Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-25 / 24. szám

2001. Január 25., csütörtök HAZAI Uj Dunántúli Napló - 3. oldal T U K Ö R A kormány egyetért a magasabb bérrel A pedagógusok egyszeri keresetkiegészítésre számíthatnak februárban „Jó szívvel” csatlakozott a kormány az érdekképviseletek kétoldalú meg­állapodásához. A bérajánlás szerint a versenyszférában az átlagos kere­setemelés idei mértéke 9,75-12,5 szá­zalék közötti sávban indokolt. A ta­valyi háromoldalú egyeztetés siker­telensége után a kormány mostani csatlakozása kétségtelenül politikai súlyt ad az érdekegyeztetésnek. Budapest- A kormány változatlanul tartja magát a korábban kialakított „társadalmi pár­beszéd modelljéhez”, azaz a verseny- szférában a munkáltatóknak és a mun­kavállalóknak kell egyezségre jutniuk a béremelés mértékében. Ha ez megtörté­nik, akkor a kabinet jó szívvel csatlako­zik a megállapodáshoz - jelentette be Glattfelder Béla, a Gazdasági Miniszté­rium politikai államtitkára az Országos Munkaügyi Tanács szerdai ülésén. A januárban elkezdődött bértárgyalá­sok két fordulóján a kabinet nem kép­viseltette magát. Várakozó álláspontra helyezkedett, mire jutnak a szociális partnerek. A munkáltatók 9-11 százalé­kos, a munkavállalók pedig 14-16 száza­lékos átlagos béremelést javasoltak. A január 15-i egyeztető tárgyaláson a felek rugalmasak voltak, s mindenképpen megállapodásra törekedtek. E kompro­misszum eredménye lett a 9,75 száza­lék és a 12,5 százalék közötti érték. Huszonhétezer forint az oktatóknak A pedagógusok érdekvédelmi szervezetei, valamint az oktatási tárca szakértői egyetértenek abban, hogy a pedagógusoknak lehetőség szerint minél hama­rabb, akár már februárban meg kell kapniuk a tavalyi inflációt ellensúlyozó keresetkiegészítést. A tegnapi egyeztető tárgyalás után már csak a technikai lebonyolítást elrendelő kormánydöntésre várnak az érdekeltek. Az elképzelés szerint minden pedagógus egységesen keresete 3 százalékának megfelelő ki­egészítést kapna. A közszférában dolgozó mintegy 143 ezer pedagógus egy összegben, a szakszervezetek reményei szerint még februárban megkapná a pénzt. Az összeget központi forrásból biztosítják, amelyből személyenként körülbelül 27 ezer forinttal részesedhetnek az oktatók. Az iskolákban a nem pedagógusként nyilvántartott majd százezer alkalmazott 14 ezer forintos egy- szeri keresetkiegészitésre számíthat. h. m.- A kormány célja az - hangsúlyozta Glattfelder Béla -, hogy a, magyar bér- színvonal felzárkózzon az európaihoz. Az állami tulajdonú vállalatoknál a szo­ciális partnerek által kialkudott kereset- emelést indokoltnak tartja, a közszférá­ban pedig ezt meghaladó, 15-16 száza­lékos átlagos bérnövekedést szándéko­zik elérni. Kérdésünkre, hogy az idei inflációs előrejelzés ismeretében (6-6,5 száza­lék) nem túl magas szám-e a béremelé­si ajánlás legfelső sávja, a 12,5 száza­lék, az államtitkár lapunknak elmond­ta: a megállapodás teljesülését a kor­mány fontosnak tartja. Az átlagkereset növekedésének alapját a magyar gazda­ság várhatóan jó teljesítménye adja, ahogy azt maguk a szociális partnerek is kiemelték. Ehhez a kedvező világ­piaci folyamatok is hozzájárulnak, hi­szen a prognózisok szerint csökken az olaj ára és erősödni fog az euró - tette hozzá Glattfelder Béla. A gazdaságkutatók előrejelzéseikben rendre 8-8,5 százalékos inflációt jósol­tak. A már megkezdődött ágazati és he­lyi béralkuk során is javarészt ehhez a mértékhez igazítják számaikat - mun­kavállalók és munkáltatók egyaránt. A versenyszféra tehát úgy gondolja, hogy a kormányzat inflációs prognózisa a ta­valyihoz hasonlóan alultervezett. Az államtitkár a tanács tagjaival fotó: europress/kallus györgy Borsik János, a szakszervezetek so­ros elnöke szerint a kormány csatlako­zása a megállapodáshoz túlmutat a bérajánlás jelentőségén, alapot ad a jö­vőben az eredményesebb érdekegyez­tetési munkához. Rolek Ferenc a mun­kaadók részéről üdvözölte a három­oldalú megállapodást, s reményét fe­jezte ki a további együttműködés foly­tatásához. A kormány képviselője reméli, hogy a Munka törvénykönyve módosítása­kor is hasonló egyezségre jut majd a három oldal. (Baranyai információk az 5. oldalon) __________________________(CSERMYÁHSZKY) Fővonal: százasokkal drágább Budapest A Matáv Rt. 2001-ben éves szinten átlagosan 3,18 száza­lékkal emeli hatósági tele­fondíjait, ami mintegy har­mada a 2000. évi átlagos 9,8 százalékos inflációnak, s alig több mint fele a kormány ál­tal tervezett 2001. évi 6 szá­zalékos inflációnak. A Matáv hivatalos közleménye szerint új díjszabásában jelentős mértékben, átlagosan 10,2 száza­lékkal csökkennek a percdíjakból és kapcsolási díjakból álló forgal­mi díjak. Ezen belül a helyi hívá­sok díja átlagosan 6,4 százalékkal, a belföldi távolsági és nemzetközi hívás díjai pedig átiagosan 14, il­letve 15 százalékkal csökkennek. A kapcsolási díj összege 36,7 szá­zalékkal csökken. A Matáv úgy értékeli a válto­zást, hogy egyszerűbbek és átlát­hatóbbak lesznek tarifái. A jelen­legi három helyett két díjazási idő­szakot különböztet meg: a csúcs­idő 07-18 óra között, a csúcsidőn kívüli időszak 18-07 óra között lesz. Csúcsidőn kívüli időszaknak számít a hétvége és munkaszüne­ti nap is. A Matáv közölte, hogy a kapcsolási díjat bruttó 7,50 forint­ról 4,75 forintra csökkenti. A helyi beszélgetési díj csúcsidőben vál­tozatlanul bruttó 9 forint, míg csúcsidőn kívül emelkedik, 4,50 forint lesz. A Matáv szerint azon­ban a kapcsolási díj jelentős csök­kenése miatt egy átlagos hosszú­ságú helyi hívás díja így is olcsóbb lesz az eddiginél. A társaság döntött arról is, hogy olcsóbb lesz a belföldi távolsági be­szélgetések díja. Csúcsidőben a díj 3,75 forinttal bruttó 30 forintra csökken, csúcsidőn kívül pedig bruttó 15 forintra változik percen­ként. A nemzetközi hívások díjai február 1-jétől átlagosan 15 száza­lékkal csökkennek, így a telefonálás a legtöbb országba olcsóbb lesz. A legnagyobb mértékben a nyugat­európai, illetve az észak-amerikai országokba irányuló hívások díjai csökkennek: így például 19,4 száza­lékkal bruttó 93,75 forintra mérsék­lődik a Németországba és egyéb eu­rópai országokba, illetve 21,9 száza­lékkal 9375 forintra az Amerikai Egyesült Államokba vagy Kanadá­ba irányuló hívások percdíja. A Matáv emeli viszont a havi előfize­tési díjakat: az egyéni fővonal díja a jelenlegi 2267,50 forint helyett brut­tó 2885 forint lesz, míg az üzleti fő­vonalért bruttó 3050 forint helyett bruttó 3875 forintot kell fizetni. A internet-felhasználók az ed­digi kedvezmények helyett inter­nettarifáért vehetik igénybe a Matáv szolgáltatásait. (Háttér: www.dunantulinaplo.hn) Elégedetlenek a kisebbségi önkormányzatok elnökei Budapest A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai növekvő elé­gedetlenséggel élik meg, hogy Magyarország kisebbségpoliti­kájában nem következnek be az általuk régóta szorgalma­zott pozitív változások - tartal­mazza az a közlemény, ame­lyet az országos kisebbségi ön- kormányzatok elnökei megbí­zásából Heinek Ottó, a német önkormányzat elnöke írt alá. A közlemény megállapítja, hogy továbbra sem biztosított a kisebb­ségek kulturális autonómiája* szol­gáló intézményrendszer fejleszté­séhez és a meglévő intézmények működtetéséhez szükséges jogi és pénzügyi háttér. A magyarországi nemzeti é6 etnikai kisebbségek or­szágos önkormányzatainak állás­pontja szerint a mai napig nincs garancia arra, hogy a Idsebbségi önkormányzatok fenntartói szere­pet és felelősséget vállalhassanak az intézmények működtetésében. Nem történt előrelépés a hazai kisebbségek országgyűlési képvi­seletének megteremtése érdeké­ben sem, és katasztrofális, hogy hónapok óta áll a kisebbségi tör­vény módosításával kapcsolatos előkészítő munka - áll a doku­mentumban. Az országos kisebb­ségi önkormányzatok véleménye szerint „a politika jelenlegi passzi­vitása veszélyezteti Magyarország jó hírnevét, nem használ a határon túli magyarságnak és gátolja a ma­gyarországi kisebbségek fejlődé­sét”. A közlemény emlékeztet ar­ra, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei kedden megtartott megbeszélésükön szor­galmazták a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatban meg­kezdett munka folytatását. Az országos kisebbségi önkor­mányzatok nagyra értékelik a nemzeti és etnikai kisebbségi jo­gok országgyűlési biztosa és hiva­tala eddigi tevékenységét, és azzal a kéréssel fordulnak Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, hogy te­gyen javaslatot az Országgyűlés­nek Kadenbach Jenő ombudsman újraválasztására. Az Országgyűlés Kaltenbach Je­nőt 1995. június 30-án választotta meg titkos szavazással a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok ország- gyűlési biztosának. Kaltenbach Je­nő megbízatása 2001 nyarán jár le. Az új országgyűlési biztos szemé­lyére 2001. március 30-áig kell ja­vaslatot tenni - közölték a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok ország- gyűlési biztosának hivatalában. ■ Hírek röviden Orbán-Horn találkozó Orbán Viktor és Horn Gyula - a miniszterelnök kezdeményezésére - megbeszélést folytatott szerdán a kormányfő hivatalában. A találko­zón Orbán Viktor hangsúlyozta azt a kívánságát, hogy Horn Gyula vessé latba nemzetközi kapcsolatait és befolyását áZ'UhiÖh'o'Z'yaló csatlakozás, a kelet-európai kapcsolatok, illetve a délszláv helyzet rendezésének terén. Az ex-miniszterelnök titkárságának közlemé­nye szerint a volt és a jelenlegi kormányfő annak a múlt év végén el­fogadott kormányhatározatnak a kapcsán folytatott megbeszélést, amely lehetővé teszi, hogy a miniszterelnök felkérésére a volt köztár­sasági elnök és a volt miniszterelnök állami érdekből külföldön fel­adatot lásson el. Lányi a házelnöknél Távozásának politikai indokairól, továbbá az FKGP-ben a gödi elnök­ségi ülés óta történt eseményekről tájékoztatta Áder Jánost, az Or­szággyűlés elnökét Lányi Zsolt volt kisgazda-alelnök szerdán. A po­litikus elmondása szerint Áder János nem kommentálta az általa kö­zöltekét, CSUpáíYamiyit jegyzett meg; hogy nem örülaz'öt parlamen­ti képviselő távozásának a kisgazdafrakcíóból. Választási együttműködés Balsai István, az MDF frakcióvezetője bizonyos abban, hogy a párt 16. országos gyűlésének küldöttei elfogadják az országos vá­lasztmány által javasolt nyilatkozatot, amelyben rögzítik a 2002. évi választási együttműködés alapelveit. E nyilatkozat szerint az MDF-nek a Fidesz-Magyar Polgári Párt a stratégiai szövetségese, és a demokrata fórum a Fidesszel kíván választási együttműkö­dést kötni. Ad limina a Vatikánban Vatikánba utazott a Magyar Katolikus Püspöki Kar. Az ötévente ese­dékes „ad limina” (beszámoló és tájékozódó) látogatásra a Vatikán­ba utazott szerdán a Magyar Katolikus Püspöki Kar. A 23 tagú testü­letet Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Se­regély István egri érsek vezeti. A január 31-éig tartó látogatás kereté­ben a magyar püspöki kar valamennyi tagját személyesen fogadja II. János Pál pápa. ___________________ _________________________■ 4 BO NBON-DIJ. Tegnap 16 humorista kapta meg a Magyar Rádió elismerését. Ezüst Bonbon-gyűjtemé­nyét többek között az idén is gyarapította Farkasházy Tivadar, Fábry Sándor, Kern András, Gálvölgyi János és Trunkó Barnabás. Először lett díjazott Litkai Gergely és Tóth Tibor, ketten pedig, Boncz Géza és Peterdi Pál posztumusz elismerésben részesültek.________________________fotó: europress/körmendi imre Dr ogprogram = közömbösség Az iskolák a hónap végéig még jelentkezhetnek A középiskolások közel negyven százaléka kipróbált már valamilyen kábítószert, ezért az Oktatási Minisztérium (OM), illetve az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) közös pályázatot hirdetett a diákok felvilágosítását célzó progra­mok megvalósítására. A január 15-i határidőig azonban az intézményeknek csak egy két százaléka jelentkezett, így a tárcák a hó végéig még lehetőséget biztosítanak az akció­ban való részvételre. Budapest, OM, ISM A kormányzat több mint 200 mil­lió forintot szán a középiskolások körében végzendő megelőző munkára, amellyel a fiatalok kö­rében mára ijesztő méreteket öltő kábítószer-fogyasztás visszaszo­rítását szeretnék elérni. Főleg az úgynevezett diszkótabletták és a marihuána hódít a tizenévesek között, de egyre több diák élete megy tönkre a kemény drogok miatt is. Kézenfekvőnek látszott az ötlet, hogy az iskolák nevelő­munkájába szociális munkásokat és megelőzéssel foglalkozó szak­embereket vonjanak be, de a ta­nári karok - a jelek szerint - nem fogékonyak a kezdeményezésre, amit a pályázatra jelentkezők .száma bizonyít. Még a húszat sem érte el a felhívásra jelentkező iskolák száma, ami körülbelül egyszázalékos arányt jelent. Az eredeti elképzelések szerint azonban akár 400 iskolát is támo­gatni lehetne, ha azok akarnák. A tanulók után fizetett egysé­ges összegű támogatás 1200 fo­rint, de csak abban az esetben jár, ha a iskola előzőleg szerződést köt valamely, drogproblémák ke­zelésére szakosodott szervezet­tel. Ez lehetővé tenné, hogy ne csak alkalomszerűen, évente egy- szer-kétszer, hanem rendszere­sen lehessen beszélgetni a tanu­lókkal a kábítószerek veszélyei­ről. A program keretében a taná­rok is elsajátíthatnák a drogokkal kapcsolatos alapvető ismereteket, és megtanulhatnák, hogy miként foglalkozzanak a tudatmódosító anyagokat kipróbáló tanítványa­ikkal. Az akciótól való húzódo- zásnak egyik oka talán az, hogy a programban való részvétellel azt is elismernék, hogy iskolájukban létezik a drogprobléma.- w­4 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents