Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)
2001-01-06 / 5. szám
I 2001. Január 6., szombat K U LT Ú R A -RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal Agyagba álmodott életrajz Göncz Árpád Huszár Zoltán múzeumigazgató társaságában fotó: laufer László PÉCS Akár egy nagy író életműve agyagba írva - fogalmazott Göncz Árpád író, volt köztársasági elnök tegnap a Múzeum Galériában, ahol egy nagy keramikus- művész, az 1998-ban elhunyt Lammel Ilona életmű-kiállítását nyitotta meg művészetkedvelő közönség, barátok, családtagok - a művész édesanyjának, gyermekeinek - társaságában. Lammel Ilona a keresztlánya volt. A város és a társadalom bezártsága ellen nagyszerű művekkel perelő művész Schrammel Imre szobrász- művész növendéke volt az Ipar- művészeti Főiskolán, később a siklósi kerámiaszimpóziumok rendszeres résztvevője, számos biennále nagydíjasa. A galériában március 4-ig tekinthetjük meg műveit, szép kiállítású katalógus lehet a kalauzunk, amely a Nemzeti Kulturális Alapprogram és barátai támogatásával jelent meg gyönyörű fotókkal és a kiállítást rendező Sárkány Józsefnek, a Janus Pannonius Múzeum művészettörté- nészének tanulmányával. b. r. Újévi professzortalálkozó Professor emeritus címet kapott Bécsy Tamás Idén másodszor rendezte meg a Pécsi Tudomány- egyetem a professzorok újévi találkozóját. Ez alkalommal professor emeritus címet adományozott az egyetem Bécsy Tamásnak, az irodalom- és színháztudomány professzorának. Tegnap immár második alkalommal találkoztak a PTE Közgazdaságtudományi Karának Rákóczi úti aulájában a pécsi universitas professzorai. Dr. Tóth József rektor tavaly hagyományteremtő szándékkal vezette be a jeles egyetemi ünnepek közé ezt az újévi találkozót, és a meghívásnak idén is sokan eleget tettek. A rektor köszön- tőbeszéde után átadták az egyetem által adományozott professor emeritus kitüntető címet, amelyet idén Bécsy Tamás, az irodalom- és színháztudomány professzora vehetett át, a tudományos életben végzett kiváló szakmai teljesítménye és műhelyteremtő oktatói munkája elismeréséül. Az ünnepség keretében a megjelent oktatók egy-egy ezüst egyetemi kitűzőt kaptak évnyitó ajándékul. Bécsy Tamás általános iskolai, majd gimnáziumi tanárként kezdte a pályáját Pécsett. A színházhoz és a drámához való nem művészi, hanem tudományos, elemző kötődése már az egyetemi éveiben kialakult, és egy életre szóló elhivatottsággá vált. A professzor dolgozta ki a pécsi egyetemen a dráma- és színházspeciali- záció programját, 1993-ban pedig színháztudományi szakképzést indított Veszprémben. Tizennégy önálló kötete, több száz tanulmánya jelent meg.- A legtöbb ember- és világismeretet a drámákon keresztül és a színházban lehet megszerezni - mondta a kitüntető cím átvétele előtt Bécsy Tamás. - Ha az ember egy idegen országban megnéz három előadást, rögtön megismeri annak a világnak a társadalmi, szociológiai berendezkedését. A dráma nem művészi vizsgálatának egyébként nincsenek mély történelmi gyökerei, csak a XIX. század végén kezdett kibontaBécsy Tamás, a kitüntetett professzor kozni ez a tudomány, és elmondhatom, hogy ma Magyarországon nincs a legjobb helyzetben. S. G. Veszélyben van-e a Gandhi? A kisebbségi közalapítványok költségvetésével kapcsolatban került előtérbe, hogy a Gandhi Közalapítvány Pécsett létesült gimnáziuma kritikus helyzetben van. A szaktárca által javasolt összeg nem fedezi a kiadásokat. Horváth Aladár közalapítványi elnök érdeklődésünkre elmondta, az Oktatási Minisztérium az idén 70 millió forint támogatást javasolt a közalapítvány és a gimnázium javára. Ennyi pénz azonban nem osztható szét úgy, hogy az alapítvány intézményeinek - köztük a legjelentősebbnek, az iskolának - a működéséhez elegendő legyen. A közel 200 tanuló után törvény szerint előírt éves normatíva mintegy 66 millió forintot tesz ki, és ismeretes, hogy egy átlagos, polgári gimnázium állami „járandóságát” is legalább 20-40 százalékkal kell kiegészítenie a fenntartónak. Nem szólva a Gandhiról, ahol a roma fiatalok a szüleik támogatására sem számíthatnak. Az alapítvány 1995-től öltött közalapítványi formát, amelybe azzal lépett be a kormány, hogy a működési költségeket garantálja, sőt az iskolahálózatot fejleszti. A közalapítvány oktatásra fordítható tartalékkerete mára kimerült, kalkulációjuk szerint még több mint 50 millióra volna szükségük, s ebben Pécs és az érintett megyék támogatására is számítanak. Konkrét, napi gondként fogalmazódott meg, hogy tavaly szeptembertől a gimnáziumban tanuló gyerekek nem kaptak tízórait sem. Simon Dezső, a Gandhi Gimnázium igazgatóhelyettese elmondta, igaz, hogy a hatosztályos gimnáziumban szeptembertől már csak a 12-14 évesek kapnak uzsonnát, ahogyan azt a törvény előírja. Pluszjuttatásként mindaddig a 14-18 éves középiskolás korosztálynak is biztosítani tudták a tízórait - ez utóbbit voltak kénytelenek megvonni diákjaiktól. Ennek az volt az oka, hogy a Parlament által még 1999 decemberében megítélt költségvetési pénz nem márciusban, hanem csak szeptemberre jutott el az iskolához. Hozzátette, tud a köz- alapítvány támogatás reményében elküldött leveléről is, s amíg nem zárulnak le a tárgyalások, nem érdemes borzolni a kedélyeket, hiszen a gimnázium soha nem volt könnyű helyzetben, de a finanszírozása pillanatnyilag nincs veszélyben. Tény, hogy fenntartásukhoz az érvényben lévő normatívákat legalább a kétszeresére kell kiegészíteni - ez a múlt tanévben még megvalósult. Hírcsatorna MATEK, MAGASFOKON. A középiskolások megyei Fejér Li- pót matematikaversenyét a gimnáziumok 11. évfolyamos tanulói közül Péterfalvi Ferenc (Janus G.) nyerte, a 12. évfolyamon Pozsgay Balázs (Magyar- Német Iskolaközpont) kiemelt első díjas lett. A szakközépiskolások versenyében 11. évfolyamon Mészáros Zoltán (Ziper- nowsky G.), a 12. évfolyamon Gerst Péter (komlói Kazinczy Szk.) végzett az élen. A csapat- versenyt a Janus gimnázium illetve a Zipernowsky Károly Szakközépiskola nyerte. (br) LOVAK FOTÓKON. A pécsi If júsági Házban tegnap „Lovas Nemzet Nemzetközi Fotópályázat” címmel nyílt tárlat. A dr. Hecker Walter, a Pannon Lovas Akadémia főigazgatója és Tám László fotóművész bevezetőjével megnyitott kiállítás január 31-ig látogatható. __________ibri Futnak a képek t ** Jt 4 Vatel becsülete 1671. április 26-án írja meg Sévignéné, ez a művelt, szeretet- re méltó asszony a leányának, Grignannénak azt a levelét, amelyben elmeséli, mi történt Chantillyban Vatellel, Condé herceg főkomornyikjával. A levélíró szerint Vatel úgy érezte, oda a becsülete, mert a király fogadására rendezett ebédnél, a gondos előkészületek ellenére, két asztalra nem jutott sült, a tűzijátékot pedig eltakarta egy felhő. Amikor a halszállítók másnap hajnalban késtek, Vatel, aki tizenkét éjszaka nem aludt már, nem bírta tovább, felment a szobájába, kardját nekitámasztotta az ajtónak, s átdöfte vele a szívét. A herceg szomorúan vitte meg a gyászhírt a királynak, aki őszinte sajnálatát fejezte ki. „Azt mondták, Vatel a maga módján a becsületét védte meg; versengve magasztalták”, adja tudtunkra Sévignéné. Ezt a történetet dolgozza fel Roland Joffé Vatel című filmjében. A rendező megpróbál a minden művelt francia által ismert levél sorai között olvasni oly módon, hogy megváltoztatja az elbeszélés nézőpontját. Itt a ceremóniamester szemével látjuk az eseményeket, aki a film szerint arra jön rá, hogy rabszolgájává vált egy értelmetlenül pazarló, embertelen színjátéknak, mert Joffé szerint ez volt a barokk udvari élet. Az esti látványosság során például halálos balesetet szenved Vatel egyik embere: az előadás folytatódik, mintha mi sem történt volna. Hogy eleven rigók szívét tépik ki, mert a herceg köszvényes lábát friss vérrel kell esténként locsolgatni, már szinte szót sem érdemel. A témához illően szinte elképesztően gazdag díszlete- zésű, pompás kiállítású produkció úgy leplezi le a 17. századi arisztokrácia életmódját, egykori „nagy zabálás”-át, hogy - az ábrázolt kor keretei közül való kilépés nélkül - érezhetően a mai európai életforma válságáról, öncélú tékozlásáról beszél, amelyet, a történelem istenasz- szonyának szomorú fintoraként, a polgár Vatel mai örökösei alakítottak ki. A barokk ceremóniák és színpadias aktusok mögül egy kései, populáris showkul- tusz és öncélú fogyasztási mánia jelenetei derengenek elő. Az udvarhölgyek és gáláns urak éppen úgy vonulnak be Chantillyba, ahogy a mai sztárok Cannes-ba vagy Michael Douglas ki tudja hányadik esküvőjére. Gérard Depardieu egyik legjobb alakítását láthatjuk. Testes alakjával, kemény arcvonásaival egy igazi, dolgos, erkölcsös polgárt alakít, aki szolgálni akar, nem pedig szolgává válni. Ám éppen ez utóbbit várná el tőle az a világ, amely körülveszi, s amelyet egy másik jeles művész, Tim Roth idéz meg számunkra Lausun szerepében. A film finoman ironikus fordulattal, Vatel fiktív búcsúlevelével zárul: ebből kedvese megtudja, hogy a főkomornyik valóban a becsületét védte meg. A maga módján, persze, miként az urak megjegyezték Sévignéné szerint. Igen, a maga módján. Roland Joffé fontos filmje erről szól: a főkomornyik becsületéről. Nagy Imre Találkozás és búcsú (Urna Thurman és Gérard Depardieu) Téli utazás a napfényes Kenyába Avagy miképpen nyaralhatnak pedagógusok a tanítási időszakban A pécsváradi iskola igazgatónője és férje decemberben, tanítási időszakban, Kenyába utaztak nyaralni. Az igazgatónő képviselő is, az oktatási bizottság elnöke, a férj pedig a feleség „iskolájában” pedagógus. írásunkban annak néztünk utána, hogy vajon a pedagógusok elmehetnek-e üdülni szorgalmi időszakban. December 10-e után pár nappal kerestem a Pécsváradi Általános Iskola igazgatónőjét a mostani történetünk szempontjából érdektelen ügyben. Egy női hang arról tájékoztatott, hogy nem tudja adni, de arra a kérdésre, hogy mikor érhető el az igazgatónő, kitérő választ adott: nem mondhatja meg, hol van. Végül mégiscsak bevallotta, szabadságon van, keressem az igazgatóhelyettest. Az igazgatóhelyettes érdeklődésemre azt válaszolta, hogy nem nyilatkozhat a sajtónak, hiába is magyaráztam, nem nyilatkozatról van szó, csupán a főnöke hollétéről. A „szabadságon van” kifejezés azonban elgondolkodtatott: elmehet egy pedagógus tanítási időszakban szabadságra? Aztán kiszivárgott az is, hogy Lőrinczi Albertné igazgató férjével együtt Kenyába utazott két hétre, s hogy a férj is az iskola pedagógusa. Zsáli János polgármesternek (képünkön), mint az igazgató munkáltatójának, Lőrinczi Albertné december elején jelezte, hogy kedvező ajánlatot kaptak külföldi utazáshoz, s tekintettel arra, hogy maradt még szabadsága, azt igénybe venné. A polgármester, mint arról lapunkat tájékoztatta, nem tartja szerencsésnek, hogy egy pedagógus szorgalmi időben szabadságot kér, de tekintettel arra, hogy a karácsony előtti időszakban akadnak lazább napok is az iskolában, hozzájárult a szabadsághoz. A férjnek azonban, hangsúlyozta, a feleség a munkáltatója, az ő megítélésén múlik, hogy elengedi-e vagy sem, továbbá az igazgató van azon ismeretek birtokában, hogy a férjnek van-e még szabadsága vagy sem. Az igazgatónő nyaranta minden kedden ügyelt az iskolában, továbbá felügyelte a felújítási munkálatokat, irányította a polgármesteri hivatalban megnyílt kiállítást, magyarázza Zsáli János, tehát nem kizárt, maradt még szabadsága. Lőrinczi Albertné telefonos érdeklődésemre természetesen ragaszkodott a személyes beszélgetéshez. Irodájába azonban behívta a közalkalmazotti tanács elnökét, az iskolaszék egyik tagját, s közölte: magnófelvételt készít beszélgetésünkről. Ezek után részletes felolvasást tartott az iskola elmúlt évtizedben elért eredményeinek halmazáról, amelyekről véleménye szerint lapunk nem írt egy sort sem, majd beszélgetést javasolt a témáról. Miután a szabadsága kérdéskörét magánügynek nyilvánította, az együttlétnek hamar vége szakadt. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény ugyan nem tiltja, hogy a pedagógusok szorgalmi időben szabadságra menjenek, tájékoztatott Spolár János, a pécsi önkormányzat művelődési, oktatási és sport főosztályának vezetője, de úgy foglal állást, hogy szabadságot elsősorban a szorgalmi időszakon kívül kell kiadni. Nem emlékszik arra, hogy Pécsett valakinek fizetett szabadságot adtak volna az elindít évtizedben, kivételt képez természetesen a haláleset, esküvő stb. A gyakorlat Pécsett az, hogy az ilyen jellegű utazásokat fizetés nélküli szabadság kiadásával oldják meg, hogy a megmaradt bérből a helyettesítést biztosítani lehessen. Spolár János hangsúlyozta, hogy a téli és tavaszi szünetek voltaképpen tanítás nélküli munkanapok, s egy pedagógusnak maximum 21 nap szabadsága és 25 nap pót- szabadsága lehet. Ezt a 46 napot általában a nyári időszakban a pedagógusok igénybe is veszik. A tavalyi évben, tekintettel a későbbi befejezésre és a korábbi tanévkezdésre, a pedagógusoknak két napjuk maradt a szabadságukból, tudtuk meg Bencze Jánosnétól, a Pécsi Belvárosi Iskola igazgatójától. Az ő gyakorlatukban a tanárok utaztatása kizárólag munkával kapcsolatban képzelhető el, mondta, magánjellegű nem lehet. A nyári táboroztatást megbízásos szerződéssel teljesítik a pedagógusok, az igazgató nyári ügyelete és az esetleges felújítási munkák ellenőrzése belefér az igazgatói pótlékba, ezeket a napokat nem szokás munkanapként elszámolni. Az igazgató, függetlenül attól, hogy munkáltatója az önkormányzat, a tantestület tagja, rá ugyanúgy érvényes a szervezeti és működési szabályzat, mint a többi dolgozóra, tájékoztatott Porvay József, a mohácsi Széchenyi téri iskola igazgatója. Náluk üdülni kizárólag fizetés nélküli szabadsággal mehetnek a dolgozók, nyáron pedig a gyerekek táboroztatását a kollektív szerződés által meghatározott készenléti díj fizetésével honorálják, később lecsúsztatni nem lehet. Az igazgató esetleges nyári tennivalói a munkaköréből következnek, azt nem lehet később szabadságra váltani. CSERI LÁSZLÓ Elsősorban júniustól augusztusig A pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban kell kiadni. Ha a dolgozó szabadsága a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt a tavaszi vagy téli szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, a nevelési év többi részében kell kiadni. (138/1992 (X.8.) Korm. r. 11. §-a.) r I
