Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-17 / 16. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló T Ü K Ö R 2001. Január 17., szerda BARANYAI »--------------------------------- — A város aggódik a körzeti stúdió eladása miatt Február tizennegyedikén kalapács alá kerül a Magyar Televízió Rt. Pécsi Körzeti Stúdiójának Majorossy utcai épülete. Az árverezésre azután kerül­het sor, hogy az MTV - több, tulajdo­nában lévő ingatlannal együtt - a pé­csi regionális stúdiónak helyet adó épületkomplexumot is eladta az ÁPV Rt.-nek. A város vezetése aggódik a döntés miatt. Pécs-Budapest Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. február tizennegyedikén, nyilvános árverésen kíván értékesíteni tizennégy olyan lakást, irodát, üdü- | löt és telket, amely ko­rábban a Magyar Televí­zió Rt. tulajdonában volt. A kalapács alá kerülő té­telek között szerepel két pécsi ingatlan is, az egyik az a csaknem 6000 négy­zetméteres telek, ame­lyen a körzeti stúdió mintegy 2000 négyzet- méteres épülete áll, a másik egy ehhez képest elhanyagolható, 50 négyzetméte­res irodahelyiség, a tv-híradó volt stúdió­ja. Az iroda kikiáltási ára 4 millió forint, az értékes belvárosi telekért és a hozzá tartozó épületért kezdésnek 257 milliót kér az ÁPV Rt.- Nem a működő stúdió, hanem csak az annak helyet adó ingatlan értékesíté­séről van szó - mondta el lapunk érdek­lődésére Belénessy Csaba (kis képün­kön), az MTV Rt. Regionális, Kisebbségi és Határon túli műsorainak főszerkesztő­je. - Ha sikeresen végződik az árverés, akkor a tulajdonos megváltozik ugyan, de a körzeti stúdió a jelenlegi formában működik tovább, hiszen a televízió - ta­valy ősszel - két évre előre kifizette már az épület bérleti díját. Ez a megoldás egyébként nem egyedi a magyar tévénél. Mint azt a pécsi önkormányzat már jelezte, a város vezetőit aggodalommal töltik el a tervezett lépések, ezért dr. Toller László polgármester a Városháza - privatizációval kapcsolatos - hivatalos álláspontjáról ma délelőtt sajtótájékoz­tatót tart. A Dunántúli Napló információja sze­rint amellett, hogy a városvezetés a nemzetiségi, kisebbségi műsorok készí­tésével foglalkozó stúdió jövője miatt aggódik, nem nézi jó szemmel azt sem, hogy az állami televízió olyan értékes területet értéke­sít az ÁPV Rt.-n keresztül, amelynek kiala­kítása akkori­ban, évtizedek­kel ezelőtt a vá­ros és a megye támogatása nél­kül nem történ­hetett volna meg. Bár az adásvételhez a testület jóváha­gyása feltehető­en nem szüksé­ges, a város mégis igényelte volna, hogy va­lamilyen formá­ban részt vehes­sen a számára is fontos ingatlan sorsának eldöntésében. A körzeti stúdiók megszüntetésének hírét Belénessy Csaba határozottan cáfol­ta. Mint elmondta, a jelenlegi vezetés mellett biztosítottnak látja a regionális műhelyek további működését még akkor is, ha a külsős munkatársak honoráriu­mainak kifizetése - miként mindenütt az állami televíziónál - már hónapok óta késik, és a mai napig nincs kijelölt határ­idő a pénzek kifizetésére. Bende Gyön­gyi, az MTV szóvivője lapunk érdeklődé­sére túl korainak nevezte azt a kérdést, hogy két év múlva hol működhet majd tovább a stúdió. ____________SCHNEIDER G. Olc sóbb és jobb vizet akarnak Hosszúhetény A hétfőn tartott testületi ülésü­kön a képviselők úgy határoz­tak, hogy szándéknyilatkozattal keresik meg a DRV Rt.-t, amely­től a falu vízellátásának biztosí­tását várják. Dr. Nádor Rudolf- né, a település polgármestere kérdésünkre elmondta, vélemé­nyük szerint a jelenlegi üzemel­tető, a Komló-Víz Kft. nem ké­pes a zavartalan és megfelelő minőségű szolgáltatásra, ezért van szükség a váltásra. A hetényieknek jelenleg 180 forintba kerül a víz köbmétere úgy, hogy az önkormányzat mintegy negyven forintot hozzá­tesz a lakosság által fizetendő díjhoz. Az előzetes tárgyalások során kiderült, hogy az új szol­gáltató 203 forint körüli áron tudja adni a vizet, így a támoga­tás mértéke is csökkenhet majd a jövőben. Az ülésen a Bursa Hungarica ösztöndíjakról is határoztak: a képviselők 26 pályázatból hetet támogattak. M. B. További viták a moziról Siklós Várhatóan április l-jével ke­rül vissza a helyi filmszínház az önkormányzathoz, addig hetente egy vetítésre, illetve az iskolák által megrendelt előadásokra kerül csak sor. Míg az elmúlt héten a város kul­turális bizottsága arról határo­zott, hogy eladja a mozi épületét, a befolyó összeget kulturális cé­lokra fordítja, illetve a berendezé­seket átadja a művelődési köz­pontnak, addig a településüze­meltetési bizottság tegnap dél­utáni tanácskozásán már eltértek a vélemények. így az ingatlan to­vábbi sorsáról a képviselő-testü­let dönt a közeljövőben. Amint azt Halmai László (ké­pünkön) bizottsági elnök a teg­napi zárt ülést követően elmond­ta, azért nem született a másik grémiumhoz hasonló érdemi ha­tározat, mert a tagok egy részé­nek véleménye szerint a film­színházat meg kellene menteni. Meglátása szerint is az ingatlan értékesítése jelentené a kérdés­ben a megoldást, s a technikát pedig szabadtéri vetítéseken - a várban - lehetne alkalmazni. Pávics János, a művelődési központ igazgatója a kulturális bizottság állásfoglalására úgy re­agált: az intézményben történő vetítéseknek - lévén a mozi fel­újításának időszakában már ott­hont adtak az előadásoknak - gyakorlatilag nincs akadálya, ugyanakkor a technikát meg kellene vizsgál­ni, ugyanis in­formációi sze­rint az elmúlt időben nem volt biztosítva az állagmeg­óváshoz szük­séges egyenle­tes hőmérséklet. Épp ezért az épület értékesítéséből befolyó összeg egy részét felújításra le­hetne fordítani, s szabadtéri mo­zit üzemeltetni nyaranta a vár­ban, míg az intézménybe egy mobil technikát kellene besze­rezni. E két lehetőség mellett az igazgató harmadik megoldásként szintén a filmszínház felújítását tudja elképzelni, véleménye sze­rint ugyanis attól, hogy a felnőtt lakosság elfordult a mozitól, a fi­atalabbakat nem szabadna meg­fosztani ettől a szórakozási lehe­tőségtől. A város ismert anyagi helyzete azonban épp ezt a meg­oldást teszi kérdésessé. Hírcsatorna SOMOGYHATVANI ÚJ KLUB. Az iskolában az önkormányzat a nyugdíjasoknak szabadidős fog­lalkoztató helyiséget alakított tó negyedmillió forintért. A 30 fős közösséget Szabó Istvánné és Kiss Gábomé vezeti. (csj MAGYAREGREGYEN korsze­rűsíti az iskola fűtését az önkor­mányzat. Azt tervezik, ameny- nyiben sikerül pályázat útján pénzhez jutni, hogy bevezetik a gázt. A beruházás négymillió forintba kerülne. (cs) A PÉCSUDVARDI új templom gazdagodik családi adományok révén. Nemrég Horváth Márk Mária-szobrot, míg Krupics Mi­hály székeket ajándékozott csaknem egymillió forint érték­ben. (cs) A DÉL-ZSELIC természeti és helytörténelmi értékeit népsze­rűsítendő vásárosbéci vállalko­zók, köztük egy festőművész idegenforgalmi központ kialakí­tását tervezik. Az ötlet megva­lósítását a helyi önkormányzat segíti, így valószínűleg közösen nyújtják be a pályázatot, (cs) HOSSZÚHETÉNYI rekordal mák. Bíró János pécsi gazda hétvégi telkén most először termett 50, illetve 65 dekás al­ma. A most is féltve őrzött rekordsúlyú gyümölcsöket a Jonagold és az Idared fajta öt év óta nevelt példányairól gyűj­tötte be. ____________________________(CSJ Gy orsabban folyhat a patak Sásd-Hegyhát A Hegyháton idén félszáz kilo­méter hosszúságú vízfolyás medrét tisztítja meg a Baranya- csatorna menti Vízitársulat. Az orfűi vízfolyáson már most irt­ják a cserjét. Kora tavasztól az­tán a Hábi- és a Baranya-csator­na, valamint a Kaszánya-patak egyes szakaszait kotorják. A ki­vitelezők azt akarják elérni, hogy a folyások gyorsabban ve­zessék el a hirtelen érkező csa­padékvizeket, és sehol se kerül­jön veszélybe szántó, legelő, mező vagy erdő. A mederkor­rekcióra önerőből legalább 15 millió forintot költenek. Az ösz- szeg egy részét a 663 társulati tag, köztük vállalkozó, szövet­kezet és gazda biztosította. Tő­két teremtett elő a társulat kivi­telező közössége is azzal, hogy szennyvízcsatornát alakított tó megrendelésre. cs. J. K. J. JANUÁRI LEVÉLSZŐNYEG. Pécsett a kertvárosi lakótelep utcái­nak egy részét még az ősszel lehullott levelek borítják. Úgy tűnik, a lassan már rothadó levéltenger nem bántja az illetékesek szemét. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Drágulnak a szociális Várhatóan a hónap végén hoz döntést a megyei közgyűlés arról, hogy az inflációhoz kötötten emelkedik ebben az év­ben a szociális otthonokban a térítési díj. Erre a lépésre már több önkormányzat is rákényszerült az idén, ennek ellenére még mindig jóval kevesebbet kell fizetni a „hagyo­mányos” ellátásért, mint az emelt szintűért. Baranyai körkép tén hasonló jellegű lépésre kény­“ szerülnek. Bár a bizottságok még tárgyalják, s - Idén 8%-os emelést hajtottunk a végső döntés a hónap végén vár- végre, elsősorban a növekvő nyers­ható, lapunk információi szerint az anyagárak és költségek miatt - tá- inflációt követő díjemelés várható jékoztatta lapunkat Kiss Miklósné, a mohácsi Egyesített Szociális Intézmé­nyek igazgatónője. Mohácson - ahogy például a megyei közgyűlés több gon­dozási központjában, egyebek mellett a görcsönyiben, a me- csekjánosiban és a mozsgóiban - arra is lehetőség van, hogy az időskorú emelt szintű ellátásban ré­szesüljön, ennek azonban természete­sen külön ára van. Mint megtudtuk, Mo­hácson valamivel több mint egymillió forintot kell befizetni a megyei közgyűlés által fenntar- egyszeri belépési díjként, cserébe tott szociális otthonokban. Az az otthonban külön lakrészben ilyen jellegű intézményt fenntartó kap elhelyezést az időskorú, míg a települési önkormányzatok szin- többiek többágyas szobában lak­Betegeket is ápolnak A megyében arra is lehetőség van, hogy nemcsak az idősek, hanem a tartósan be­tegek is állandó, bentlakásos ellátásban részesüljenek, igaz, meghatározott ideig. A Pécsett működő otthonban egy eszten­deig lelhetnek szakszert! ápolásra a gon­dozottak, napi 1300 forintos díjért. Ezért az összegért viszont nemcsak a teljes ét­kezést, a szükséges diétát kaphatják meg, hanem a gyógyszer mellett a kiegészítő egészségügyi segédeszközöket is a köz­pont biztosítja, s természetesen az orvosi felügyelet is megoldott. Az egy év leteltével viszont az egyesülettől máshová kerülnek a betegek, ilyenkor kerülhet ismét szóba akár az idősek szociális otthona is. otthonok nak. Ha valakinek az otthonba köl­tözéskor nincs ilyen mennyiségű készpénze, az a megoldás kínálko­zik, hogy havonta váltja meg ezt az összeget, ekkor azonban a 28188 forintos havi díj dupláját fizeti. Ezzel a rendszerrel az otthon is jól jár, hiszen a pluszban befizetett egyszeri vagy havi díjból a teljes központ modernizálására telik, a jobb anyagi helyzetű nyugdíjas pe­dig a többiekhez képest lakályosabb körülmények között élhet. Poros Bé­la, a megyei önkormányzat alelnö- ke szerint ugyanakkor elsősorban az alapellátáson kellene javítani, er­re példa, hogy a decemberben szo­ciális otthonra váró csaknem más­fél száz ember döntő többsége is ezt igényli, az egyéni ellátást jó részük nem is tudná kifizetni. így a közgyű­lés elsősorban a költségek lefaragá­sával kívánja elérni, hogy az alapel­látás javuljon, ennek egyik lépése le­het a szederkényi intézmény kht.-vá vagy közalapítvánnyá alakulása - ezzel ugyanis vállalkozók bevonásá­val a béreken lehetne spórolni. Némiképp más az egyházi ottho­nok helyzete, Varsányi Ferenc evan­gélikus lelkész elmondta, a pécsi Baldauf Szeretetotthonban a nyug­díjak 80 százaléka a térítési díj, ezért viszont teljes szolgáltatás nyújta­nak, beleértve a gyógyszereket is, gyakorlatilag csak a dohányáru és a kozmetikai ellátás marad tó. NYAKASZ. Mozgolódnak az orvhorgászok A szokottnál enyhébb tél rendre kicsalogatja a horgászokat a folyóra. Természetesen köztük is ott vannak - kis szám­ban - akik engedély nélkül, tiltott módon igyekeznek halat fogni. Főképp, hogy ilyenkor olyan ritka fajok is beszerez­hetőek, mint a menyhal. Pécs-Mohács Kovács Zoltán, a Horgászegyesü­letek Baranya Megyei Szövetségé­nek ügyvezető elnöke több szem­pontból sem örül az idei tél fejle­ményeinek. Egyrészt az enyhe időjárás miatt a halak nem tud­nak úgy pihenni, mint mondjuk, egy befagyott folyó mélyén, a sok napsütés ébren tartja őket, mo­zognak és ennek következtében legyengülnek. És természetesen „mozognak” az orvhorgászok is - mint a szövetség felé jelezték a határőrök -, akik, miután ebben az időben a csalira nem nagyon harapnak, elsősorban a gereblyé- zés módszerével fogják a halat. Méghozzá nem is akármilyet, ha­nem a ritkaságnak számító, ha­zánk egyetlen tőkehalféléjét, a menyhalat, amire kifejezetten a hideg, téli időben lehet lecsapni, hiszen az év többi részében telje­sen eltűnik. Ráadásul csak egy­két éve ismert az előfordulásuk a Dráván, korábban még télen sem jártak errefelé. Ami az orvhorgá­szokat illeti: ők ismerik azokat a gödröket is, ahol a halak - általá­ban fajtánként - télire bever­melnek, és on­nan rángatják ki őket a ge- reblyével. Ko­vács Zoltán szerint sok bu­sát és amurt is foghatnak így. A határőr­ség részéről annyit közöl­tek, hogy fo­lyamatosan el­lenőrzik a part­szakaszt, és járőreik valóban meg­csíptek néhány engedély nélküli horgászt (még éjszaka is), ám a gereblyézés tényét nehéz bizonyí­tani, mivel az ehhez használatos eszközök egy mozdulattal eltün- tethetőek. Ennek ellenére a felje­lentéseket természetesen megtet­ték. A Halászati Törvény egyéb­ként napi 5 nemeshal kifogását en­gedélyezi, és egy halfajból maxi­mum három vihető haza. Rózsa József, egy mohácsi hal­étterem vezetője elmondta, a menyhal ritka csemegének szá­mít, főképp lecsós formában szokták készíteni. Az általában fél és egy kiló körüli halak ára élő­súlyban - hasonlóan a süllőhöz és a harcsához - mintegy 1000 Ft/kg lehet. _________________«ut Mi az a gereblyézés? Nem levélgyűjtésre használatos szerszámra kell gondolni. A horgászzsinórra két-három három ágú horgot és nagy ólmot kötöznek, ezt húzzák végig a part mentén haladva vagy csónakból, és szedik össze a halat. Veszélye, hogy nem tudják kihúzni az állatokat, csak megsértik őket, vagy szinte széttrancsírozva kerülnek elő a halak a víz­ből. A kegyetlen módszert főképp busára alkal­mazzák, amely nem kap a csalira. De télen a legtöbb hal a meder fenekén pihen, és a leg­könnyebb gereblyézéssel hozzájuk jutni. i « i Tegnap, felvétel közben - „Eladás van!” fotós laufer l.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents