Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-29 / 28. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló TÜKÖR 2001. Január 29., hétfő ||| BARANYAI SZALAGAVATÓK IDEJE. E hét végén is több baranyai középiskola tartotta szalagavatóját. Felvételünk a pécsi Leöwey Klára Gimnázium ünnepségén, a városi sportcsarnokban készült. _________fotó, tóth l. Há rom év alatt három kilométer járda épül Ófalu-Nagypall Munkaértekezleten tekintet­te át a közelmúlt eredménye­it és a legsürgősebb feladato­kat a Zengőalja Kistérségi Területfejlesztési Társulás. Ófalun és Nagypallon most a gyalogos közlekedés javításá­ra és a faluszépészetre helye­zik a hangsúlyt. Kófiás Endre, Ófalu polgármestere (képünkön) a Dunántúli Napló­nak elmondta, hogy a 386 lakosú, 130 házból álló, 5 aszfaltos és 3 betonburkolatú úttal rendelkező, részben üdülőfalu jellegű telepü­lésen a közelmúltban tartottak fa­lugyűlést. A lakosság és az épüle­tek mintegy 30 százalékát üdülő­nek használó, úgynevezett betelepültek képviselői egy­aránt fontos­nak tartották a járdák rendezé­sével és a falu- szépítéssel kapcsolatos te­endőket. A me­gyei Területfejlesztési Bizottság támogatásával egy hároméves program keretében összesen 3270 méter járdát építenek Ófalun. Kor­szerűsítették a közvilágítást is: még decemberben 75 hagyomá­nyos lámpát cseréltek ki energia­takarékos üzemeltetésűre, ezzel 250 ezer forintot spórolnak meg évente. A járdaépítést az időjárás függvényében folytatják. Meg­kezdték a faluszépészeti munká­kat is. A Kincses Virágos Baranyá­ért elnevezésű pályázaton 70 ezer forintnyi dísznövényt, fákat, dísz­cserjéket és virágokat nyertek, ezek kiültetésével is foglalkoznak. A falusi turizmus a meglehetősen enyhe tél ellenére egyelőre nem sok életjelet mutat, de a polgár- mester ebben az évben a szoká­sosnál nagyobb forgalomra gon­dol. Csak a hagyományos, kultu­rális és egyházi programban gaz­dag falunapon 800-1000 résztve­vő jelenlétére számítanak. A kistérségben Nagypallon épí­tenek még hasonló intenzitással járdákat. Nidlingné Gráf Erika polgármester lapunknak elmond­ta, hogy ugyancsak megyei terü­letfejlesztési céltámogatással a 149 házból álló településen há­roméves járdaépítési program zaj­lik. A lakosság osztatlan tetszését, egyetértését élvező, 2,5 kilométer­nyi szakaszt érintő munka idén mintegy 4 millió forintos értékben folytatódik. A faluházzal és falu­múzeummal is rendelkező Nagypallon hagyományőrző klub alakult azzal a céllal, hogy fölele­venítsék és továbbadják a régi né­pies, falusias kézműveshagyomá­nyokat. Hírcsatorna A MAGYARHERTELENDI tér málvizes strand kiszolgáló egy­ségeit két és fél millió forintért felújítj ék a létesítményt üzemel­tető vállalkozók. A tavasszal kez­dődő kivitelezés során festenek, mázolnak, valamint alapokat erősítenek meg. (cs) SZENTLŐRINCI PAVILON. Az ideiglenesen kihelyezett újságospavilont nemrég egyedi megjelenésű, a környezetébe il­leszkedő stand váltotta fel. (bk) A POGÁNYI horgászegyesület közgyűlése tegnap úgy döntött, hogy szigorúbb ellenőrzés mel­lett idén is lehetőséget ad éjsza­kai horgászatra. Tiszteletbeli el­nöknek Misota Istvánt, elnöknek Kiss Gyulát, titkárnak Gárván Já­nost választották. id Lottószámok Ötös lottó: 10 43 59 80 85 Jokerszám: 569412 Hatos lottó: ® 16 # ® (38' (45) Pótszám: 25 Kiszolgáltatott helyzetben vannak a nonprofit alapítványok A nonprofit alapítványoknak, egyesületek­nek az egyik szeme sír, a másik nevet: min­den eddiginél több pályázati forrás állhatna rendelkezésükre különböző munkák bein­dítására, ám az önrész aránya is nőtt, ami azt jelenti, hogy egyedül képtelenek lépni. Úgy vélik, talán megérné néhány piacon lé­vő cégnek is, hogy ezt az önrészt megfinan­szírozza. Pécs-Budapest Baranya megyében több mint 2000 nonprofit szervezet működik. Természetesen örvendetes­nek tartják, hogy az utóbbi időben a kormány­zati szerveknél - Miniszterelnöki Hivatal, Szoci­ális és Családügyi Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium -, valamint egyéb közalapítvá­Ami megnehezíti a munkát A pályázóknak az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnál 40, a Munkaügyi Központnál 30, a Fogyatékosok Esély- egyenlősége Közalapítványnál 30, a Széchenyi-terv pályáza­tainál 25, minisztériumi lehetőségeknél pedig a teljes beruhá­zási összeg 10 százalékát kell állniuk önrészként. Nem könnyíti meg a munkát az sem, hogy a pályázatok nin­csenek elosztva az év során. A pályázatdömping februárban van, így egyrészt nehéz követni a lehetőségeket, másrészt nincs mód alaposan előkészíteni az anyagokat. Ráadásul az elbírálás és az adminisztráció után legkorábban júliusban in­dulhatnak a programok - a legnagyobb szabadságok idején. nyoknál megnőtt a pályázati pénzek összege. Ám ezért talán még bosszantóbb számukra, hogy a kötelezően felmutatandó önrész aránya is megnőtt, ma pályázattól függően 10 és 40 szá­zalék között mozog, ami - lévén hogy általában milliós programokról, támogatásokról van szó - sok százezer forintot jelent. Ám könnyű belátni, hogy a minimális anyagi eszközökkel bíró, nem­fvncíR ritkán magánlakásokban működő nonprofit vál­lalkozások ezt az előzetes fedezetet nem tudják előteremteni. Gáspár Attila, egy főképp mozgássérült embe­reket foglalkoztató pécsi nonprofit alapítvány ügyvezetője lapunknak elmondta, jó lenne, ha a vállalkozói szféra meglátná a lehetőséget a közös pályázásban, elvégre ennél olcsóbb „hitelhez” manapság nem lehet jutni. Az a vállalat, amely egy nonprofit szervezetet támogatna az önrész megelőlegezésével, nem pusztán abban lehetne biztos, hogy ezt a pénzt viszontlátja, hanem ab­ban is, hogy ha céljaikat még szorosabban, hosz- szú távon is összehangolják, olcsó munkaerőhöz is juthat, valamint használhatja a megvalósuló beruházást. Ez a megoldás manapság minden­képp gazdaságosabb lenne, mint saját "erőből vagy akár alvállalkozókkal dolgoztatni. Keszthelyi József cégvezető - ritka kivételként - már részt vesz egy hasonló elven alapuló pro­jektben.- Mindenképpen megéri közös programokat kitalálni, hiszen az Európai Unió „pénzosztói” is kedvezően bírálják el a partner­séget. Ennek persze még alakul­nia kell, mert jelenleg a profitori­entált vállalatok nem kapkodnak a lehetőség iránt - ami pedig adott. És szinte száz százaléko­san megtérül, még ha nem is fel­tétlenül egyik napról a másikra. Az alapítványok abban is sze­retnének előrelépni, hogy a mostaninál jobban fogjanak össze, egyáltalán tudjanak egymás léte­zéséről, munkájáról, mert infrastruktúra hiányá­ban eddig ez sem volt megoldott. Ebben nagy segítségükre lehet a nemrég alakult Civil Egyez­tető Fórum, illetve bíznak a önkormányzat ille­tékeseinek közvetítésében is. Kékkői Zoltán vizsgálatot sürget A szőlősgazdák előbb a zárjegyek hiánya miatt panaszkod­tak, most pedig azok sorszámozása miatt emeltek kifogást. Kékkői Zoltán országgyűlési képviselő az eljárások magas száma miatt vizsgálatot sürget. Siklós Az 500 darabos tekercs első és utolsó húsz sorszáma megegye­zik és a miértre egyelőre senki sem tud érdemi választ adni -■ mondta el lapunknak az egyik siklósi szőlősgazda, aki szerint így bárki azonnal bűnbe eshet, ha automatikusan ragasztja fel a zár­jegyeket a kannákra. Ez pedig - vélekedik - főként az idős embe­rek körében fordulhat elő köny- nyen. A büntetés szintén köny- nyen jöhet, hiszen csak Siklóson több olyan gazda van, akinél már rendszeres heti vendégnek szá­mítanak az ellenőrök - állítja. A fiatalabb termelők szerint most ők is megtapasztalhatják, mi­lyenek voltak a legsötétebb ötve­nes évek, a délvidékei; ugyajtis tel­jesen visszájára- fordult az eddigi élet. Ma már szinte csak zárt pince­ajtókkal lehet találkozni a hegyol­dalban, a gazdák nem hogy behív­nák az arra járót egy pohár italra, hanem lassan rettegnek kimenni a birtokra. Kékkői Zoltán, a térség ország- gyűlési képviselője (képünkön) la­punknak elmondta, vizsgálatot kért a Baranya megyei Vám és Pénzügyőrség tevékenységével kapcsolatban, ugyanis az adatok szerint minden tekintetben torony­magasan az országos átlag felett van a megyében az eljárások szá­ma. A képviselő választ szeretne kapni ennek az okára. A bortör­vénnyel kapcso­latban Kékkői Zoltán elmond­ta, egy képvise­lőtársával közö­sen annak visz- szahívását és át­dolgozását kez­deményezték. Mint elmondta, nem a jövedéki termékké történt minősítéssel vannak gondjaik, ha­nem jogharmonizációt szeretné­nek elérni az egyéb, a szőlőhöz kapcsolódó - például a hegyközsé­gi - szabályozások között. (Háttér: www.danantulinaplo.ha) Fejlesztéseket tervez a megyei önkormányzat PÉCS Baranya informatikai fejlesztése volt a témája annak a megbeszélésnek, amit a kistérségek, a megye és Pécs város képviselőinek részvételével tartottak múlt héten a megyeházán.- A megyének ki kell dolgoznia a fejlesztés irányvonalait. Sok uniós támogatásra nyílik lehetőség, ame­lyek elnyeréséhez szükséges, hogy kész fejlesztési koncepciónk legyen - mondta Poros Béla, a megyei köz­gyűlés alelnöke. A megye célja a hátrányos helyze­tű kistérségek felzárkóztatása. Első­ként a közeljövőben 60 millió forint­ra pályáznak a közigazgatás infor­matikai fejlesztésére kiírt állami alapból. Amennyiben megszerzik az összeget, kiépítik azt az adatbázist, amelyhez a későbbiekben kapcso­lódhatnak a megye jegyzőségei. Nagy előrelépést jelentene az elekt­ronikus ügyintézés feltételeinek megteremtése, amivel elérhetnék, hogy senkinek nem kellene azért Pécsre utazni, hogy hivatalos ügyeit elintézze. Újabb egészségügyi sokk A vér drágulása nehéz helyzetbe hozza az intézményeket Budapest-Pécs Az év közepétől az Országos Vérellátó Szolgálat működő­képességének megőrzése érdekében átlagosan 12 száza­lékosan drágulnak a vérkészítmények. Mindez átmeneti­leg felboríthatja számos intézmény gazdálkodását. kon is, elsősorban a műtéti eljá­rásoknál és a transzplantációk­nál. Az elmúlt években történt jelentős áremelések miatt az or­vostudományi kar gazdasági szempontból állandóan borot­vaélen táncolt. A mostani ár­emelés negatívan érintheti az egész kart, mivel annak hatását nem lehet kivédeni. A finanszí­rozást egy évre állapítják meg, és az utólag globálisan mutat­kozó eltérést az intézmények­nek kell kigazdálkodniuk. A Baranya Megyei Kórház fő­igazgató-helyettes főorvosa, dr. Moizs Mariann lapunknak el­mondta, 2000-ben összesen 39 millió forintot fizettek ki vér- és vérkészítményekért. Mindez a normarendszer szerint csak fek­vőbetegre vonatkozik. Az elmúlt évben is jóval többet kellett köl­teni a vérre, mint amennyit az egészségbiztosítás megtérített, a pluszkiadást pedig valahogy ki Már a bérhelyzet is feszültséget teremtett az egészségügyben. Sokan tartoznak - összességé­ben egymilliárd forinttal - a vér- készítmények árával is. Most újabb sokkoló tényezőként hat a vér- és vérkészítmények ez év közepére prognosztizált átlagos 12 százaléknyi emelése. Állan­dó, mindennapi használatban mintegy nyolcféle vér és húsz­féle készítmény szerepel. Az áremelés az első vissz­hangok szerint súlyosan érinti a kórházakat és klinikákat, hi­szen az éves kompenzáció mi­att további bizonytalanság ke­letkezhet a gazdálkodásában. A Pécsi Tudományegyetem Álta­lános Orvosi Karának dékánja, dr. Fischer Emil professzor (ké­pünkön) elmondta, hogy mind­ez az orvosi gyakorlat során probléma lehet a pécsi kliniká­kén gazdálkodni. Az intenzív be­tegellátásban sok vérre, vérké­szítményre van szükség, ezek közül a vörösvértest-koncentrá- tum és a plazma az, amit a leg­többet használnak. Az elmúlt év­ben az előbbiből hagyományos vérátömlesztésben 3900 egység­nyit használtak fel, plazmából pedig 1000 egységet. Á főigazga­tó-helyettes hozzátette, kénytelenek racionalizálni a kórház vér- felhasználá­sát, hogy csökkentsék a költségeket. Mivel ragasz­kodnak a nemzetközi előírásokhoz, ezért transzfúziós bizottság és egy ez­zel kapcsolatos, kórházi szolgá­lat fogja szervezni a vérellátást. Moizs Mariann megjegyezte, semmiképp nem fordulhat elő, hogy a betegek ne kapjanak vért. (Háttér és előzmények: www.dunanMinaplo.hu) Többen végeznek közmunkát Baranyai körkép Harmadik éve pályázhat­nak az önkormányzatok olyan állami tőkéért, amelynek segítségével az állástalanoknak munkát biztosítanak helyben, ta­vasztól őszig. Eddig az or­mánsági, a hegyháti és a Pécs környéki térség nyert jelentős támogatást. Sellye és övezete immár kétszer is. A megyénk beadványait mene­dzselő Somogy megyei Munka­ügyi Központban megtudtuk, hogy februárban megjelenik a Szociális és Családügyi Miniszté­rium idei pályázati kiírása. A fel­tételek és a munkaterületek nem változnak. Pénzt lehet tehát kérni a belvízveszély elhárítására, üt­és középület-felújításra, környe­zetvédelmi, egészségügyi és szo­ciális célok teljesítésére, valamint a helyi cigányság munkába állítá­sára. A községvezetőségek to­vábbra is elsősorban a vízrende­zési feladatok megvalósításához kémek anyagi segítséget, mert ez a munka könnyen végrehajtható, nem jár nagy befektetéssel, el­végzéséhez nincs szükség ko­moly szakképzettségre. A köz­munkát vállalók többsége mel­lesleg szakképzetlen. Nem vélet­len, hogy szakmailag, sőt lélekta­nilag is felkészítik őket még erre a feladatra is. Van úgy, hogy ezek után sem tudja megemberelni magát valaki. Sellyén például ta­valy négy személyt küldtek el, akik helyébe újakat hívtak. A sellyei szervezők azt tartják szem előtt, hogy minden eszten­dőben új állástalanoknak biztosít­sanak munkalehetőséget, vagyis idővel mindenki sorra kerüljön, így 1999-ben 140, tavaly már 182 személyt vontak be a közmunká­ba. Idén is ekörül alakul a szám, s már nemcsak árkolnak, hanem középületeket is rendbe tesznek. Sőt, a gyengébb fizikumú munka- nélkülieket is ellátják teendőkkel. Érthető, hogy a térség szervező- munkája példaértékű. S jó esély- lyel indul az ez évi pályázaton az ormánsági kistérség, miként a hegyháti és a komlói is. A térségi vezetőségek további hátrányos helyzetű aprófalvakat akarnak mégnyerni az ügynek, hogy vala­hogy teremtsék elő a pályázat ál­tal előírt önerős tőkét. csuti j. t >

Next

/
Thumbnails
Contents