Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-20 / 19. szám

2001. Január 20., szombat K U L TUR ÜS > RIPORT Uj Dunántűu Napló - 7. oldal Felelevenített hagyományok A papírforma szerint az Általános Mű­velődési Központokban (ÁMK) - ame­lyek az iskola, a művelődési ház, könyvtár és néha a mozi összevonásá­val jöttek létre - a közművelődés leg­főbb színtere a művelődési ház. Hosszúhetényben azonban az iskola a falu kulturális centruma mint régen, a két világháború között. Nem valami ideológiai megfontolásból van ez így Hosszúhetényben: az épületek állapota hozta létre a helyzetet. A falu főutcáján álló egykori fogadó, amelyben a könyvtár volt, és ma is jó néhány klubfoglalkozás, egyesületi gyűlés színhelye, kopott, öreg, elhasznált, a fűtése nehézkes, és nincs benne olyan igazi „nagyterem”, amelyben bálokat, lakodalma­kat lehetne rendezni. Az iskola viszont csak húsz éve épült, praktikus helyet ad a teleház- nak, az összevont községi és iskolai könyvtár­nak (14 500 kötet, 500 olvasó, és ennek majd­nem fele felnőtt). S bár nem ideális körülmé­nyek között, de az iskolában megrendezhe- tők bálok és más nagyobb események. Az is­kola helyet ad számos tanfolyamnak: a gaz­dák képzésének és a falusi turizmussal foglal­kozó szakképzésnek is. Bálra hosszú időre be van osztva minden hétvége. Szabó Andrásné tíz éve dolgozik itt műve­lődésszervezőként és könyvtárosként. Szak- dolgozatát faluja kulturális életéről írta.- Nagyon fontosak a hagyományok ebben a faluban - mondja. - Sok embert lehet meg­mozgatni vele. A hagyományőrző táncegyüt­tesünk 30 éves, de már a két világháború kö­zött, a gyöngyösbokréta idején is működött. Papp János, az ÁMK igazgatóhelyettese vezeti. Az együttesnek 11, egész estét betöltő műsora van. A hosszúhetényi szüret című ma is a régi forgatókönyv szerint zajlik: a legé­nyek összeszedik a lányokat, el­kérik őket a bálba stb., a szőlőlo­pás és a bál az éjszakába nyúlik.- Nemcsak ezt a hagyományt ápoljuk, hanem már-már elfele­dett szokásokat is felelevenítet­tünk. így például a püspök- szentlászlói búcsút. Megrendez­zük a Hosszúhetényből elszár­mazottak találkozóját, az idén millenniumi nap lesz: a faluban élő Bocz Gyula szobrászművész készíti Hetény vezér szobrát. Feldolgozzuk a község történetének egyes részeit, és megje­lentetjük a Hetényi füzetekben - eddig már négy látott napvilágot. Községi újságunk van, a mozit - bár ráfizetéses - is működtetjük. Radó Zoltánné iskolaigazgató szerint az oktatási és művelődési intézmények közös fenntartása gazdaságosabb. Erre szükség is van, meg kell fogni minden forintot. A 286 gyereket 16 tanulócsoportban, 4 napközis cso­portban 29 pedagógus oktatja. Hosszúhetény­ben nemcsak Pécsről kijáró pedagógusok, ha­nem kijáró diákok is vannak. Az iskola hely­hiánnyal küzd: a könyvtárban is tartanak órát, a folyosón tornaórát. Már elkészültek a tervek a bővítésre. A tornateremből az a bizo­nyos nagyterem lehetne, új tornaterem épül­Régi és új Sok régi szokást előbányásztak a múltból: a báránylest például. Húsvét hajnalán a férfiak kimennek a Zengőre, a keresztnél összegyűlnek,tüzet gyújtanak és beszélgetnek. Születnek új tradíciók is. A nyáron megrendezik a Hetény nevű falvak találkozóját, és az idén először lesz talicskaolimpia is: gyorsasági és ügyességi verseny a népszerű falusi szállító eszközzel. hetne, a könyvtár a tetőtérbe kerülhetne, és több új tantermet tudnának kialakítani. A hosszúhetényiek bizakodnak, úgy érzik, hogy saját forintjaikhoz már kiérdemelték az állam támogatását. ______________________ot. Fr akk a strandon Szokatlan vendégek érkeznek nap mint nap Rio de Janeiro tró­pusi strandjaira: pingvinek. Va­lószínűleg az éghajlati változás­nak köszönhető a látogatásuk az örök fagy birodalmából a déli félteke nyarának rekkenő hősé­gébe. Több százan vergődtek már partra legyengillten, de a hagyományos estélyi eleganciá­val léptek a fürdőruhadivat dik­tátorainak birodalmába. Lehet, hogy idén a strandsze­zonra frakkot kell majd csinál­tatniuk még a nőknek is. D. I. KÉPESLAP- és könyvjelzőter­vezés. A Pécs Városi Könyvtár ősszel képeslap- és könyvjelzőter­vező pályázatot hirdetett az Olva­sás évére való ráhangolás jegyé­ben az általános iskolások számá­ra. A pályázatra 12 iskolából 152 könyvjelző és 132 képeslap érke­zett az olvasáshoz, a könyvekhez kapcsolódó gondolatokkal, idéze­tekkel, illetve azokat megjelenít­ve. A zsűri elnöke Takács Dezső, Rudnay-díjas grafikus volt. A díj­kiosztás a Várkonyi Nándor Könyvtárban lesz január 22-én, a Magyar Kultúra Napja 10 órakor kezdődő pécsi rendezvénye ré­szeként. A pályázaton helyezést elért rajzokból kiállítás nyílik a Várkonyi Nándor Könyvtár folyo­sói galériájában. (b) EMIGRÁNS IRODALOM. A Pe­tőfi Irodalmi Múzeum új kiadvá­nyai sorában megjelentette Nagy Csaba 18 évnyi kutatómunkán alapuló A magyar emigráns iro­dalom lexikona című könyvét. A lexikonban mintegy 6200 olyan személy életrajza tanulmányoz­ható, akik a szépirodalomban, il­letve a társadalomtudományok valamely szakterületén tevé­kenykedtek. db) A SOONG CHING LING Magyar Gyermekbarátság Alapítvány Ba­ranya Megyei Szervezetének ala­kuló ünnepségére került sor ja­nuár 17-én a Pécsi Kulturális Központban. Az alapítvány me­gyei szervezetének vezetője Szilvássy László lett. Megkezdő­dött az általános iskolás gyerekek szervezése is az évenként ismét­lődő kulturális „Ki mit tud?”-ra, melynek országos győztesei Kí­nába utazhatnak. (d) NAGYNYÁRÁDI ESTÉK. A na­gyobb közönség és a közvetle­nebb hangulat érdekében a köz­ségi művelődési házban heten­ként zajló Nagynyárádi téli esték rendezvénysorozat programjai az eseménykor nem kerülnek a falutévé adásába, március köze­pétől azonban a legjelentősebb közéleti programokkal felvételről megismerkedhetnek a nagy­nyárádi kábeltévé nézői. ibi Millenniumi arcképcsarnok Még az ünnepi évben megjelentetni tervezi a Baranya Me­gyei Levéltár az elmúlt ezer év Baranyához kötődő legjele­sebb, legnagyobb súllyal érte is tevékenykedő személyisé­geinek életrajzfűzérét. A millenniumi évre a Baranya Me­gyei Levéltár elhatározta, hogy a mindennél jelesebb évfordulóról kiadványokkal is megemlékezik. Tavaly Baranyai millenniumi pan­teon címmel levéltári lapot jelente­tett meg. Ennek folytatása lesz a Baranyai millenniumi arcképcsar­nok. A terv szerint száz, illetve leg­feljebb száz hajdani baranyai köz­életi személyiség portréját, életraj­zát tartalmazza majd Boniper- tustól, Pécs első püspökétől talán Aczél Györgyig bezárólag. Egy nagy történeti ívű kötet lesz tehát, amely kézikönyv lehet az iskolákban, és hasznos olvasnivaló a pécsi polgá­roknak, különösen a helytörténet iránt érdeklődőknek. Ismert nevek lesznek benne, ám olyannyira ma már nem ismert személyek, mint Dischka Győző, Esztergár Lajos, Várady Antal író, szerkesztő, vagy Vaszary Gyula, a legendás rendőr- főkapitány. A rendező elv az, hogy Pécshez, Baranyához kapcsolódott a tevékenységük, életük egy mar­káns korszaka, vagy olyan fejezete, amelyben maradandót alkottak, vagy amely meghatározó volt a pá­lyájukon. A baranyai, pécsi szüle­tés tehát nem kritérium. A portrék közül kéziratban már elkészült például Várkonyi Nándor, Piatsek József, Szepesy Ignác, Klimó György, Batthyány Kázmér, Istvánffy Miklós, Angster József, Dombay János, Haas Mihály, Höbling Miksa, Váradi Ferenc, Várady Antal életrajza. Egynek-egy- nek 3-4 oldal a terjedelme, s lehető­ség szerint fénykép, illetve fest­mény vagy grafikus ábrázolás rep­rodukciója, ezek hiányában pedig a bemutatott személyiség munkássá­gával összefüggő illusztrációt tartal- maz valamennyi életrajz. ______d.i. Ap okrif történet Mészöly Miklós - a kortárs magyar irodalom legidősebb nagymestere - nyolcvanéves. De nem egy új iro­dalomtörténeti arcképpel szeret­ném szaporítani a terjedelmes Mé- szöly-recepciót, csak egy apró, tőle hallott történettel. ...Talán 1995-ben lehetett, ami­kor egyik kötetének dedikálására Pécsre érkezett. Valami különös véletlen folytán a Széchenyi tér és a Jókai tér közé, a Művészetek Há­za bejárata elé szinte egyszerre ér­kezett a három lehetséges irányból (a két tér és az Apáca utca felől) négy ember: az általam kísért Mé­szöly, valamint Tüskés Tibor és Márton László. Az üdvözlések után Mészöly azonnal belekezdett abba a történetbe, aminek bizo­nyos részletei már elhalványultak az emlékezetemben, de máig erős hatással van rám. Valahogy így hangzott: „Szóval a Sipőcz-patika előtt ál­lunk, aminek a nagynéném volt a gyógyszerésze ’45 környékén. Itt laktak az Apáca utcában, és ami­kor hazaszöktem a frontról, Szek- szárdról elgyalogoltam hozzájuk Pécsre. Ott bujkáltam náluk, a nagynéném erősen vallásos voll, egyszerűen nem félt az oroszoktól Egy süket szerzetessel kártyáztam napokon át, de mindig tartani kel­lett attól, hogy jön a patrul, a kato­nai őrjárat. Ilyenkor - mivel nagy- nénémék arrafelé laktak, ahol ró­mai sírépítményeket tártak föl - ne­kem be kellett feküdnöm egy sír­kamrába. Hosszú ideig ment ez így, nem bírtam már tovább a bezártsá­got, elhatároztam, hogy kimegyek a városba Úgy gondoltam, a szín­ház lesz a legalkalmasabb hely, a sok ember közt elvegyülök, meg már az unalomtól is majdnem megbolondultam. Sötét szemüveget tettem fel, senki nem ismert rám, aztán a színházban nyugodtan el­foglaltam a helyemet. A közönség már jó ideje várakozott, de az elő­adás csak nem kezdődött. Nem ér­tettem azt sem, miért van az első két sor teljesen üresen hagyva. Az­tán egyszer csak beözönlött egy cso­mó egyenruhás, orosz meg bolgár tisztek a fegyveres kíséretükkel... Ők is jöttek megnézni az előadást. Nem szoktam félni, de akkor kivert a víz. Ott adtak ugyanis az őrök az ajtóknál. így kellett végigülnöm az első felvonást, aztán a szünetben a tömeggel kifelé sodródtam, és in­kább gyorsan visszamásztam a sír­kamrámba. ” Ágoston Zoltán Futnak a képek Az ész mint alkalmi nő Ha francia filmhez ülök be, ezt mindig örömmel s várakozással teszem, most is így volt, ezért aztán hideg zuhanyként ért a kiábrándító felismerés: A vágy forradalma (Le libertin) nagyon rossz film. Ha a mozikban Cit­rom-díjat osztogatnának, én gondolkodás nélkül ezt a művet jelölném. Nem is jó szó, hogy rossz, inkább azt kellene mon­dani: hitvány, link. A történet a 18. század máso­dik felében, d’Holbach báró bir­tokán játszódik, ahol Diderot vezetésével éppen az Enciklo­pédiát nyomtatják egy kápolná­ban berendezett titkos nyom­dában. Váratlanul két vendég érke­zik: a Bíboros (Michel Ser- rault), aki a betiltott értelmező szótár egyik legfőbb ellenfele, és Therbouche asszony (Fanny Ardant), aki porosz festőnek adja ki magát, valójában a Bíbo­rosnak dolgozó spion. Közben szerelmek szövődnek, s Diderot a Morál című szócikket írja, pontosabban: nem tudja meg­írni. Ez nem túl igényes anyag, de azért lehetne vele valamit kez­deni. Gabriel Aghion azonban képtelen erre, mert olyan, mint a kéményseprő a kürtőből való távozás után: amihez hozzáér, befeketíti. Szomorú, ha egy ren­dezőnek ennyire rossz az ízlé­se, de még súlyosabb a helyzet, ha még hazudik is. Hogy Hol- bachot kissé féleszűnek ábrá­zolja, ez hagyján, a rossz nyel­vek szerint ebben volt valami. Mindenesetre tény, hogy ő írta az Enciklopédia talán leggyen­gébb szócikkeit s a filozófiatör­ténet alighanem leglaposabb munkáját. Erről a filmben nem esik szó, ehelyett koncertet ad elő malac­farkak ritmikus húzogatásával előállított visításokkal. Ha ezt a báróval szembeni kritikának veszem, rendben lenne, de az a gyanúm, nem annak szánták. Aghionnak tetszik ez a Hol- bach. De nézzük Diderot-t! Az a ki­sebbik baj, hogy egy gusztusta­lan, ápolatlan küllemű színész játssza, aki épebb ízlésű korok­ban legfeljebb a második bér­gyilkos szerepéig vitte volna. Ez csak ízlésficam. No de hogy ez a Diderot-nak mondott figura - a rendező lelkes helyeslése mellett - megállás nélkül osto­baságokat lötyög, s úgy viselke­dik, hogy az ember azt lesi, honnét hozzák a kényszerzub­bonyt, az már etikai kérdés: egy tiszteletre méltó szellem meg­csúfolása. Diderot nem volt igazán nagy gondolkodó, inkább prózaíró­ként alkotott jelentősét, mint ahogy az egész francia felvilá­gosodás sem a filozófiája miatt tartozik a fontos korszakok kö­zé, inkább az irodalma mara­dandó. De a Levél a Vakokról és a D’Alembert Álma című mun­kák szerzője mindig becsülete­sen és következetesen gondol­kodott, nem volt destruktív szellem, mint amilyen ebben a filmben, s a filozófiát nem al­kalmi nőnek tekintette, amely­nek feladata az ember pillanat­nyi szükségleteinek eszmei alá­támasztása lenne, ahogy a ren­dező feltételezi róla, helyeslő­ig. Az apáca című regényét sem csak azért írta, hogy a szer­zetesség intézményét támadja, hanem azért, hogy a saját sorsát megválasztani akaró egyén méltóságát megvédelmezze. Amúgy alapjában tisztessé­ges ember volt. A feleségét, ezt az egyszerű kis varrónőt, oda­adó gyengédséggel ápolta be­tegsége alatt. És olyan dolgos, szorgalmas volt, mint egy pa­raszt, ahogy Faguet mondja ró­la. Harminc éven át robotolt a nagy szótárért. Ha olyan lett volna, amilyennek ez a film áb­rázolja, az Enciklopédia soha nem készül el. Nagy Imre A vágy forradalma - Citrom-díjas film? Egy öregember emlékirataiból Korhoz kötött SMS-ek Figyelemre méltó felmérés ered­ményeit tette közzé minap az Irodalom Környékét Kutató Tu­dományos Intézet (IKKTI). Rep­rezentatív minta alapján végez­tek felmérést az SMS-üzenetek tartalmáról. Megállapították, hogy az üzenetek tartalmát első­sorban az üzenetváltók életkora határozza meg. Nézzünk né­hány példát: Húsz év alatt: Drágám! Végre van mobilom! Olyan kis aranyos, mint te. Öröm simogatni. Most bármikor küldhetek ne­ked fontos üzeneteket. Itt az első legfontosabb: NAGYON SZERET­LEK. Á. Nem tűrök vetélytársakat! Fél­tékeny vagyok. Azonnal tessék ki­cserélni egy rondára! B. A telefont vagy Téged? A. Kösz. Velem már ne fáradj. Vol­tam. B. Húsz év felett: Szia Bobokám! Képzeld, kap­tam a szünnapomra egy alkalmi kiskosztümöt. Fantasztikusan szexi vagyok benne. Millió csók, C-d. Szia egyetlenem. Már nagyon szeretném látni a kiskosztümö­det, amint leveted. Alig várom a pillanatot. Addig is millió pusz. A Te D-d. Majd szombaton. Reszkess. C-d. Harminc év felett: Tovább kell bentmaradnom. Ne várjatok a vacsorával. Majd jövök. Apa. Még nem értem haza. Ne várd a vacsorát. Anya. Negyven év felett: Vasárnap vendégeink lesznek. Hazafelé vegyél két kg borjú­húst. T. Két éve vegetáriánus vagyok. J. Akkor vegyél legalább egy kar­fiolt is. T. Huszonéves és negyven felett: Főnök! Valamit a zsebében fe­lejtett. Nehogy otthon vegye ki. Zs. Kösz. F. Ötven felett: Te ökör! Nem látsz a szarva­dig? Amíg te vasárnap pecázni jársz, a Nagybotos tömi a felesé­gedet. Egy jóakaród. Szegény botos. Pedig neki nem is muszáj. Egyébként majd meg­mondom a Nagybotosnak a tele­fonszámodat, kiírta a mobilom. Egy boldog ember. Hatvan fölött: Jenő! Te kipróbáltad már a vi- agrát? De őszintén! Kolos. Még nem, de receptem már van. Jenő. Miért nem próbálod már ki? Kolos Eddig akárkivel akartam, még sosem ért rá. Jenő. Kilencven fölött: Öcsém! Feltétlen és sürgősen szerezz nekem egy azonnal ható hashajtót, mindegy hogy kell bevenni. Életbevágóan sürgős! Tudod van itt egy bájos, fiatal éjszakás nővér. Azt akarom, hogy mindig ő tegyen tisztába. Levente bátyád. Érdemes megjegyezni, hogy az IKKTI-felmérés készítői egyetlen olyan telefonüzenetet sem olvas­tak, amelyben Orbán Viktor, Torgyán József, Németh Miklós, Demszky Gábor nevét vagy párt­ját akárcsak érintőlegesen megemlítették volna. Hogy miért? Még találgatják. Bükkösdi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents