Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-31 / 30. szám

2001. Január 31., szerda KULTÚR A a- RIPORT Uj Dunántúli Napló - 7. oldal Yerma: a hiány drámája Folytatja a Janus Egyetemi Színmház Előadáscsere a Nemzetiben Befejezték, mégis újra játsszák. Tavasszal ismét látható lesz Frederico Garda Lorca Yermája a Janus Egyetemi Színház előadásában. A tervek szerint az elmúlt héten játszotta volna utoljára a Janus Egyetemi Színház Frederico Garcia Lorca Yerma című darab­ját. A feltételes mód ezúttal nem arra utal, hogy az előadások el­maradtak vol­na, éppen el­lenkezőleg, a társulat mind­három este telt ház előtt adta elő a spa­nyol író nagy ívű drámáját. A tizenharma­dik, utolsónak szánt játék után azonban nem zárult össze végleg a Pécsi Nemzeti Színház II. szá­mú próbatermének nem létező függönye a tragikus sorsú asz- szony, annak szikár férje és az őket körülvevő szűk faluközös­ség előtt, hiszen márciusban a társulat néhány alkalommal újra műsorára tűzi a darabot. A rá­adás nem feltétlenül a tizenhár- mas számtól való babonás féle­lemnek köszönhető. A közönség érdeklődése a be­mutató óta végigkísérte a dara­bot, utolsó este pedig csaknem kétszer annyian akartak bejutni a nézőtérre, mint ahányan valójá­ban befértek, úgy látszik, a darab iránti igény lankadatlan. Hogy ta­vasszal újra látható legyen a Yerma, annak viszont személyi feltétele is volt. A főszerepet ala­kító Szalmási Gabriella ugyanis hamarosan elhagyja a társulatot, nélküle pedig elképzelhetetlen lett volna színpadra vinni a dara­bot. A fiatal színész egyelőre ma­rad, így vállalhatta, hogy márci­usban vagy áprilisban néhány­szor még fellép a számára ko­moly kihívást jelentő, ám annál hálásabb szerepben. Lorca Yermája a klasszikus gö­rög tragédiák hagyományára épülő dráma, és mint ilyen, nem feltétlenül egy egyetemi színpad amatőr társulatának szánt fel­adat. Szabó Attila (képünkön) a darab rendezője azonban vállal­ta, hogy - szembefordulva a fiatal társulatok által preferált alterna­tív színházi megoldásokkal - döntően hagyományos eszkö­zökből építkezve, a klasszikus színjátszás szabályai szerint vi­gye színpadra a művet.- Azt gondolnánk, hogy a da­rab problémája - vagyis az, hogy egy nő a férjétől nem esik teher­be, emiatt a közösség felől nyo­más éri, ami előbb-utóbb ahhoz vezet, hogy végez a férfival, nem a mi korosztályunk problémája - mondta Szabó Attila. - A női egyenjogúság, a család-szituáció megteremtésének kérdése, vagy az abortusz felől tekintve viszont igenis aktuális, izgalmas a Lorca által felvetett problémakör. - A szűk szakma több iróniát, stili- záltságot várt volna az előadás­tól, de a közönség visszajelzésé­ből azt látom, hogy még mindig van létjogosultsága a klasszikus színházi építkezési formáknak, és az embereknek szükségük van a katarzisélményre. _________________________&o, Egy sajnálatos baleset miatt teg­nap este a bérletes színházlátoga­tók a Pillantás a hídról helyett A kaméliás hölgyet láthatták. Az Arthur Miller drámájában női főszerepet játszó Melkvi Bea tegnapi balesete miatt nehéz hely­zetbe került a Pécsi Nemzeti Szín­ház vezetése. Valamelyest enyhí­tett a gondon, hogy az esti előadás bérletes volt, amelynek kínálatá­ban balett is szerepel. A gyors dön­tés eredményeként az esti produk­cióra érkezők A kaméliás hölgyet tekinthették meg a balettegyüttes előadásában. így - fogalmazott Si­mon István ügyvezető igazgató - ha kényszerből is, de nem történt más, csak sorrendcsere. Ma nincs műsorváltozás. A program szerint a Pillantás a híd­ról holnap, csütörtökön már ismét színpadra kerül, a szerepet Létai Dóm, mint vendég vette át. Melkvi Bea egyébként lovaglás közben sérült meg, hosszabb ideig ápolásra szorul. M. A. TÖNKRETETT ÉRTÉKEK. Könnyű prédává váltak megyeszerte a köztéri szobrok. Az alkotások eltöréséről, ellopásáról, megcsonkítá­sáról egymást érik a hírek. Felvételünkön Kígyós Sándor pécsi Bazi- lika előtti szobra látható, amelyet szintén elcsúfítottak. fotó: m. a. Könyvhéttől könyvhétig Olvasás éve A tervek szerint júniusban az ünnepi könyvhéten kezdődik az Olvasás éve országos programsorozat, amelynek esemé­nyei egy éven át, a 2002-es könyvhétig tartanak. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) az Okta­tási Minisztériummal (OM) kö­zösen készíti el az Olvasás éve or­szágos programsorozatra vonat­kozó előterjesztést, amelyet az eddigi tervek szerint a közeli jö­vőben a kormány elé kívánnak vinni. Az NKÖM százmillió forint nagyságrendű összeget kíván az Olvasás évének eseményei és a hozzájuk kapcsolódó akciók fi­nanszírozására fordítani. Az OM- tőí is hasonló mértékű hozzájá­rulás várható. A közpénzek fel- használása mellett a kultusztárca számít a könyvkiadás, könyvpiac üzleti szférájának anyagi hozzá­járulására is. Bár a kezdeményezőt, a Ma­gyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülését tekintve az eseménysor mögött komoly üzle­ti érdek is húzódik, mégis inkább egy kedvezőtlen társadalmi jelen­ség folyamatának megállítása, apasztása a cél. Nálunk főként az iskoláskorú gyermekek érdeklő­dését kívánják felkelteni a Guten- berg-galaxis iránt. Ugyanakkor az akciókkal olyan rétegeket is el akarnak érni, amelyek tagjai mostanra - értve ez alatt az utób­bi tízegynéhány évet - távol ke­rültek az olvasástól. A felmérés szerint százezrek nem használ­ják rendeltetésszerűen az írás-ol­vasás elemi tudását, és folyama­tos az utánpótlásuk. A gyerekek 4-5 százaléka nem jut el az álta­lános iskolai bizonyítványig. Eb­ben sajnos Baranyát a leginkább érintett megyék között említik. Bár egyes kutatók szerint a legelemibb gondokat a funkcio­nális analfabetizmus okozza - vagyis az, amikor valakinek gon­dot jelent például egy használati utasítás kibetűzése is -, az is fe­lettébb szomorú, hogy a felnőtt népességünk egytizede (saját be­vallása szerint) életében egyetlen könyvet sem olvasott, 6,6 száza­léka pedig még az újságokba sem néz bele. □. i. A csillagok pontosságával Bácsbokodon született, de az elemi elvégzése után iskolai tanulmányait az egyetemmel bezárólag Pécsett végezte dr. Sétáló György, a PTE Általá­nos Orvostudományi Kará­nak professzora. Maholnap negyven éve, hogy a pécsi egyetem Anatómia, Szövet- és Fejlődéstani Intézetében dol­gozik, amelynek 1992 óta ve­zetője. A napokban Szent- Györgyi Albert-díjat kapott. Az elhatározás, hogy orvos lesz, a Nagy Lajos Gimnáziumban fogal­mazódott meg benne biológiata­nára, Sávay László hatására. A ter­mészet iránti szeretetét azonban a gyönyörű, ingergazdag falusi gyer­mekkorára vezeti vissza. Hobbija az erdőjárás, a gombászás. Orvossá 1961-ben avatták. A POTE-n Szentágothai János volt a tanára anatómiából.- Kezdetben nagyon félénk vol­tam, majdnem abbahagytam ta­nulmányaimat. Akkor lett önbizal­mam, amikor az első szemeszter végén csak egyetlen négyesem volt a jelesek mellett. Aztán az anatómiaszigorlatom is jeles lett, és 1957 őszén ebbe az intézetbe jöttem diákkörösnek - emlékezik. - A nemzetközi hírű tudósok kör­nyezetében lenni inspiráló volt, de én eredetileg gyermeksebész akar­tam lenni. Akkoriban ehhez előbb a felnőtt sebész szakvizsgát kellett megszerezni, s ahhoz nem volt kedvem. Viszont volt státus szá­momra az anatómiai intézetben. A pálya simán alakult. 1965-től ő tervezte meg és vezette az elek- tromikroszkóp laboratóriumot. Pályáján az első nagy áttörés azon­ban 1970-ben történt, amikor Flerkó professzor segítségével ösz­töndíjjal kikerült az USA-ba.- A Colorado Egyetemen épp akkor fedezték fel az immunszö­vettan módszerét. Ott lehettem a nagy hatású, ma is nélkülözhetet­len módszer kicsiszolásában. Amikor 1971 nyarán hazatértem, a kettő közül én voltam az egyik ku­tató Európában, aki ezt a mód­szert tudta. Berendezhettem Pé­csett Európa egyik első immun- szövettani laboratóriumát. A hazai és a közép-európai kutatók a mun­kamódszert itt tanulhatták meg. A tudományos érdeklődésem is megváltozott akkor. Azóta a sza­porodás-élettani folyamatok ideg- rendszeri szabályozottságával fog­lalkozom. A kandidátusi, majd az akadémiai doktori disszertációm is ebben a témakörben született. Fő céljai közé sorolja az intéz­mény nemzetközi tekintélyének fenntartását, de az általa követett sorrend jellemző:- Minket azért fizetnek, hogy az orvosképzésből reánk* háruló fel­adatoknak maradéktalanul eleget tegyünk, s emellett nemzetközi szintű kutatásokat végezzünk. Kapcsolatunk a gyógyító orvostu­dománnyal is élő. Az anatómia, a szövettan és a fejlődéstan összesen másfél éves stúdiuma döntő szűrő abban, hogy kiből lesz orvos. A követel­mények szigorúak.- „Dolgozni csak pontosan, szé­pen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes” - idézi József Attila verssorait. - Az orvosnál ez hatvá­nyozottan igaz. A munkafegyelem is része az egyetemi tanulnivalók- nak. Az anatómia nehéz tantárgy: képszerű memóriát kell kifejlesz­teni az elsajátításához, ami elen­gedhetetlen. Az emberi test isme­retére épülnek a klinikai tantár­gyak. Nincs még egy olyan szak­ma, mint az orvosi, amely képvi­selőjének az emberek megenge­dik, hogy beléjük szúrjon, vágjon. Az orvos tehát nem lehet akármi­lyen felkészültségű szakember. Intézetvezetőként megragadta a technikai fejlődés minden lehe­tőségét. A modem informatikai hálózat kiépítése az ő idejében tör­tént meg. A multimédia oktatási rendszer összes eszköze rendelke­zésre áll az intézetben. Büszkén mondja: munkatársai közül csak a két legfiatalabbnak nincs még tu­dományos minősítése. Sikerült elérnem, hogy az in­tézmény korábbi fejlődési lendü­lete nem tört meg. Előzmények, alapok és kiváló munkatársak nél­kül persze nem mentem volna semmire - summázza a mostani pályaszakaszának mérlegét arra tekintettel, hogy jövőre átadja az intézményvezetés stafétabotját. Jó érzéssel látja, a továbbvitelére bő­séges a választék az arra alkal- mas kollégákból. ______dunai imre Tár ca Az ízlésről (a politikában is) Rengeteg embert az íz­léséről ítélünk meg - holott annak milyenségéről jóformán nem is tehet. Csakhogy jobbára az ízlésén mú­lik, hogy milyen külső formákat-színeket ölt (hord, visel), és azok kegyetlenül árul­kodnak a bensejéről. Sőt, tán az is, hogy hogyan kacag, beszél, hadonászik. Kit utá­noz. Hogyan tartja a kezét cigarettázás, tánc, poharazás és egyebek idején. Ezek­ben önkontrollja semmit sem ér, ha nincs ízlése hozzá. Hiába szeretne roppant jól­nevelt és udvarias lenni, előzékeny és ked­ves, ha amúgy bunkó. Ha nem képes meg­különböztetni a bántó ajándékot a figyel­mestől. Ha nem érzi, hogy kinek s mikor lehet/kell ibolyát - vagy bazsarózsát vin­ni... Ha ebédnél az orrát piszkálja, és kép­telen megkülönböztetni az omlatag vagy rikító giccset a remekműtől. Igen, mindez többet árul el rólunk, mint amit-amennyit a grafológus, a tenyér­fürkész (chiromantikus), az asztrológus kikémlelhet. S mindez csak hetedsorban: műveltség kérdése. ízléses, egyszerű, von­zó volt az írástudatlan jobbágy faragta ke­lengyeláda, sulykoló - és a valahol Ázsiá­ban kialakult kultúrák tárgyai, viselkedési normái is lehetnek elbűvölök. Ismerek hu­mán nagydoktort, aki könyvet írt „Antigo­né és Arisztotelész” címmel, de udvarló férfiúként sosem fogja megtanulni, hogy mikor kell eloltani a lámpát. S jártam négyelemis embereknél, akiknek a robot­tól olvasni sem volt idejük, lakásuk mégis arányos, rokonszenves, egyetlen tárgy sem rikolt rá a belépőre, mind szelíd, mint a bernáthegyi. Közben azért mind azt hisz- szük, hogy a jó ízlés „valahol” összefügg a jólneveltséggel, talán a tudással is. S hogy a művelt lelkű ember nem lehet ízléstelen. Holott az sem biztos, hogy szívjóság, sze­lídség szorosan összefügg a szépérzékkel. Kegyetlen, vad népek fegyverei is gyönyö­rűek voltak. S a műveltség? Hol és mikor kezdődött az, és értéke hogyan viszonyul leltári tar­talmaihoz? Az asszír betű, vagy az ezer éve épült ariánus oltár, román stílű kolos­tor remek művészi ízlésről tanúskodik, no­ha teremtői egy ezrelékét sem ismerték a mai fogalmaink szerinti kultúrának. Fölte- hetőleg egy adott ízlésvilág szerves meg- és fölismerése, átélése nélkül nem „műkö­dik” az ízlés. Az olyan (olyasmi!) érzék, mint a zenei hallás: születési ajándék, de tovább képezhető és el is nyomható. Le­het valakinek ugyanis „abszolút” zenei hallása, és mégis úgy éli le életét, hogy so­sem volt „igazi” hangversenyen, s a disz­kónál mélyebb akusztikai élményt nem szerzett. Aki azonban azt a bizonyos „adott” ízlésvilágot átéli, azaz van hozzá „hallása” - az felismeri az egészen más íz­lésvilág értékeit is. Szato, Szabó Zoltán, a nagyszerű fiatal magyar fotós tibeti soroza­ta - és még ezer más példa, a burmai, a ja­pán stb. építészet bizonyítja: van valaminő összemberi szín- és arányérzék. Harmó­nia-vágy és lázadás-sóvárgás. A hullámzás a kívánt nyugalom és a megkívánt élénk­ség, rendhagyás között, mondhatnám, már-már ritmikus és melodikus hullám­zás. Amelyet hol a művészettörténet, hol az építészet, hol csak az emlékrajz-iroda- lom tart számon. Nem biztos, hogy hat- és hatvanéves korunkban ugyanaz a kedvenc színünk. Kamasz koromban Rubens mez­telen nőit csodáltam, meg Maillol akt-tor­zóit, évtizedekkel később inkább az imp­resszionisták szeretőit, Manet Olympiáját... Mikori az ízlés szó a magyarban? Szabó T. Attila Erdélyi Szótörténeti Tára, eredeti címe szerint Oklevél Szótára (mely az ezerkétszázas évektől jegyez föl szavakat), az íz szavunkat először egy 1662-ből szár­mazó szövegből írja ki: „...De Balling Já­nos megízelítvén már jó idővel azelőtt an­nak a friss és gyönyörűséges lakóhelynek kedvessége s haszna ízit, ahová 2000 ház jobbágybul álló jövedelmes, nagy részből boros jószág bírnák... ” - s szakítsuk itt meg az idézetet. A szép szöveg Szalárdi János Siralmas Krónikája 1980-as, Szakály Fe­renc sajtó alá rendezte budapesti kiadásá­ból való. (A következő, 1736-os előfordu­lás Apor Péter Metamorphosis Tran- sylvaniae c. művéből ered, azaz Kazinczy Gábor gondozta, 1863-as kiadásából.) Ar­ról pedig, hogy valaki akkor sem vallana, ha ízről ízre vagdalják is, a kolozsvári tör­vénykezési jegyzőkönyv 1582-ből szolgál példával. Tudjuk, más nyelveken is, például a la­tinban, az ízlés fogalmának neve hasonló értelmű gyökből sarjadt. A gusztus és az íz egypetéjű ikrek. [,JDe gustibus...”] A világ iható-ehető, harapható-rágható, süthető- főzhető falatjairól szóló csettintéseink és fintorgásaink mintegy szinesztéziásan ter­jesztették ki érvényüket arra is, ami látha­tó, hallható. (Szinesztézia: „a meglevő ér­zékeléshez egy másiknak a társulása anél­kül, hogy annak valóságos ingere lenne - pl. színes hallás - illetve: együttérzés, össze- érzés; szókép, amelyben hangulati hason­lóság alapján különböző érzékterületekről származó érzetek szerves egészben olvad­nak össze - pl.: fehér csend = látás+hallás, bársony nesz = tapintás+hallás”). Vagyis először csak az étkezés, az étel­ízlelés szava volt az íz, ízlés. Az értelmező szótár ezt közli az ízlés-tői: 1. Az ízek érzékelése. 2. A szép, a helyes és az illendő iránti érzék. (Mint ahogy az ízlés­telen nem azonos az ízetlennel avagy a rossz ízűvel, hanem: 1. Szépérzékünket bántó, rossz ízlésre valló. 2. Az illemet sér­tő, illetlen. Illetve: 1. A szépérzék hiánya, megsértése 2. Illendőségbe ütköző... Es mi az ízetlen, rossz ízű, ízléstelen a politikában? Nem új, hogy a közéleti gesz­tusok, manőverek, vádak, vaskos szóbeli karikatúrák közt sok az ízetlen, rossz ízű, ízléstelen. Erdélyi Szótörténeti Tár, 1662: „Lupul vajda ... mind a portai áskálódá- soktul, vádaskodásoktul, úgy a jó szom­szédság ellen való egyéb ízetlenkedésektül is most sem szűnik vala”. (Szabó T. Attila 1558-ból a következőt idézi: „kelmékkel (kendtekkel, kegyelmetekkel) nem Ezetlenkethetem (ízetienkedhetem)...”) Az „ízlésesére és „ízléstelenére 1867-ből idéz példát az Erdélyi Tudományos Füzetek­ből, a katalinfalvi templom leírásából. Annyit talán okultunk e hézagos átgon­dolásból, hogy a viselkedés, a gesztusok, a szónoki fellépések, a közéleti randalírozás épp úgy megítélhető az ízlésesség, miként a tartalom szemszögéből. Amit egy lakás láttán szín- és forma- és arányérzékünk diktál, azt valaminő összetett, áttételes, de szinte csalhatatlan módon érvényesítjük, teszem azt, egy-egy politikus szereplései­nek a megítélésében. S az a legfurább - s a legszélsőségesebb, ritka eset! - hogy hiába mond egyszer- máskor igazat is az egészében ízléstelenül szerepmohó, öntelt (önmagával eltelt) po­litikus. Nézzük lélektani puffadtságát, s látjuk: többnek érzi magát az egész or­szágnál, még ha szakadatlanul a nemzet érdekeire hivatkozik is. Bodor Pál (DIURNUS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents