Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-03 / 2. szám

2001. Január 3., szerda BARANYA I Új Dunántúli Napló - 5. oldal TŰK O R A hagyásfákat művész és madár is szereti PÉCSVÁRAD Öreg hagyásfákat ápolnak az erdei munkások. A lombjukban félig elkorhadt fák így évtizede­kig is elélhetnek. Csak jól jön, hogy csapadékban gazdag esz­tendők következnek. A fakiter­melők mindig hagynak a termé­szetvédők kérésére ún. matu­zsálemi korú hagyásfákat a le­vágott részekben. A Zengőn lé­vő Miklós-vár környékén leg­alább húsz, egyenként 100-150 éves példány magasodik. Olyan tölgy és bükk, amelyen a csúcs­ban lévő gallyak kiszáradóban, ahol egykor ritka madár fészke is ringhatott. Ezek olyan lom­bok, amelyeket villám, szél és hosszú ideig tartó szárazság vi­selt meg, de így tépetten és kor­hadón is gyönyörű látványt nyújtanak. Nem véletlen, hogy időnként vándor festők zarándokolnak el hozzájuk. Pott Imre, a pécs- váradi erdészet igazgatója el­mondta, az út mentén magaso­dókat rendszeresen megmet­szik úgy, hogy a ragadozó ma­dár figyelő helyét fel ne dúlják. Örülnek annak, hogy a félig ha­lott fák makkot teremnek, s tö­vükből a kis sarjakat másutt el­ültethetik. CS. J. Minden településen kivetik az iparűzési adót A települések számára 2001-től immár kötelező az iparűzési adó bevezetése. A Pénzügyminisztérium (PM) a kormány felé készített előterjesztésében ugyan azt prognosztizálta, hogy ekképpen 10 százalékkal nőnek majd az önkormány­zati bevételek, helyben nem látják ilyen rózsásan a helyzetet. Sokan az állami támogatások kurtításától félnek. Baranyai körkép Hihetnénk, kitüntetett helyzetben van Beremend, a Baranya megyében hatalmas ipari egységnek számító cementgyárral. Heindl József polgármester valóban nem ta­gadja, hogy évi mintegy 200 millió forintnyi Pécs, a „legnagyobb” iparűzési adóval járul hozzá a gyár a települé­se költségvetéséhez.- Ez a pénz arra jó, hogy el tudunk végezni bizonyos beruházásokat, valamint a meglévő intézményi rendszer gond nélkül fenntartható. Tehát nem panaszkodnak, mondjuk, a pedagó­gusok, hogy nem kapnak bért. Ugyanakkor lát­ni kell az érem másik oldalát is, hiszen amúgy mindezt állami pénzből kellene megoldani, így aztán ott, ahol nincs meg ez a pluszforrás, nagy gondok vannak. Ami még fontos: ettől a rendel­kezéstől szerintem az ég egy adta vüágon sem­mi nem fog változni, mivel a kormány már idő­ben gondoskodott róla, hogy a várható pluszbe­vételek arányában lefaragja a saját támogatását. Ilyen értelemben ez már nem is helyi, hanem központi adó, hiszen „fent” úgy számolják el. Valóban, más, kisebb településekről kapott információink szerint nem nagyon tudnak mit kezdeni ezzel a „kötelező” helyi iparűzé­si adóval, hiszen úgy ahogy eddig, sajnos ez­után sem lesz olyan, akit megadóztassanak. Szél Józsefné körjegy­zőhöz tartozik Kistapol- ca, Siklósnagyfalu és Alsószentmárton, köz­tük e két utóbbi a térség két legszegényebb falva. A PM által készített, a 2001-es előzetes, lakos­ságarányos visszaosztás szerint Siklósnagyfalu- ban 536 forint/fő lesz az iparűzési adóból való bevétel, Alsószentmár- tonban csupán a harmada, azaz 197 forint/fő, míg Kistapolcán (ahol a fentebb emlegetett DDC-nek van egy telephelye) 4782 forint/fő. Ez utóbbi adat, köszönhetően a mindössze 230 lakosnak, kiugróan magas, a megyei lis­tán a 4. helyet bérlik vele, ám könnyű belátni, hogy még ez az összeg sem jelenti magát a Kánaánt.- A falvakban alig van magánvállalkozó, akitől be­folyik némi pénz, a kocs- máros, a boltos, esetleg egy-egy volt tsz-telephely, szántóföld-bérlet után - mondta a körjegyző asz- szony. - De még egy csupán 20 millió forintos évi költ­ségvetéssel rendelkező község életében, ami­lyen Siklósnagyfalu, ez a pénz jó, ha eléri az 50 ezer forintot. Bérezési Ferenc, a Baranya Megyei Közigaz­gatási Hivatal vezetője (képünkön) úgy látja, hogy a rendelkezés egyik célja: végre kiderül­jön, milyen különbségek vannak egyes tele­pülések lehetőségei között.- Köztudott, hogy Százhalombatta és Tiszaújváros a helyi iparűzési adóból legjob­ban kereső város, és vannak, ahol a térségi adottságok egyszerűen olyanok, hogy szinte semmi sem folyik be. De az csak akkor derül­het ki, ha az adót kivetik, mert Baranyában is számtalan helyen eddig meg se próbálták. A jövőben egyébként a kistérségi pályázatokon is csak az település vehet részt, amelyik adó­erőképes, illetve igazolni tudja, hogy nincs mit beszedjen. MÉHES K. A megye legnagyobb városában a befolyó iparűzési adó is a leg­nagyobb, talán ezért engedhetik meg maguknak, hogy az átla­gosnál mértékletesebbek is legyenek. Az 1991-ben keltezett, ám azóta számos változtatáson átesett önkormányzati rendelet szerint az adó mértéke 3 millió forintig az adóalap 0 százaléka, míg a termelő vállalkozásoknál 3 millió forint felett 1,5 százaléka, a nem termelő vállalkozások esetében 1,7 százaléka. A vállalko­zók az iparűzési adóra adóelőleget kötelesek befizetni. Nem dőlt el, hogy ki bérli E GYH ÁZÁS KOZÁR Harmadik éve építik újjá a XVIII. századi barokk szárítót és magtárat, valamint fogadót. Eddig 16 millió forintot költöt­tek a műemlék művészettörté­neti feltárására és rekonstruk­ciójára. Az elkövetkező két esztendőben legalább ekkora összegre lesz szükség, hogy si­keresen fejeződjék be a gazda­sági és kereskedelmi együttes megmentése. Napjainkra ki­cserélték és helyreállították a tetőt és a födémet. Hátra van a munka dandárja, a statikai megerősítés. Csepregi István, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság baranyai kirendeltségének műszaki fő­előadója biztos abban, hogy az állami támogatást rendre meg­kapják. Inkább azért aggódik, hogy az állagmegóvás befejezé­se és a gázbekötés után lesz-e olyan vállalkozó közösség vagy önkormányzat, amely szaksze­rűen és kímélettel működteti majd a megújult történelmi lé­tesítményt. A műemlékesek azt szeret­nék, ha inkább szórakoztató­központot, netán közművelő­dési célokat szolgáló faluházat rendeznének be a helyiségek­ben a későbbi bérlők, illetve használók. CSUTI J. Társaságot alapítanak? Siklós Társaságot kíván alapítani a Borút Egyesület. A témát először a január 12-ei vezetőségi ülésen vitatják meg, a végső döntés azonban a tag­ság kezében van, tájékoztatott dr. Máté János, az egyesület elnöke. Mint megtudtuk, a lépésre azért volna szükség, mert az egy­re magasabb elvárásoknak az or­szág első ilyen jelleggel létreho­zott egyesülete eddig pályázati pénzből tudott megfelelni, a tag­díj ugyanis nem képez nagy ösz- szeget. A feladatok - többek kö­zött a borútat, s a dél-baranyai térséget propagáló kiadványok ki­adása - színvonalas elvégzése egyre több pénzt igényel, ugyan­akkor az elnök meglátása szerint a pályázati pénzek elapadása vár­ható. Ebben szerepet játszhat az a tény, hogy szakmai útmutatá­sukkal több borút is alakult az el­múlt időszakban a Dunántúlon, s így e téren eleve nagyobb verseny várható. Máté János elmondta, köz­hasznú társaságot vagy kft.-t ala­pítanának. Az elnök ugyanakkor azt is hozzátette, az is elképzel­hető, hogy semmi sem valósul meg a tervből, amiről az egyesü­leten belül megoszlanak a véle­mények _________________u. Be fejeznék a csatornázást A város keleti felében is megindulhatnak a munkálatok Egyetlen peremrész kivételével 100 százalékos kiépítettségű a város szennyvízhálózata. A hiányzó szakasz kivitelezését az önkormányzat még ebben az évben szeretné befejezni. Harkány Mind a lakóterületen, mind az üdülők körzetében megépült a csatornahálózat, egyedül a város keleti felében található víkendhá- zak nincsenek még bekötve a váro­si hálózatba, mondta el Fischer Er­zsébet, a polgármesteri hivatal mű­szaki osztályának munkatársa, aki hozzátette, a rendszer kiépítése ezen a területen a számítások sze­rint 700 millió forintot igényelne. Ennyi pénz nem áll az önkor­mányzat rendelkezésére - ráadá­sul a lakossági hozzájárulás eb­ben a kerületben alacsony -, így pályázatot nyújtottak be, s amennyiben kedvező elbírálás­ban részesül a város, úgy ezt a fe­hér foltot még ebben az esztendő­ben fel tudják számolni. Mint megtudtuk, az elbírálás­ra váró pályázat mellett a telepü­lés már korábban is benyújtott egyet, melyet épp az üdülőtelepi kiépítettség, a nem állandó lak­helyek miatt utasítottak el. A vé­lekedés szerint pályázatokat ki­íróknak pedig ilyen irányba is kiterjedhetne a figyelmük, ugyanis többek között környe­zetvédelmi szempontból sem szerencsés, ha az elképzelést nem támogatják. A teljes körű szennyvízhálózat kiépítése által ugyanis a harkányi gyógyvíz vé­delme is magasabb szintre emel­kedhetne. Ha elutasítják a pályázatot, ak­kor az önkormányzat a környe­zetvédelmi tárcánál próbálkozik. KÖTÉNY J. Határőröket várnak Pécs Idén is tiszthelyetteseket várnak elsősorban a Pécsi Határőr Igazgatóságra. A határőrség az úgynevezett végrehajtói - tehát a határon, élesben szolgálatot teljesítő - ál­lományt kívánja bővíteni. Az európai uniós csatlakozásig a Magyar Határőrségnek több ezer fővel kell még bővítenie létszámát. Az évek óta tartó, folyamatos fejlesztés keretében a Pécsi Ha­tárőr Igazgatóságnak idén is le­hetősége lesz arra, hogy embe­reket vegyen fel a határforgalmi kirendeltségekre, illetve a határ­vadász századba. Az állások betöltéséhez szük­séges képesítést jelenleg Adyli- geten, Sopronban, Körmenden és Miskolcon lehet megszerez­ni, kétéves, érettségire alapuló képzés keretében. Az intézmé­nyekbe február ötödikéig várják a jelentkezőket, a továbbtanulá­si lehetőségről, a jelentkezés fel­tételeiről és a későbbi állásaján­latokról személyesen a Pécsi Ha­tárőr Igazgatóság humán osztá­lyán, vagy a 72/327-488/7020- as melléken adnak bővebb in­formációt. S. G. Szemetes (is) volt a szilveszter A takarítóbrigádok gyorsan elvégezték munkájukat Recseg-ropog jó ideig még az apró üvegcserép cipőnk alatt a nagyobb települések főterén. A pezsgősüvegek az erre az alkalomra kitett konténerek környékén rendre a járdaszé­leken landoltak. Baranyai körkép Sikeres ünnepséggel gyarapo­dott az ezredfordulón Pécs. A megyeszékhely főterén megren­dezett, tűzijátékkal tarkított év­ezred-búcsúztató sokak örömé­re nagyobb rendbontás nélkül zajlott le. Ennek adott hangot Csatlós Ferenc, a pécsi közterü­let-felügyelet vezetője is. A kö­vetkező napokban különös fi­gyelmet fordítanak arra, hogy az ingatlanok és a betonutak közöt­ti területek ugyancsak rendezet­tek legyenek. Erre a tulajdono­sok kötelezettek. A Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Rt. túl van már az év eleji közterületi munkák leg­nehezebbjén: 1-jén reggel 7-re az egész pécsi belvárost rendbe tették. Kerekes Gábor közterületi előadó elmondta, hogy a külte­rületeken a hajnaltájt hazatérő erős emberek ezúttal is „megbir­kóztak” a szemetesedényekkel. . A karácsonyfák egy része botcsi­nálta, beszeszelt gerelyhajítók szilveszteri mutatványaként ke­rült az emeletes házak ablakai­ból a közterületekre. Felboroga­tott, felgyújtott konténerek jelez­ték többfelé az elfogyasztott ita­lok mennyiségét és töménysé­gét. Az üvegek rendre a járda­szélek sarokkövein törtek ripi- tyára. Az óév utolsó napján Pé­csett a Szigeti úti benzinkútnál okozott némi zavart egy vihar­vert, kidőlt fa. Ennek feldarabo­lása révén elhárult az akadály. A PW 15 embere dolgozott már újév hajnalán reggel 5-től a pécsi főtéren és a belváros utcáin. A műsorban történt csúszás miatt a takarítást késve kezdve, 6 órá­ra a buszjáratok előtt már járha­tóvá tették a belvároson átvezető útvonalakat. A burkolatok héza­gait, a töredezett felületeket jó ideig jellemzi még a cipők alatt ropogó üvegszilánk. A Biokom Rt. nemcsak a me­gyeszékhelyen, a megye számos más városában, településén ér­dekelt a szemétgyűjtésben. Vida János igazgató elmondta, hogy bár kihelyezték a szelektív sze­méttárolókat, az üvegek még­sem ezekbe kerültek. Ilyenkor nemcsak Pécsett, de például Sik­lóson, Komlón és Sásdon is érzé­kelhető az átlagostól eltérő, ka­rácsonykor többszörös, szilvesz­terkor és újévkor pedig mintegy 40 százalékos fogyasztásnöveke­dés. Mára már ennek a döm- pingjén is túl vannak. A hátralé­vő szemetet csütörtökön gyűjtik be. A közterületre kitett, kido­bott fenyőket egy alvállalkozó gyűjti és szállítja el, mobil aprí­tógépén a helyszínen darabolva fel az ily módon is értékessé vá­ló, talajsavanyító, kerti takaró­anyagot. B. K. Röviden Megújuló villányi bormúzeum A Villányban található bormúzeumban csökkentik a feliratok állagát veszélyeztető magas páratartalmat. Idővel a budapesti Mezőgazdasági Múzeum igazgatójának, Csorna Zsigmondnak az útmutatásával átala­kítják a gyűjteményt, így a tárgyakat mutatósabban állítják ki. Szem­betűnőbb lesz az 1895-ös évjáratú borpalack, amelynek az eszmei ér­téke 100 ezer forint. Felületkezelik és tartósítják a csaknem száz egy­kori munkaeszközt, köztük a poriadásnak indult fahengeres zúzó da­rálót. Ebből a ritkaságból, miként présből is szeretnének továbbiakat is beszerezni. Nem kis gondot jelent a 90 százalékos páratartalom, amelyet szellőztetők beépítésével igyekeznek mérsékelni. Fémkeresős kincskeresők A Márok és Magyarbóly közti három kilométeres Török sánc magyar- bólyi részén, a község északi szélén a napokban fémkeresővel dolgo­zó személyeket figyeltek meg a falukutató szakkör tagjai Havasi István népművelő vezetésével. A kincskeresők egy volt római-kelta telep te­rületét járták be. A szakkörösök a polgárőrök segítségével idővel sze­retnék tetten érni a föld alatti értékeket megbolygató embereket, (cs) Múzeum egy meszesi házból Pécsett, a közép-meszesi volt bányászkolónia egyik Apafi utcai lakásá­ban helytörténeti múzeum kialakítását tervezi a Meszesi Környezetvé­dő és -Szépítő Egyesület Kordáné Zágonyi Ágnes egyesületi elnök kez­deményezésére. Az egykori kolóniái lakásban két éve már nem él sen- ki, a benne lévő berendezési tárgyak legalább egy évszázadosak, icsi Vége az ünnepnek... fotó: müller andrea * • 4 4 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents