Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-23 / 22. szám

2001. Január 23., kedd KULTÚRA RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal Az olvasás rangja megmenthető Ünnepségek, kitüntetések a Magyar Kultúra Napján A baranyai rendezvények nyitánya délelőtt Pécsett zajlott, a megyei ünnepséget pedig es­te Pécsváradon tartották megemlékezéssel, millenniumi kitüntetésekkel, nívódíjak átadá­sával Kölcsey Himnuszának születésnapján. Kultúránk értékei világjáró követeinek minősítette a könyveket a Várkonyi Nándor Könyvtárban ren­dezett megemlékezés ünnepi köszöntőjében dr. Ujváriné Fűzy Ágnes, a Pécs Városi Könyvtár igazgatója. A pécsi Olvasás éve prog­ramsorozatát dr. Szili Kata­lin, az Országgyűlés alelnö- ke nyitotta meg szomorú statisztikai adatok felemle­getésével, többek között az­zal, hogy az iskolások sza­badidős kedvtelései között a hajdani listavezető olvasás a rangsor középmezőnyébe esett vissza. Okaként a tér és az idő leszűkülését nevezte meg. Ugyanakkor reményé­nek adott hangot, hogy az olvasás rangja megmenthe­tő. Egy nemzet értékének az a legfontosabb mutatója, hogy mennyire művelt, en­nek értékeit pedig a köny­vek közvetítik - mondotta. A rendezvény keretében olvasásról vallott a közön­ségnek Szente Ferenc, a Köl­csey Alapítvány igazgatója, az olvasástanulás és tanítás módszertanáról tartott előadást Adamikné dr. Jászó Anna főiskolai tanár. Az esti megyei ünnepségen a pécsváradi Fülep Lajos Művelődési Központban dr. Tóth József, a Pécsi Tudományegyetem rektora, a Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség elnöke ünnepi beszédében a kultúra öt dimenziójának összefüggéseit elemez­te: a munkát, a viselkedést magában foglaló terje­delmét, a térben megmutatkozó másságát, társa­Országos elismerések A Magyar Köztársaság oktatási minisztere a 2001. évi Magyar Kultúra Napja alkalmából a felsőoktatás területén dolgozó isko­lateremtő, nemzetközi elismertségű munkájáért Szent-Györgyi Albert-díjat adományozott dr. Sétáló Györgynek, a Pécsi Tu­dományegyetem Általános Orvosi Kara intézetvezető egyetemi tanárának. A gyermekek harmonikus személyiségformálásá­ban végzett tevékenységéért Karácsony Sándor-díjat adomá­nyozott a miniszter Müllemé Alavári Katalinnak, a mohácsi Brodarics Téri Általános Iskola tanítójának. A Falvak Kultúrájá­ért Alapítvány előadóművészi, népzenekutatói és a határon túli, magyarság nemzettudatának szolgálatában végzett tevékeny­sége alapján a Magyar Kultúra Lovagjai közé emelte, illetve ilyen címmel tüntette ki Csajághy György pécsi zenetanárt. a Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség nívódíját Tóth Józseftől vehette át a Komlói Pedagógus Kó­rus, a mohácsi „Bartók Béla” Művelődési Központ Ve-gyeskara, a Pécs Városi Könyvtár és a Pécsvá­radi „Fülep Lajos” Művelődési Központ vezetője. A Pécs-Baranyai Millenniumi Emlékbizottság által adományozott Millenniumi Ezüst, illetve Bronz Emlékérmet a grémium intézőbizottságá­nak társelnöke, Bokor Béla, a megyei önkor­Dr. Tóth József mondja ünnepi beszédét, háttérben a mohácsi vegyeskar FOTÓ: L. L. dalmi kötődését és különbözőségeit, az időbeli­ség általi módosulásait, és a települési kultúrát, amelynek értéket őrző és teremtő jellegzetessége olyannyira megmutatkozik Pécsváradon. A zengőaljai város nevében ZsáU János polgár- mester köszöntötte a vendégeket és a kultúra közvetítőit, akik később tanúi voltak annak, hogy mányzat közgyűlésének alelnöke adta át Mayer Mihály pécsi megyéspüspöknek és az egyház­megyének, Balikó Tamásnak, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójának és a társulatnak (a kitün­tetést később veszi át), továbbá Pauska Zsolt­nak, a Dunántúli Napló főszerkesztőjének, valamint a szerkesztőségnek. Az ünnepségen a Magyar Népművelők Egyesülete Baranya Megyei Szervezete Lemle Géza-díját a nagynyárádi művelődési ház igazgatója, Zsifkovics Józsefné . «-- - ~kapta, a Baranya Honismereti Egyesület elismerő oklevelét Gábori Imréné (Pécs), Mórócz Sándor (Mohács) és Schwarcz- kopf Ádámné (Lánycsók). A Pécs-Baranyai Kórus- és Zene­kari Szövetség oklevelét dr. Sza­bó Szabolcs, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium tanára, a Komlói Pedagógus Kórus karna­gya, a Művelődési Egyesületek Baranya Megyei Szövetsége el­ismerését pedig a Dunaszekcső Jövőjéért Alapítvány és a rózsa­fai Tinódi Lantos Sebestyén Közművelődési Egyesület érde­melte ki. A Magyar Kultúra Napja alkalmából műsoros ünnepi megemlékezést tartottak tegnap a Sásdi Általános Iskolában is, a pécsi Dominikánus Ház­ban pedig Gaál István Gyökerek III. rész - Bartók című filmjét vetítették, és Zalán Vince Gaál István krónikája című könyvét mutatták be. Disznóság Két vaddisznó bevásárló körútra indult a németországi Branden­burg tartományban lévő Rhinowban. A kettős üvegfalat áttörve bementek a bevásárló- központba, pedig az vasárnap amúgy zárva volt. Félsivított a riasztóberendezés, jött a vadőr és leterítette a két betolakodót. Hát ezeknek nem volt mala­cuk! M.A. KILENCSZÁZEZER forintot nyert a napokban a diósvisz- lói iskola a cigánygyerekek felzárkóztatását és a 7-8. osz­tályos tanulók továbbhaladá­sát segítő pályázataival az Oktatási Minisztériumtól. Az iskolából az elmúlt öt eszten­dőben több mint tíz cigány származású tanuló jutott be gimnáziumba vagy szakkö­zépiskolába. (d) A MŰVÉSZETI Szakközépisko­la Leánykara és a Kaposvári Vikár Béla Vegyeskar ad hang­versenyt a Magyar Kultúra Nap­ja alkalmából január 25-én 19 órakor Pécsett, a Dominikánus Házban. (d) SZÍNFOLT KAPOSVÁRON. A Magyar Kultúra Napja alkalmá­ból tegnap Lírai miniatűrök a magyar irodalomból címmel nyílt kiállítás a kaposvári Szín- Folt Galériában. A március 20- ig látogatható tárlaton a számos kortárs alkotó közt Gyenes Zsolt pécsi képzőművész alko­tásait is láthatjuk. ________________________HB! Ah ol a part szakad Részletezhetném, milyen üzene­te lehet számunkra az elmúlt hét két legnagyobb eseményének, Zámbó Imre temetésének, illetve Torgyán József „történelmi” saj­tótájékoztatójának. A temetés ké­peiben - az RTL Klub és a TV2 jó­voltából - a kalmárszellemen, a pályatársak féltékenységén túl ott rejlik a napi kisszerű gondjai­val küszködő, jövőtlen kisember sóvárgása is a nagy, romantikus érzelmek után. Tanulmányt, kö­vetkeztetéseket érdemel. A másik esemény, az ostoba sajtó megre- gulázása, számos, cseresznye­magként