengedhetetlen. Ezen­kívül számítunk az Unió támoga­tására is, amire előzetes informá­cióink szerint van is esélyünk. SZALÓKY ESZTER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents