Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)
2001-01-14 / 13. szám
2 * KÖRKÉP ★ 2001. január 14. KÖLTSÉGES A PERKÖLTSÉGMENTESSÉG A minimálbéres vállalkozók ma gyakorlatilag ingyen pereskedhetnek. Az igazságügyi tárca a kieső bevételek miatt szigorítaná a perköltségmentesség szabályait. A „rendes” pereskedők egy-egy egyszerűbb ügy elbírálásakor illetékre, ügyvédre több tízezer forintot fizetnek ki. A nagy értékű ingatlanviták költségei több százezer forintra rúghatnak. Sokak számára tovább drágulhat a pereskedés. Az igazságügyi tárcánál azt tervezik, hogy felülvizsgálják a bírósági eljárásra vonatkozó költségmentességi szabályokat, ideértve az illetékkedvezményekei kapcsolatos előírásokat. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény sze-. rint az a peres fél, aki vagyoni viszonyai miatt nem engedheti meg magának a per indítását, jogai érvényesítése érdekében a peres eljárásban illetékmentességet kérhet. A kis jövedelmű peres fél mentesülhet a perköltség-biztosíték letételétől, a szakértői díj megelőlegezésétől, illetve megfizetésétől. (Szakértői díj címén a magyar bíróságok egy év alatt félmilliárd forintot fizettek ki.) Egy, a tárcánál készült adatgyűjtés során négy megyében és a fővárosban három hónap 11500 ügyét vizsgáltak meg „illetékmentességi” szempontból. Több mint 1500 perben a felek anyagi helyzetétől függetlenül (a per tárgya miatt) járt valamilyen mentesség, amivel az állam kis híján 40 millió forinttól esett el. Szociális helyzete miatt 700 peres fél kapott költségmentességet, ami miatt több mint 15 millió forint illeték nem folyt be az állam kasszájába. De nem csak „rászoruló” állampolgárok, hanem önkormányzatok és állami szervezetek is élvezték az ingyenes igazságszolgáltatás áldásait. Jogászok szerint, akinek telik jó ügyvédre, az könnyen elérheti, hogy illetékmentesen pereljen. Ehhez az esetek többségében elegendő, ha a peres fél, aki esetleg több tízmillió forintos vállalkozást irányít, minimálbéren van bejelentve, vagyontárgyai pedig gyerekei, házastársa nevén vannak. Ezen szeretne változtatni a tárca oly módon, hogy a bíróságok ténylegesen vizsgálnák az ügyfél rászorultságát. Gyakran fordul elő, hogy valóban szegény emberek, kisnyugdíjasok a költségmentességi szabályokkal (vissza) élve évekig folytatnak tyúkpereket szomszédaik ellen, miközben a bírósági ügyhátralék miatt nagy értékű perekben két- három évig nem születik döntés. A pereskedés már ma sem olcsó. Fő szabályként a keresetlevél benyújtásakor a pertárgy értékének hat százalékát kell diétákként leróni. Ehhez adódik az ügyvédi munkadíj, ami az ország nyugati felében és a fővárosban akár háromszorosa is lehet a keleti megyékben megszokottnak. Nagyságáról mindig az ügyfél és ügyvéd állapodik meg a konkrét jogvita ismeretében. Egy válás, ha csak az egyik fél akarja, ráadásul vitás a vagyon megosztása is, akár több százezer forintba is kerülhet. Egy jobb családi házzal kapcsolatos tulajdonjogi vita teljes költsége akár 1-1,2 millió forint is lehet. Azért „csak” ennyibe, mert a 6 százalékos bírósági illetéknek 750 ezer forint a felső plafonja. Miközben az adófizetők rovására sokan élveznek költségmentességet, a kirendelt védőként eljáró ügyvédek méltatlanul kis költségtérítést kapnak. A Legfelső Bíróság (LB) előtt egy felülvizsgálati kérelem alapján folyó eljárás során az OTP-vel szemben egy kis ügyfelet kirendelés alapján képviselő ügyvéd, dr. Dávid Gyula például ötezer forintot kapott, miközben ennél jóval többet volt kénytelen „bedobni” az LB előtti parkolóautomatába. A tárcánál a költségmentesség szabályainak felülvizsgálatával egy időben várhatóan módosítják a kirendelt védők díjazását is. ^4Í Mennyiből perelünk? 1 ügyvédi díj ■ bírósági illeték 1 Válás (közös megegyezéssel) 20 000-35 000 Ft 7 000 Ft Hagyatéki vita (7 milliós örökség) 65 000-150 000 Ft 420 000 Ft Lakásépítés (minőségi kifogás félmillió forint értékben) 45 000-95 000 Ft 30 000 Ft Ima és tüntetés Baszkföldön Vitoria: Ötvenezren vettek részt tegnap Baszkföld székhelyén azon a felvonuláson, majd közös imán, amelyet a katolikus egyház szervezett tiltakozásul az ETA terrorcselekményei ellen. Ez az első alkalom, hogy a baszk egyház megmozdulást szervezett az ETA ellen. Mádl köszöneté a németeknek Budapest: A magyar földön élő németeknek is köszönhető az ország kedvező nemzetközi megítélése, valamint az, hogy az európai államok elismerik az utóbbi két évben végzett munkánkat - jelentette ki Mádl Ferenc tegnap a magyarországi német önkormányzatok napján. A köztársasági elnök hangsú- ' lyozta: közismert a német anyanemzet szerepvállalása a kedvező gazdasági feltételek megteremtésében, valamint a Magyarországra irányuló befektetések ösztönzésében. Az ENSZ nem segélyez New York: Az ENSZ biztonsági okok miatt leállította humanitárius tevékenységét Csecsen- földön, mert a hét elején elrabolták az egyik nemzetközi szervezet munkatársát, az amerikai Gluckot. Az ENSZ mellett valamennyi nemzetközi segélyszervezet úgy határozott, felfüggeszti tevékenységét Csecsenföldön. A Balkán-szindróma veszélye Brüsszel: „Felettébb valószínűtlen”, hogy összefüggés lenne a szegényített uránium fel- használása és a Balkán-szindróma között - erre a következtetésre jutott a belga Szövetségi Sugárzásvédelmi Hivatal. A belga orvosok és fizikusok azért tartják kizártnak az összefüggést, mert a katonákon tapasztalt tünetek nem egyeznek meg az uránium ismert káros hatásaival. Magának a Balkán-szindrómának a létezését nem tagadják a szakértők. Iráni újságíró börtönbüntetése Teherán - Berlin: Egy iráni bíróság 10 évi fegyházra ítélt egy reformer újságírót, mert tavaly Berlinben részt vett egy olyan nemzetközi tanácskozáson, amelyet a hatóságok iszlámellenesnek minősítettek. Akbar Gandzsit büntetésének letöltését követően még öt évig kitiltják a fővárosból. MSZP: megroppant a kormánykoalíció ■ Együttműködésre van szükség a választásokkal összefüggő kérdésekről, a program, a miniszterelnök-jelölt személyének elfogadásáról az MSZP elnöksége, választmánya és parlamenti frakciója között - tolmácsolta a párt tegnapi választmányi ülésének egyik megállapítását Jánosi György, a testület elnöke. Közölte: az MSZP nem akar beavatkozni az FKGP belső ügyeibe, de „a miniszterelnök és a Fidesz felelőssége, hogy olyan időszakban roppant meg a koalíció, amikor az uniós felkészülés megteremtése igen hangsúlyos kérdés”. Bili Clintonnak bőrrákja van? ■ Szövetmintát vettek Bili Clinton bőréből, miután az esedékes ellenőrző vizsgálaton apró, gyanús elváltozást észleltek az amerikai elnök hátán. A bőrgyógyász