szétfricskázható poén­jával a politika cirkuszává züllött - erős gyomor kellene a kom­mentálásához. Persze vannak reményeink is, karnyújtásnyira, mint a Hold. Itt van például a sajtkukac vagy a miskakancsó, Norvégia vagy Svédország. Kérdezzük meg a számítógépet is. Nem, inkább a közönséget. Rivaldafény, kame­rák, izzadó tenyerek - a magyar állampolgár milliomos lehet. Vágó István segítőkész mimikáját las­san megtanulja az egész ország, a kamerák előtt dicső a lexikális tu­dás, kis botlásokkal is milliókat érhet. A szerencsés magyart végre lelkiekben is elismerés éri ország­világ előtt, és kicserélheti ülőgar­nitúráját, netán a tízéves autóját is újra. Boldog összeborulások - ek­kora elismerés, s vele az alkalmi belépőjegy egy kevésbé kuporga- tó életbe, a bérből-fizetésből élő „képzett munkaerőnek” Magyar- országon még nem dukál. De ne fanyalogjunk. Azt is tudomásul kell venni (tényleg, tudomásul kell venni?), hogy országosan is jellegadó gondokat vethetünk el néhány cuppanós csókkal. Jani (alias Betlen János) ezúttal két Balaton- parti villába „ment házhoz” jó okkal. A régi forgatókönyv sze­rint most is először úton va­gyunk, majd Sára asszonytól, egy vízparthoz közeli villa tulajdono­sától megtudjuk, hogy egy igen szimpatikus németországi úr közvetlenül a víz mellett (az or­ruk előtt) kapott engedélyt üdülő építésére az önkormányzattól. Olyan területen, amit egyszer már nyomós okkal „forgalom- képtelenné” nyilvánítottak, óvan­dó az agyonprivatizált, szétszab­dalt partot, a déli oldalon bűnös módon föltöltött Balatont. Szívlá­gyító történetet hallunk az úr ho­ni gyökereiről, csak hát ami a te­lekvásárlás jogát illeti, itt a márka beszél. Az már nem derül ki, mennyiért sikerült meglágyítani a csóró önkormányzat szívét, mi­vel Betlen a kulcsfigurához, a polgármesterhez nem látogat el. Viszont a német-osztrák úr cup­panós csókot nyom Sára asszony arcára jobbról-balról is, hogy a béke szent legyen. Sára asszony nem mutatkozik békülékenynek - és bennünket is demagóggá szakállasodó kérdések környé­keznek. Egyebek közt az, kinek kell tennie az ellen, hogy a pénz ne zabálja föl apránként és vég­leg legnagyobb tavunkat, s öko­lógiai védelemre szoruló részeit megőrizzük magunknak? A teremtés magvai Kiing László hét éve foglalkozik festészettel. A napokban a mozi emeleti kamaratermében megnyílt kiállítása egy kép­sorozatnak tekinthető. Az alkotások a férfi és nő kapcsola­tát boncolgatják egy másik dimenzióban. Kiing László mohácsi születésű, je­lenleg a szabadbattyáni általános is­kolában tanít. A Pécsi Tudomány- egyetem Művészeti Karán végzett, itt kezdett el festeni 1994-ben. Egy­kori tanára, Lantos Ferenc a mohá­csi tárlat megnyitóján azt mondta az alkotóról, hogy filozofikus mély­ségű gondolataival következetesen, tántoríthatatlanul, szinte millimé­terről milliméterre halad előre. A tárlaton látható, élénk szí­nekkel megfestett nagy vásznain, amelyeken a zöld dominál, éles kontúrokkal határolt testek talál­koznak, a földből kiszakadó mag­vak emelkednek az égbe. Több művén egyetlen domború ív met­szi ketté a felületet.- Leginkább a férfi és a nő kap­csolata foglalkoztat - mondta Kiing László. - Ezt igyekszem tá- gabban értelmezni, ezt a viszonyt próbálom az emberi elképzelés határáig feszíteni, mintegy felül­ről szemlélni. Az egyetemen a kiállítását megnyitó mesterének óráin kez­dett egy természeti képből kiin­dulva szabad asszociációkon ke­resztül egyetlen gondolatmenetet végigvinni.- Ezt egyetlen képben nem le­het megtenni, csak sorozatban ­vallja a művész. e* Ez egy többszö­rösen átgondolt, mégsem lezárt gondolatmenet. Nem is lehet az, hiszen minden válasz újabb kér­dést szül. A kapcsolatokon és magvak ál­tal jelképezett teremtés-elmúlás ábrázolásán kívül a tárlat egyben egy kísérlet elvégzésére is., hiva­tott. Jelesül: hogy lehet éreztetni valamit, ami nincs a képen, ami már eltávolodott vagy éppen kö­zeledik?- A képnek aktívnak kell len­nie - véli a művész. - Csak így ér­hető el, hogy az emberek ne vé­gigrohanjanak a kiállításon, ha­nem elgondolkodjanak rajta. Az élénk színekre és mély gon­dolatokra vágyók február tizen- nyolcadikáig tekinthetik meg a tárlatot. b. b. Tésenfa lépéshibája és 100 milliója A tésenfai körjegyzőség megszűnt, ma már a polgármesteri hivatalt sem használják. Annak idején Szaporcával közösen működtették a körjegyzőséget, az utóbbi múlt év január 1-jétől „átkérte magát” Kémeshez. Tésenfa egyedül maradt. Most több százezer forintos adósságot görget maga előtt az önkormányzat, időközben maga is a kémesi körjegyzőségbe csatlakoztatva.- Rossz tanácsokat kaptunk - rög­zíti a kiindulópontot ifj. Knapp Fe- : renc polgármester (képünkön). | Ráadásul ez itt az Ormánság. ' Annak is a Drávát érintő széle. ■ Tésenfán 70, Szaporcán 56 száza­Minden harmadik kifizetett segélyekre kell. Itt aztán tényleg minden forint kiadását meg kell gondolni. Ezzel együtt - panaszolja a szaporcai polgármes­ter, Kovács János -, ha nem nyer­nének pályázaton forráskiegészítő A múlt évben Baranya 301 települése közül 84 pályázott for­ráshiányos támogatásért. A pályázat kétfordulós. Az év első fe­lében összesen 555 millió forintot kértek, 423 milliót kaptak. A második fordulóban 52 millió volt az igényelt összeg, 26 milliót utaltak. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került városok is élnek ezzel a lehetőséggel. Tavaly Komló 91 millió, Szigetvár 102 millió forint támogatást kapott. A megyei önkormányzat is kért forráshiányos támogatást (40 millió forint), de elutasították - tudtuk meg az adatokat Pilaszanovich Ivántól, a TÁKISZ me­gyei igazgatójától. lékos a munkanélküliség. Az utób­bi község teljes évi költségvetés­ének fele ilyen vagy olyan címeken támogatást, nem lenne elég pén­zük ahhoz, hogy mindent, amit kell, kifizethessenek. A pályázat azonban kétesélyes. Mi lesz, ha az egyik évben eluta­sítják?- Mindennel, uram, mindennel spórolunk! - sejtet kiutat Knapp Ferenc. - A világítástól a fűtésen át a tiszteletdíjakig. Most már te­lefonszámlánk sincs. Ormódiné Konyhás Gyöngyi kémesi körjegyző-asszony szerint 700 ezer, a polgármester szerint 4- 500 ezer forinttal adós Tésenfa. A pénzt a Kémesen öt község által közösen működtetett iskolában hiá­nyolják egyre türelmetlenebbül.- Nem nyertük el a forráshiá­nyos támogatás kért összegét. 3,2 milliót jelöltünk meg, ennek mintegy felét kaptuk - utal vissza a zsákutca bejáratára Knapp Fe­renc. Mert „belelógott” a pályáza­ti időszakba egy darabig a jegyző- ségük. Amelyik 500 lélekszámúnál ki­sebb faluban jegyzőség van, az ilyen címen nem pályázhat támo­gatásért. Rájöttek a lépéshibára Tésenfán is, de már késő volt. Megszüntették ugyan a hivatalt - az ott dolgozókkal megállapodás alapján tisztázták, mikortól és mi­lyen összeg „fejében” szűnik meg munkaviszonyuk. Csakhogy ez több mint 2 millióba került, s mert nem végkielégítés volt, visz- sza sem igényelhette az összeget az önkormányzat. Pár hónapig el­voltak jegyző és iroda nélkül, de azután a Baranya Megyei Köz- igazgatási Hivatal határozata alapján végül 2000. áprilistól ők is Kémeshez kerültek. Addigra azonban összeállt a közel négymilliós (1,6+2,2) hi­ányzó összeg. Ez az, amit Knapp Ferenc a rossz tanácsok következ­ményének minősít.- A forráshiányos pályázatok borzasztóan szigorúak - mondja Ormódiné. - Feltételei között van például, hogy a lakosok száma 500-nál nem lehet több, körjegy­zőséghez kell tartozni, legyen lö­vetett helyi adó.- Milyen adót lehetne itt kivet­ni? - tárja szét a karját Knapp Fe­renc. - Kommunálist, és kész... Most 500 forint. Kovács János pörgeti végig a képletet:- Ha egy önkormányzat költ­ségvetése mínuszba fordul, akkor jön kérem szépen a képbe a for­ráshiányos támogatás. Ha a pályá­zat nem sikerült, következik a hi­tel. Amit szerintem az önkor­mányzatok képtelenek törleszte­ni. Hosszabbítást kérhetnek, de ezt meddig lehet csinálni? Mi Szaporcán leg­feljebb már csak a falubusz eladásából tud­nánk fedezetet teremteni. És ez a baj: egy ön- kormányzat ad­dig életképes, amíg van mit el­adnia. Ormódiné úgy látja, az Ormán­ság kistelepülésein rövid időn be­lül végigsöpörhet az eladósodási hullám.- Nem látnak, nem láthatnak évekre előre a községi önkor­mányzatok, mert olyan sűrűn vál­tozik a jogszabályi környezet.- Kimászunk mi ebből az isko­latartozásból - jelzi optimizmusát az amúgy arannyal eléggé gazda­gon ékszerezett Knapp Ferenc. Tegyük hozzá: 96 ezer forintos polgármesteri fizetését önként csökkentette 20 ezerrel, a takaré­koskodás jegyében. Segítségért még a köztársasági elnökhöz is fordultak. A válasz elkészült, ha­marosan a helyi képviselő-testület elé kerülhet. „Tisztelt Polgármes­ter úr! Megkaptam levelét. Felkér­tem a belügyminiszter urat a hely­zetük áttekintésére és problémáik megoldásának elősegítésére. Őszintén remélem, hogy - önkor­mányzatukkal együttműködve - lehetőséget találnak nehézségeik leküzdésére. Szívélyes üdvözlettel: Módi Ferenc. 2001-01-05.“- Ebből is kisülhet valami - kommentálja Knapp. Itt lebeg Tésenfa határában égy közel 100 millió forint körüli be­ruházás. Üdülőközpont, a befek­tető terve szerint idén tavasszal indul a kivitelezés - a körjegyzői irodában azonban nem tudnak róla. Knapp nagy lelkesedéssel várja a kezdést. A jövő év nyarára időzített nyitást követően munka­hely, helyi alapanyagok a konyhá­jára, ejgyszóval előny.- Es valamilyen adóbevétel, vagy más támogatás ebből?- Erről még nem esett szó. Pedig eshetne. Ez már nem a jogszabályi környezet. MÉSZÁROS ATTILA L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents