Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-18 / 17. szám

2. oldal - Új Dunántúli Napló VILÁG TÜKÖR 2001. Január 18., csütörtök Betiltják az uránlövedéket? A magyar katonáknál nem tapasztaltak egészségkárosodást Strasbourg- Brüsszel- Budapest Az Európai Parlament tegnap elfogad­ta azt a határozattervezetet, amely fel­kéri a NATO-ban is tag EU-tagorszá- gokat: függesszék fel a szegényített urániumot tartalmazó fegyverek al­kalmazását. Felszólalásában Javier Solana leszögezte: mindeddig semmilyen összefüggést nem si­került kimutatni a vitatott fegyverek felhasz­nálása és a tavalyi műveletekben részt vett katonáknál időközben fellépett egészségügyi panaszok között. Az Európai Unió kül- és biz­tonságpolitikai főképviselője, aki a NATO fő­titkára volt a Koszovó elleni 1999. évi légi hadjárat idején, közölte: kapcsolatba lépett az atlanti szövetség főtitkárával. Azóta az Észak­atlanti Tanács is megvitatta a Balkán-szindró­ma ügyét. Brüsszelben, a NATO központjában ülést tartott az a bizottság, amelyet az uránmagvas lőszerek ügyében hoztak létre. Az atlanti szö­vetség 19 tagországán kívül a megbeszélésen a két balkáni békefenntartó erőben - SFOR és KFOR - részt vevő mintegy tucatnyi ország diplomáciai képviselői vettek részt. Egyetlen résztvevő ország sem számolt be olyan egész­ségi ártalomról vagy halálesetről, amely vizs­gálataik szerint a szegényített urániumot tar­talmazó lőszerektől eredhetett. Szerdán a NATO állandó tanácsa jóváhagy­ta az orvosi bizottság szegényített uránium ügyében tartott rendkívüli ülésén elfogadott megállapításokat és ajánlásokat. Az eddig megvizsgált 120 magyar katona egyikénél sem találtak olyan betegséget vagy tünetet, amelyet kapcsolatba lehetne hozni a Balkánon töltött szolgálattal - közölte a Ma­gyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke szerdán. Svéd László orvos vezérőrnagy el­mondta, hogy a szűrések kedden kezdődtek a Magyar Honvédség Egészségügyi Intézeté­ben, de már a múlt héten is megvizsgáltak né- hány katonát. _____________________________■ Ja vier Solana (balra) képviselőkkel az Európa Parlament ülésének szünetében FOTÓ: EUROPRESS/EPA Szabad lehet a magyar szó _________________Hírek röviden Kabila mégis él? A szlovák kormány szerdán jóváhagyta a kisebbségi (regio­nális) nyelvek európai chartáját. Ugyanakkor a román sajtó ingerülten és gúnyosan fogadta, hogy a kormánypárt tartot­ta magát az RMDSZ-szel kötött megállapodáshoz, és a tör­vényhozás megszavazta a kisebbségi nyelvhasználatot a helyhatóságokban. Pozsony-Bukarest A szlovák kormány jóváhagyása a már egy hete biztos várakozások­nak megfelelően történt. Koráb­ban azonban a négypárti koalíció­ban hónapokon át súlyos súrlódá­sokra adott okot, hogy a szlovák partnerek - elsősorban a baloldali SDL - annak ellenére sem voltak hajlandók megfelelni a Magyar Koalíció Pártja (MKP) igényeinek, hogy teljesítésükre kötelezték magukat a koalíciós szerződés­ben és a kormány programnyilat­kozatában is. A dokumentumot még a parla­mentben is szentesíteni kell. Az MKP attól teszi függővé a dönté­sét, hogy Szlovákia ratifikálja-e az Európa Tanács tizenkilenc tagor­szága által már aláírt dokumentu­mot; a kormány anyagi támogatá­sával nyisson utat a magyar egye­temi kar létrehozása előtt, továb­bá adja az önkormányzatok keze­lésébe azt a gazdátlan föld- vagyont, amelyet nem igényeltek vissza a jogos tulajdonosok és örököseik a szlovákiai magyarok­tól fél évszázada elkobzott földek rendszerváltozást követő vissza­szolgáltatása után. * Ami az RMDSZ-nek négy év alatt koalícióban nem sikerült, azt el­lenzékben egy hónap alatt elérte a Társadalmi Demokrácia Pártja segítségével - írja a National című romániai lap, amely szerint a döntés azt jelenti, hogy a magyar Kovászna és Hargita megyében hivatalos nyelvvé vált. A lap sze­rint fennáll az a veszély is, hogy az RMDSZ a székely vidékeken regionális autonómiát akar. Az újság kifogásai egybeesnek a Nagy Románia Párt ellenvetései­vel. A Ziua úgy is fogalmaz, hogy az RMDSZ legyőzte a Nagy Ro­mánia Pártot, amely egyébként valószínűleg alkotmánybíróság elé viszi a törvényt. A Cotidianul pedig Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert idézi, aki népszám­lálást kér, mert szerinte az 1992. évi adatokat meghamisították. A városban szerinte csak tíz száza­léknyi magyar él, míg a törvény húsz százaléknyi kisebbséghez köti a helyhatósági nyelvhasz­nálatot. Több lap megkérdezte az új Kolozs megyei prefektust, felfüg- geszti-e a polgármestert, ha az nem tartja tiszteletben a törvényt. A főispán annyit válaszolt, hogy minden törvényt mindenkinek meg kell tartania. ______________■ Mu nkavállalás az Unióban Kongóban állítólag mégsem ölték meg az ország elnökét, Kabila csak megsebesült. A kinshasai kormány szóvivője szerint Kabila fia kor­mányoz, amíg apja föl nem épül. A korábbi hírek szerint Laurent- Désiré Kabilára egyik testőre lőtt rá, és a merényletnek szemtanúi voltak olyan tábornokok is, akiket az elnök éppen akkor váltott le. A nyugat-afrikai országban rendkívüli állapotot hirdettek ki. Gázai merénylet Három álarcos férfi szerdán lelőtte a palesztin rádió és televízió igaz­gatóját egy gázai szálloda előtt. Az 54 éves Hisam Mekkit több golyó érte, és a helyszínen meghalt - közölték palesztin szemtanúk és kór­házi források, s Cseh megszállók A cseh televízió sztrájkoló alkalmazottai megszállták az intézmény igazgatóságát. A vezérigazgató helyét a pénzügyi igazgató foglalta el. Vera Valterová, a személyzeti és jogi osztály igazgatója, akit a volt igazgató, Hodac bízott meg az intézmény vezetésével, a rendőrség­hez fordult, hogy ürítsék ki a televízió igazgatóságának termeit. Varsói „nem” a marhahúsra A lengyel kormány illetékes hivatala betiltotta Ausztriából és Olasz­országból is a marhahús importját, miután ezekben az országokban marhakórgyanús eseteket fedeztek fel. Lengyelország már korábban megtiltotta a marhahús behozatalát tíz európai országból a szivacsos agysorvadás behurcolásának megakadályozása érdekében. A magyarok számára egyre több a legális lehetőség Hatósági engedélyre volt szükség a múltban a külföldi munkavállalás­hoz. Ez az eljárás ma már csak elvétve fordul elő. Aki azonban szerencsét akar próbálni, nem árt, ha előzetesen tájéko­zódik az illetékes hivatalnál. Európa Belföldön és külföldön egyaránt alapvetően két fajtája létezik a munkavégzésnek: a legá­lis és az illegális. Míg a feketemunka eseté­ben aligha számíthat az állampolgár jogvé­delemre, a törvényes alkalmazás esetén ez megilleti. Szinte mindennapos, hogy a külföldre vá­gyó munkavállaló az újságokat bújja, jobbik esetben beáll egy itthon összetoborzott csa­patba, de szélhámos csapdájába esve akár csúnyán pórul is járhat. A legszerencsésebb, ha a megyei munkaügyi központhoz, vagy annak kirendeltségéhez fordulunk - taná­csolja az Európai Tükör című szaklap szer­zője. Jogvédelmi szempontból az a legked­vezőbb, ha valamilyen kormányközi egyez­mény alapján egyéni, illetve csoportos mó­don vállalunk munkát. A lehetőségek időtartama változó: a hosszabb - egy-másfél éves - időre szóló szerződések keretében főként fiatal szak­munkások utazhatnak ki, az idénynek meg­felelő munkaalkalmak viszont általában há­rom-hat hónaposak. A programok létszámkerete eltérő. Lu­xemburg évente például csupán húsz gya­kornokot fogad, Ausztria négyszázat, Né­metországba pedig akár kétezer vendég- munkás is kiutazhat, sőt informatikai szak­ember „létszámon felül” is. Aki egyéni kez­deményezéssel szerez külföldi munkaadót, annak is segít a magyar munkaügyi szerve­zet az ügyintézésben. Ez főként az idény­munkára vonatkozik. Jó tanácsként nem egyszer elhangzik: nem árt az alapszintű nyelvtudás. Magyar vállalkozók németországi mun­kájukhoz magukkal vihetik saját alkal­mazottaikat; ők ebben az esetben kizáró­lag hazai munka­adójukkal állnak szerződéses kap­csolatban. Köztudomású, hogy az ausztriai Burgenlandban nagy számban dol­goznak (legálisan) határ menti ingá­zók. Bécs és Buda­pest egyezsége úgy szól, hogy az a ma­gyar állampolgár jo­gosult ilyenfajta munkavállalásra (meghatározott szaunákra korláto­zottan, hat hónap időtartamra), aki legalább egy éve a nyugat-magyarországi megyék (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala) valame­lyikében él. A magyarok jól ismerik a számukra von­zó lehetőségeket. A legfontosabb munkavál­lalási célországuk Németország és Ausztria. A statisztikák mindamellett azt mutatják, hogy a kormányközi egyezményekbe foglalt létszámkereteket nem sikerül kitölteni. En­nek az a magyarázata, hogy nehéz teljesíte­ni a feltételeket (szakképzettség, nyelv­tudás, életkor). A külföldi munkavállalás egyes formái­ban meghatározó a férfiak aránya; a nők esetében a vendéglátó-ipari tevékenység és a szezonmunka a jellemző. Az életkori meg­oszlást tekintve összességében a nagyon fia­tal és az idősebb nők vesznek részt külföldi munkában. Németországban a férfiak felét építőipari szakmákban foglalkoztatják, emellett ki­emelkedő az asztalosok és a hentesek ará­nya is. A vendéglátóiparban a férfiak csak­nem fele szakács, negyedük pincér, míg a nők túlnyomórészt tálaló és egyéb szállodai vagy éttermi munkát végeznek. Feltűnő, hogy az idénymunkások inkább az idősebb korosztályokból kerülnek ki. A mezőgazda- sági tevékenységben viszont magas a negy­ven éven felettiek aránya. A szakmunkások­nak több mint a fele öt megyéből (Pest, Veszprém, Tolna, Baranya, Győr-Moson- Sopron), illetve a fővárosból származik. Akadnak ellenben olyan régiók is, ahonnan lényegében nem indulnak vendégmunkások külföldre (Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Szabolcs- Szatmár). Ami a pénzt illeti: a jövedelmek termé­szetesen meghaladják a hazai lehetőségeket, ám ez gyakran az ottani minimálbér körüli kilátásokat jelenti, különösen a szakmunkát nem igénylő szezonmunkák esetében. S a fogadó országok közötti kereseti eltérések sem jelentéktelenek. Becslések alapján nem haladja meg a 12 ezer főt azoknak a magyaroknak a száma, akik élhetnek a legális külföldi munkalehe­tőségekkel, s ez jóval kevesebb, mint ahá- nyan rövidebb-hosszabb ideig külföldön szándékoznak dolgozni. Kutatók szerint a magyar népesség ötven év alatti aktív réte­gének öt százaléka vállalna szívesen külföl­di munkát. A legális ajánlatok mellett persze mindig akad valamilyen feketemunka, és ezzel élnek is az emberek mindaddig, amíg a haszon megéri a kockázatot. Az Unióba igyekvő Magyarország esetében azonban mindinkább a legális lehetőségek bővülésé­vel számolhatunk. europress Számitógépek segítenek egy német munkaközvetítőnél fotó: europress/archív Munkában a magyar mentőcsoport A salvadori hadsereg helikopteren szállította az ötfős magyar segély­alakulatot a katasztrófa helyszínhelyére, ahol nagyon sok embert nyelt el a sűrű sár. Az ismert halálos áldozatok száma már 675-re emelkedett, és mintegy ötszáz eltűntet tartanak nyilván a szombati földrengés illetve földcsuszamlás után. Temelín leállt Éjfélkor leállították a csehországi atomerőmű első reaktorát, hogy február 5-ig kivizsgálják és kijavítsák a rendellenességeket. _______■ EZ T KELL ELKAPNI........és nem a hongkongi influenzát! Az egy­ko ri városállamban rendezik meg az ázsiai-óceániai divatnapokat, amelynek során a tervezők már a jövő télre készített különleges kreációikat mutatják be._________________________fotó: europress/epa 4 i k í' y

Next

/
Thumbnails
Contents