közölte, az elváltozás a bőrrák egyik könnyen gyógyítható formája is lehet. A szövetvizsgálat eredményei egy hét múlva lesznek meg. Elfogadták az új cseh tévétörvényt ■ A cseh képviselőház tegnap elfogadta a közszolgálati cseh televízióról-szóló módosított törvényt, amely lehetővé teszi, hogy az alsóház ideiglenesen átvegye a kuratórium jogkörét és ideiglenes vezetőt nevezzen ki a médium élére. A törvény lehetővé teszi, hogy a kuratórium tagjait a jövőben a különféle társadalmi szervezetek jelöljék, és a képviselőház közülük válasszon. Megbékélésre szólította fel az izraelieket és a palesztinokat II. János Pál, aki tegnap a Vatikánban a Szentszékhez akkreditált nagykövetek előtt a szegénységnek, a környezet és az élet védelmének problémáiról is beszélt. A 174 nagykövet előtt állást foglalt olyan törvényekkel szemben is, amelyek korunkban engedélyezik az abortuszt és az eutanáziát. Kivégeztek két palesztint ■ A palesztin hatóságok tegnap kivégeztek két palesztin férfit, akiket Izraellel való együttműködésben találtak bűnösnek. A bíróságok szerint mindketten olyan információkkal szolgáltak Izraelnek, amelyek palesztin aktivisták megölésére adtak módot. Szkinhedek garázdálkodása ■ Egy szkinhedekből álló 20 fős csoport súlyosan bántalmazott Münchenben egy görög férfit tegnap éjjel, majd utcai harcot vívott az áldozat segítségére siető törökökkel. A rendőrök 15 szkinhedet őrizetbe vettek. A 31 éves görög férfit súlyos fejsérülésekkel szállították kórházba. Dávid Ibolya elnökjelölt ■ Dávid Ibolya ismét vállalja a jelölést a pártelnöki tisztségre, a politikus erről az MDF Országos Választmányának tegnapi ülésén nyilatkozott. A minisztert több mint négyszáz szervezet jelölte elnöknek, két szervezetnél történt kettős jelölés. Lezsák Sándor visszalépett a jelöléstől arra való hivatkozással, hogy az MDF-nek van egy jó és eredményes elnöke, ezért nem kíván ringbe szállni. - A Fórum csak olyan szervezetekkel teremt szorosabb együttműködést, amelyek kijelentik, 2002 és 2006 között az MSZP-vel és az SZDSZ- szel nem lépnek koalícióra - szögezte le Dávid Ibolya. És közölte, az MDF 2002-re megfelelő időben és feltételekkel akar választási szövetséget kötni. Gyomorszéfes ékszertolvaj ■ Perthben egy betörő egy első emeleti lakásban munkálkodott, ám megzavarták. Az ablakon keresztül sietve távozott, de olyan szerencsétlenül esett a járdára, hogy eltörte a csípőjét. Kisvártatva belebotlott a rendőrség, amely azért vonult ki, hogy megvizsgálja, valóban betörés történt-e. Mivel a férfi súlyos állapotban volt, előbb őt vitték el kórházba. A betörőt végül is a kórházi röntgenkép leplezte le: a csípőcsontvizsgálat kimutatta, több ezer font értékű ékszergyűjtemény lapul a beteg gyomrában. Novoszibirszkben az elmúlt napokban gyakran volt mínusz 50 fok, ami nagy szenvedést okoz az ott lakóknak. Pro Renovanda Cultura-díjazottak ■ A magyar kultúra napja alkalmából tegnap Budapesten a Professzorok Házában átadták a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány által az oktatás, a kultúra, a közművelődés és a tudomány területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyiségek elismerésére alapított díjakat. Alapítványi fődíjat kapott Benkő Loránd nyelvész, akadémikus és Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester. Kasszafúrók egy érdi panzióban ■ Három és fél millió forintot, valamint egymillió forint értékű ékszert rabolt el három férfi pénteken késő éjszaka egy érdi panzió széfjéből. A vendégként bejelentkező kasszafúrók közösen kivettek egy szobát, majd később a szomszédos irodahelyiséget feltörték és onnan a páncélszekrényt áthúzták szobájukba. Miután megfúrták a „mackó” zárját, az értékeket magukhoz vették, majd angolosan távoztak. Hitelüket vesztett szövetkezetek A bankok nem adnak hitelt a szövetkezeteknek a tavaszi munkákhoz. Az agrártermelők az Alkotmánybírósághoz fordultak a szövetkezeti külső üzletrészek kifizetése miatt. A tavaszi agrármunkákra készülő szövetkezetek jelentős része kénytelen szembenézni azzal, hogy az idén nem csak a padlást, hanem még a pincét is ki kell söpörniük ahhoz, hogy vetni tudjanak. A magyar bankok a következő hetekben az eladósodott szövetkezetek többségének nem folyósít agrárhitelt. Azok a pénzintézetek, amelyeknek sok nehéz helyzetben lévő szövetkezeti ügyfele van, megkezdték az aktív agrárhiteleik „kétessé” minősítését, aminek következménye a kölcsön felmondása és az azonnali visszafizetés követelése. A lavinát a szövetkezeti külső üzletrész-tulajdonosok kifizetéséről szóló törvény indította el. A kormány ezzel félmillió vidéki választópolgárt „hoz helyzetbe” a Tor- gyán József agrárminiszter által „kolhoztípusúnak” minősített szövetkezetekkel szemben. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) nyilvántartása szerint a jogszabály 750-800 szövetkezet érint - közölte kérdésünkre Nagy Tamás elnök. A MOSZ szerint a 35-40 milliárd forint kifizetésével a szövetkezetek tőkéjük 25-30 százalékát vesztik el, hiszen az üzletrészeket névértéken kell kifizetni. Emiatt az érintett vállalkozások képtelenek lesznek korábbi hiteleiket törleszteni. A szervezet beadványa, amiben az Alkotmánybíróságtól sürgősséggel kérik a törvény megsemmisítését, a héten megérkezett a taláros testülethez. Hasonló, a tulajdonhoz való jog sérelmére hivatkozó beadványt fogalmaz a Magyar Bankszövetség is. Nagy Tamás szerint, amint a bírák végeztek a pros- tikkal (a türelmi zónák kijelölésével kapcsolatos beadvány), akkor jöhetnek a gazdák. A szövetkezetek hitelállománya átlagosan a jegyzett tőkéjük 46,5 százalékára rúg. A MOSZ felmérése szerint az eddig adatokat szolgáltató 247 szövetkezetnek 18,5 milliárd forint hiteltartozása van. A bankok, hogy a külső üzletrész-tulaj donosok kifizetése miatt ne essenek el hiteleik vagyoni biztosítékaitól, sok helyütt kénytelenek lesznek felszámolási eljárást kezdeményezni. Nagy szerint a szövetkezeteknek a tavalyi 1-2 százalékos mérleg szerinti eredményéből és az előző évi veszteségekből nem telik a külső üzletrészek és a hiteltartozás kifizetésére. Egymillió hektárnyi földterület megművelése válhat kétségessé, csökkenhet az agrártermelés. Torgyán József agrárminiszter ezzel szemben azzal érvel, hogy az érintetteknek mindössze az évi árbevétel 3,6 százalékát kellene kifizetnie. 2000-ben 27 százalékkal emelkedett az élelmiszer-behozatal. Ez és a rossz időjárás együttesen eredményezte a tavalyi húszszázalékos piaci árrobbanást - véli Nagy, aki szerint ha az üzletrész-kifizetések miatt csökken a hazai árualap, az idén is hasonló mértékű áremelkedésre kerülhet sor. < 4
