Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-16 / 15. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló BARANYAI T U K O R 2001. Január 16., kedd Újabb ormánsági társulás Drávafok Az Ormánság jelentős ré­széről elmondható: sokszo­rosan hátrányos helyzetű térség. Ilyennek számít az a terület is, amely most Drávazug elnevezéssel ala­kította meg kistérségi társu­lását Drávafok központtal. Drávafok, Bogdása, Drávaiványi, Drávakeresztúr-Révfalu, Markóc és Felsőszentmárton a közel­múltban határozták el, hogy egyesült erővel próbálnak kitörni jelenlegi, nem túl rózsás helyze­tükből - tudtuk meg Tóth Attila drávafoki polgármestertől, aki egyben a társulás vezetője. Min­denekelőtt infrastrukturális fej­lesztésekre volna szükség, a tele­pülések természeti, gazdasági ér­tékeinek megőrzésével, eltartó­képességének növelésével együtt. A társulás létrejöttét több­éves előkészület előzte meg. A Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium illetékes főosz­tályán már elfogadták a Drávazug kistérségi programot, és anyagi támogatást is adtak a kezdeti lé­pésekhez. A régóta hatékonyan működő, szintén térségi tömörülésnek szá­mító, 52 települést magába fogla­ló Ormánság Fejlesztő Társulás jó néven vette a Dráva környéki fal­vak kezdeményezését. Rendsze­res, napi kapcsolatban állunk a Drávazug kistérségi társulással - mondta Nórátné dr. Hajós Klára, Sellye polgármestere. Elkerülő utat akarnak Hosszúhetény A faluban évek óta gondot okoznak az áthaladó kő­szállító járművek. Az ön- kormányzat elkerülő utat terveztetett, igaz, a forrás egyelőre hiányzik a megva­lósításhoz. A komlói bányából kőrakomány- nyal távozó kocsik az utóbbi években problémát jelentenek Kárász, Ma-gyare- gregy, Máza, Szász­vár, Vékény és Hosszúhetény lako­sainak. Lakóépüle­tek kerülnek ve­szélybe, a por és zaj károsítja az emberi szervezetet, utakat és hidakat viselnek meg a túlsúlyos ko­csik. Az emiatt szerveződött és a demonstrációban megnyilvánuló pol­gári eíégedetlenségi mozgalom ez idáig nemigen segített. Előrelépést jelent viszont, hogy a rendőrök és a köz­útkezelő kht. szak­emberei gyakrab­ban ellenőriznek, és a kőbányából el­induló kőrakomá­nyok most már egy olyan tíz kilométe­res szakaszon érik el a 6-os fő- közlekedési utat, amely mentén lakott részeket nem veszélyeztet­nek. Hosszú-hetényt azonban nem lehetett kiiktatni a szállítási útvonalból. Érthető, hogy a községvezető­ség nemrég elkészíttette egy há­rom kilométeres elkerülő út ter­vét, és független szakértők által mért környezetvédelmi adatokkal kiegészítette azt. Kiderült, hogy a szálló por mennyisége és a zaj, , ereje meghaladja a megengedett értéket. Sok jármű dübörög át a községen, ráadásul leginkább konvojban, az útágyazatot érő erős rezgés pedig tovább terjedve károsítja a közeli létesítmények állagát. A megrongálódott épüle­tek száma már félszázra tehető. Kővel megrakott vábbra is fennáll kamion a házban - Hosszúhetényben to- a veszély fotó, laufer l. Tavalyi áron 600 millióba ke­rülne az elkerülő út. Hosszúhe­tény aligha tudja az önerőt egye­dül előteremteni, ezért számít a Komlói Kistérségi Önkormányza­ti Fejlesztési Társulás támogatá­sára. Lombikprogram: drága gyermekek Bár maga a lombikprogram ingyenes, az abban való részvételt megelőző vagy ahhoz kapcsolódó gyógyszerek és ke­zelések árai meglehetősen borsosak. A pécsi klinikán ebben az évben is 50-60 lombikbébi születését várják, egy nem­rég bevezetett eljárástól pedig újabb át­törés remélhető a lombikprogramok eredményességében. PÉCS Az utóbbi évtizedek civilizációs hozadékaként egyre nő a meddő házaspárok száma (vagy az egyik vagy a másik fél az érintett). Nem megle­pő tehát az adat, hogy tavaly már több mint fél­ezer lombikgyerek született Magyarországon. A meddőség kezelésével foglalkozó központok száma folyamatosan nő, legutóbb Tapolcán Mikor forduljunk orvoshoz? Ha egy házaspárnak egy-két esztendőnyi házasság után (védekezés nélkül) nem születik gyermeke, mindenképpen érdemes a háziorvos­hoz fordulniuk. Ezen az úton juthatnak el úgynevezett meddőségke­zelő intézetekbe (Pécsett a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika „In Vrtro Fertilizáció” vagy a megyei kórház meddőségi és endokrinológiai szakrendeléseire), s ha arra szükség van, kapcsolódhatnak be a lom­bikbébiprogramba. Tévhit, hogy csak a nők lehetnek a gyermektelenség okai, ma a med­dőségek 40 százalékában a férfinél keresendők az elsődleges okok. startolt a tizenötödik. A sorban az egyik legel­ismertebb, a dr. Szabó István vezette pécsi szü­lészeti klinikán működik. A professzor szerint az utóbbi években nem csak országosan, de a pécsi klinikán is felpörgött a program, s egyre jobb eredményekkel rukkolnak elő. A klinikai lombikbébiprogram felelőse dr. Mánfai Zoltán adjunktus (képünkön) a fejlődés ütemét demonstrálta: amíg Pécsett 1992 és 1997 között mindössze 52 baba született, 1998-ban már 65, s azóta is évi 50-60 lombikjövevénnyel számolnak a program keretében. Az elmúlt évi sikeres megtermékenyítésekből az elkövetkező hónapokban mintegy 35 új szülés várható. Persze időközben a segítség módozatai is változtak úgy technikailag (a megtermékenyí- tési hatékonyságot segítő módszer a közvetle­nül a petesejtbe történő spermainjekciózás), mind a gyógyszerkészítmények frontján. A gyógyszergyárak egyre jobb hormonkészít­ményekkel rukkolnak elő. A meddőség kezelése azonban nem megy inevpn. és nemcsak a evógyszerek drágák. Az Országos Egészség- biztosítási Pénztár (OEP) maximum öt­szöri próbálkozást fi­nanszíroz (az első gyermek megszüle­téséig), ám ha a má­sodik „kúra” ered­ményes, a többiért, egy esetleges máso­dik vagy harmadik gyermekért már ke­mény pénzeket kell fizetni. (Magáninté­zetekben többet, államiakban kevesebbet, de meg kell térítem legalább azt az összeget, amit az OEP a kórháznak kifizetne. S ez az összeg adott esetben 250-300 000 forint is lehet.) Ez csak a kisebbik gond. A lombikbébi­programot megelőző vagy kiegészítő gyógy­szerek költsége is igen magas lehet, az OEP ráadásul azokat csak részben támogatja. Amint azt Mánfai Zoltán elmondta, nemcsak az orvosi anamnézist kell felvenni a meddő házaspárokkal való konzultáció során, ha­nem azt is meg kell kérdezni tőlük minden esetben, hogy vajon meny­nyi pénzük van a célra. Ugyanis akad 25 000 forin­tos kúra (ez a legolcsóbb), akad olyan, ami 80-100000 forintra rúg, ám a legkivá­lóbb készítményekből egy valamirevaló kúra ára elér­heti akár még a negyedmil­lió forintot is. Az orvos az utóbbit ajánlaná (mert ha­tékonyabb), de erre csak keveseknek futja. Információink szerint elképzelhető, hogy az idén a magát családbarátnak nevező kor­mányzat jobban odafigyel a lombikprogra­mokra, s az egészségbiztosítás bővíti majd a programhoz szükséges, támogatott gyógysze­rek körét. Másrészt sokan mondják - ezen a véleményen vannak a pécsiek is -, hogy nem­csak az első lombikgyerek körüli orvosi teen­dőket kellene a szülők számára ingyenessé tenni, hanem a többit is. Hiszen a kistestvért már valóban lehetetlen megfizetni. Miközben a szakma előtt köztudott, hogy ma már a há­zaspárok 15-17 százaléka szembesül a med­dőség tehertételével. (Háttér, kapcsolódó anyagok: www. dunantulinaplo. hu) KOZMA FERENC Hírcsatorna PÉCSI GÉPRONCSOK. A megyeszékhely kertvárosi ré­szében a közterület-felügyelők hétfőn befejeződött akciójuk során több mint félszáz közte­rületen hagyott roncsautót ta­láltak. A járőrök figyelmeztet­ték a tulajdonosokat, hogy hozzák rendbe autójukat. Ha egy hónapon belül nem tesz­nek eleget a kérésnek, akkor az elszállíttatást a jármű gaz­dája fizeti. (cs) TŰZ PETERDEN. A község egyik portáján, a húsz méter hosszú melléképületben a ka­zánházból kipattanó szikrától tűz keletkezett. A lángokat a pécsi, valamint a siklósi tűzol­tók fékezték meg. (cs) A GÖDREI faluszépítő egyesü­let tagjai a napokban tucatnyi odút és etetőt helyeznek ki a társfalvak közterein. Az etető­ket Milkovics Jenő gödreszent- mártoni fafaragó készítette. A természetvédők arra számíta­nak, hogy a következő hetek­ben megérkeznek a többszöri etetésre szoruló, ritka madár­nak számító fenyőrigók. _______________________________________(CS) Tu rizmus: teljesen holt szezon PÉCS Tény, hogy télen nehezebb igazolni, hogy Pécs valóban a mediterrán hangulatok városa, az azonban mindenképp elkeseríti a szakembereket, hogy a külföldi és belföldi idegenforgalom is a nullával egyenlő. Egyetlen remény marad, a konferenciaturizmus, de ebben is túl sok a „ha” egyelőre. konstrukcióknál minimum 2 éj­szakáról és félpanziós ellátásról van szó). Miután külföldiekben - az üzletembereken kívül - re­ménykedni sem lehet, egy-egy utazási iroda próbálkozik a bel­földi szabadidős turisták csalo­gatásával, kevés sikerrel. Kérdés persze, mivel lehet el­verni az időt Pécsett télen? Ami a látványosságokat illeti, szinte minden csökkentett idejű nyitva tartással működik. A dzsámi csupán két órán át, a múzeu­mok egy része négy órán át láto­gatható (pl. a várostörténeti, a régészeti), a Vasarely-anyag na­gyobbik része még mindig balti­kumi túrán van. Ettől függetle­nül mindent megtesznek a cse­kély számú vendég fogadására - közölte Huszár Zoltán, a Bara­nya Megyei Múzeumok igazga­Sokan szeretnék, ha Magyaror­szágon is beindulna az elő- és utószezonon túl a „holtszezoni” turizmus, ám egyelőre semmi jel nem mutat arra, hogy a ja­nuár-februári időszak ne szolgálna rá fenti nevére. A szállodák szin­te konganak az ürességtől, an­nak ellenére, hogy a nyári tarifáknál általában 15-30 száza­lékkal olcsóbban lehet most Pé­csett éjszakázni, sőt olyan ked­vezményes csomagok is van­nak, ahol az alapár felét kell csak fizetni (igaz, ezeknél a tója. Sajnos, a nyugdíjas terem­őrök szerződését nem tudták megújítani, a maradóknak pe­dig természetesen az új mini­málbért kell fizetni. Ennek ap­ropóján Huszár Zoltán megem­lítette és tarthatatlannak nevez­te, hogy a magyar múzeumügy­ben immár 200 éve nincsen szakmai normatíva, így - töb­bek között - az sincs meghatá­rozva, hogy adott négyzetmé­terre hány teremőrnek kellene jutnia. A kérdést ugyan az in­tézményvezetők belátására bíz­zák, ám természetesen ez is pénzfüggő. Kiss Róbert, a Tourinform ve­zetője (képünkön) szerint a téli időszakban Pécs csakis a konfe­renciaturizmus fellendülésében reménykedhet, már amenynyi- ben a Széchenyi-terv részeként a baranyaiak kapnák a régió- központ titulust. Ám ekkor jön a nagy gond: hol legyen ez a centrum, és miképp lesz meg­közelíthető télen az ország más pontjairól. MÉHES K. Továbbra is lassú az ügyintézés Az autókereskedők veszteség esetén pert fontolgatnak PÉCS A szakemberek egyetértenek a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) levelével, amely azt panaszolja, hogy ellehetetlenül a gépkocsik forgalomba helyezése. Szerintük Baranyában az országosnál is rosszabb a helyzet, miközben az okmányirodában állítják: rengeteget dolgoznak. felháborodott, hogy a rendelkezé­sek hiányos ismerete miatt tíz na­pon át a járműkísérő lapért a BM Adatfeldolgozó Hivatalában má­sodszor is kifizettették az 1250 fo­rintot az autóvásárlókkal, „eljárási díj” címén. Miután tiltakoztak azok, akik tüze­tesen elolvasták a 2000/117. Ma­gyar Közlöny­ben a Közúti közlekedési ok­mányok kiadá­sáról' és vissza­vonásáról szóló rendeletet, ezt a másodszori fize­tési kötelezettséget megszüntették. Az érintett kereskedők, szakem­berek egyelőre várnak, bár egyre kevesebb a türelem, és lassan meg­fogalmazódik a kérdés: ha túl sok lesz a veszteségük - mert hogy lesz, az már most nyilvánvaló -, va­Liszácz Mihály autókereskedő azon kesereg, hogy ebben az évben még nem adtak ki új autóra szóló engedélyt. Az intézni való papíro­kat befogadják, de vissza nem kap­ják azokat. Már hallott olyan esetet, ahol a vevő visszamondta a vételt - bár mint a jelekből kitetszik, egyik autószalon sem tudja meggyorsíta­ni az eljárást. Ami még bosszan­tóbb - véli -, hogy a próbarendszá­mokat sem kapják meg, sőt, a hasz­nált autók ügyintézése is hasonló­an bonyodalmas.- Erre egyszerűen nem voltak felkészülve - tette hozzá Liszácz Mihály. - Egy rendszer nem úgy működik, hogy bebútorozunk egy irodát, hanem tesztelni kellett vol­na, kiküszöbölni a hibákat, és csak akkor belevágni „élesben”. Egy átírással foglalkozó cég inté­zője mindezeken túl még amiatt is Múzeum, kölcsönből jón kit lehet majd perelni? A jog szerint, hivatkoznak az önkor­mányzatok, az eljárás eltarthat 30 napig is, de könnyű belátni - figyel­meztet az MGE levele -, hogy mondjuk egy fuvarozó számára mekkora kiesést jelent egy hónap leállás, amíg nem kap rendszámot, forgalmi engedélyt. Dr. Aradiné Bodor Kornélia osz­tályvezető (képünkön) szerint valóban eléggé lassan mennek az ügyek, hiszen bele kell tanulni a munkába. De hogy a pécsi iroda nem dolgozna jól, azt azzal cáfolta, hogy Mohácsról (ahol ugyancsak fogadják a papírokat) szintén ide jönnek be az emberek, ami növeli a sorban állást.- A számok nem támasztják alá a kereskedők állításait - mondta -, hiszen 241 kérelemből 217-et kiad­tunk, adás-vétel esetében pedig 332-ből pedig 209-et. Tudtuk, hogy sokan lesznek, tavaly ugyanez ját­szódott le ^ személyi igazolványok­kal. Mindennap este 7 óráig dol­gozunk, és az elmúlt héten még szombaton is bent voltunk. (Háttér: www.dunantulinaplo.hu) Villány A városvezetőség nem mon­dott le arról, hogy egy köz­ponti kisebb múzeumot léte­sítsen. A városban több ma­gángyűjtő is aktívan dolgozik. A volt parókián és az egykori szerb iskolában kialakíthatják a helyi történelmi, gazdálkodási és néprajzi értékeket bemutató köz­ponti gyűjteményt. Könnyűnek tűnik a feladat, ugyanis a helység­ben évtizedek óta többen is foglal­koznak a helytörténeti érdekessé­gek megmentésével. A tét azon­ban nagy, hisz a magántulajdon­ban lévő tárgyakat és dokumentu­mokat biztonságosan kell őrizni és nem mindegy, hogy a kutató­kat miként nyerik meg annak a célnak, hogy féltett kincseik közül néhányat kölcsönbe adjanak. Dr. Lajber Imre helytörténész és Romfeld Ákos fotós-népművelő sokat fáradozik a megvalósításért. A házi múzeumokban tárolnak egyebek között metszőollókat, borcímkéket, préseket, tengeri li­liomokat is. CS. J. Szigetvár Bővülő polgármesteri jogkör? Először vizsgálódott az ÁSZ az önkormányzatnál rabban kerülne sor, leginkább az lenne az ildomos, hogy a ciklusok elején: így módja lenne a testület­nek időben korrigálni. Az ÁSZ vizsgálata nyomán számos pont­ból álló intézkedési tervet készí­tünk. Ugyanakkor a szabályok vál­tozását napra készen lehetetlenség követni. Kiemelten fontosnak tart­juk például az intézményi-gazdál­kodási rendszer ellenőrzésének hatékonyabbá tételét, ezzel szerin­tünk későbbi, akár milliós károkat tudunk megelőzni. A jegyző elmondta, az intéz­kedési csomag kapcsán a polgár- mester döntési jogkörét is szeret­nék kibővíteni, ugyanis jelenleg nincs olyan összeghatár meg­szabva, amelyen belül szabadon dönthetne, így mindenhez a tes­tület jóváhagyása szükségeltetik. Azonban ezt a piac törvényei nem tolerálják, ezért szükség lesz a változtatásra. A tervekkel várhatóan februárra elkészülnek, s ezt követően terjesztik azokat a testület elé. MÁTÉB. A tavaly lezárult számvevő- széki vizsgálat nyomán át­fogó intézkedési tervet ké­szítenek elő az önkormány­zatnál, amellyel a hatéko­nyabb gazdálkodást, illetve az ellenőrzési rendszer eredményességét kívánják fokozni. A rendszerváltozás óta most elő­ször tartott mindenre kiterjedő, pénzügyi-működési ellenőrzést a település önkormányzatánál az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A vizsgálat nem talált olyan vétsé­get, amely a lakosság ellátásának rovására ment volna, vagy a gaz­dálkodás jogszerűségét veszélyez­tette volna, ugyanakkor számos ponton változtatásra van szükség a rendszer egészének működését illetően. A részletekbe dr. Aracsi József, szigetvári jegyző avatta be a Dunántúli Naplót:- Sokkal szerencsésebbnek tar­tanám, ha az ellenőrzésre gyak­4 <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents