Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-13 / 12. szám

I 2001. Január 13., szombat HAZAI TÜKÖR Uj Dunántúli Napló - 3. oldal Ápolónők ki- és bevándorlása Fokozódnak a bérfeszültségek, az orvosnak bírói fizetés járna A 2001. január 1-jétől a megemelt mini­málbért minden dolgozónak meg kell adni, ami az egészségügyben az ala­csony bérek miatt csaknem 800 ezer főt érint. Dr. Ajkay Zoltán szerint a mini­málbér-emelés várhatóan további fe­szültségeket okoz a kórházi szektorban. A 10-15 éve dolgozó szakképzett sze­mélyzet fizetése ugyanis alig haladja majd meg az újonnan belépő szakkép­zetlenekét. Az intézményekben igen széles az a kör, amelynek bérbesorolása 45-50 ezer forint közötti. Náluk az ará­nyos fizetésemelésre feltehetően nem lesz kellő fedezet, hiszen a kötelező béremelések kimeríthetik a keretet.- A nővérhiány egyre nehezebb helyze­tet teremt. Mostanában az a hír járja, hogy Kárpátaljáról jönnének az alacsony bérért is szívesen dolgozó ápolónők.- Az ország bizonyos térségeiben valóban olyan súlyos gondok vannak, amelyeken enyhíthetne az áttelepültek alkalmazása - mondja Ajkay doktor. - Azért használom a feltételes módot, mert egy ilyen megoldásnak számos há­A kórházak pontosan még nem tudják, hogy januárban mennyi pénzt kapnak a fizetésemelésekre. A 40 ezer forintos minimálbért először február elején kell kifizet­ni a dolgozóknak - tudtuk meg dr. Ajkay Zoltántól, a Magyar Kórházszövetség elnökétől. Országos körkép Életek múlhatnak a rosszul fizetett ápolónők gondos, áldozatos munkáján FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY tulütője is van. A betegellátásban tökéle­tes nyelvtudásra van szükség, tehát csak a magyar származásúak jöhetnek szóba, illetve azok, akik hajlandóak megtanulni a nyelvet. Ezen felül még el kell sajá­títaniuk a magyarországi kórházi ellá­tás gyakorlati fortélyait, szabályait is.-Mi a véleménye arról, hogy orvosain­kat Norvégiába, nővéreinket pedig Olasz­országba csábítják?- Mindkettőt rendkívül veszedelmes­nek tartom. Az európai nyitás viszont egyértelműen magával hozza a dolgozók elvándorlását. Ezeket a folyamatokat csak az egészségügyi jövedelmek javításával lehet megállítani. Az orvosok­nak az azonos korú bírókéval megegye­ző, havi 150 ezer forint feletti bért kelle­ne fizetni, míg a három műszakban dol­gozó nővéreknek legalább havi 100 ezer forintot. n. zs. Németh politikai magánélete Februárig eldől a volt miniszterelnök jövőbeni szerepe Köztársaság tér Jánosi György, az MSZP választmányi elnöke (ké­pünkön) cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint a párton belül tömeges sze­mélycserék várhatók. Egyesek felnagyítják illetve téves információk alapján ítélik meg a szocialista párton belüli személyi ügyeket - mondta az Europress érdeklődésére Jánosi György, az> országos választmány elnöke, amikor testüle­té e hétvégi tisztújításának részleteiről és az állítólagos egyéb személy- cserékről kér­deztük. Mint megtudtuk, a választmány három alelnöld posztjára - a korábbi sajtóértesü­lésekkel ellentétben - nemcsak Csiha Judit, Simon Gábor, Szabó Imre vagy Wiener György esélyes, hanem például a Borsod megyei Szűcs Erika, illetve Antalóczi Atti­la is. Jánosi nem tud arról, hogy a Baloldali Tömörülés vezetését Ba­logh Sándortól Kiss Péter venné át, mint ahogy arról sem, hogy a szo­ciáldemokrata platform vezetője, Vitányi Iván távozni készülne. Szerinte álhír az is, hogy a párt elnöksége, illetve választmánya Szilit és őt egy Németh Miklóssal folytatandó tárgyalás megszerve­zésére hatalmazta volna fel. A honatya úgy véli: a találgatások­nak az exkormányfő személye kö­rül kialakult túlfűtött légkör lehet az oka, pedig maga Németh sem szereti, ha kívülről beavatkoznak politikai magánéletébe. Valószí­nűleg ezért utasítja rendre vissza az interjúkéréseket is. A ki, kivel, mikor és hol találkozik kérdés he­lyett a lényeggel, a hamarosan véglegesített tartalmú úgyneve­zett demokráciacsomaggal kelle­ne végre foglalkozni - tette hozzá a képviselő, aki szerint Németh Miklós szerepét sem szabad soká­ig lebegtetni. Februárig minden­képp ki fog derülni, hogy milyen szerepet vállal az exkormányfő az MSZP választási küzdelmében. Információink szerint Németh rendszeresen bejár a pártszék­házba. TAKÁCS MARIANN Jogsértő a törvény? A szakszervezet perbe fogja a minisztériumot Vastagabb a belügyi büdzsé Budapest A belügyi vezetők elégedettek azzal, hogy idén majdnem két- százötvenmilliárd forinttal több pénzből gazdálkodhatnak, mint tavaly. Lajtár József közigazga­tási helyettes államtitkár szerint a többletből korszerűsítik a rendőrség fegyverkészletét, bő­vítik a rendőri állományt és je­lentős összeget fordíthatnak a testületnél dolgozók lakáshely­zetének javítására is. A határőrség költségvetési többlete a következő két évben lehetővé teszi, hogy évente ezer fővel növeljék a létszámot. Hőérzékelő berendezések vá­sárlásával biztonságosabban védhetik határainkat, ami elen­gedhetetlen az uniós csatlako­záshoz. A többletforrás elősegí­ti azt is, hogy a magyar-osztrák határon - az Unió leendő belső határán - is megkezdődjön az új típusú átkelők kialakítása. A katasztrófavédelem költ­ségvetése is bővül a tavalyihoz képest. Lehetővé válik a regio­nális műszaki bázisok kiépí­tése, gépjárművek, szakszerű munkaruhák, felszerelések be­szerzése. (KOÓS) Budapest A Közgyűjteményi és Köz- művelődési Dolgozók Szak- szervezete (KKDSZ) levél­ben fordult Stumpf István kancelláriaminiszterhez, amelyben arról tájékoztat­ják, hogy a költségvetési törvény jogsértő megalkotá­sa miatt az idén ismételten beperlik a kormányt kép­viselő Gazdasági Minisz­tériumot (GM). A KKDSZ levelében utal arra, hogy a 2000. évi költségvetés kap­csán korábban már kénytelenek voltak a GM-et beperelni. Akkor a bíróság megállapította, hogy a költségvetési törvényt jogsértően alkották meg. Vadász János elnök szerint a nemrég elfogadott, két­éves költségvetésnél szintén nem kérdezték meg a szakszervezetek véleményét. Ezért, mint levelében is írja, ismételten jogorvoslatért fordulnak. Ezen túlmenően fel­szólítják a kancelláriaminisztert arra, hogy a 26/2000. számú kor­mányrendeletet azonnali hatály- lyal vonja vissza, mert ez úgy álla­pítja meg a közalkalmazottak idei bérfejlesztését meghatározó szak­mai szorzók módosítását, hogy azt nem egyeztették előzetesen a KKDSZ-szel. A Miniszterelnöki Hivatal Őry Csaba gazdaságpolitikai államtit­kárt hatalmazta fel, hogy reagál­jon a KKDSZ megállapításaira:- Sajnálatos, hogy Vadász úr és szervezete nem emlékszik arra, hogy 2000 októberében három al­kalommal is sor került tárgyalá­sokra a KIÉT keretein belül. A pénzügyi tárca munkatársai is je­len voltak. Ezen túlmenően rend­szeres volt a párbeszéd - s most is az - a Szakszervezetek Együttmű­ködési Fórumával.- Mi a helyzet a visszavonásra ítélt rendelettel?- Ez egy olyan kormányrendelet, amely az adott szakmán, munka­körön belül mutatja meg, hogy a törvényben meghatározott szor­zókat hogyan kell értelmezni. Ez tehát egy végrehajtási szabályozó, amelyről nem a KKDSZ feladata és hatásköre dönteni. Úgy gondo­lom, hogy a szakszervezet fellépé­se mögött nem csupán szakmai jellegű megfontolások húzódnak meg, ami - enyhén szólva - sajná­latos. SZ. E. Hírcsatorna ÚJ BIZOTTSÁG. Január 24-én kezdi meg működését az or­szággyűlési képviselők vagyo­ni helyzetét vizsgáló parla­menti bizottság - közölte Répássy Róbert, a testület fideszes elnöke pénteken. Köz­lése szerint a bizottság első ülésén várhatóan megfogal­mazzák azt a felhívást, amely­ben minden képviselőt felszó­lítanak arra, hogy bocsássák a testület rendelkezésére a grémium által kért iratokat. EGYEZTETÉS. Az MSZP or- ■ szággyűlési képviselőcsoportjá­nak vezetője szerint február el­ső felében kerülhet sor a legna­gyobb kormányzópárt frakció- vezetőjével tervezett egyeztető megbeszélésére. Nagy Sándor pénteki debreceni sajtótájékoz­tatóján úgy vélte: Orbán Viktor kormányfőt is felelősség terheli azért, hogy a Fidesz gyakorlati­lag kivonult az agráriumból, s ily mértékű válsághelyzet állha­tott elő a magyar mezőgazda­ságban. DÁVID A JELÖLT. Dávid Ibo­lya a Magyar Demokrata Fó­rum országos választmányá­nak mai ülésén nyilatkozik hivatalosan arról, hogy ismét vállalja-e a pártelnöki tisztség­re a jelölést - jelentette be Csáky András pénteken. Az országos választmány elnöke megerősítette azt a korábbi hírt, amely szerint több mint 400 szervezet Dávid Ibolyát jelölte a pártelnöki tisztségre, mindössze két szervezetnél történt kettős jelölés. VÉDEKEZÉS. Földrajzi elhe­lyezkedése miatt Magyarorszá­got is veszélyezteti a kerge­marhakór, de járványvédelmi intézkedésekkel lehet védekez­ni a betegség átterjedése ellen - mondta tegnap Nagy Attila, a prion fehérjék okozta beteg­ségek miniszteri biztosa. A hét közepén kinevezett miniszteri biztos szerint Magyarországon szarvasmarhákban még nem mutattak ki a nyugat-európai szivacsos agysorvadás, köz­keletű nevén kergemarhakór- járványért is felelősnek tartott prion fehérjéket. Fájdalommal tudatjuk, hogy id. HORVÁTH FERENCNÉ hetvehelyi lakos elhunyt. Temetése január 14-én a szentmise után 12 órakor lesz a hetvehelyi temető­ben. A gyászoló család (624558) Különleges ügyek az ügyészségen Ezentúl a Kiemelt Ügyek Osztálya foglalkozik a Legfőbb Ügyészségen belül a nagy horderejű, különösen veszélyes, vagy a közvélemény élénk érdeklődésével kísért bűn­ügyekkel. Az ügyészi szervezet átalakításától a bűnözés új formáival szembeni eredményesebb fellépést várják. Legfőbb Ügyészség Magyarországon a bűnözés jelle­ge megváltozott, átrendeződött. A gazdasági, az informatikával összefüggő, a bűnszövetkezet­ben elkövetett, illetve a korrupci­ós bűncselekmények új formái terjednek. A Polt Péter (képün­kön) vezette Legfőbb Ügyészség szervezeti átalakításáról informá­ló elképzelés szerint az új típusú, maffia jellegű bűnözés elleni ha­tékony fellépés igényli a Kiemelt Ügyek Osztályának, valamint a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnak a felállítását. A január elsejével megalakí­tott Kiemelt Ügyek Osztálya vala­mennyi nyomozó hatóság előtt folyó, bármely ügyet magához vonhat. így a kiválasztott bűn­ügyek a rendőrségtől, a Vám- és Pénzügyőrségtől, az APEH-től és a Határőrségtől is a Legfőbb Ügyészségen alakult osztályon köthetnek ki. Az új részleg meg­bízott vezetője szerint az általa irányított részleg foglalkozhat például a kiemelkedő gazdasági súlyú, vagy a rendkívül bonyo­lult, szerteágazó bűncselekmé­nyekkel, de elég indok lehet a kárösszeg nagysága, vagy az el­követő személyének közismert­sége is - mondta Cserei Gyula. Az ügyész közölte lapunkkal, hogy sem az új osztály pontos feladatköre, sem az ott dolgozó ügyészek létszáma nem ismert még pontosan. Ezért csak elképzelését osz­totta meg akkor, amikor a folya­matban lévő ügyek közül a Pos­tabankkal kapcsolatos eljárást nevezte meg olyan ügyként, amely az elsők között kerülhet a részleg elé. Az előbb emlí­tettek mellett a szervezett bű­nözéssel kap­csolatba hoz­ható eljárások, valamint a je­lentősebb kor­rupciós, hiva­tali vesztegeté- ses büntetőeljárások nyomozá­sa feletti koordináció tartozhat az új ügyészségi osztály hatás­körébe. HORVÁTH MAGDOLNA Ki, mennyiért utazgatott? (Folytatás az első oldalról) A vizsgált tizenöt minisztéri­um 1999-ben intézményi szinten kétmilliárd 350 millió forintot költött külföldi kiküldetésre. Az állami vezetők delegációval együtt 529 millió forintot fordítot­tak utazásaikra. A Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­riumnál 82,3, a Külügyminiszté­riumnál 71,2, a Honvédelmi Mi­nisztériumnál 70,4 millió forint volt a kiadás. A kiutazások 54 százaléka az Európai Unió orszá­gaiba irányult. További 31 százalék - 305 út - más európai országot, elsősorban a szomszédos, illetve a visegrádi államokat érintette. Észak-Ame- rika hatvanhét úttal elsősorban a NATO-csatlakozás miatt volt lá­togatott. Ázsiába 45, Afrikába 18, Ausztráliába hat utat jeleztek a minisztériumok. A legdrágábban az FVM politi­kai államtitkára utazott. Egy útjá­nak közvetlen költsége 1 millió 288 ezer forint, ami négyszerese egy átlagos miniszteri útnak. A politikai államtitkárok kö­zül a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium politikai államtitkára utazott a legtöbbet, 14 úton 94 napot volt távol 1999-ben. Az Egyesült Államokba való utazá­sok alkalmával az Igazságügyi Minisztériumból átlagosan 157 ezer forintért utazott egy-egy személy, míg az FVM-ből ugyan­ez az út csaknem ötszörösébe, 723 ezer forintba került. A hon­védelmi tárca kapcsán a jelentés kitér arra, hogy az utazások költ­sége magas, alig volt egyszemé­lyes út. A tárcától 1999-ben 349- szer utaztak külföldre állami ve­zetőként, illetve delegáció tagja­ként. A Külügyminisztérium eseté­ben a jelentés megállapítja, hogy a tárca vezetői jellemzően gyors, rövid utakat tettek, egy út átlagosan kevesebb, mint három napig tartott, gyakran - 103 alka­lommal - önállóan utaztak A KE­HI jelentéséből kiderül, hogy egy állami vezető egy útjának köz­vetlen költsége - delegáció nél­kül - átlagosan 264 ezer forint. Megállapították, hogy a pénz­ügyi elszámolási rendszer a mi­nisztériumoknál jól működik, de a célok és eredmények szem­pontjából a vezetői utak kevésbé értékelhetők. A javaslatok kö­zött szerepel, hogy a kormány vonja be a minisztériumok, or­szágos hatáskörű szervek veze­tőinek, köztisztviselőinek külföl­di kiküldetésével kapcsolatos szolgáltatások megrendelését a központosított közbeszerzési el­járás körébe. (További részletek: wunv.dunantulinaplo.hu.) >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents