Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-09 / 8. szám

::i m 2001. Január.9., kedd RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal KULTUR Hl­A kerámia utazó nagykövete Nem mindennapi megtiszteltetés érte a közelmúltban Kovács Orsolyát, a pécsi Janus Pannonius Múzeum művészet- történészét; beválasztották a faenzai vi­lágkiállítás zsűrijébe. A művészettörténész némileg rendhagyó módon lett a Zsolnay-kerámiák szakmai gazdája 1985-ben. A nagyszerű Zsolnay- monográfiát megíró, a Zsolnay;Család párat­lan életművét kutató dr. Hárs Éva már nyugdíjas volt ekkor, ám a múzeum ipar- művészeti gyűjteményének gondozását nem vállalta föl senki szívesen. A „gyesről” még dr. Újvári Jenő vette vissza a képzőmű­vészeti osztályra Kovács Orsolyát, aki az EL- TE-n annak idején néprajzból és művészet- történetből diplomázott, és lapunk olvasói is emlékezhetnek egy időben rendszeresen megjelenő képzőművészeti írásaira. Mint mondja, gyermekéveit falun töltötte, ezért idegenkedik a néprajzkutatás ma is dí­vó formájától, amely idealizálja, romantikus ködbe burkolja a paraszti életformát. Szíve­sebben fordult a művészettörténet felé, ugyanakkor vallja; rendkívül fontos, hogy elemzései, kutatásai során mindig műtárgy­közeiben maradjon. A kiapadhatatlanul gaz­dag Zsolnay-hagyaték megerősítette kíván­csiságát Kelet iránt - a Zsolnay-nővérek mun­kásságát reprezentáló tárlatot, a Zsolnay Gyár történetének zágrábi, majd Zsolnay Miklós keleti csempe- és kerámiagyűjtemé­nyének pécsi bemuta­tóját már ő rendezte. Ez utóbbi az egyipto­mi Fusztátból való hí­res anyagával is egye­dülálló, igazolva azt is, hogy a hazai kerá­mia az európai integ­ráns része volt. Azt is tudni kell, hangsúlyoz­za Kovács Orsolya, hogy a Zsolnay Gyárat az államosítás elzárta a világkereskedelemtől, másfelől átütő érté­kei révén soha nem volt hagyományos por­celánmanufaktúra, mint Herend vagy Meis­sen. A Zsolnayak stílust teremtettek, nevük­höz találmányok sora kötődik. Ősszel a fran­ciaországi Nancyban, a kerámiaművészet egyik európai fellegvárában rendez kiállítást, 2002-ben New York következik, ahol a kata­lógus egyik szerzője lesz. Mindezeknek is köszönhető, hogy két olasz, egy svájci és egy német művészettörténész mellett őt hív­ták meg a világhíres faenzai kerámiabien- nále zsűrijébe - a világkiállítást nyáron ren­dezik majd. Ráadásul a világ minden pontjá­ból beérkezett művek közt válogatva a zsűri úgy találta, a magyar kerámiaművészetet is pécsi alkotó, Móker Zsuzsa képviselje majd fehér porcelánplasztikájával. B. R. LOVAK ÉS LOVASOK. A Lovas Nemzet magazin nemzetkö­zi fotópályázatának képeit tekinthetik meg az érdeklődők a pécsi Ifjúsági Házban. A tárlat január végéig látogatható. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Lemezdömping külföldről A nagy lemezkiadók az elmúlt év végére is megjelentettek több nagyszerű produkciót, és idén januárra már jelezték, hogy mit kívánnak piacra dob­ni a komolyzenét kedvelő kö­zönségnek. 2001 Verdi jegyében zajlik, 100 esz­tendeje hunyt el a kiváló operaszer­ző. A Decca ebből az alkalomból je­lentette meg a zeneszerző műveiből válogatott 40 legjobbnak tartott, álta­luk „mesterdaraboknak” nevezett részletet. A dupla CD-n olyan kiváló­ságokat hallhatunk, mint Pavarotti, Joan Sutherland, Jósé Carreras, Leontyne Price, Jussi Björling, Mar­garet Price vagy Monsterrat Caballé. Ugyancsak a Decca adta ki Ruggi­ero Ried dupla CD-jét, amelyen virtu­óz darabokat játszik a világhírű hege­dűművész, például Paganini, Sarasa- te és Hubay műveiből válogatva. A Die Kunst der Fuge és a Musikali­sches Opfer egyedülálló mérföldkö­vek Bach művészetében. A Decca együtt jelentette meg a két művet a Stuttgarti Kamarazenekar előadásá­ban, Kari Münchinger vezényletével. A Deutsche Grammophon John Eliot Gardiner dirigálásával adta ki Bach kantátáit 12 lemezen, amelye­ken a Monteverdi Kóruson kívül az Angol Barokk Szólistákat is hallhat­juk. Érdekesnek ígérkezik Arnold Schoenberg Peléas és Melisande cí­mű korai művének a megjelenése ugyancsak a Deutsche Grammophon jóvoltából a Berlini Opera Zenekara előadásában, Christian Thielmann irányításával, s ezen a lemezen Wag­ner Siegfried-idilljét is élvezhetjük. Az EMI Kennedy plays Bach címmel dobott piacra egy érdekes lemezt, amelyen nemcsak Bach hegedűver­senyeiből kaphatunk ízelítőt, hanem az oboára és hegedűre írt verseny­műből is a Berlini Filharmonikusok közreműködésével. Murray Perahia Bach Goldberg-va- riációit játssza a Sony felvételén, s ugyancsak a Sony Essential Classic sorozatában jelent meg Manuel de Falla A bűvös szerelem és más mű­vek címmel egy dupla lemez, ame­lyen a címadó művet a Philadelphiai Szimfonikusok adják elő Leopold Stokowski vezényletével. Az éjsza­kák a spanyol kertekben és a Három­szögletű kalap című műveket vi­szont Ormándy Jenő dirigálja. CSERI LÁSZLÓ Tv-jegyzet A rinocérosz háta Nagy baj van akkor, ha a király el­zavarja az udvari bolondját. A szellem, a szabadság lélegzetét, önnön jobbik énjét zavarja el. Márpedig ismét fölerősödőben a pokoli gondolat, amely személyi­ségi jogokért kiált, és minden tük­röt eredendően görbének tart, amelyben közéleti jelesei a szük­ségesnél viseltesebbnek, erkölcse­ikben halványabbnak látszanak. Elfeledkezik arról, hogy az infor­mációk visszatartásában a hata­lom is fölöttébb leleményes, és ar­ról is, hogy bármiféle tiltás nem­csak a magasságos média, hanem a nagyérdemű józan ítélőképes­ségét is kétségbe vonja, azt feltéte­lezvén, hogy hülye, aki mindent elhisz, amit a sajtó vagy a hivatá­sos udvari bolondok mondanak. De akár Lex Pokol, akár nem Lex, a szombati Szatelitnek nem kell attól félnie, hogy leparan­csolják a képernyőről. Ha például egy kéményseprő ruházatát te­kintve fekete, az egy honi kabaré­ban adóüldözött feketemunkássá válik. A poént el is sütik, és az autóban bujkáló kisgazda-politi­kusunk is megkapja a magáét. Igaz, a szellemi lövészárok alkal­mi, a fegyver dugóspuska. A na­gyot halló Laci bácsi egy koffert cipel a színre a szokott harsány- ságával, amelyben, ugye, a vesz­tegetésre szánt millióknak kelle­ne lenniük. De hősünk kiszólásai alapján - aki nehezen kinyomoz­ható okoknál fogva egy süket és vén bakkecskét alakít - mindenki azt várja, hogy egy koffer viagra vagy a hősünk által tévetegen be­szedett búgatópor fog felrobban­ni azonnal és helyben. Némi öröm az ürömben, hogy noha azt még nem tudjuk, Mikola István miként fog beválni vasszigorú egészségügyi miniszterként, de az már bizonyos, hogy kitűnő társalgó, igazi úriember, akinek humora van, és amellyel ezt a fél­órát meg is mentette. Bonyolultabb ügy a Heti Hetes, ahol egymás szavába vágva mond­ja a magáét mindenki, egymást is ugratva. A pódiumi beszélgetés­nek ez a válfaja sajátságosán part­talan, azt sem tudni előre, hogy a többiekre időnként gyengéden rá­tenyerelő Verebes akkor van-e jó formában, ha másnapos, vagy ha kialudta magát. Legutóbb például, megszabadulván a tavaly alája tolt WC-csészétől, Gálvölgyi villogott, viszont búcsúzik a műsortól Ha­vas, aki az anekdotázó professzor szerepében jól fungált ügyeletes céltáblaként is. A nyomdafestéken túli kifejezéseket lehet vitatni, (Farkasházy a maga okos, szelí­den szellemes közbevetéseivel ilyenkor kitűnő kontrapunkt), s le­het azt is, hogy a politikus szóbéli elnáspágolásának (lásd: Grespik- ügy) hol vannak a határai. De nem érdemes. Különösen nem Magyar- országon, ahol a hatalomnak még gyenge az önkritikája (így hiszi magát erősnek), és jó esetben Verebesékben csak azokat a ma­darakat látja, melyek a rinocérosz hátát azért csipdesik, hogy a vaka­rózástól, a fertőzésektől megóv­ják. Lehet ez a műsor gyengébb- erősebb, érheti vád, hogy önismét­lő - pótolhatatlan erénye, hagyo­mánya, hogy nem néz bennünket hülyének. BÓKA RÓBERT Természetesen természetes Nehéz tudni, ki vagyok, mert annyi mindenki vagyok. Állam­polgár, vásárlóerő, utazóközön­ség, adóalany, törzsszurkoló, ügyfél, felebarát - és még kímélet­lenül hosszá a sor, alig hihető, hogy egy röpke életbe belefér ennyi valaki. Minap (persze, már nem elő­ször) mégis megütötte a fülemet, miszerint én „természetes sze­mély” lennék, mint olyan. Bele­gondolván kissé bosszantott ez a marhaság, hiszen természetes, hogy természetes vagyok, satöbbi. Ám utóbb be kellett lássam, le­het, hogy van értelme a megkü­lönböztetésnek, hiszen annyi (de annyi) természetellenes személyt hordott a hátán a föld. Elég ha csak a letűnt század kevéssé il­lusztris névsorára gondolunk: Hitler, Sztálin, Szamuely, Szálasi, Bokassa, PolPot... Ja, hogy ők is voltak utazókö­zönség meg vásárlóerő? Hát ez is igaz. MÉHES KÁROLY Karon ülő vagy kézen fogott kisgyerekkel, de kamaszokkal is sorra érkeznek a szülők a Baranyai Pedagógiai Szolgála­tok Központjába. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakér­tői és Rehabilitációs Bizottság megkezdte munkáját: indul a tanévben második félévnek számító nagyüzem. ' Tizenhárom éves kislány ül az asztalnál magába mélyedve. Előt­te papírlap rajzokkal telő sivatag­ja. Komótosan, lassan ugyan, de megmondja a születési idejét, majd a falu nevét is, ahol élnek. A gyógypedagógus, Várnai Rudolf- né, annyiszor ismétli el a rávezető kérdéseket, ahányszor csak arra szükség van. Lankadatlan a türel­me, amellyel a kislány felé for­dul. A kérdések közt szerepel az is, hogy a tantárgyak közül me­lyik számára a legnehezebb. „A matematika”. Szégyellősen ejti maga elé a szavakat. A vizsgálószobákra nyíló apró váróteremben a szorongó édes­anya, Major Istvánná abban re­ménykedik, hogy lánya elkerül a siklósi Szent Imre Katolikus Álta­lános Iskola speciális osztályából Óidra, ahol az értelmi akadályo­zottak szakszerű képzése folyik. Mert most már fel sem áll a pád­ból felelni, amióta a társai kicsú­folták - panaszolja. Vannak az osztályában olyanok is szép számmal, akik nem is betegek, csak „rosszak” - nyugtalanok, fé­kezhetetlenek. „Rossz a magavi­seletük”. Lánya azt is szégyelli, mondja, hogy más mint a többi. És magányos. Most, hogy tizen­három éves lett, a testvérei is ne­hezebben értik meg, miért nem ügyesebb a takarításban, miért kell az édesanyának mindig a kö­zelében lennie, r gr A „Ikergyerekként Lh másodiknak jött világra, eb- jJF j bői adódott az AF*5* I oxigénhiány, ez y okozta a bajt” - ■ mondja az WF L-j édesanya kese- —JÁ—J_J rű mosollyal. „Magántanárt is fogadtunk mellé - ez is pénzbe került -, annyira lassú volt a gon­dolkodása. Korábban a szívével is kezelni kellett”. A szakértői bizottság munkája lényegében hordozza a konflik­tust, fogalmaz Lassan Éva (képünkön), a bizottság vezetője. Minden egyes vizsgált gyerekről egyértelmű „á"-t vagy „b”-ét - fe­ketét vagy fehéret - kell mondani­uk. A szakorvosi, gyógypedagógi­ai, valamint pszichológiai vizsgá­lat alapján nemcsak azt kell meg­határozni, hogy milyen a tanulási képessége, hanem azt is, hogy a gyerek speciális vagy normál osz­tályba kerüljön. Minderről első­ként is a szülővel konzultálnak, aki az utolsó pillanatig remél, ezért mindig döbbenettel éli meg, amikor tudatják vele, hogy a gyermeke fogyatékos. S mivel re­mél, ezért gyakran az iskolát, a tanárt hibáztatja - évente hár- man-négyen fellebbezik meg a döntésüket. Tavalyról 1034 vizsgálatot ösz- szegeznek a statisztikák. Értelem­szerűen az iskolába lépő korosz­tály a legnépesebb, alig maradnak el létszámban mögöttük az első és második osztályosok, hiszen sok­szor csak az iskolában derül ki, hogy valami nem sejtett baj van a kisdiákkal. A vizsgáltak életkori határa a tanköteles kornál is csak elvben vonható meg. Másfelől a korai gondozás már a születés után megkezdődik, ha erre szük­ség van. Ma már állandó a kapcso­latuk a PTE Általános Orvostudo­mányi Karának Orvosi Genetikai és Fejlődésneurológiai Intézeté­vel. Hazánkban, így Baranyában is az iskoláskorúaknak az ötödé szo­rul szakember tartós vagy átmene­ti segítségére mozgásbeli kor­látok, hallás vagy látássérülés, megértési gon­dok, idegrend­szeri problémák, olvasászavar stb. miatt. A vizsgál­tak körében gya­rapszik azoknak a határeseteknek a száma, akiknél az alacsonyabb intelligencia­szint még nem tekinthető kóros­nak. Az ilyen kis­gyerek a szülő, a szakember és a pedagógus segít­ségével beillesz­kedhetne a közösségbe, ám sok is­kolának ők már nem kellenek. A másik véglet az, amikor egy falusi kisiskola, küzdve a demográfiai apállyal, a gyógypedagógiai okta­tásra szorulókat is befogadja anél­kül, hogy szakszerű ellátásuk fele­lősségét érezné. De sorolhatók a jó példák is. A Jókai Általános Is­koláé, ahol Antal Andrásáé ké­szült fel szakmailag fogadásukra, vagy a borjádi iskola, amely az el­sők között élt az integrált oktatás lehetőségével. A döntést gondos vizsgálat előzi meg Azt sem szabad elfelejteni, hogy a felmérések szerint ma az általános iskolában háromszor ak­kora ismeretanyagot görgetnek, mint harminc éve, mondja Várnai Rudolfné. Évtizedes gyakorlati ta­pasztalatait összegezve azt mond­ja, mindenekelőtt a szülő bizalmát kell elnyerni, lelki munícióval, szakmai tanáccsal ellátni, hiszen ő ismeri legjobban a gyermekét, ő tehet a legtöbbet érte. A gyógypedagógiai ellátást biz­tosító iskolák, diákotthonok háló­FOTÓ: TÓTH L. zata már kiépült a megyében. A fogyatékosok beiskolázását soká­ig bürokratikus rend jellemezte: bizottságok, pecsétes papírok, ta­nácsi határozatok döntöttek arról, hogy egy-egy kisgyerek hova ke­rül. A szülők meghallgatása nél­kül. Az 1993-as Közoktatási Tör­vény a szülőt is nyilatkozatra kö­telezi, a szakmai érveken túl első­sorban az ő, illetve gyermeke szempontjai alapján történik az elhelyezés. Kézen fogott gyerekek között Az iskolások közül minden ötödik speciális gondozást igényel i i A szecessziós anyagot is megismerheti a világ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents